KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7550)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.392/9/2000.
Tárgy: a Junior Rt. jogorvoslati kérelme a Kiss János Általános és Középiskola közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29–31., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Szabó Péter ügyvéd (1061 Budapest, Andrássy út 2.) által képviselt Kiss János Általános és Középiskola (1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Jókai Mór Általános Iskola, a Kós Károly Általános Iskola, valamint a Kiss János Általános és Középiskola közétkeztetésének biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a K. É. június 28-án megjelent számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Részajánlat tételét intézményként lehetővé tette, továbbá többváltozatú ajánlat is megengedett volt. Ajánlati dokumentációt is kibocsátott, ami csak a beszerzés tárgyával kapcsolatos önkormányzati rendeleteket tartalmazta.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a felhívásban közölte a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámokat a következők szerint:
– a szolgáltatások bruttó ára 50
– a szolgáltatás megbízhatósága, biztonsága (mennyiségi és minőségi ellenőrzésre vonatkozó vállalások, a teljesítés garanciái) 30
– egyéb, a szolgáltatás minőségét higiéniáját és rendszerét javító ajánlatok 20
Adható pontszám-tartomány: 0–50-ig.
Az ajánlattételi határidőre, augusztus 8-ra a kérelmező, az Elamen Rt., a Sodexho Kft., a P. Dussmann Kft., a Pensió 17. Kft. és a Rapeta Kft. nyújtott be ajánlatot/részajánlatot.
Ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat és az augusztus 17-i eredményhirdetésen az Elamen Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek pedig a kérelmezőt.
Kérelmező augusztus 23-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, a bírálat során kikérte az abban való részvételre nem jogosult szülői munkaközösség véleményét is, valamint nem készítette el az összegzés az eljárásról dokumentumot.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést augusztus 25-én megkötötte. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson nem vitatta, hogy elmulasztotta az összegzés az eljárásról dokumentum elkészítését és annak az ajánlattevők részére való megküldését, de álláspontja szerint az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott eredményhirdetési jegyzőkönyv tartalma és az ahhoz mellékelt értékelőtáblázat tartalmazza az összegzés adatait.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az "eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette".
Ajánlatkérő a nyertes és a kérelmező ajánlatát a 1., 2. és 3. bírálati részszempontból a következők szerint pontozta:
Nyertes
Pontszám Súlyozottan
1. 50 2500
2. 50 1500
3. 47,5 950
Összesen: 4950
Kérelmező
Pontszám Súlyozottan
1. 50 2500
2. 42 1260
3. 42,5 850
Összesen: 4610
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt értékelési anyagokat és megállapította, hogy részben az összegzés az eljárásról dokumentum, részben a döntés-előkészítést szolgáló összesítés és az eredményhirdetési jegyzőkönyben foglalt értékelési adatok indokolásának hiánya miatt nem követhető nyomon a bírálat megalapozottsága. Ezért a Döntőbizottság a bírálati részszempontok alapján összehasonlította a nyertes és a kérelmező mindhárom intézményben végzendő étkeztetésre adott ajánlatát.
Az első bírálati részszempont a szolgáltatások bruttó ára volt.
Mivel a nyertes a Kiss János Általános és Középiskolára vonatkozóan a másik kettőtől eltérő árat adott meg, iskolánként külön-külön kellett összehasonlítani a nyertes és a kérelmező árajánlatát.
Miután a nyertes és a kérelmező is csupán az egy adagra vonatkozó bruttó árat jelölte meg, ezt az ajánlatkérő által megjelölt adagszámokkal és iskolai tanítási napokkal szorozva tényként rögzíthető, hogy a Kis János Általános és Középiskola étkeztetésére a kérelmező ára (22 404 780 Ft) kedvezőbb, mint a nyertesé (23 152 680 Ft). Ez pontértékekre átszámolva kérelmező esetében 50 pontot, súlyozva 2500 pontot, míg a nyertes esetében 48,4 pontot, súlyozva 2420 pontot ad ki.
A második bírálati részszempont tekintetében a Döntőbizottság csak annyiban tért el ajánlatkérő pontozásától, hogy figyelembe vette kérelmező azon – az ajánlatkérő által nem értékelt – vállalását is, hogy a szolgáltatás biztonságát úgynevezett Rieber szállítóládákkal javítja. Ez az ajánlatkérő által adott 42 pont helyett 43 pontot, súlyozva 1290 pontot ér, míg a nyertes pontszáma változatlanul 50, súlyozva 1500.
