KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7586)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.397/6/2000
Tárgy: Sodexho Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Önkormányzata Váci Mihály Kollégium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Sodexho Magyarország Kft.(1115 Budapest, Etele u. 68.), képviseli dr. Ferenczy Gábor ügyvéd (1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3. fszt. 5., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Budapest Főváros Önkormányzata Váci Mihály Kollégium (1141 Budapest, Mogyoródi út 128., a továbbiakban ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt Quadrát Építőipari és Kereskedelmi Kft. (3100 Salgótarján, Mártírok útja 4., a továbbiakban megbízott) "a kollégium 14–20 éves korosztályú diákjainak közétkeztetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve de, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 24. számában, 2000. június 14-én tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, melynek tárgya a kollégium 14–20 éves korosztályú diákjainak közétkeztetése volt. Az étkeztetés a kollégium étkezőjében történhet, az ételek kiszállítása mikrózható edényben kell hogy történjen.
A szállítás, a mikrohullámú sütők és a mikrózható edények biztosítása az ajánlattevő feladata.
A közbeszerzési eljárás lebonyolításával ajánlatkérő megbízta a Quadrát Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t. Az ajánlatkérő meghatározta a 3. a) pontban a beszerzés tárgyát, illetve annak a mennyiségét is. A teljesítés határidejét, illetve a szerződés időtartamát 2000. szeptember 1-jétől 2001. június 30-ig, illetve legkésőbb a főzőkonyha elkészültéig határozta meg.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, illetve megbízottja dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, amelyben meghatározta az ajánlattétel formai és tartalmi követelményeit.
Részajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő kizárta, azonban a többváltozatú ajánlattételt megengedte.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében különböző mutatószámoknak megfelelően külön vizsgálta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. A 11. b) pontban közölte az ajánlattevőkkel, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, akinek a gyors likviditási mutatója 1997. és 1998. kisebb, mint egy, de az 1999. nagyobb vagy egyenlő, mint egy, akkor 1 pont, egyébként 0 pont. A pénzügyi mutatók ajánlati felhívásban részletezett minősítési rendszerében az elérhető 23 pontból minimum 18-at kellett elérni, az ez alatt elért pontszámú ajánlattevők alkalmatlanok a szerződés teljesítésére.
Az ajánlatok bontási határidejére, azaz 2000. július 25-re a kérelmezőn kívül a Franyó–Maros Kft. és Herdlicska Márton egyéni cég nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, és 2000. augusztus 18-i eredményhirdetésen az alábbi eredményt hirdette ki.
Az eljárás nyertese a Franyó–Maros Kft.
Érvénytelen ajánlatot tett: Herdlicska Márton egyéni cég. Az ajánlattevő műszaki alkalmassági feltételek között nem rendelkezett a kiírásban szereplő mikrohullámú sütőkkel és edényekkel, csak jelezte, hogy szerződéskötést követően azokat beszerzi.
Az ajánlatkérő viszont az ajánlat beadásának időpontjában rendelkezésre álló technikai, műszaki felszereltséget írt elő.
Kérelmező alkalmatlan pénzügyi mutatója alapján a szerződés teljesítésére, mivel a kiírásban szereplő pénzügyi mutatói nem érték el a minimum 18 pontot, pontszáma 17 volt.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívásnak megfelelően a vállalkozási szerződést megkötötte.
Kérelmező 2000. augusztus 24-én benyújtott kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az alkalmatlanná nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntést, ideiglenes intézkedésként pedig kérte, hogy a szerződéskötés megtiltását rendelje el a Döntőbizottság. Álláspontja szerint a mérlegéből megállapítható, hogy a 1997–1998. és az 1999. évi mutatói alapján megfelel az ajánlatkérő kívánalmainak, tehát mivel a 1999. évi mutató nagyobb, mint egy, ezért plusz 1 pont járt volna, és ezzel teljesítette volna a 18 pontos minimális követelményt, így nem minősülhetett volna alkalmatlannak. Ugyanakkor a jogorvoslati kérelmében még az eljárás eredménytelenségére hivatkozott, de a tárgyaláson ennek a megállapítására vonatkozó kérelmi részt visszavonta.
Az ajánlatkérő, illetve megbízottja a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta. Érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlattevő és alvállalkozói a pénzügyi alkalmasságát az alábbi mutatószámok segítségével állapította meg, fizetőképesség megállapítása, rövid távú likviditási mutatók, gyors likviditási mutatók, forrásszerkezet vizsgálatánál az adósságállomány aránya, és fedezettsége, kockázati vizsgálatnál a céltartalék állománya, jövedelmi helyzet vizsgálatánál a saját tőke és hozammutató.
A pénzügyi mutatók meghatározott minősítési rendszerében az elérhető 23 pontból minimum 18 pontot kellett elérni annak az ajánlattevőnek, aki ezzel kívánta igazolni a pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az ez alatt elért pontszámoknál az ajánlattevők alkalmatlanok.
A műszaki alkalmatlanság megállapításánál többek között ajánlatkérői kívánalom volt, hogy ha nincs kellő mennyiségű mikrohullámú sütő, minimum 6 db, és mikrózható edénye, második fogásra alkalmas minimum 1000 db, leves tálalására alkalmas minimum 400 db, valamint a szállításhoz szükséges 1 db gépkocsija, akkor alkalmatlan az ajánlattevő műszaki szempontból a szerződés teljesítésére.
