KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7578)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.287/11/2000
Tárgy: a Junior Vendéglátó Rt. I. rendű, és az Elamen Rt. II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzatának közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29–31., a továbbiakban: I. rendű kérelmező) I. rendű kérelmezőnek és az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Soroksári út 98., a továbbiakban: II. rendű kérelmező) II. rendű kérelmezőnek kérelmére a dr. Szabadi Attila ügyvéd (1042 Budapest, Munkásotthon u. 18. I. 11.) által képviselt Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata (1042 Budapest, Viola u. 3–5., továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérőnek "az önkormányzat területén lévő és ellátási kötelezettségébe tartozó gyermekintézmények (óvoda, általános iskola, középiskola), valamint az időskorúak intézményeiben a közétkeztetés biztosítása, valamint e tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő egyéb szolgáltatás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a K. É. 2000. május 17-én megjelent 20. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiakban határozta meg:
Az önkormányzat területén lévő, és ellátási kötelezettségébe. tartozó gyermekintézmények (óvoda, általános iskola, középiskola), valamint az időskorúak intézményeiben a közétkeztetés biztosítása, valamint e tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő egyéb szolgáltatás (a kiíró 9+1 db főzőkonyhát biztosít 94 adag/nap kapacitással, ezek üzemeltetése, fenntartása a pályázó feladatát képezik).
Napi adagszámok (az 1999. évi átlagadagszámok alapján):
– óvodáskorúak: 2800 adag/nap
– felnőtt (kötelezett) 470 adag/nap
– általános iskolás korúak:
– napi háromszori 2490 adag/nap
– napi kétszeri 500 adag/nap
– csak menza 2630 adag/nap
– felnőtt (kötelezett): 500 adag/nap
– középiskolás korúak: csak menza 400 adag/nap
– időskorúak: napi kétszeri 900 adag/nap
ebből ételhordóban történő kiszállítás a dokumentáció szerint.
Az adagszámnál ±15%-os eltérést ajánlatkérő megengedett.
A teljesítés határidejét 2000. augusztus 1-jétől kezdődően 2004. június 31-ig terjedő időszakban határozta meg ajánlatkérő.
Részajánlat tételének lehetőségét ajánlatkérő kizárta, azonban a többváltozatú ajánlattétel megengedett volt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket.
Ugyanezen pontban a műszaki alkalmasság igazolására követelményként előírta az ajánlattevő előző 3 évi közétkeztetési tevékenységének referenciákkal megjelölt ismertetését is.
A 11. b) pontban ajánlatkérő előírta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésnek szempontjait is. Ezen szempontok között az 5. francia bekezdésben az alábbi kitételt szerepeltette ajánlatkérő: igazolt referenciamunkái egyenként nem érik el a közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházást bruttó értékének 75%-át. Az ajánlatok elbírálási szempontjaként az ajánlati felhívás 13. a) pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása került megjelölésre, az alábbi részszempontok és a hozzá kapcsolódó súlyszámok szerint.
súlyszám
– szolgáltatás bruttó ára (eladási ár = nyersanyag + rezsi) 50
– a szolgáltatás megbízhatósága, biztonsága, (mennyiségi és minőségi ellenőrzésére vonatkozó vállalások, a teljesítés garanciái) 30
– egyéb, a szolgáltatatás minőségét, higiéniáját és rendszerét javító ajánlatok 20
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amelyben ismertette a konyhák állapotát, az ellátandó intézmények címlistáját, illetve vállalkozási szolgáltatási szerződéstervezeteket is mellékelt. Az ajánlatok bontási határidejére, azaz 2000. június 27-ére négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: I. illetve II. rendű kérelmező, a Sodexho Kft. és Herdlicska Márton egyéni vállalkozó. Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, hiánypótlási lehetőséget biztosított, majd a 2000. július 5-én megtartott eredményhirdetésen az alábbi eredményt hirdette ki:
Alkalmatlannak nyilvánított két ajánlattevőt, a Junior Rt.-t, és a Sodexho Rt.-t. Az alkalmatlanság indokolásaként az alábbiakat jelölte meg: a megjelent ajánlati felhívás 11. b) pont utolsó bekezdésében ajánlatkérő meghatározott egy értéket, mely az éves szerződés bruttó értékére vonatkozott. A két alkalmatlannak nyilvánított ajánlattevő a pályázatában közölt referenciaszerződések vonatkozásában ezt az értéket, amely egyébként 413,5 M Ft, nem tudta prezentálni, így pályázatuk alkalmatlannak lett nyilvánítva. Nyertes ajánlattevőként Herdlicska Márton egyéni vállalkozó került megjelölésre, a nyertest követő legelőnyösebb ajánlatot tevőként az Elamen Rt.-t határozta meg ajánlatkérő.
