KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7584)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.384/10/2000
Tárgy: PBT–2000 Építőipari és Fővállalkozó Kft. jogorvoslati kérelme Mátészalka Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa névében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PBT–2000 Építőipari és Fővállalkozó Kft. (4400 Nyíregyháza, Simai út 10., képviseli dr. Hauser László ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 4–6. II/8., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Mátészalka Város Önkormányzata (4700 Mátészalka, Hősök tere 9., a továbbiakban ajánlatkérő) nevében és képviseletében eljárt NYÍRBÉR Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Beruházási Kft. (4400 Nyíregyháza, Hunyadi út 78/A, a továbbiakban: lebonyolító) "Mátészalka Esze Tamás Gimnázium és Szakiskola bővítése és rekonstrukció megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 63. § (3) bekezdésére tekintettel a 44. § (5) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi felhívása 10. b) pontján belül a c) pontját és e) pontját, valamint a 2000. augusztus 28-án és szeptember 18-án hozott döntéseket megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmezőnek, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve de, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 31. számában, 2000. augusztus 2-án tette közzé részvételi felhívását nyílt, előminősítési eljárás lefolytatására.
A részvételi felhívás 3. a) pontjában a következőképpen határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét:
Mátészalka, Esze Tamás Gimnázium és Szakiskola bővítése és rekonstrukció megvalósítása az alábbiak szerint: 858 m2 bővítés, 4846 m2 meglévő épület rekonstrukciója.
A részvételi felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határidejeként 2002. július 31. volt meghatározva, a dokumentációban megállapított részhatáridők figyelembevételével. A bővítési munkákhoz, beruházási célra a helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásról rendelkező 2000. évi LXXXVI. törvény a beruházás összegét 756 478 E Ft-ban hagyta jóvá, és az ajánlatkérő részére 445 M Ft támogatást állapított meg, melynek éves ütemezését is meghatározta.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában határozta meg, és azok alpontjaiban a részvételi jelentkezőknek szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Így többek között a c) pontban azt, ha az 1997–98. és 1999. évi árbevétele nem haladja meg a 2 milliárd forintot évente, de három évben legalább 8 milliárd forintot, az e) pontban pedig azt, ha 1997–98. és 1999. évben a mérleg szerinti eredménye évenként minimum 200 M Ft-ot, de három évben legalább 700 M Ft-ot nem haladja meg.
A részvételi felhívás szerint, 2000. augusztus 28-án volt a részvételi jelentkezések bontása, az erről készült jegyzőkönyv szerint részvételi jelentkezését nyújtotta be a Középület-építő Rt., a KÉSZ Kft. a Strabag Építő Rt. és az Alterra Építőipari Kft.
Ajánlatkérő 2000. szeptember 18-án a részvételi jelentkezéseket elbírálta, az előminősítési szakasz eredményét kihirdette, és a négy részvételi jelentkező közül kettőnek az alkalmasságát, a Strabag Építő Rt. és a KÉSZ Kft.-nek a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságát megállapította. Alkalmatlannak a Középület-építő Rt. és az Alterra Építőipari Kft. részvételi jelentkezését minősítette.
Kérelmező hiánypótlást követően benyújtott jogorvoslati kérelmében törvénysértőnek tartotta, hogy a részvételi jelentkezők alkalmasságának elbírálásának szempontjából az ajánlatkérő olyan pénzügyi feltételeket határozott meg, amelyek részben 3 évre visszamenőleg legalább 8 milliárd forint árbevételt írnak elő. Ez a kikötés azt feltételezi, hogy évi átlagosan 3 milliárd Ft árbevétellel rendelkező cégek pályázhatnak csak. Továbbá törvénysértőnek minősítette a mérleg szerinti eredményre vonatkozó ajánlatkérői előírást, amelyet évente minimum 200 M Ft-ban, de 3 évben legalább 700 M Ft-ban határozott meg az ajánlatkérő. Álláspontja szerint a fenti előírások sértik az esélyegyenlőséget, és nem biztosítják a beszerzési eljárásban a nagyszámú részvételre jelentkező részvételét. Erre való figyelemmel kérte a Döntőbizottságot, hogy alkalmazzon ideiglenes intézkedést a közbeszerzési eljárásban. Továbbá az ajánlatkérő módosítsa a részvételi felhívásban az általa sérelmesnek talált pénzügyi, gazdasági alkalmasságra vonatkozó előírásokat.
