KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7583)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.371/15/2000

Tárgy: Magyar Aszfalt Kft. jogutódja, a Strabag Építő Kft. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Magyar Aszfalt Kft. jogutódja, a Strabag Építő Kft. (1113 Budapest, Daróczy út 30.), képviseli dr. Meskó Tamásné jogtanácsos (1113 Budapest, Daróczy út 30., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet (1051 Budapest, Vörösmarty tér 4., a továbbiakban ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt Quadrát Építőipari Kereskedelmi Kft. (3100 Salgótarján, Mártírok útja 4.), képviseli dr. Vígh Katalin ügyvéd (3100 Salgótarján, Alkotmány út 9., a továbbiakban: megbízott) "bányászati tájrendezési feladatok megvalósítása a Bányajáradék Környezetvédelmi Alap célfeladataként" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság a helyt adás körében megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 19995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, az 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek a 8-as bánya, Salgótarján Kemenesi bánya, és a 10-es bánya; Salgótarján Magyarbányára vonatkozó eljárást lezáró döntését, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmezőnek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárására vonatkozó részvételi felhívása a K. É. 11. számában, 2000. március 16-án jelent meg. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi felhívás 3. a) pontja szerint a következőképpen határozta meg:
Az ajánlatkérő a vállalkozási szerződést a Bányajáradék Környezetvédelmi Alap célfeladatként kezelt és tájrendezési célokat szolgáló részének finanszírozása mellett a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) feladatok kivitelezésére az 1999. április 8-án, a Környezetvédelmi Értesítő 99/3. számban megjelent kiírt pályázatok alapján támogatott bányászati tájrendezési feladatok vonatkozásában kívánja megkötni. Ez elvégzendő feladatokat a tender dokumentációja tartalmazza.
A részvételi felhívás 3. b) pontja meghatározta a teljesítési helyszíneket.
A részvételi felhívás 3. c) pontja lehetővé tette a beszerzés tárgyának egy részére történő ajánlattételt is, mégpedig úgy, hogy részajánlat-tételének szempontja volt, hogy a részvételi felhívás 3. b) pontjában felsorolt helyszíneken elvégzendő feladatokra tehető részajánlat úgy, hogy az ajánlattevő egyidejűleg egy vagy több terület rekultivációjára is tehet ajánlatot.
A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás lebonyolítója a Quadrát Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, aki megbízási szerződés alapján az ajánlatkérő nevében járt el.
Az előminősítési eljárás eredményhirdetésére 2000. május 4-én került sor, amely alapján a részvételre jelentkezők közül 22 alkalmas jelentkezőt hívott fel ajánlattételre ajánlatkérő. Az ajánlattételi szakaszban ajánlatkérési dokumentáció is készült, mely meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét bányánként és teljesítési helyszínenként, amely összességében 35 teljesítési helyet és bányát jelentett, továbbá ajánlatkérő lehetővé tette a műszaki konzultációt is az ajánlatkéréssel kapcsolatosan.
Az ajánlati dokumentációban meghatározásra kerültek a feladatok, amelyre nézve kellett a kiadott műszaki tartalomnak megfelelően benyújtani az ajánlatokat. Az ajánlati dokumentáció tartalmazta az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjait, melyek a következők voltak (zárójelben a súlyszámok):
– ajánlati ár (5)
– jogszabályi kötelezettségen felül többletszavatossági és jótállási kötelezettségek vállalása (4,5)
– teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés (4)
– fizetési feltételek (3,5)
– az ajánlattevő munkaszervezés-rugalmassága (3)
Az értékelési pontszám 1-től 20 pontig terjedt.
Az ajánlati dokumentáció, amely alapján kellett az ajánlattevőknek az ajánlati áraikat és a teljesítés határidejét megadniuk, ajánlattevői nyilatkozatot, valamint egy vállalkozási szerződési feltételek tervezetet tartalmazott. Az ajánlattételi határidőig, 2000. június 14-ig a 8. sorszámú bánya tekintetében kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Szeviép Rt., az Alterra Kft., a Terszol Szövetkezet, a Cronus Kft., a Strabag Rt. és a Geoteam Konzorcium.