Ajánlatkérőnek ezen döntése ellen nyújtott be I. rendű kérelmező 2000. július 7-én jogorvoslati kérelmet, amelyet 2000. július 7-én kiegészített. Jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy ideiglenes intézkedésként függessze fel a közbeszerzési eljárást, illetve tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését. Kérte tovább ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntésének a megsemmisítését, valamint a jogsértés megállapítását.
Kérelmének részletes indokolásául az alábbiakat adta elő:
Ajánlatkérőnek azon minősítése, miszerint ők a szerződéskötésre alkalmatlanok lennének, jogsértő. Ajánlatkérő ezen minősítését azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltaknak nem tettek eleget, tekintettel arra, hogy a csatolt referenciamunkáik értéke nem érte el a kiírásban foglalt értéket, továbbá ajánlatkérő azt is kifogásolta, hogy a felhívás szerint a pályázónak olyan szerződéssel kellett rendelkeznie, amelynek összege el kellett hogy érje a kiírt pályázat bruttó értékének 75%-át. Ezen százalékos adat az ajánlati felhívásban foglalt adatok alapján, illetve I. rendű kérelmező ajánlatának gyakorlati számaiból egyértelműen meghatározható volt. Ezen indokolásban foglaltakkal I. rendű kérelmező nem értett egyet, különös tekintettel arra, hogy sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepelt olyan kitétel, hogy szerződéssel kellett igazolni ajánlattevőknek az alkalmasságukat.
Ajánlatkérő a szerződés tárgyánál közétkeztetés biztosítását, valamint kiegészítőként ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatást jelölt meg, ugyanakkor a számukra megküldött, a szerződéskötésre alkalmatlannak minősítésről történt értesítésben a pályázati kiírás 11. b) pontjára hivatkozik, ahol a közbeszerzés tárgyát képező beruházást nevesít. I. rendű kérelmező álláspontja szerint ők a beruházás értelmezése alatt a dokumentáció 4. oldalának 5. bekezdésében levő beruházásra utaló felhívásra gondoltak, amely szerint a hiányzó, de a működéshez szükséges berendezéseket a szolgáltatónak kell biztosítania mind konyhatechnológiai vonatkozásban, mind fogyóeszközben. Amennyiben ajánlatkérő a beruházás alatt nem az általuk hivatkozottakra, hanem a szolgáltatás összesített ellenértékére hivatkozott, úgy ezen 75%-os viszonyítási szám nem határozható meg pontosan, különös tekintettel ajánlatkérő által biztosított ±15%-os eltérési lehetőségre. A szakmai gyakorlat szerint a közétkeztetés referenciáinál az adagszámokat szokták figyelembe venni mint a teljesítés nagyságrendjét, nem pedig az adagszámok eladási értékét, mely az adagszámoknak forintban meghatározott eladási értéke, azonban ez nem képezheti összehasonlítás alapját, tekintettel arra, hogy ezen érték a különböző területeken más és más lehet. Az adagszámok vonatkozásában I. rendű kérelmező mindenképpen rendelkezik megfelelő referenciával. Amennyiben az eladási értéket veszi figyelembe, ajánlata akkor is megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak, tekintettel arra, hogy ő az ajánlatában 275 694 643 Ft-os nettó szolgáltatási ellenértéket jelölt meg, amelyet, ha a forgalmi adóval felbruttósít, 308 778 000 Ft lesz, amely egyértelműen meghaladja ajánlatkérőnek a 75%-os értékre vonatkozó kikötését, amely 75%-os érték I. rendű kérelmező álláspontja szerint 286 874 426 Ft. Kérelmének kiegészítésében I. rendű kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő utólagos elvárást határozott meg, amikor az általa elvárt referenciamunkák 75%-os értékénél 413,5 M Ft-ra hivatkozott
az összegzésének 3. oldalának 3 pontjában. Ezen érték az elbírálás során került meghatározásra, így ajánlattevők az ajánlatuk elkészítésekor még nem voltak és nem is lehettek ezen adat birtokában.
