KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7596)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.393/9/2000
Tárgy: Strabag Hungária Rt. jogorvoslati kérelme a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonhasznosító és Ipari Park Üzemeltető Kft. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Strabag Hungária Rt. (1113 Budapest, Daróczi u. 30., képviseli: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1135 Budapest, Szegedi út 35–37., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonhasznosító és Ipari Park Üzemeltető Kft. (3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16–18., a továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából eljárt Márkus és Társa Mérnöki Szolgáltató Bt. (3100 Salgótarján, Május 1. út 64.) "Salgótarján város belterületén ipari park II. ütemének megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő állami támogatásból részesedett, ezért beszerzésére közbeszerzési eljárást köteles volt meghirdetni a K. É. 2000. június 28-i számában. Az eljárás lebonyolításával a Márkus és Társa Bt.-t bízta meg. A nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívásában a beszerzés tárgyaként az alábbiakat határozta meg:
– Salgótarján város belterületén zöldmezős beruházásban megvalósuló ipari park II. ütemének megépítése az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott kiviteli tervekben meghatározott műszaki tartalommal. A feladat főbb műszaki tartalma:
– Tereprendezés: 33 492 m3 humusz- és földkitermelés, eltérítés, bedolgozás 800 m-en belül,
– Útépítés: 802 fm, átlag 6 m széles AB burkolatú út építése,
– Járdaépítés: 820 fm, átlag 1,5 m széles AB burkolatú járda építése,
– Csapadékvíz-elvezetés: 1212 fm nyílt árok építése, burkolása és 35 fm NÁ 300 műanyag csapadékcsatorna, valamint átereszek építése,
– Ivóvízellátás: 793 fm NÁ 200 PN 16 és 71 fm NÁ 100 PN 16 PVC vezeték építése szerelvényekkel,
– Szennyvízcsatorna: 765 fm D 200 műanyag gravitációs csatorna, 323 fm D 110x6,3 PE nyomóvezeték, valamint 1 db szennyvízátemelő építése,
– Nagyközépnyomású gázelosztó vezeték: 493 fm PE 80/G 110x10,284 fm PE/G 90x8,2 SDR 11 gerincvezeték és 6 db leágazás,
– Energiaellátás: közvilágítási kábel fektetése 930 fm, valamint 28 db világítótest elhelyezése,
– Hídépítés a Tarján patakon: 12 m szabadnyílású vasbeton híd építése fúrt cölöpalapozással.
Rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogadott el.
A felhívás 11. pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára szóló igazolási módot, és az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A 11. a)10. pontban előírta, hogy meg kell jelölni az ajánlattevők által alkalmazni kívánt tárgyi eszközök (kizárólag a földmunkagépek, tehergépkocsik, zsaluzatok, dúcolatok, tömörítőgépek) korszerűségének felmérése céljából a mutatók alakulását az elmúlt 3 évben, évenkénti bontásban:
– használhatósági fok = alkalmazni kívánt tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó) értéke/az alkalmazni kívánt tárgyi eszközök bruttó értéke.
A 11. a)12. pontban előírta a teljesítéshez felhasználni kívánt műszaki-technikai felszereltség bemutatását. Saját tulajdonú eszközöknél az eszköznyilvántartás másolatát, míg idegen eszközök esetén a szerződés másolatának csatolását kérte igazolásképpen.
Felhívása előírása szerint alkalmatlannak minősül ajánlattevő, ha a 11. b)5. pont szerint a szerződés teljesítéséhez nem rendelkezik legalább 4 db gumikerekes, min. 50 kW teljesítményű kotrógéppel, 4 db kis felületű, min. 2,2 kW-os tömörítőgéppel, 1 db aszfaltfiniserrel, 200 m2 együttes felületű, többször használatos zsaluelemmel, 150 m2 fémdúcolattal; 1 db, min. 80 kW-os fúrt cölöpözőgéppel és 1 db, min. 2 m3-es földnyeső ládával.
Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szempontjával kívánta elbírálni. Az ezzel összefüggésben lévő adatokat a felhívás 13. pontja tartalmazta.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában előírta a szerződés teljesítésébe 10%-nál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozók megnevezését is, akikre nézve az alkalmasság igazolását csak a 11. a)10. pont–13. pont szerintieknek megfelelően kérte.