A 9. sorszámú bányára vonatkozóan kérelmezőn kívül az Infrastart Kft., a Geosaurus-Geoteam Konzorcium, a Keviép Kft., az Aquadukt Kft., a Hevesvíz Rt.
A 10. sorszámú bányára ugyanezen ajánlattevők, illetve kérelmező tettek ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése időszakában a kérelmező mindhárom részajánlata ajánlati árait kirívóan alacsonynak tartotta, ezért a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján az árak indokoltságát kérte, amelyre kérelmező az alábbi választ adta:
"A cég tevékenységi körébe illeszkedő feladatrészek egységárai teljes egészében fedezetet nyújtanak az elvégzendő munkákra. Az egyéb munkarészekre pl. robbantásos rézsűzés, erdészeti munkák, megbízható alvállalkozói ajánlatok alapján adtuk meg árainkat, amelyeket tapasztalati adatainkkal és más ajánlatokkal kontrolláltunk."
Ajánlatkérő a meghosszabbított elbírálási időpontot követően, 2000. augusztus 3-án hirdette ki az eljárás nyertesét, mely szerint a 8. és a 10. bányánál a Cronus Kft., a 9. bányánál a Geosaurus-Geoteam Konzorcium lett az eljárás nyertese.
Az összességében második helyezett a kérelmező lett a 8. bányánál, és a 9. bányánál az Infrastart Kft. lett a második helyezett.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte ideiglenes intézkedésként a három bányára vonatkozóan a szerződéskötés megtiltását, valamint ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Álláspontja szerint az ajánlatkérő pontozása nem objektív a három bányára, főleg az ajánlati árra vonatkozóan, mivel ő adta a legkedvezőbb ajánlati árat, ezt az ajánlatkérő indokolatlanul kockázatosnak tartotta, és ezért az ajánlati árra vonatkozóan pontszámát is ennek megfelelően állapította meg. Ugyancsak sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a salgótarjáni Magyarbányánál a nyertes Cronus Kft. ajánlati árára tekintettel rosszul pontozta az ajánlatot. Előadta továbbá a tárgyaláson, hogy átalakulás folytán neve és székhelye megváltozott, mégpedig Strabag Építő Kft.-vé és a cég székhelye Győr, Schwartzenberg u. 87/B. Az átalakulásról szóló végzést becsatolta a döntőbizottsági eljárásban, amely kelt 2000. augusztus 31-én.
A Döntőbizottság D.371/13/2000. sz. határozatában a szerződés kötését megtiltotta a 8-as és 10-es bányára vonatkozóan.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlati ár, mint első részszempont pontozásánál elsősorban abból indult ki, hogy az ajánlatkérő egy támogatási összeget állapított meg a tervezői költségvetés alapján a különböző bányák vonatkozásában az elvégzendő feladatok ellenértékeként. A beérkezett ajánlatokból viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy 28-30 M Ft-os összegből a munkákat el lehet végezni, ezért korrigálni kellett, és ennek megfelelően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a támogatási összegnél 20%-nál alacsonyabb összegű ellenszolgáltatást már kockázatos árnak tekinti. 28-30 M Ft összegű ajánlati árhoz viszonyította valamennyi ajánlattevő ajánlati árát, és ennek megfelelően történt az ajánlati árra vonatkozó pontszámok megállapítása. A kérelmező által az írásban nyújtott magyarázatot az ajánlati árra vonatkozóan nem tudta teljes mértékben elfogadni, ezért került megállapításra maximális pontszám kérelmezőnél, mivel kockázatosnak tartotta a megajánlott ajánlati árát.