II. rendű kérelmező 2000. július 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, és ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését. Indokolásul az alábbiakat adta elő:
Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, illetve az 59. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy az ajánlatok értékelése során alkalmazott pontozása megalapozatlan volt. Különös tekintettel arra, hogy a 2. sz. bírálati részszempontnál nem vette figyelembe II. rendű kérelmező ajánlatának a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos költségátvállalási nyilatkozatát, amely alapján ők az ajánlatkérő megbízásából elvégzett vizsgálatok összes költségét átvállalták, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő csak költségmegosztást vállalt. Kifogásolta továbbá ajánlatkérőnek a 3. sz. bírálat részszempont vonatkozásában adott pontszámait is, különösen az összegzés szöveges részében leírtak szerint, amely alapján az állapítható meg, hogy a két ajánlatot ajánlatkérő egyformának ítélte, hiszen mindkét fél törekedett a legteljesebb kiírói igények megvalósítására, azonban azáltal ezen részszempontra adott pontszámokból nem ezen álláspont derül ki.
II. rendű kérelmező előadta továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. §-át, amikor az alkalmatlanság kritériumait úgy határozta meg, hogy nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét, tekintettel arra, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek túlzottak, illetve nem következetesek. Ajánlatkérő nem adott pontos információt annak vonatkozásában, hogy mennyi az az értéke, amelynek a 75%-ával egyenként referenciaként rendelkezniük kell az ajánlattevőknek. Ezen meghatározott érték hiányában ajánlattevők csak a saját árajánlatuk alapján kiszámított bruttó értékhez viszonyítva tudták minősíteni, hogy az általuk becsatolt referenciamunkák elérik-e a 75%-ot.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte mind az I., mind a II. rendű kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. I. rendű kérelmező kérelme vonatkozásában az alábbiakat adta elő:
Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná történő minősítéshez konkrét szerződéseket kellett volna csatolni a referenciamunkák igazolására. Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában szereplő, az eljárás tárgyát képező beruházással kapcsolatos felvetéssel sem ért egyet ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy ezen fogalom tisztázásra került az ajánlattevők által feltett kérdések során, amikor is az ezzel kapcsolatosan feltett kérdésre ajánlatkérő az alábbi tájékoztatást adta, természetesen a közbeszerzés 11. b) pontban meghatározott utolsó bekezdés esetében a szolgáltatás ellenértékének bruttó összegét értjük. Tehát ezzel kapcsolatosan nem lehetséges fogalmi tévedés, egyértelműen meghatározásra került, hogy a referenciamunkák kapcsán a szolgáltatás ellenértékének bruttó 75%-át meghaladó referenciamunkát kell igazolni. Ezen választ az összes ajánlattevő között az I. rendű kérelmező is megkapta.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció konkrét adagszámokat határozott meg, ehhez az adagszámhoz az ajánlattevők által hozzárendelhető volt a dokumentációban szereplő jelenlegi ellátási árral egy egyéves költségvonzat, amelynek a 75%-ára vonatkozott a kérdéses kikötés. I. rendű kérelmező 537,4 M Ft-os bruttó ajánlatot tett; amelynek alapján az általa kért közel 400 M Ft-os referenciaérték minden ajánlattevő, így I. rendű kérelmező által is kiszámítható volt. I. rendű kérelmező ajánlatához ugyanakkor ilyen értékű referenciát nem csatolt.
II. rendű kérelmező kérelmével kapcsolatosan ajánlatkérő az alábbiakat adta elő.
A 2. részszempont vonatkozásában ajánlatkérő bírálóbizottsága nem kizárólag az összegzés szöveges részében meghatározott kitételének alapján döntött, hanem összességében vizsgálta a pályázatokat, azok teljes tartamának figyelembevételével született az a fajta döntés, hogy ezen részszempont vonatkozásában II. rendű kérelmező 46, míg a nyertes 48 pontot kap.
A 3. sz. részszempont vonatkozásában a bírálóbizottság szintén a teljes ajánlati anyag ismeretében hozta meg döntését, mégpedig úgy, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési pontszámok alapján bírálta el azokat. II. rendű kérelmezőnek az alkalmatlanságra vonatkozó felvetése kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy az általa megadott adagszámok, illetve az elmúlt évi szolgáltatási árak alapján az ajánlattevők minden további nélkül meg tudták határozni egy egyszerű matematikai művelettel, hogy mely értékhez kell viszonyítaniuk az általuk nyújtandó referenciákat.