Dokumentáció is készült, amely a részletes ajánlati és szerződési feltételeket és a (szakágankénti) műszaki terveket tartalmazta. Része volt a dokumentációnak több formairat és kérdőív is, ez utóbbiak célja az alkalmasság megítélése volt. Az F–G jelű oldal a géppark ismertetésére szolgált a következő utasításokkal ellátva:
"A dokumentációban szolgáltatott információk alapján kérjük megnevezni azokat a legfontosabb gépeket és felszereléseket, amelyeket az ajánlattevő szükségesnek ítél a beruházás megvalósításához, valamint azt, hogy a megnevezett géppark már az ajánlattevő tulajdonában van-e, vagy pedig azokat vásárolni, illetve bérelni szándékozik, illetve alvállalkozók bevonása mellett kívánja felhasználni. Kérjük a táblázat kitöltését:
Gép, felszerelés Saját/vásárolt Teljesítmény Gyártási év
neve Bérelt/alvállalkozó
Saját tulajdonú eszközöknél kérjük csatolni az eszköznyilvántartás másolatát, idegen eszközöknél az alvállalkozóval történt elvi megállapodást, vagy az alvállalkozói, bérbeadói szándéknyilatkozatot."
Helyszíni szemlére, illetve konzultációra 2000. július 26-án került sor, amikor az írásban feltett kérdésekre is válaszolt ajánlatkérő. A 13. szám alatti válaszában ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az eszközöket illetően elfogadja a számviteli törvény szerinti eszköznyilvántartó lapokat, illetve az ajánlattevő által összeállított listát is.
A 2000. augusztus 8-i határidőig 6 db ajánlat érkezett az alábbi cégektől: kérelmező, MOTA Hungária Rt., Sade Magyarország Kft., Magyar Aszfalt Kft., Karancs Beton Konzorcium néven a Betonút Rt. és Karancs Épker Kft. és az Alterra Kft.
Ajánlatkérő bizottsága a lebonyolító bevonásával 2000. augusztus 15-én vizsgálta az ajánlatok érvényességét és az ajánlattevők alkalmasságát. A kérelmezővel kapcsolatban az alábbiakat rögzítette:
"Strabag Rt.: a bizottság elfogadta a lebonyolító által elmondottakat, miszerint a Strabag Rt. pénzügyi alkalmassága (25 pont) igazolt. A műszaki alkalmasság vonatkozásában ajánlattevő nem tudta igazolni a felhívás 11. b)5. pontjában előírt eszközök meglétét – a fémdúcolat teljes mértékben hiányzik az ajánlatból, míg zsaluzat nincs felsorolva az alkalmazandó eszközök között. Az állóeszköz-nyilvántartásban szerepel DOKA zsalukészlet, ebből azonban a mennyiséghez nem lehet sem számítás, sem következtetés útján eljutni."
Az ajánlattevők közül egyedül az Alterra Kft.-t találta a szerződés teljesítésére alkalmasnak ajánlatkérő. Hiánypótlás lehetőségével nem élt ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az alkalmatlanná nyilvánításra vonatkozó döntését írásban 2000. augusztus 16-án küldte meg kérelmezőnek, amelyben az alábbi indoklást adta döntésének:
"A 2000. augusztus 15-i bizottsági munkaülésen megállapította, hogy T. Cím ajánlatában nem tudta igazolni a felhívás 11. b)5. pontjában előírt eszközök meglétét – fémdúcolat hiánya és a zsaluzat mennyisége vonatkozásában.
Ajánlattevő a 43. § (3) bekezdése alapján a szerződés teljesítésére való alkalmasságát az ajánlati felhívásban előírtak alapján köteles igazolni. Ajánlatkérő a 44. § (6) bekezdése alapján döntött az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanságáról, ezért az ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vesz részt."
Az Alterra Kft. ajánlatát fogadta el összességében legkedvezőbbnek, és az erre vonatkozó döntését 2000. augusztus 18-án nyilvánosan kihirdette. Szerződéskötésre 2000. augusztus 28-án került sor.
Kérelmező 2000. augusztus 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, hívja fel ajánlatkérőt a törvény szerinti eljárásra, marasztalja őt a költségekben, és hozzon ideiglenes intézkedést. Vitatta az alkalmatlanná minősítése jogszerűségét. Álláspontja szerint a felhívásban előírt mennyiségű zsaluelemmel és dúcolattal kérelmező rendelkezik, ezt a tény megfelelően igazolta, emiatt ajánlatát el kellett volna bírálni. Az alkalmatlanság indoka ténylegesen jelentéktelen a műszaki teljesítőképesség, illetve szerződés teljesítésének szempontjából, ezen feltételek igazolásához kötni az ajánlat érvényességét a joggal való visszaélésnek minősül. Álláspontja szerint továbbá, ha hiánypótlásra adott volna lehetőséget, tisztázhatóbbak lettek volna az alkalmasság kritériumai. Megsértette a Kbt. 44. § (5) bekezdését, továbbá az 57. § (1) bekezdését, mert jóhiszemű és tisztességes eljárás esetén felvilágosítást is kérhetett volna, továbbá megsértette a Ptk. 5. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvet.
