KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7549)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.425/6/2000.
Tárgy: a Colonel Vagyonvédelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Colonel Vagyonvédelmi és Műszaki Üzemeltető Kft. (1082 Budapest, Kisfaludy u. 28/B, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét; melyet Veresné dr Hole Ágnes ügyvéd (1067 Budapest, Eötvös u. 24.) által képviselt Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (1123 Budapest, Alkotás u. 44., a továbbiakban: ajánlatkérő) az egyetem központi létesítményeiben őrzés-védelmi, portaszolgálati, teremfelügyelői teendők ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. augusztus 23-án megjelent számában, a rendelkező rész szerinti beszerzés tárgyában.
A felhívás 11. pontjában meghatározta. az ajánlatkérő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága tanúsításához szükséges igazolások, nyilatkozatok körét. A 11. b) pontban kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, akinek
– a pénzintézeti nyilatkozata negatív,
– cégkivonatában nem szerepel a beszerzés tárgya szerinti tevékenységi kör,
– mérleg szerinti eredménye negatív, valamint
– akire nézve a vele szerződéses kapcsolatban álló megrendelő a referencia tekintetében negatív tartalmú nyilatkozatot tett.
Ajánlatkérő a felhívás 16. f) pontjában nyilatkozatot kért az ajánlattevőtől a jelenlegi dolgozói állomány foglalkoztatására nézve.
Kérelmező szeptember 6-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az ajánlati felhívás egyes kikötéseit, nevezetesen azt, hogy a felhívás szerint ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíti azt az ajánlattevőt, akinek mérleg szerinti eredménye negatív, valamint aki negatív véleményt tartalmazó referencianyilatkozatot csatol. A sérelmezett első kikötéssel szemben előadta, hogy az ellentétes a Kbt. azon előírásával, hogy az alkalmassági követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben lehet előírni, a második kikötést pedig azért kifogásolja, mert álláspontja szerint jogerős bírói döntés nélkül ajánlatkérő nem jogosult annak eldöntésére, hogy az elmarasztaló referencianyilatkozat megalapozott-e. Kifogásolta továbbá a felhívás 16. f) pontjában kért nyilatkozattételre vonatkozó ajánlatkérői igényt, mert bár jól képzett alkalmazotti állománnyal rendelkezik, ajánlatkérő átvételre "kínálja" a vele munkaviszonyban álló dolgozóit. Kérte a jogsértés megállapítását és az ajánlati felhívás általa sérelmezett pontjainak megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a negatív mérleg működési zavarokra utal, tehát általában megkérdőjelezi ajánlattevő pénzügyi alkalmasságát. A referencianyilatkozatok becsatolására vonatkozó kikötése nem sérti az esélyegyenlőséget, mert az mindegyik ajánlattevőre vonatkozik. A dolgozói átvételét illető nyilatkozat tartalma az ajánlatok elbírálásánál nem játszik szerepet, mert az nem elbírálási szempont.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította., hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése meghatározza azon igazolások, nyilatkozatok körét, melyekkel az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolása előírható. A (4) bekezdés előírja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Az (5) bekezdés úgy az alkalmasság, mint az alkalmatlanság megállapítására vonatkozóan határt szab az ajánlatkérő részére, miszerint az alkalmasság igazolására szolgáló adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, az alkalmatlansági kritériumokat pedig legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása körében azt kellett eldöntenie, hogy az ajánlati felhívásnak a kérelmező által sérelmesnek tartott kitételei összefüggnek-e a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglalt igazolási módokkal, valamint ezen kitételek meghaladják-e a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket.
A 44. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolható – többek között – a számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozattal és az ajánlattevő mérlegének becsatolásával.
A (2) bekezdés szerint a műszaki alkalmasság – többek között – igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével, legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmező által sérelmesnek tartott kikötések összefüggnek a 44. § (1) és (2) bekezdése szerinti igazolási módokkal.
Ajánlatkérő részéről a mérleg becsatolásának igénye azt a célt szolgálja, hogy meggyőződhessen az ajánlattevő fizetőképességéről, gazdasági helyzete stabilitásáról, elkerülendő, hogy olyan ajánlattevővel kössön szerződést, mely ajánlattevő a pénzügyi, gazdasági helyzete megromlása folytán nem tud majd eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Kétségtelen, hogy egy adott év negatív eredménymérlege nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ajánlattevő fizetésképtelen, de nagyobb a veszélye annak, hogy azzá válik, mint egy, a gazdasági évet pozitív eredménnyel záró ajánlattevő.
A 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint a műszaki alkalmasság igazolható az ajánlattevő korábbi, legfeljebb háromévi szolgáltatásainak ismertetésével. Ezen törvényhely előírja, hogy a referenciaismertetésben meg kell nevezni a szerződést kötő másik felet is. A megnevezésre vonatkozó előírásnak az az indoka, hogy az ajánlatkérő információt tudjon beszerezni az ajánlattevő korábbi munkavégzéseiről. Ezen információszerzés egyik módja az ajánlattevő felhívása a referenciaigazolások csatolására. Kétségtelen, hogy fennáll a veszélye annak, hogy valamelyik megrendelő szubjektív okokból nem valós tartalmú referencianyilatkozatot ad ki, azonban ez a veszély egységesen fennáll mindegyik ajánlattevőnél. Ajánlatkérő tehát a referenciaigazolások bekérésével nem sértette az esélyegyenlőséget.
A Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy a kérelmező által sérelmezett alkalmatlansági kritériumok a szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükséges mértékben lettek-e meghatározva.
Ajánlatkérő biztonsági, őrzési feladatok végzésére kíván szolgáltatást igénybe venni, mely tevékenység az ezt végző vállalkozóba vetett feltétlen bizalmat igényel. Nem róható tehát ajánlatkérő terhére, hogy meg akar győződni az ajánlattevő pénzügyi stabilitásáról, korábbi munkavégzéseinek minőségéről, megbízhatóságáról. Ajánlatkérő tehát jogosan kötötte ki a felhívásban, hogy csak stabil gazdasági helyzetben levő, korábbi munkáit megbízhatóan, jó minőségben végző ajánlattevőt fog alkalmasnak minősíteni a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlati felhívásnak a kérelmező által sérelmezett kikötései nem haladják meg a szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükséges mértéket.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő kérte ajánlattevők nyilatkozatát arra nézve, hogy a jelenleg őrzés-védelmi és portaszolgálatot ellátó alkalmazottakat ajánlattevő kívánja-e foglalkoztatni.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő által előadottakat, miszerint a felhívás ezen pontja nem hat ki az elbírálásra, az csak információkérésnek minősül. Nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő tudni akarja, hogy a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet végzők munkaviszonyát meg kell-e szüntetnie, vagy azok áthelyezéssel a nyertes ajánlattevőhöz kerülnek. Önmagában az a kérelmezői vélelem, hogy ajánlatkérőt a döntésnél esetlegesen befolyásolhatja a nyilatkozat tartalma, nem ok a felhívás ezen pontjának megsemmisítésére, a befolyásoltság kérdésének az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének vizsgálata keretében lehet relevanciája.
A Döntőbizottság megállapította., hogy a jogorvoslati kérelem szerinti sérelmek nem valósak, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 3.
Dr. Csitkei Mária s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
