KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7575)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.417/11/2000
Tárgy: a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme az APEH közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi út 2., képviseli: dr. Lovász Éva ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi út 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi rkp. 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest XIV., Gvadányi utcai új irodaház építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. április 19-i K. É.-ben tette közzé részvételi felhívását előminősítési eljárás lefolytatására a rendelkező részben írt tárgyban.
Az előminősítési szakaszban ajánlatkérő 18 jelentkezőt minősített alkalmasnak, és őket ajánlattételre hívta fel a 2000. június 9-én kelt ajánlati felhívásával. Az előminősítési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottság a D.247/2000. sz. ügyben az eljárást felfüggesztette, ezért ajánlatkérő 2000. július 19-én értesítette ajánlattevőket, hogy 20-án az ajánlatukat nem kell benyújtaniuk az eredeti határidőnek megfelelően. Ezt követően 2000. július 27-én kelt levéllel értesítést küldött a részükre, hogy az ajánlatok beadása és bontása 2000. augusztus 31-én 13.00 órakor lesz.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. "Egyéb információ" címszó alatt az 5. (francia) bekezdésében előírta, hogy "ajánlatkérő az eredményhirdetésen a második helyezettet is meghatározza. Az első helyezett pályázati visszalépése miatt nem jön létre szerződés, úgy ajánlatkérő a második helyezettel kíván szerződést kötni, ezért kérjük minden pályázó ez irányú nyilatkozatát."
Ajánlatkérő ajánlatkérési dokumentációt is összeállított, melynek 8–10. oldalán "az ajánlattétel kötelező tartalmi felépítése" címszó alatt írta le az a), b), c) I., II., III., d), e) pontoknál, hogy mit és hogyan kell csatolni az ajánlatba, és mit kell annak tartalmaznia. E fejezet végén előírta, hogy: "az ajánlattétel alaki követelményeként ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentáció szerkezetének megfelelő sorrendű és hivatkozási jelzésű ajánlatokat vár el".
Az ajánlatok beadási határideje és bontása az értesítésnek megfelelően 2000. augusztus 30-án 13.00 órakor volt. Ezen időpontig 13 ajánlat érkezett. Nevezetesen ajánlatot adott be: kérelmező, a Betonútépítő Rt., az Arcadom Rt., a Strabag Rt., a Magyar Építő Rt., a Mélyépítő Budapest Kft., a KIPSZER Rt., a Középület-építő Rt., a Contur-Bau Rt., a ZÁÉV Rt., a BÁÉV Rt., a MASZER Rt. és a Fodor Rt.
Ajánlatkérő az erre létrehozott értékelőbizottságban 2000. augusztus 28-án értékelte az ajánlatokat. Ezen értékelés során ajánlatkérő 4 ajánlatot érvénytelennek nyilvánított, 9-et pedig értékelt. A 4 ajánlat közül a KÉSZ Kft. (azaz kérelmező) és az Arcadom Rt. ajánlata érvénytelen volt, mert a második helyezettre vonatkozó nyilatkozatot nem csatolta az ajánlatához. A Strabag Rt. és a Fodor Rt. ajánlata azért volt érvénytelen, mert az ajánlati biztosíték határideje nem felelt meg a felhívásban írtaknak. Ajánlatkérő az értékelőbizottság javaslatát elfogadva, a 2000. augusztus 31-i eredményhirdetéskor az augusztus 29-én összeállított összegzés szerinti eredményt hirdette ki, mely azt tartalmazta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Magyar Építő Rt., míg a második legelőnyösebb ajánlatot a ZÁÉV Rt. tette.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésről távol maradott kérelmező részére, annak írásbeli megkeresésére, 2000. szeptember 4-én küldte meg az összegzést az eljárásról, és ennek 3. pontjában tájékoztatta, hogy kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, tekintettel arra, hogy pályázata nem az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján került beadásra.
