KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7560)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.410/22/2000
Tárgy: a SCHKIBT Kft. jogorvoslati kérelme Balatonakali, Dörgicse és Vászoly Községek Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A SCHKIBT Fővállalkozási Kft. (1044 Budapest, Váci út 102/IV., képviseli: dr. Farkas Mihály ügyvéd, 1042 Budapest, Árpád út 67., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Balatonakali Község Önkormányzata (8243 Balatonakali, Kossuth u. 17., a továbbiakban: I. r. ajánlatkérő), Dörgicse Község Önkormányzata (8244 Dörgicse, Fő u. 115., a továbbiakban: II. r. ajánlatkérő) és Vászoly Község Önkormányzata (8245 Vászoly, Béke u. 1., a továbbiakban: III. r. ajánlatkérő), mindhármukat képviseli: Takácsné dr. Kovács Éva ügyvéd (8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a községek kül- és belterületén szennyvízcsatorna-hálózat építése, a kivitelezés megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 37. § (3) és 63. § (3) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a részvételi felhívását és ebből fakadóan az azt követő döntéseit megsemmisíti, egyebekben pedig a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi I., II. és III. r. ajánlatkérőket, hogy a kérelmező részére összesen 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessenek meg a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. augusztus 16-i számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására a községek kül- és belterületén megvalósítandó szennyvízcsatorna-hálózat építésére (4761).
A beszerzés mennyiségi adatait a felhívás 3. a) pontja tartalmazta a csatornahosszakra és átemelők számára vonatkozóan. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására a 9. pont szerinti alábbi dokumentumokat kellett becsatolniuk a jelentkezésben:
"9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
Pénzügyi és gazdasági alkalmasság:
– az ajánlattevő számlavezető bankjától banki információ az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, az alábbi kötelező tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
– az ajánlattevő pénzügyi helyzete, hitel- és fizetőképessége,
– az ajánlattevő számláján az utóbbi egy évben sorban állás volt-e.
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat, a folyamatban levő esetleges módosítások dokumentálása.
– Aláírási címpéldány(ok) eredeti vagy közjegyző által hitelesített példánya.
– Nyilatkozatok és igazolások a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése szerinti, valamint a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás eredeti vagy másolati példánya.
Műszaki alkalmasság:
– Az előző 3 év befejezett és folyamatban levő építési munkáinak ismertetése (részletes referencialista a létesítmény helyének és megnevezésének megadásával, megadva a készítési évet, a létesítmény volumenét forintban, a munkával kapcsolatos beruházót, továbbá az ajánlattevő részvételét a kivitelezésben, százalékban).
– Saját műszaki, technikai felszereltség, a feladat megvalósításánál felhasználásra kerülő eszközök bemutatása.
– A kivitelezésért felelős személyek megnevezése, végzettsége, gyakorlata, különösen azok bemutatása, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
– Minőségbiztosítási rendszerének ismertetése.
– A teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók felsorolása, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni a fentiek szerint."
Az alkalmasság vizsgálatával kapcsolatos előírás volt még a felhívásban:
"10. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
– A cég vagyoni helyzete, pénzügyi stabilitása, tőkeereje, pénzügyi és gazdasági alkalmasság.
– Az elmúlt 3 év referenciái, hasonló jellegű gravitációs szennyvízhálózat megvalósításában.
– A feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközök.
– A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek referenciái.
– Minőségbiztosítási rendszer megléte.
b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– Az ajánlattevő nem rendelkezik több hasonló nagyságrendű csatornaépítési munkával, illetve referenciával.
– Amennyiben éves bevétele nem éri el a bruttó 1 milliárd forintot (az utóbbi három év átlagában).
– Az ajánlattevő nem rendelkezik hasonló nagyságrendű munka elvégzéséhez szükséges gépparkkal.
– Az ajánlattevő nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel.
– Az ajánlattevő által megnevezett, a kivitelezésért felelős személyek nem rendelkeznek a beszerzés tárgyának megfelelő létesítmények kivitelezésében referenciákkal."