Egyéb érdekeltek közül érdemi észrevételt tett a Sodexho Kft., aki I. rendű kérelmező kérelmével teljes mértékben egyetértve sérelmezte a saját alkalmatlanná nyilvánítását is. Érdemi észrevételt tett a nyertesként kihirdetett Herdlicska Márton egyéni vállalkozó is. Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában közölt "beruházás" kifejezéssel kapcsolatosan megerősítette ajánlatkérőnek azon álláspontját, miszerint az arra vonatkozó kérdésre feltett értelmezést minden ajánlattevőnek megküldte ajánlatkérő. Kifejtette továbbá, hogy I. rendű kérelmező tévesen számította ki a szolgáltatás bruttó értékét, különösképpen azzal, hogy a beszerzés bruttó értékét csökkentette 15%-kal. Álláspontja szerint a beszerzés tárgyának a mennyiségét (középadagszám) kell megszorozni az ellátási napok számával, és az így kapott összeget kell szorozni a bruttó szolgáltatási árral. Ezen számítási módszer alapján egyértelműen megállapítható az ajánlatkérő által minimális referencianagyságként megjelölt 413,5 M Ft.
A Döntőbizottság 2000. július 10-én kelt D.287/6/2000. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként megtiltotta a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését.
A 2000. július 18-án megtartott tárgyaláson I. rendű kérelmező a kérelmében foglaltakat annyiban módosította, hogy a beruházás fogalmára vonatkozó kérelmét visszavonta.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítással kapcsolatos döntése jogszerű volt, illetve hogy valóban az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette-e ki nyertesnek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők műszaki alkalmasságának igazolására az alábbi feltételeket írta elő:
– Az ajánlattevő előző 3 évi közétkeztetési tevékenységének referenciákkal megjelölt ismertetése.
– Tájékoztatás a jelenleg is szerződött szolgáltatás referenciát adó nevének és címének megjelölésével.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. A Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző, legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. (Legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével.) Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az első, illetőleg a második bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a Kbt. fent idézett szakaszának eleget téve az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, amelyek között az alábbi kitétel is szerepel. Igazolt referenciamunkái egyenként nem érik el a közbeszerzési eljárás tárgyát képező eljárás tárgya bruttó értékének 75%-át. Tekintettel arra, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgya nem beruházási tevékenység, így ezen megfogalmazással kapcsolatosan ajánlattevői kérdések is felmerültek, amelyre ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy természetesen a közbeszerzési eljárás 11. b) pontban meghatározott utolsó bekezdés esetében a szolgáltatás ellenértékének bruttó összegét értjük.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásából, illetve a rendelkezésére bocsátott dokumentációból egyértelműen megállapítható, hogy mely körülmény hiánya – esetünkben a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatás bruttó ellenértékének bruttó 75%-ára vonatkozó igazolt referenciamunka hiánya – azon körülmény, amelyet ajánlatkérő úgy minősíti, hogy ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság megvizsgálta I. rendű kérelmező ajánlatát a vonatkozásban, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjának megfelelt-e. Ezen 11. b) pont 4. francia bekezdésében ajánlatkérő igazolt referenciamunkákra hivatkozott. A Döntőbizottság megállapította, hogy I. rendű kérelmező ajánlatához csatolta Az elmúlt 3 év referenciáinak bemutatása c. táblázatot. Ezen táblázaton túlmenően azonban a referenciamunkák igazolására vonatkozó egyéb irat I. rendű kérelmező ajánlatában nem lelhető fel. Ugyanakkor a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes, valamint az Elamen Rt. ajánlatában ezen referenciamunkákra vonatkozó igazolások egyértelműen megtalálhatók azon szervezetek által kiállítva, akik felé az étkeztetési szolgáltatást a két ajánlattevő ellátta.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azon döntése, miszerint I. rendű kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette, jogszerű volt.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által megadott részszempontok alapján elvégezte az összehasonlítást II. rendű kérelmező és a nyertes ajánlata között.
Ajánlatkérő az egyes részszempontokra adható pontozási tartományt 0 és 50 között határozta meg, a három részszempont súlyarányát pedig 50, 30, illetve 20 súlyszámban.