A Döntőbizottság D.384/7/2000. sz. határozatában a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a közel 756 M Ft-os bekerülési költségű iskolabővítés és rekonstrukció, valamint a támogatási pályázatban foglalt feltételek alapján és arra figyelemmel állapította meg a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, valamint a műszaki alkalmasságra vonatkozó, a részvételi felhívásban foglalt előírásokat. A címzett támogatás évenkénti keretének felhasználhatóságát a következőképpen indokolta. A 2000. évben felhasználható keret 50 M Ft, a 2001. évben felhasználható keret 270 M Ft, és a 2002. évben a szerződéses összeg hátralévő része, amelyet csak olyan gazdálkodó szervezet tud zökkenőmentesen megvalósítani, amely stabil pénzügyi, gazdasági és műszaki háttérrel rendelkezik. Álláspontja szerint az 1999. évi XCV törvény 2. §-ában foglaltakra figyelemmel a részvételi felhívásban közölt előírások a kis- és középvállalkozási kategóriának is megfelelnek, mivel a mérleg szerinti eredmény a forrásra a gazdálkodó szerv beruházásának saját vagyoni növekményének alakulását mutatják, nyilvánvaló, hogy az eredmény nagyságrendje alapvető mutatója egy adott gazdálkodó szervezet működése hatékonyságának. A mérleg szerinti eredménnyel kapcsolatos kérelemre hivatkozott kifogásokat szakmai, illetve tárgyi tévedésnek tartotta.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem abban a vonatkozásában alapos, amely a nettó árbevétel és a mérleg szerinti eredményre vonatkozó ajánlatkérői előírásokat támadja. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által előírt alkalmassági kritériumok ténylegesen szükségesek-e a szerződés teljesítéséhez, arányban állnak-e a beszerzés becsült értékével.
A jelen közbeszerzési eljárásban a beszerzés becsült értéke 756 M Ft, amely túlnyomó többségben, 90%-ban állami támogatásból valósul meg.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a .részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az alkalmatlansági okok meghatározására figyelembe kell venni a Kbt. esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését, azaz az alkalmatlanság kritériumait nem lehet úgy megállapítani, hogy ez az ajánlattevők esélyegyenlőségének indokolatlan sérelmeivel járjon, tehát csak olyan körülmények meglétét vagy hiányát lehet alkalmatlansági oknak minősíteni, amelyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll.
Az ajánlatkérő alkalmatlannak kívánja minősíteni azt a jelentkezőt, akinek az 1997–98. és 1999. évi nettó árbevétele nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot évente, tehát 3 évben legalább 8 milliárd Ft-ot, az ajánlati felhívás 10. b) pontján belül a c) pontja szerint, valamint az e) pontja szerint az 1997–98. és 1999. évben a mérleg szerinti eredménye évenként minimum 200 M Ft, de három évben legalább 700 M Ft.
A Döntőbizottság álláspontja szerint mind az árbevétel, mind a mérleg szerinti eredmény ajánlatkérői meghatározása és előírása indokolatlan, hiszen a tényleges teljesítésnek a többszörösét követeli meg a részvételre jelentkezőktől, ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által támasztott követelmények indokolatlanul magasak és a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükségesek. Az esélyegyenlőséget sérti, hogy a kisvállalkozások az előminősítési eljárásban eleve kizártak és nincs is módjuk arra, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasságukat igazolják, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény 3. §-a szerinti előírásokra. A mérleg szerinti eredmény vonatkozásában előírt ajánlatkérői elvárással összefüggésben a Döntőbizottság álláspontja az, hogy az a cég, amelyiknek az üzleti eredménye pozitív, az annak mértékétől függetlenül nyereséges gazdálkodást bizonyít. A nyereség mértéke nagymértékben függ a cégek üzletpolitikájától, illetőleg beruházásaitól, melyek önmagukban is a műszaki alkalmasságot növelő lépések lehetnek.
A Döntőbizottságnak az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezésekre vonatkozó, a részvételi jelentkezések felbontására és az eredményhirdetésére vonatkozó döntését is meg kellett semmisíteni, mivel egyrészt az időközben megsemmisített előírásokon alapulnak, másrészt a Döntőbizottság észlelte, hogy az ajánlatkérő nem a részvételi felhívásban megadott időpontban értékelte a részvételre jelentkezők alkalmasságát. A részvételi felhívás 6. a) pontja szerint a részvételi jelentkezés határideje a közzététel napját követő naptól számított 26. nap, ha ez nem munkanap, az ezt követő első munkanap 12.00 óra volt, amely a naptár szerint 2000. augusztus 28-án 12.00 óra.
A részvételi jelentkezés 7. pontja szerint a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja a részvételi jelentkezés határidejének lejáratát követő 20. munkanap 10.00 óra, amely naptár szerint 2000. szeptember 25-én 10.00 óra.
Ezzel szemben ajánlatkérő, illetve megbízottja a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetését már 2000. szeptember 18-án tartotta meg, eltérve a részvételi felhívás 7. pontjában megadott időponttól.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van. Tehát a Döntőbizottságnak az ajánlatkérőnek részvételi jelentkezések bontásáról és az eredményhirdetésről szóló döntését is meg kellett semmisíteni, tekintettel arra, hogy szükségessé vált a részvételi felhívás megsemmisítése a megjelölt pontok vonatkozásában.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 25.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