A 9. sz. bánya vonatkozásában előadta, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelenné is nyilváníthatta volna, mivel műszaki tartalmában teljes mértékben nem felelt meg az ajánlati dokumentáció követelményeinek. Elismerte, hogy a 10. bányánál a nyertes ajánlattevő ajánlati árát rosszul pontozta, és ezt a jogorvoslati eljárásban utóbb korrigálta. Szintén elismerte, hogy a 2. részszempontnál, mégpedig a jogszabályi kötelezettségen felül többlet szavatossági és jótállási kötelezettségek vállalásánál a kötbérvállalást is értékelte és pontozta az ajánlatokban, habár a kötbér mint részszempont az ajánlati felhívásban nem volt megadva, de a dokumentáció szerződéstervezetében 50 000 Ft/nap minimális kötbért kikötött az ajánlattevőknek, amelyet vállalniuk kellett.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
A kérelem megalapozott a 8. és 10. bányákra vonatkozó ajánlatkérői értékelés vonatkozásában, viszont megalapozatlan a 9. bányánál, mivel ott a kérelmező a Döntőbizottság álláspontja szerint érvénytelen ajánlatot tett.
A Döntőbizottság a 9. bánya vonatkozásában megállapította, hogy kérelmező ajánlatából hiányzik a 02. fejezetből 2175 m3 termőföld depózása, dózerolása és terítése, ezért ajánlata nem felel meg az ajánlati dokumentáció követelményeinek, ezért az a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen.
Mivel az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során elmulasztotta megállapítani a kérelmező ajánlata érvénytelenségét, ezért megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, mégpedig a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az 52. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az ajánlat bontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az ajánlatkérőnek legkésőbb az eredményhirdetés időpontjában meg kellett volna állapítani a 9. bánya vonatkozásában a kérelmező ajánlata érvénytelenségét, mivel ezt elmulasztotta, ezért a fenti jogszabályhelyet megsértette.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az ajánlatkérő pontozását a részszempontokra figyelemmel, és az alábbi megállapításokat tette. Az ajánlatokat az ajánlatkérő az értékeléskor nem egymáshoz, nem a támogatási összeghez viszonyítottan értékelte és pontozta, hanem egy általa reálisnak ítélt, utólag az ajánlatok ismeretében számított árhoz, 28-30 M Ft-hoz hasonlította össze, amelyet az ajánlati átlagárból számolt, átlagárral alátámasztottan is megalapozottnak tartott.
Kérelmezőnek a 22 846 000 Ft-os ajánlati árát 16 ponttal értékelte ajánlatkérő arra hivatkozással, hogy az alacsony ár kockázatos.
A nyertes Cronus Kft. ezt követő legalacsonyabb, 28 138 000 Ft árát, valamint az Alterra Kft. 29 078 000 Ft-os árát 20 ponttal értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlata a műszaki tartalomra tekintettel megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményének mind a 8., mind a 10. bányánál. A rekultiváció két legjelentősebb technológiai feladatára, földmunkára kérelmező nettó 9 715 000 Ft-os, a nyertes 10 849 000 Ft-os, a biológiai rekultivációra kérelmező 5 650 000 Ft-os, a nyertes 6 287 000 Ft-os költséget határozott meg, melyek közel azonosak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő az adott ajánlati ár megítéléséhez semmiféle általa elvárt különleges követelményt – pl. az általa elfogadható minimális ár –, nem jelölt meg, amit az értékelés során figyelembe vehetett volna. Így az azonos műszaki tartalomhoz tartozó ajánlati árak közül azt kellett volna előnyösebbnek tekintetnie, amely a legalacsonyabb ellenszolgáltatási értékkel bír. Ez a megítélés és értelmezés áll összhangban a Kbt. céljával és szellemével, valamint a közbeszerzési eljárás során kialakult döntőbizottsági és bírósági gyakorlattal. Tehát az ajánlatkérőnek a kérelmező legalacsonyabb árát kellett volna maximális pontszámmal pontoznia.
Mivel ezt nem tette meg, a Döntőbizottság álláspontja szerint ezért az értékelése nem reális és objektív, és ezért a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat nem tartotta be az ajánlatkérő sem az ajánlati ár pontozásánál, sem jótállási kötelezettségek vállalása részszempontnál, fizetési feltételek részszempontnál.