Az 1. sz. bírálati részszempont a szolgáltatás bruttó ára. Ezen bírálati részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a bírálata során helyesen járt el, amikor a nyertes 550,7 M Ft-os árajánlatára 50 pontot, míg II. rendű kérelmező 560,4 M Ft-os árajánlatára 49,1 pontot adott.
A 2. bírálati részszempont: a szolgáltatás megbízhatósága, biztonsága (mennyiségi és minőségi ellenőrzésre vonatkozó vállalások, a teljesítés garanciái) volt. Ajánlatérő az ajánlati felhívásban foglaltakon túlmenően a dokumentációban sem adott egyéb információt a vonatkozásban, hogy ezen bírálati részszempont kapcsán a bírálat során milyen körülményeket mérlegel.
A Döntőbizottság a nyertes és a II. rendű kérelmező ajánlatának mindazon elemét összehasonlította, amely ezen bírálati részszempont tartalmában figyelembe vehető volt. Ezen összehasonlítás alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy mindkét ajánlat az ajánlati felhívásnak megfelelően mutatta be az általa ajánlott szolgáltatás megbízhatóságát, biztonságát, jellemző technikai felszereltséget, a szállítói kapacitást, más helyszínen rendelkezésre álló konyháit és azok technikai felszereltségét, valamint az azokban dolgozó szakembereket.
A mennyiségi és minőségi ellenőrzésre vonatkozó vállalásokat, illetve teljesítési garanciákat meghatározta az, hogy mindkét cég rendelkezik a HACCP rendszerrel. Ezen bírálati részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság egyformán magas színvonalúnak ítélte az ajánlatokat, így ajánlatkérő értékelésétől eltérően mindkét ajánlat a maximális 50 pontot kapta.
A 3. sz. bírálati részszempont: Egyéb, a szolgáltatás minőségét, higiéniáját és rendszerét javító ajánlatok volt. Ajánlatkérő ezen részszempont bővebb tartalmát, illetve a bírálat során értékelendő körülményeket nem határozta meg a dokumentációban. A Döntőbizottság ezen bírálati részszempont értékelése során is a nyertes és a II. rendű kérelmező ajánlatának megfelelő tartalmi elemeit hasonlította össze. A nyertes ajánlatának 10–12. oldalain sorolja fel, hogy e részszempont keretében milyen egyéb vállalásokat tesz. Ezek jellemzője, hogy a nyertes helyzetéből adódó előnyöket szem előtt tartva kihangsúlyozza az általa ajánlott szolgáltatás minőségi tényezőit.
II. rendű kérelmező ajánlatának 21–22. oldalain összegzi magas színvonalúnak ítélhető ajánlati elemeit.
Mindkét ajánlatnál kiemelendő, hogy mindketten (hőntartó) szállítóedényzet bevezetését, és az étkezők korcsoportjainak megfelelő, tápértékben, rostban gazdag étrend kialakítását vállalják.
A Döntőbizottság ezen bírálati részszempont vonatkozásában sem talált különbséget a két ajánlat között, ezért szintén egyformán 50-50 ponttal pontozta mindkét ajánlatot. Súlyozva és összegezve megállapítható, hogy a nyertes 5000 pontot, míg a II. rendű kérelmező 4955 pontot kapott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy valójában az I. sz. részszempont, azaz a szolgáltatás bruttó ára döntött az I. rendű kérelmező, illetve a nyertes ajánlata között. Maga ajánlatkérő is ezen bírálati részszempontot tartotta a legfontosabbnak, tekintettel arra, hogy ezen részszempont kapcsán jelölte meg a legmagasabb súlyszámot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2. és 3. sz. bírálati részszempont vonatkozásában ajánlatkérő a bírálat során nem megfelelő pontszámokat adott a nyertes, illetve II. rendű kérelmezőnek, azonban amint az az előbbiekből is megállapítható, ajánlatkérő döntése összességében megalapozott volt. II. rendű kérelmezőnek az alkalmatlanságra vonatkozó kérelmét a Döntőbizottság elutasítja, az I. rendű kérelmező kérelmére vonatkozóan kifejtett álláspontja szerint.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mind I. rendű, mind II. rendű kérelmező megalapozatlan kérelmét elutasította.
A bírósági felülvizsgálat jogát a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. augusztus 2.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