A harmadik bírálati részszempont az "egyéb, a szolgáltatás minőségét, higiéniáját és rendszerét javító" ajánlat volt. Ennek bírálata során ajánlatkérő a nyertes javára értékelte a HACCP minőségbiztosítási rendszerét, az étkeztető személyzet biztosítását, a tálalókonyha használatáért való bérletidíj-fizetést, valamint a takarítás és függönytisztítás vállalását. A kérelmező is rendelkezik a HACCP minőségbiztosítási rendszerrel, az étkeztető személyzet biztosítását ő is vállalta. A tálalókonyha használatáért való bérletidíj-fizetési igény nem szerepelt sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban, így azt a nyertes javára nem lehetett volna figyelembe venni. Ezen jellemzők összevetése alapján a két ajánlat egyenértékű lenne. A bírálatnál azonban tekintettel kell lenni arra, hogy kérelmező rendelkezik a HACCP minőségbiztosítási rendszernél fejlettebb, ISO 9002 minőségbiztosítási rendszerrel is. Így kérelmező ajánlata a harmadik bírálati részszempontból a maximális 50 pontot, súlyozva 1000 pontot, a nyertesé 48 pontot, súlyozva 960 pontot ér.
Fentieket összegezve tehát a Kiss János Általános és Középiskola vonatkozásában a nyertes ajánlata összességében előnyösebb (2420+1500+960 = 4880), mint a kérelmezőé (2500+1290+1000 = 4790). Ugyanez állapítható meg a Jókai Mór Általános Iskolát (nyertes: 2500+1500+960 = 4960, kérelmező: 2485+1290+1000 = 4775), valamint a Kós Károly Általános Iskolát (nyertes: 2500+1500+960 = 4960, kérelmező: 2490+1290+ 1000 = 4785) illetően is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő – annak ellenére, hogy kérelmező javára egyes előnyös ajánlati elemeket nem vett figyelembe, helytállóan hozta meg az eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet e tekintetben elutasította.
A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmezőnek a szülői munkaközösség véleménye kikérésére vonatkozó kifogásának sem, mert ez a vélemény az eljárást lezáró döntés helytállóságát a fentiekből megállapíthatóan nem torzította el.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy "az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek".
Az 5. sz. melléklet 2. pontja szerint ismertetni kell az ajánlatokra az egyes bírálati részszempontok szerint adott pontszámokat, a c) pont alapján pedig szövegesen meg kell indokolni azokat. Ajánlatkérő elkészítette és az eredményhirdetési jegyzőkönyvvel együtt az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta a táblázatot. A pontszámokat az ajánlatkérő ismertette a jegyzőkönyvben is. Az ajánlatkérő által készített értékelési dokumentumok egyike sem tartalmazta azonban az 5. sz. melléklet c) pontjában foglalt előírás szerinti indokolást.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint a jegyzőkönyv és a táblázat adataiból megállapítható a pontszámok indoka is, mert azokból nem lehet kikövetkeztetni, hogy az ajánlatok mely előnyei, illetőleg hátrányai vezették a bírálókat arra, hogy az egyes bírálati részszempontokra miért éppen a megjelölt pontszámokat adták.
A Kbt. azért írja elő ajánlatkérő részére az 5. sz. melléklet szerinti tartalommal az összegzés az eljárásról dokumentum elkészítése és annak az ajánlattevők rendelkezésére bocsátása kötelezettségét, mert egyrészről ezáltal biztosítható – többek között – a verseny nyíltsága és tisztasága, másrészről az ajánlattevők részére annak mérlegelési lehetősége, hogy érdemes-e jogorvoslati eljárást indítaniuk ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Csak az adott pontszámok indokainak ismeretében döntheti el az ajánlattevő, hogy van-e esélye a jogorvoslati eljárásban vélt vagy valódi jogsérelme orvoslására.
A jogsértés megállapítása ellenére a Döntőbizottság eltekintett a bírságkiszabás, mint jogkövetkezmény alkalmazásától, mert mérlegelte azon körülményeket, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése végül is helytálló volt, valamint az értékelési dokumentumok részben azért tartalmazták az 5. sz. mellékletben előírt adatokat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontja szerint rendelkezett
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 2.
Dr. Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