Az egyéb információk között az szerepelt, hogy a részvételi jelentkezések elkészítéséhez előminősítési dokumentáció áll rendelkezésre 50 E Ft + áfa megfizetése ellenében, amelynek megvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ugyanitt azt is jelezte az ajánlatkérő, hogy az ajánlati dokumentáció ára 400 E Ft + áfa lesz.
A községek 1999. október 19-én együttműködési megállapodást írtak alá, melynek 6. pontjában a közös beruházással összefüggő feladatok ellátásával az együttműködésben részt vevő Balatonakali Község Önkormányzatát bízták meg, és felkérték annak ellátására.
Ajánlatkérő az eljárásban megbízottként a Víz-Környezet Kft.-t alkalmazta, vele 2000. március 10-én vállalkozási szerződést írt alá. A szerződésben az ajánlatkérő a Víz-Környezet Kft.-t a községek szennyvízcsatornázásának lebonyolításával és műszaki ellenőrzésével bízta meg, díjként a nettó bekerülési érték 0,9%-a + 25% áfát megjelölve. A Víz-Környezet Kft. egyben a létesítmény tervezője is. A becsatolt iratok szerint a vízjogi létesítési engedélyezési terveket készítette, valamint ő állította össze a részvételi felhívási dokumentációt is. Ez utóbbi 2-3 db rajzi mellékletből áll és 6-8 oldal (A4) műszaki leírást tartalmaz, külön-külön mind a három községre vonatkozóan.
A részvételi jelentkezések bontása 2000. szeptember 11-én történt. Összesen 14 jelentkezés érkezett az alábbiaktól: Betonútépítő Rt., Betonút Rt. (konzorcium), Swietelsky Kft., Köz-Víz Kft., Köz-Víz Építő–Rajó Konzorcium, Délviép Kft., Alterra Kft., Sade Magyarország Kft., Kaiser Kft.–Hydrocomp Kft. konzorciuma, OMS Hungária Kft., Olajterv Rt., Délépítő Rt., Penta Kft., Contur-Bau Rt.
Ajánlatkérő a felhívás szerint 2000. szeptember 25-re tűzte ki az eredményhirdetést. Ezt később elhalasztotta október 16-ra, melyről a résztvevőket írásban értesítette.
Kérelmező 2000. szeptember 1-jén jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a részvételi felhívás megsemmisítését és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és h) pontjaiban foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését, valamint az ügyben tárgyalás tartását. Kérelmét a tárgyaláson kiegészítette azzal is, hogy jogsértés megállapítása esetén kéri a 88. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását is ajánlatkérővel szemben.
Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjaként a jelentkezőt az éves bruttó árbevétele szerint kívánja értékelni, ugyanakkor a felhívása szerint nem kért csatolni az éves árbevételre vonatkozó semmiféle dokumentumot. Emiatt ennek elbírálása során legfeljebb a jelentkező által megjelölt referenciákból indulhat ki, ez azonban alkalmatlan az éves árbevétel nagyságának megállapítására. Azért is tartja még az alkalmatlanság fenti szempontját jogsértőnek, mert a beszerzés becsült értékéhez (Önkormányzati Közlöny a céltámogatásokról) képest a megjelölt árbevétel mértéke aránytalanul magas, ez pedig sérti az esélyegyenlőség elvét. Jogsértő az alkalmatlanná minősítés szempontja a referenciákat illetően is, ugyanis "több" hasonló nagyságrendű csatornaépítés követelményét határozta meg, de nem tette egyértelművé, hogy ez pontosan hány db. Kifogásolta az előminősítési dokumentáció árát is, amely a dokumentáció tényleges tartalmához képest magas, az ajánlati dokumentáció ára pedig szintén oly nagyságú, amely kétségessé teszi a Kbt. 37. § (3) bekezdés szabályainak teljesülését. Kérte, hogy a lebonyolító személyével kapcsolatban a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy mint egyben tervező is, nem összeférhetetlen-e jelen eljárásban lebonyolítóként való részvétele, továbbá a megbízása nem a Kbt. mellőzésével történt-e.