Visszatérve a kérelmező alkalmatlanná nyilvánításához, a mutató értékelésénél először annak kell teljesülnie, hogy az 1997. és 1998. évi mutató legyen kisebb, mint egy, és ha ez a feltétel teljesül, akkor kell vizsgálni az 1999. évi mutató nagyságát. Mivel a kérelmező 1997. évi mutatója nagyobb, mint egy, így nincs jelentősége annak, hogy a 1999. évi mutató is nagyobb, mint egy. Tehát a hivatkozott kiírásnál fontos, hogy az 1997. és 1998 évi mutatók kisebbek legyenek, mint egy, mert csak akkor érvényesül a fejlődési tendencia, nevezetesen hogy pozitívan értékelendő, ha az 1999. évi mutató már nagyobb, mint egy.
Előadta továbbá, hogy a szerződés teljesítésére alkalmassági feltétel volt mind a pénzügyi, mind a műszaki feltételek egyidejű teljesülése, ezért a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak kellett minősíteni.
Az ajánlatkérő az erről szóló döntést az eredményhirdetés napján hozta meg, a Herdlicska Márton egyéni cég szintén alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mégpedig műszaki szempontból, mivel az ajánlat beadásának időszakában nem rendelkezett a szükséges eszközökkel, hanem azt csak a szerződéskötés után vállalta volna.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Az egyéb érdekelt Herdlicska Márton egyéni cég szintén törvénysértőnek találta az alkalmatlanná nyilvánítását.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában gyors likviditási mutatójának kiszámítása során ajánlatkérő két módon is lehetővé tette pontok szerzését. Egyrészt az 1997–98–99. évek mutatóinak, melyek egyértelmű kiszámítását meghatározta, számtani átlaga elérte vagy meghaladta az egy értéket, akkor ezért 3 pontot lehetett szerezni, másrészt avval is lehetett további 1 pontot szerezni, hogy a gyors likviditási mutató 1997. és 1998-as értéke kisebb, mint egy, de az 1999-es nagyobb vagy egyenlő, mint egy. Egyébként 0 pont jár, azaz ha bármelyik módon számolt mutatók esetében nem teljesülnek az ajánlatkérő elvárásai, akkor azokra nem jár pont.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező mutatói 1997-ben 1,04, 98-ban 0,92 és 1999-ben 1,01, amelyek számtani átlaga 0,99, azaz kisebb, mint egy, ennek következtében az előbb részletezett első módon nem kaphatta meg a kilátásba helyezett 3 pontot. Azonban nem kaphatta meg a második módszer szerint számított 1 pontot sem, mert az 1997-es és az 1998-as mutatója közül csak az egyik kisebb, mint egy. Ajánlatkérő a gyors likviditási mutatóra vonatkozó előírásánál tehát az 1997. és 1998-as évre vonatkozóan előírta, hogy kisebb legyen, mint egy, de az 1999. év nagyobb vagy egyenlő, mint egy, akkor 1 pont jár. Egyértelmű feltételt alkalmazott a likviditási mutató kiszámítása tekintetében az 1997–98-as évekre vonatkozóan, illetve az 1999. évre. A kérelmező mérlegéből megállapítható volt, hogy mutatói 1997-ben 1-nél nagyobb volt, 1998-ban 1-nél kisebb volt, 1999-ben 1-nél szintén nagyobb volt, amelynek számtani átlaga így 0,99.
A közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeinek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 43. § (3) bekezdésének első fordulata szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta, az általa a közbeszerzés értékének 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható, b) pont mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Mivel a kérelmező mérlegéből megállapíthatóan a gyors likviditási mutatóra vonatkozó átlagszámok nem mutattak egy fejlődési tendenciát és nem érték el az ajánlatkérő által a gyors likviditási mutatóra vonatkozó értéket, ezért az ajánlatkérő jogosan nyilvánította pénzügyi, gazdasági szempontból alkalmatlannak a kérelmezőt a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság a Herdlicska Márton Egyéni Cég vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlatkérő döntése szintén jogszerű volt, mivel az ajánlat benyújtásakor kell az ajánlattevőknek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat igazolni. A műszaki alkalmasság körén belül az ajánlatkérő előírta az ajánlati felhívás 11. b) pontjának alkalmatlanság megállapítása utolsó francia bekezdésében, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő műszaki szempontból a szerződés teljesítésére, akinek nincs kellő mennyiségű mikrohullámú sütője, minimum 6 db, és makrózható edénye, második fogásra alkalmas minimum 1000 db, leves tálalására minimum 400 db, valamint a szállításhoz szükséges 1 db gépkocsija. Ezt Herdlicska Márton egyéni cég is elismerte, hogy ő a szerződés teljesítésekor szerezte volna be ezeket az edényeket, így az ajánlatkérő alkalmatlanná minősítése rá vonatkozóan jogszerű volt. Ugyancsak közölte az ajánlatkérő, a szerződés teljesítésére való alkalmasságot mind a pénzügyi, mind a műszaki alkalmassági feltételek egyidejű megléte esetén fogadja el.
A Döntőbizottságnak érdembegy nem kellett vizsgálat alá vennie az eljárás eredménytelenségére vonatkozó kérelmezői felvetéseket, mivel ezt a kérelmi elemet a tárgyaláson kérelmező visszavonta.
A Döntőbizottság fentiekre figyelemmel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező rész szerint döntött, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 25.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