A második részszempont a jogszabályi kötelezettségen felül vállalt szavatosság és jótállás volt, amelyet az ajánlatkérő a szerződési feltételekben előírt 24 hónapon túli, valamint jóteljesítési és garanciális és kötbérvállalások alapján értékelt.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok ezen tartalmi részének értékelését és pontozását helytelen érték figyelembevételével végezte el. Ezt a tárgyaláson maga is elismerte, hiszen pl. a kérelmező ajánlatában pl. nem 3 év, hanem 5 év jótállást vállalt, míg nyertes 3 év jótállást vállalt. Igaz a szerződéstervezetben csak 24 hónap szerepel.
Az ajánlati ár vonatkozásában az adható pontszámok a következőképpen alakulhattak volna, a kérelmezőnek tehát meg kellett volna a maximális 20 pontot, a Cronus Kft.-nek 15,2 pontot, az Alterra Kft.-nek 14,3 pontot, és a legmagasabb árat ajánló Terszol Szövetkezetnek 1 pontot kellett volna kapnia. Kérelmező a szerződéstervezetben előírtakon túl 36 hónapi jótállást, a Cronus Kft. az előírtakat, az Alterra Kft. az előírtakon felül 24 hónap jótállást vállalt a jogszabályban előírt szavatosság vállalásával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempontnál az ajánlatkérő által adott pontszámok nem tükrözik az ajánlatok e körben vizsgálandó tartalmi elemei közötti különbségeket és arányokat. Az értékelésből megállapítható, hogy e részszempontnál a szerződési feltételeiben előírt minimum 24 hónapon túli garanciális vállalásokat értékelt az ajánlatkérő. Kérelmező 3 éves jótállás vállalását 20 ponttal, az Alterra Kft. előírás szerinti jótállási vállalását, valamint a garanciális időn túli 2 éven keresztül és két alkalommal a terület felülvizsgálatára, illetve növényzet szükséges utógondozására és szakmai segítségnyújtásra tett ajánlatát 18 ponttal, míg a nyertes előírás szerinti jótállási vállalását 18 és a Strabag Rt. ugyanilyen vállalását pedig 17 ponttal értékelte.
Ajánlatkérő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a nyertesnél az előírt napi 50 ezer Ft/kötbér késedelmi kötbér vállalását, illetve a + 0,1% megajánlott jóteljesítési garanciát is értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jótállási kötelezettségbe nem tartozik bele a késedelmi kötbér, illetve a teljesítési garancia, mert a teljesítés egy másik szakaszára vonatkozó jogi eszköz, ugyanakkor ezen vállalások mértéke az ajánlatkérő által készített összegzésben nem is került annak idején feltüntetésre.
A 3. részszempont a teljesítési határidőhöz képes korábbi teljesítés volt. Ajánlatkérő a legkedvezőbb határidőt a maximális pontszámmal, a többi teljesítést kétheti lépcsőzéssel 1-1 pont levonással értékelte. Az ajánlati felhívás szerint a 8., 9. és 10. sorszámú bányáknál a műszaki teljesítést 2000. december 31-én írta elő, amely időponthoz képest valamennyi ajánlattevő korábbi, 2000. november 15. és 30. közötti határidőt vállat. Kérelmező 2000. november 22-ig, a Cronus Kft. 2000. november 15-i teljesítésre 20-20 pontot kapott, míg az Alterra Kft. november 30-i határidejére 19 pontot kapott.
Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése a Cronus Kft. és az Alterra Kft. esetében helyes volt, azonban a kérelmezőnek a Cronus Kft. határidejéhez képest vállalt határidejére 19,5 pontot kellett volna kapnia az arányosság követelményeit betartva.