Ajánlatkérő észrevételét a tárgyaláson is fenntartva kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását elsődlegesen az ügyfélképesség hiánya miatt, mert kérelmező nem vett reszt az előminősítési eljárásban. Kérelmében még csak utalást sem tett arra, hogy milyen jogát vagy jogos érdekét sértik a felhívás előírásai.
Másodlagos álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan, mert:
– a pénzügyi, gazdasági és műszaki igazolás tekintetében a Kbt. lehetőségeket ír elő az igazolási mód kiválasztására, így ajánlatkérőre van bízva a választás. A jelentkezőknek a referenciák ismertetése körében annak volumenét is meg kellett határozniuk, így ezen adatból el tudja bírálni ajánlatkérő, hogy az árbevétel 3 év átlagában eléri-e a megadott értéket.
– a "több" kitétel a referenciákkal kapcsolatosan egyértelmű, azaz nem egy db, hanem legalább 2 db referenciát kell bemutatni.
– az előminősítési és az ajánlati dokumentáció értéke nem túlzott, és nem kívánta a tervezés költségét ajánlatkérő a jelentkezőkkel, illetve ajánlattevőkkel megtéríttetni.
– az összeférhetetlenségi kifogás is megalapozatlan, mert a lebonyolító nem kivitelező szervezet, tehát a jelen közbeszerzési eljárásban nem minősül érdekelt gazdálkodó szervezetnek. A terveket valóban ő készítette, de ez sem teszi összeférhetetlenné az eljárásban.
– a tervezés és a lebonyolítás sem tartozott a Kbt. hatálya alá, mert a szolgáltatási értékhatár alatti beszerzések voltak, így nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni rájuk.
– a részvételi és ajánlati dokumentáció árának meghatározását tételes kalkulációval igazolta. E szerint a részvételi dokumentáció árát az 1. felhívás közzétételi díja, 2. ügyvédi munkadíj, 3. tájékoztató közzétételi díja, 4. dokumentáció anyagköltsége, 5. dokumentáció összeállítása, 6. postaköltség, 7. iroda rendelkezésre állás díjából számította. Az ajánlati dokumentáció árának kalkulációja az előbbiekhez hasonló, ebben az 5. tétel a dokumentáció anyagköltsége, 6. az irodai rendelkezésre állás.
Az egyéb érdekeltek közül a Horváth Ép. Kft. és Kaiser Kft. írásban röviden úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelemmel egyetért.
A Döntőbizottság a 2000. október 12-én kelt D.410/21/2000. sz. határozatával ideiglenes intézkedés keretében a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló és a felektől pótlólag bekért iratok, dokumentációk, valamint nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos, ezért a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta meg: Ennek során megállapította, hogy a bekért kérelmezői cégkivonat és referencialista alapján a kérelmező jogképessége igazolt a jelen közbeszerzési eljárásban. A cégkivonat szerinti tevékenységi kör, a becsatolt referenciák jelzik, hogy a kérelmező a csatornaépítésre vonatkozó szerződés teljesítésére alkalmas lehet. A felhívásban konkrétan megjelölt alkalmassági feltételeket kérelmező éppen azért vitatja jogszerűen, mert azok – álláspontja szerint – nem állnak arányban a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételekkel, így az ügyfélképesség vizsgálatához nem szükséges igazolnia ezen konkrét feltételek meglétét (referenciamunkák száma, volumene, éves nettó árbevétel összege, minőségbiztosítási rendszer stb.)
A Döntőbizottság megalapozottnak ítélte a kérelem azon részét, mely szerint az ajánlatkérő által a felhívás 9. pontjában kért adatok alapján nem lehetséges a jelentkező éves árbevételének – mint alkalmassági szempontnak – az objektív vizsgálata az erre vonatkozó nyilatkozat vagy egyéb dokumentum (pl. mérleg) hiányában.
