KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7551)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.386/10/2000
Tárgy: a Sodexho Kft. jogorvoslati kérelme Szécsény Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele út 68., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének melyet Szécsény Város Önkormányzata (3170 Szécsény, Rákóczi út 84., a továbbiakban: ajánlatkérő) étkeztetési szolgáltatás ellátása 5 év időtartamig tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a K. É. június 7-én megjelent számában, a rendelkező rész szerinti beszerzés tárgyában. Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, közölte a részszempontokat és a súlyszámokat:
– szolgáltatási díjtételek 5
– az iskola részére fizetendő használati díj nagysága 4
– ajánlat tartalma 8
Adható pontszámtartomány: 1–50-ig.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, ami a szolgáltatás ellátására vonatkozó szerződéstervezetből, négy mellékletből és négy Függelékből állt.
A szerződéstervezet II.7. pontjában ajánlatkérő kikötötte, hogy az intézményi konyhákat vállalkozónak a bérelt konyhán keletkezett árbevétele 5%-a + 25% áfa bérleti díjért adja bérbe.
A II.8. pontban az szerepelt, hogy a konyhák fenntartási, üzemeltetési, karbantartási költségei a vállalkozót terhelik.
Az ajánlattételi határidőre, július 18-ra a kérelmező, az Elamen Rt., Junior Rt. és a Bagó és Bagó Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat és az augusztus 7-én tartott eredményhirdetésen a Bagó és Bagó Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező augusztus 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az ő, összességében legelőnyösebb ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kifogásolta, hogy az összegzés az eljárásról dokumentumból nem állapítható meg a bírálat során adott pontszámok indoka.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, akivel a szerződést augusztus 22-én megkötötte.
Az ajánlatok értékelésének módjára nézve közölte, hogy az első bírálati részszempontra a kérelmező, a továbbiakra pedig a nyertes kapta a legmagasabb pontot. Észrevételében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte továbbá, hogy a második bírálati részszempontnál a bérbeadással felmerülő költségei (pl. fogyóeszköz-utánpótlás, feladat ellátásához szükséges beruházások finanszírozása, épületgépészet, fenntartás és javítás) csökkentésére vonatkozó ajánlati elemeket, a harmadik bírálati részszempontnál pedig a településfejlesztési szempontokat, referenciákat, minőségbiztosítási rendszert, valamint a szolgáltatás biztonságát vette figyelembe.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az "eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette".
A Döntőbizottság megvizsgálta az értékelési dokumentumokat, valamint azokra vonatkozóan az ajánlatkérő észrevételében foglaltakat és megállapította., hogy a második és harmadik bírálati részszempontból történt értékelés során ajánlatkérő olyan tényezőket vett figyelembe, melyekre nézve – a használati díj kivételével – igényét sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg.
A Kbt. hivatkozott 59. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kizárólag csak az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján történt értékelés eredményeként választhatja ki.
Miután ajánlatkérő az ajánlatokat a második és harmadik bírálati részszempontból az általa előzőleg nem közölt szempontok szerint értékelte, a Döntőbizottság elvégezte az ajánlatok összehasonlítását az ajánlatkérő által a felhívásban és dokumentációban közölt bírálati részszempontok alapján.
Az első bírálati részszempont a szolgáltatási díj volt 5-ös súlyszámmal. Szolgáltatási díjként 1 éves időtartamra a kérelmező bruttó 57 359 244 Ft-ra, a nyertes bruttó 67 914 600 Ft-ra, a Junior Rt. bruttó 60 900 000 Ft-ra tett ajánlatot.
Ajánlatkérő az elbíráláshoz egysávos táblázatot készített, mely szerint a maximális 50 pontot az az ajánlat kapja, ahol a megajánlott díjtétel 50 000 000–50 999 999 Ft között mozog, 0 pontot pedig a 75 000 000– 75 999 999 Ft közötti ajánlat. Kérelmező azért kapott csak 36 pontot, mivel az ő ajánlati összege csak a 8. sávba esett.
Ajánlatkérő ezen értékelési módja nem helytálló. Az értékelési sávok kialakítására ajánlatkérőnek csak akkor lett volna joga, ha az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban előírja, hogy ilyen módon fogja az ajánlatokat értékelni. (A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az adott értékelési sáv 0 ponttal nem kezdődhetett volna, mert a felhívásban a ponttartományt 1–50-ig terjedően határozta meg.)
A Döntőbizottság értékelése szerint a kérelmező részére a maximális 50 pont (súlyozottan 250) jár, mert az első bírálati részszempontból ő tette a legkedvezőbb ajánlatot. Arányosítással számolva a nyertes ajánlattevő helyes pontszáma 31 (súlyozottan 155), a Junior Rt. pontszáma pedig 45 (súlyozottan 225).
A második bírálati részszempont az ajánlatkérő részére fizetendő használati díj mértéke 4-es súlyszámmal.
Erre vonatkozóan a szerződéstervezet II.7. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a vállalkozó árbevételének 5%-a + 25% áfa összegre tart igényt, ezt az ajánlat részét képező szerződéstervezetben valamennyi ajánlattevő vállalta. Ebből a szempontból tehát mindhárom ajánlat egyenértékű, súlyozottan 200 pont jár mindhárom ajánlatra.
A harmadik bírálati részszempont az ajánlat tartalma 8-as súlyszámmal. Miután ajánlatkérő elvárásait e részszempontra nézve sem a felhívásban, sem a dokumentációban alszempontokként nem határozta meg, tulajdonképpen "rábízta" az ajánlattevőkre, hogy a szerződéstervezetben, megfogalmazott feltételeknél jobb kondíciójú ajánlásokat tegyenek. Így ajánlatkérő csak önkényesen, az esélyegyenlőséget sértő módon választhatta ki az egyes ajánlatokból azokat az ajánlati elemeket, melyeket ezen részszempontból előnyként vesz figyelembe. Kétségtelen, hogy a nyertes tette a legtöbb többletvállalást, azonban ezek közül ajánlatkérő csak a felhívásban vagy dokumentációban bírálati alszempontként előre meghatározott elemeket értékelhette volna. Ilyen meghatározás hiányában mindhárom ajánlat egyenértékű, mindháromra azonos pontszám jár.
A három bírálati részszempontra a Döntőbizottság álláspontja szerint járó pontszámok összegzéséből megállapítható, hogy a kérelmező tette a legelőnyösebb ajánlatot.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a nem legelőnyösebb ajánlat nyertesnek minősítése által ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság jogkövetkezményként bírság kiszabását alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértés elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A minimumbírság összege a 2000. évi költségvetési törvény szerint 1 000 000 Ft.
A közbeszerzés értéke a Kbt. 4. § (1) bekezdése szerint az adott közbeszerzési eljárásban ajánlott, áfa nélküli legmagasabb összegű ellenszolgáltatás.
A tárgyi közbeszerzési eljárásban a nyertes tette a legmagasabb összegű ajánlatot, ami áfa nélkül 1 évre 50 935 950 Ft, 5 évre 254 679 750 Ft. Ezen összegnek a kiszabott bírság az 1,18%-a.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) a szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 2.
Dr. Csitkei Mária s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