Kérelmező a 2000. szeptember 5-én benyújtott és szeptember 7-én kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az jogszabálysértő volt, mivel kérelmező nem szegte meg a Kbt. 52. § (1) bekezdésének d) pontját, hisz ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére is. Kérelmét azzal indokolta, hogy az eredményes előminősítési eljáráson túljutva átvette az ajánlati felhívást és az ajánlatkérési dokumentációt, és ennek figyelembevételével ezen okiratokat felhasználva állította össze határidőben benyújtott ajánlatát. Álláspontja szerint ajánlatkérő az egyéb információk között szereplő felhívás ellenére jogellenesen nyilvánította ajánlatát érvénytelenné, hisz az ajánlatkérési dokumentáció 8. oldalán precízen felsorolta az ajánlattétel kötelező tartalmi felépítését. Ebből a felsorolásból hiányzik az említett nyilatkozat, amit ajánlatkérő hiányolt. Véleménye szerint a kért nyilatkozatot pótolja az ajánlatának első oldalán szereplő ajánlattételi levél 2. bekezdésében szereplő azon kitétel, miszerint nyilatkozik, hogy az ajánlatkérési dokumentációban foglaltakat megismerték és azokat elfogadták. Szerinte ebben benne foglaltatik, hogy tudomásul vették az ajánlatkérőnek a második helyezettre vonatkozó szándékát, esetleges döntését.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló iratokból, dokumentációkból nem voltak megállapíthatók.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban kifejezett nyilatkozatot kért a második helyezettre vonatkozóan, és ez kötelező. Az ajánlatkérő a dokumentáció feltételének elfogadására vonatkozó nyilatkozata nem pótolja a kért külön nyilatkozatot. Álláspontja szerint nem helytálló kérelmezőnek a dokumentációra való hivatkozása, tekintettel arra, hogy már a felhívásban közölték a kötelező tartalmi elemként a külön nyilatkozat becsatolását. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy egy ilyen nagy építési beruházásnál, mely a jelen közbeszerzés tárgya, jogszerűen várhatja el ajánlatkérő azt, hogy a második helyezett vonatkozásában ajánlattevők nyilatkozzanak. Arra való tekintettel, hogy a törvény szerint a szerződéskötés 60 napos lehetősége áll a felek részére, az első helyezettnek kihirdetett ajánlattevő visszalépése esetén (ami ritka esetben, de előfordul) indokolt, hogy a másodiknak kihirdetett ajánlattevővel kössék meg a szerződést. Azért kérték e komoly beruházásnál ezt a nyilatkozatot, hogy biztosak legyenek abban, hogy amennyiben az első visszalép, akkor a másodikkal szerződést köthessenek. Tekintettel arra, hogy a felhívásukban kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nyertes visszalépése esetén a másodikkal kívánnak szerződést kötni, és ezt deklarálták, ezért jogosan kértek olyan nyilatkozatot az ajánlattevőktől, hogy az első visszalépése esetén vállalják a szerződéskötést. Ez egy rendelkezésszerű joggyakorlás volt részükről, melyet az eljárás korábbi szakaszában senki nem kifogásolt.
Az ügyben érdekelt felek közül a Magyar Építő Rt. képviselője írásban és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Észrevétele szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdése egyértelműen tartalmazza azt, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy az ajánlati felhívásban megjelölt minden kitétel egyidejűleg annak kötelező tartalmi eleme is.
Ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy valamennyi ajánlattevő nyilatkozzon arra az esetre, ha az első helyezett pályázó visszalépése miatt az ajánlatkérő a második helyezettel köti meg a szerződést. A nyilatkozattal ajánlattevő a Kbt.-ben meghatározott biztosítékon felül további biztosítékot kötött ki, nevezetesen azt, hogy az első helyzettel bármely okból létre nem jött szerződés esetén a második helyezett vállalja ezen szerződés ajánlatkérővel történő megkötését. A Kbt. kötelező szabályokat tartalmaz, amelyektől ott és annyiban lehet eltérni, ahol erre a törvény lehetőséget biztosít. A Kbt. sehol nem rendelkezik arról, hogy az általa kötelezően előírt bármely tartalmi vagy formai szabály betartására ajánlatkérő nem követelhetne bármely egyéb nyilatkozatot, még abban az esetben sem, ha ezen nyilatkozat hiányában is fennáll ajánlattevő jogszabályi kötöttsége.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentációk, írásos és tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért azt elutasította.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság kérelmező által is elismerten megállapította, hogy kérelmező az ajánlatához nem csatolta az ajánlati felhívás 16. pontjában kért külön nyilatkozatot a második helyezettként történő szerződéskötésre. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő és a Magyar Építő Rt. azon álláspontját, hogy kérelmező eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy az ajánlatának első oldalán nyilatkozott az ajánlati dokumentációban írt feltételek vállalására, és ezzel mintegy pótolta azt a nyilatkozatot, amit ajánlatkérő külön megkért.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlattevőknek nemcsak a dokumentációban írt feltételek szerint kell elkészíteniük az ajánlatokat, hanem figyelembe kell venniük a felhívásban írtakat is. Mivel ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért a felhívásban, ezért kérelmező annak hiánya esetén eredményesen nem támadhatja ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntését, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhíváshoz kötöttség úgy az ajánlatkérőt, mint az ajánlattevőket is kötelezi az eljárás során.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő akkor járt volna el törvénysértő módon, ha kérelmező ajánlatát e nyilatkozat hiányában is érvényesnek tekintette volna és a többi érvényes ajánlattal együtt elbírálta volna.
A fent kifejtett indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az alaptalan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 6.
Dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