Ajánlatkérő – a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint – az ajánlattételi szakaszban kívánja majd a mérlegadatokat ellenőrizni. Ez ellentétes a kétszakaszos eljárás szabályaival, nevezetesen a Kbt. 63. § (3) bekezdésével, mely úgy rendelkezik, hogy a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ezen álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy a jelentkezéseket megvizsgálva megállapítható, hogy csaknem valamennyi jelentkező kérés nélkül is becsatolta jelentkezési anyagába a mérlegeket.
A Döntőbizottság a részvételi és az ajánlati dokumentáció költségeinek a túlzott mértékére vonatkozó kérelmet is alaposnak találta. Ezen álláspontja kialakításánál a Döntőbizottság figyelembe vette a részvételre jelentkezők számát, és az ajánlatkérő által felhívásra becsatolt kalkulációból azokat a pontokat (részvételi dokumentációnál 4., 5. és 7., az ajánlati dokumentációnál pedig az 5. és 6. tételek), amelyek ténylegesen a dokumentáció összeállításával kapcsolatos költségek lehetnek a Kbt. 37. § (2) bekezdése szerint, amely úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig – gyorsított eljárás esetén az ajánlattételi határidő (részvételi jelentkezési határidő) lejártáig – rendelkezésre álljon.
Mivel a részvételi, illetve ajánlati dokumentáció kalkulációjából a fentieken túli költségpontok ellentétesek a Kbt. 37. § (3) bekezdésében írtakkal, ezért megállapította a Döntőbizottság ajánlatkérő terhére a Kbt. 37. § (3) bekezdésének megsértését is, ami azt tartalmazza, hogy a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
A jogorvoslati kérelem az alábbiakban alaptalan:
– A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő a felhívás 10. b) pontjának első bekezdésében a referenciáknál a "több" szó használata, mert ennek alapján a kettőtől a végtelen számú referencia megadásával igazolható az alkalmasság ezen kritériuma. Ezt maga ajánlatkérő is így nyilatkozta, tehát ez valójában csak annyit jelent, hogy egy darab referenciamunka nem elegendő az alkalmassághoz.
– A nettó éves árbevétel ajánlatkérő által megkövetelt mértékét – figyelemmel a felek nyilatkozataira, valamint a céltámogatás sajátos feltételei közt finanszírozott beruházás várható ütemére és összköltségére is – a Döntőbizottság nem tartotta túlzottnak, ezért a kérelem e részét is elutasítja.
– A tervezés és a közbeszerzés tárgya lebonyolításának "egy kézbe adásával", illetve az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás mellőzésével kapcsolatban a kérelmet a Döntőbizottság szintén elutasítja az alábbiak miatt.
A jelen közbeszerzési eljárás kivitelezésére vonatkozik.
Ennek bonyolítását korábban megkötött szerződés alapján olyan cég végzi, amelyik több éve készítette a terveket.
A lebonyolítás díja a becsatolt szerződés szerint a nettó bekerülési érték 0,9% + áfa.
A céltámogatási pályázat szerint a bruttó érték 827 millió Ft, a tényleges összeg majd a kivitelezésre folyó közbeszerzési eljárásban alakul ki. Fenti adatokból kiindulva megállapítható, hogy a szerződés egy évre számított értéke a szolgáltatási értékhatár alatt van, tehát közbeszerzési eljárást nem kellett lefolytatni az ügyben, aminek következtében a kérdéskör vizsgálatára a Döntőbizottságnak nincs hatásköre.
A Döntőbizottság az indokolásban kifejtettekre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet részben alaptalannak találva, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a kérelem megalapozatlan részét elutasította, és ugyanezen bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben a megalapozottnak talált kérelmi részben.
A Döntőbizottság a kifejezett kérelem ellenére – a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is tekintettel – bírságot azért nem alkalmazott ajánlatkérővel szemben, mert a részvételi felhívás megsemmisítésével a jogsérelmet reparálta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 13.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