Mindezekre figyelemmel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, hiszen nem az összességében legkedvezőbb ajánlattevőt hirdette ki.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Előadta, hogy az alkalmassági feltételeket a közbeszerzés tárgyával összefüggésben és a ténylegesen indokolt mértékben határozta meg. Ezeket a feltételeket a felhívás egyértelműen tartalmazta, és a dokumentáció is ennek megfelelően készült el. A hiánypótlást nem köteles ajánlatkérő minden esetben biztosítani, jelen esetben ezen jogával nem kívánt élni. Előadta továbbá, hogy az ideiglenes intézkedést postán 2000. augusztus 28. napján vette kézhez, olyan időpontban, amikor már a szerződést megkötötte.
Mota Hungária Rt. egyéb érdekelt észrevételében egyetértett a kérelemmel, álláspontja szerint a felhívás és a dokumentáció előírásai "személyre" szabottak voltak, sértették a Kbt. 40. § (5) bekezdését.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének egy része elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. Ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A becsatolt iratokból, illetőleg kérelmező nyilatkozatából megállapítható, hogy az ajánlati felhívás, illetőleg az ajánlati dokumentáció tartalmának ismeretében nyújtották be ajánlatukat, így az ajánlati dokumentáció és felhívással kapcsolatos vélt jogsértés legkésőbb az ajánlatok benyújtásakor már a tudomásukra jutott. Így ettől a naptól számított 15 nap állt volna kérelmezőnek rendelkezésére, hogy sérelmezze a Döntőbizottság előtt.
A kérelem elbírálásának eljárásjogi akadálya volt, ezért a Döntőbizottság, mint elkésettet utasította el, a fenti törvényhelyre figyelemmel.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az ajánlatkérőnek a kérelmező alkalmatlanságára vonatkozó döntése jogszerű volt-e.
A felhívás és a dokumentáció fentebb említett előírásai meglehetősen egyértelmű utasítást adtak az ajánlatok elkészítéséhez. A felhívásban rögzítésre kerültek az alkalmatlanság kritériumai.
A kérelmező a vitatott felhívási pontok szerint a következőket csatolta azzal, hogy alvállalkozót 10% fölött nem alkalmaz.
G1 melléklet a tulajdonában lévő gépi felszerelésekről szóló adatokat tartalmaz, melyben nem lelhetők fel zsaluelemek és dúcolatok.
G2 melléklet eszköznyilvántartások másolatát tartalmazza. Ebben a 66. oldalon és a 67. oldalon 1-1 "DOKA zsalukészletet" érintő "gép-törzs áttekintés" c. mellékletet ad azzal, hogy a zsalukészlet felületnagysága nem jelenik meg. Típusszámot sem határoz meg, ily módon nem lehet tudni a készlet fizikai jellemzőinek adatait. Fémdúcok – mint eszköz – nem jelenik meg konkrétan az ajánlatában.
G3 melléklet bérbeadói szándéknyilatkozat, szintén nem érinti a zsalu és dúcolat eszközeit.
Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a kérelmezői ajánlatban konkrétan nem szerepel a felhívás 11. b)5. pontja szerinti eszköz és mennyiség megjelölése, mely alkalmatlansági kritérium volt.
A kérelmező ajánlata szerint saját zsaluanyag és dúcanyag nincs birtokában, az ajánlat 66–67. oldalán sem igazolta, hogy az előírt eszköz rendelkezésére áll az adott mennyiségben.
Alterra Kft. ajánlata: 56. és 76. oldalak közt számos zsalutábla és vas szádlemez (fémdúcolat) állóeszköz adatlapját csatolja, 37. oldalon pedig táblázatban nyilatkozik az előírt m2-ben az eszközök rendelkezésre állásáról, és a felhívásban megnevezett egyéb gépi eszközök meglétéről. Kétségkívül megfelelt az alkalmassági követelményeknek.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy a 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A fentebb kifejtettekre figyelemmel az ajánlatkérő nem igazolta az ajánlati felhívás 11. b)5. pontban foglaltaknak megfelelően azt, hogy rendelkezik-e 200 m2 együttes felületű, többször használatos zsaluelemmel, 150 m2 fémdúcolattal. Így ajánlatkérő helyesen járt el, amikor a Kbt. 44. § (6) bekezdését szem előtt tartva az ajánlatok felbontását követően döntött az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Ez az ajánlatkérői döntés természetesen csak erre a közbeszerzési eljárásra vonatkozik, és nem jelenti azt, hogy ilyen típusú beszerzések esetén általában alkalmatlan a kérelmező a szerződés teljesítésére, az viszont kétségtelen tény, hogy az ajánlatban az alkalmasságát nem a felhívás követelményeinek megfelelően mutatta be.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) a közbeszerzési törvény 5. §-ában foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 76. § (2) bekezdése értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottságnak nincs hatásköre annak kimondására, hogy ajánlatkérő megsértette-e a polgári törvénykönyv alapelvi rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem erre irányuló részét – a hatáskör hiányára tekintettel – utasította el a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 25.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
