KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7589)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.439/17/2000
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett eljárása a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. (7623 Pécs, Köztársaság tér 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "mohács–pécsi főút 3+000–4+000 km-szelvények közötti szakasz rekonstrukciós munkáinak megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdésének c) pontját, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2000-ben folyamatosan végezte az 57. sz. főút rekonstrukciós munkálatait. Ennek során maradvány pénzeszköze keletkezett, amely felhasználásáról 2000. augusztus 15-én a fejezetgazda KÖVIM Közúti Főosztálya döntött. Eszerint mintegy 1 km hosszban további rekonstrukciós munka végezhető az 57. sz. főúton, amelyre 53 137 M Ft keret áll rendelkezésére.
Ajánlatkérő a legsürgősebb feladatként a főút 3+000–4+000 km-szelvények közötti szakaszt jelölte ki a további rekonstrukcióra, mert felmérései szerint ez a szakasz károsodott legnagyobb mértékben a nyári nagy meleg és tehergépkocsi-forgalom együttes hatására. Miután az útépítési munkák több fázisát is csak +5 °C fölötti hőmérsékleti viszonyok mellett lehet megvalósítani, a munkák elvégzését november 15-ig kell ütemezni. (Erre vonatkozóan becsatolta az érvényes, kötelező műszaki előírásokat.)
Ajánlatkérő 2000. szeptember 4-én küldte meg felhívását 11 ajánlattevőnek: Soltút Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., Betonútépítő Rt., Strabag Rt., Debmut Rt., Mecsek Aszfalt Kft., J & B Sztráda 92 Kft., Mota Hungária Rt., Inreco Kft., Hoffmann Rt. és Mélyépítő Budapest Kft. Ebben a felhívásban az eljárás jogalapjaként törvényi hivatkozást nem használt. A Döntőbizottság elnökének egyidejűleg megküldött tájékoztató levél szerint ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaira hivatkozással indította meg az eljárását. A felhívásban 2000. szeptember 26-i határidőig ajánlatokat kért a megjelölt műszaki feladat kivitelezésére, megjelölte az ajánlatok elbírálásának szempontját és a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját, illetve szempontjait. Az ajánlattevőkkel tárgyalások folytatását is kilátásba helyezte.
A Döntőbizottság elnöke 2000. szeptember 18-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg az ajánlatkérő által megjelölt törvényi feltételek fennállása, nevezetesen a 70. § (1) bekezdésének c) pontja esetén az, hogy rendkívüli sürgősség váratlan és az nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, illetve a d) pont esetében okirati bizonyítékkal ajánlatkérő a nyilvánosan közzétett felhívást nem csatolta.
A kezdeményező irat indítványozta a jogalap, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozás téves értelmezésen alapult, így az erre való hivatkozást visszavonja.
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott feltételek azonban fennállnak, ez alapján jogszerűen folytatja az eljárását.
Kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Indokolásként előadta, hogy az előre nem látható okból előállt sürgősséget az okozta, hogy a nagy nyári melegben a teherautó-forgalomra is tekintettel a teljes burkolatfelület deformálódásához vezető folyamat játszódott le. A beszerzés tárgya ezt a burkolattorzulást szünteti meg. A sürgősség indoka, hogy a Közutak Kezelői Szabályzata szerint a 16 mm feletti nyomvályúkat meg kell szüntetni, a munkákat pedig +5 °C fölött lehet elvégezni, azaz november 15. előtt.
Az anyagi forrást a KÖVIM Közúti Főosztálya 2000. augusztus 15-re biztosította, a dokumentáció összeállítását követően, szeptember 4-én hívták fel az ajánlattevőket ajánlattételre.
Az esélyegyenlőség biztosítására tizenegy ajánlattevőt hívtak fel, akik hasonló jellegű munka végzésével alkalmasságukat referenciákkal már korábban igazolták.
Ajánlatkérő a Döntőbizottságtól kérte a legkedvezőbb ajánlatot tevővel a szerződéskötés engedélyezését.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a 70. § (1) bekezdésének c) pontját jelölte meg. E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
E törvényhely alkalmazásának tehát akkor van helye, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. További feltétel, hogy a rendkívüli sürgősség esetén a közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű, súlyos hátrányt, kárt okozna.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy jelen esetben a törvényi feltételek fennállnak-e.
Ajánlatkérő az útrekonstrukciót folyamatosan végezte. Tény, hogy jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező útszakaszra a fedezet rendelkezésre állása 2000 augusztusban nyílt meg ajánlatkérő számára. Azonban az a körülmény, hogy a nyári melegben a kialakult nyomvályúk a még megengedett 16 mm-nél is mélyebbek lettek, nem egy váratlan esemény következménye, hanem egy több hónapig tartó folyamatnak az eredménye. Tehát az útburkolat deformálódása nem váratlan, előre nem látható esemény (pl. vízcsőtörés) következménye.
A rendkívüli sürgősség indokaként az sem elfogadható, hogy a 16 mm feletti nyomvályúkat azonnal meg kell szüntetni, hiszen az ajánlatkérő által becsatolt Közutak Kezelői Szabályzata mindössze azt írja elő, hogy "a veszélyes mélységű keréknyomvályúkat – külsőségi szakaszokon 16 mm felett, átkelési szakaszokon 20 mm felett – megszüntetésükig jelzőtáblával jelölni kell."
A fentiekből következően a gyors szerződés megkötésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű, súlyos hátrányt, kárt nem okoz.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított eljárása jogsértő.
A Döntőbizottságnak ugyan a szerződéskötés engedélyezésére jogköre nincs, de ajánlatkérő ezen nyilatkozatát a Döntőbizottság úgy értelmezte, hogy ajánlatkérő a Döntőbizottság érdemi döntéséig a szerződést a nyertes ajánlattevővel nem köti meg.
Ennek figyelembevételével a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ban biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisítette.
Tekintettel arra, hogy szerződéskötés nem történt meg, így a jogsértés reparálható, ezért a pénzbírság kiszabását a Döntőbizottság mellőzte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 11.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