Fizetési feltétel, mint következő részszempontnál az ajánlatkérő a számlák darabszámát, a végszámla összegét, a növények eredésvizsgálatáig visszatartott számla összegét és a fizetési határidőt értékelte. A szerződési feltételeiben ajánlatkérő előírta a 3.3. pontban a pénzügyi ütemezés részletezését és megadását, a 6.4. pontban a végszámla benyújtását az utómunkák befejezését követően, ami a teljes vállalási összeg 5%-ánál kisebb nem lehet. A fizetési határidőt valamennyi ajánlattevő a 6.5. pont szerint vállalt. A 8. és 10. bányánál a számlák száma, a végszámla összege és a növényeredésig visszatartott összeg a következőképpen alakult:
– a 8. bányánál a kérelmező esetében 2 db számla volt, a végszámla összege 1 569 301 Ft, növényeredésig visszatartott összeg 6,8%, 2001. május 22-ig, a Cronus Kft.-nél számlák száma 5 db, végszámla összege 1 752 300 Ft, növényeredésig visszatartott összeg 6,2%, 2001. április 30-ig,
– a 10. bányánál a kérelmező számláinak száma 2 db, a végszámla összege 2 106 310 Ft, a növényeredésig visszatartott összeg 8,3%, a Cronus Kft.-nél 5 db a számlák összege, végszámla összege 1 513 875 Ft, a növényeredésig visszatartott összeg 5,23%, 2001. április 30-ig.
Ezek voltak az ajánlatok tartalmi elemei, ezzel szemben ajánlatkérő az értékelését úgy végezte el az összegzésben szereplő adatok szerint, hogy kérelmezőnél a növényeredésig visszatartott mérték mindkét feladatnál csak 5%, amely a kiírás szerinti.
Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e részszempontnál is helytelen adatok alapján végezte el pontozását, nem az ajánlat tartalmi elemeire figyelemmel történt meg a pontszámok megadása, ezért a pontozása eleve nem lehet objektív. Egyébként ajánlatkérő a fizetési feltételek részszempontra kérelmezőnek 20, a Cronus Kft.-nek 18, az Alterra Kft.-nek 17 pontot adott.
Döntőbizottság erről a pontszámról a fentiekre figyelemmel tehát megállapította, hogy az nem tükrözi az ajánlatban szereplő tartalmi elemeket, és így az ajánlatkérő által kiosztott pontszám nem objektív.
A Döntőbizottság tehát összességében megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár vonatkozásában értékelése nem objektív a kiadott pontszámok tekintetében, mivel olyan előírást sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem tett, mely arra vonatkozott volna, hogy mit tekint kirívóan alacsony árnak, ilyen előírás nem volt, ezért a benyújtott ajánlati árakat figyelembe véve kellett volna a pontszámokat kiosztani, így kérelmezőnek maximális pontszámot kellett volna adni az első részszempontra. Ugyancsak nem objektív az értékelése a jogszabályi kötelezettségén felül a többlet szavatossági és jótállási kötelezettségek vállalásánál, mivel olyan részszempont értékelését is figyelembe vette az ajánlatoknál, így a kötbér értékelését, amelyet az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem tartalmazott, a teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítésnél sem arányosan állapította meg a pontszámokat, a fizetési feltételeknél pedig az ajánlat tartalmi elemeihez nézve szintén nem objektíven és arányosan állapította meg a pontszámokat. Ez főleg a növényeredésig visszatartott összeg százalékos megállapításában mutatkozott.
Erre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése objektíven felel meg az ajánlatok tartalmi elemei, illetve a részszempont vonatkozásában, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A 8., 10. bányáknál és a 9. bányánál is tehát az ajánlatkérőnek a fentiekre figyelemmel az eljárást lezáró döntése is jogsértő, ezért a Kbt. 59. § (1) bekezdésének a megsértését is a Döntőbizottság az ajánlatkérő terhére megállapította.
A 9. bányánál továbbá megállapította azt, hogy a kérelmező ajánlata a fentebb elmondottakra figyelemmel érvénytelen volt, így az összehasonlításra alkalmatlan volt.
Döntőbizottságnak tehát erre való figyelemmel a 8. és 10. bányákra vonatkozóan az eljárást lezáró döntést meg kellett semmisítenie.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. szeptember 20.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel