KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7644)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.382/8/2000
Tárgy: a Suller Kft. jogorvoslati kérelme az Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Jánosi Imre ügyvéd (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 18.) által képviselt Suller Kft. (4551 Nyíregyháza-Oros, Magtár u. 20., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Békés Megyei ÁK. Kht. (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7–9.), a Csongrád Megyei ÁK. Kht. (6701 Szeged, Juhász Gy. u. 9.), a Hajdú Bihar Megyei ÁK. Kht. (4025 Debrecen, Barna u. 15.), a Fejér Megyei ÁK. Kht. (8000 Székesfehérvár, Berényi út 13.), a Heves Megyei ÁK. Kht. (3300 Eger, Deák F. u. 49.), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht. (5000 Szolnok, Petőfi u. 7–11.), a Nógrád Megyei ÁK. Kht. (3100 Salgótarján, Meredek út 31.), a Somogy Megyei ÁK. Kht. (7401 Kaposvár, Szántó u. 19.) és a Zala Megyei ÁK. Kht. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1.), továbbiakban: ajánlatkérők megbízásából az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13.) 29 500 tonna útszóró só beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérők megbízottjuk által a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tettek közzé a K. É. 2000. június 7-én megjelent számában.
A felhívásban az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására – többek között – előírta a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakra nézve a hatósági igazolások és nyilatkozatok csatolását.
Az ajánlattételi határidőre, július 18-ra a kérelmező, az Octopus Kft., az Agrohimtranspack Kft., a Mezőform Kft., a Várfalvi Kft., a Solinwest 2000 Kft., a SoltÚt Kft., a Magyar Plastiroute Kft. és az Ingra Co Zagrab nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérők megbízottja megvizsgálta az ajánlatokat, és az augusztus 2-án tartott eredményhirdetésen a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította, mert a kérelmező ajánlatán kívüli ajánlatok érvénytelenek voltak, kérelmezőt pedig hamis adatszolgáltatás miatt kizárta a közbeszerzési eljárásból.
Kérelmező augusztus 8-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő őt kizárta az eljárásból. Állítja, hogy az az ajánlati nyilatkozata, miszerint a közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségeit mindenkor teljesítette, nem hamis adatszolgáltatás, mert a vis maior helyzet miatt elmaradt teljesítés nem róható a terhére. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő megbízottja észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy valamennyi ajánlattevővel kapcsolatban adatszolgáltatást kért az ajánlatkérőktől, és ennek során a Békés Megyei ÁK. Kht. közölte, hogy a kérelmező 1999-ben az 1510 tonna útszóró só helyett csak 507 tonna mennyiséget szállított le, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht. pedig azt az információt adta, hogy kérelmező a Kisújszállási Üzemmérnökségére a szerződött 700 tonna helyett csak 150 tonnát szállított, ennek minősége sem felelt meg az előírt szabványnak.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérelmező előadta, hogy a Békés Megyei ÁK. Kht. részére megtérítette a harmadik cégtől való beszerzés miatt felmerült többletköltséget, ezáltal a szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el. Álláspontja megerősítése céljából becsatolta a Békés Megyei ÁK. Kht.-val 1999. december 1-jén, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht.-val 1999. december 15.-én megkötött szerződést. Közölte, hogy az 1999. évi szállítások hátralévő részét azért nem tudta teljesíteni, mert a két szerződés teljesítésének időtartama alatt a részére szállító román bányától a vasutassztrájk és a hóakadályok miatt 1999. december 15-től 2000. január 7-ig vagonforgalom nem volt, a 2000. január 7-én berakott vagonok január 14-én érkeztek meg hozzá. A vasutassztrájk időtartamát ugyanakkor 2000. január 9–13-ig és február 1-jétől 14-ig terjedő időtartamokban jelölte meg.
Ajánlatkérő vitatta, hogy kérelmező a szerződéseknek megfelelően járt el, azért is, mert álláspontja szerint a megrendelőt értesíteni kellett volna a vis maior helyzet bekövetkeztéről.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
Kérelmező a Kbt. 46. §-ában foglaltakra nézve nyilatkozatot csatolt ajánlatához, a nyilatkozat utolsó bekezdése így szól: "A közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségeimet mindenkor teljesítettem."
Ajánlatkérő megbízottja kérelmezőt azért zárta ki a közbeszerzési eljárásból, mert a nyilatkozat ezen részét két ajánlatkérő – a Békés Megyei ÁK. Kht. és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht. – levelében szereplő információk alapján valótlannak találta.
A Döntőbizottságnak a kérelmező által becsatolt szerződések alapján azt kellett eldöntenie, hogy kérelmező nyilatkozatának tartalma valós vagy valótlan volt-e, azaz teljesítette-e az 1999-ben kötött két szállítási szerződésben foglalt kötelezettségét.
A Békés Megyei ÁK. Kht.-vel 1999. december 1-jén kötött közbeszerzési szerződés szerint kérelmezőnek 1999. december 31-ével bezárólag 1510 tonna útszóró sót kellett leszállítania a megrendelő részére. A szerződés 8. pontjában a felek megállapodtak arra az esetre is, ha vis maior helyzet miatt a teljesítési határidő ütemezés szerinti időpontokra kérelmező nem teljesítene. A 8. pont szövege a következő: "Az ajánlattevő tudomásul veszi az ajánlatkérő ellátási kötelezettségét, és mindent megtesz a szállítások zavartalan biztosítása érdekében. Amennyiben az ajánlattevő a szerződésben rögzített ütemezést mégsem tudja teljesíteni, vis maiort nem jelentett be, úgy az ajánlatkérő jogosult a határidő letelte után 48 órával az útszóró só beszerzését más forrásból biztosítani, a felmerülő költségeket pedig az ajánlattevőre áthárítani."
A jogorvoslati elj árásóan kérelmező nem vitatta, hogy a vállalt kötelezettségét csak részben teljesítette, az ajánlatkérő és kérelmező által egyezően előadottak szerint kérelmező a Békés Megyei ÁK. Kht részére az igényelt többletköltséget megfizette.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő érvelését a vis maior helyzetről való értesítés elmaradására vonatkozóan, mert a szerződés idézett pontja az egyes részteljesítések és a vis maior helyzetről való értesítés elmaradása, mint együttes feltétel jogkövetkezményeként vállalta, megrendelő pedig elfogadta a többletköltség megfizetését. Kérelmező tehát ezen szerződésbeli kötelezettségének eleget tett, e szerződésre vonatkozó nyilatkozata tehát megfelelt a valóságnak.
Kérelmező hamis adatszolgáltatása azonban megvalósult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht.-val kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban.
Kérelmező és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht. által 1999. december 15-én kötött szerződés szerint kérelmezőnek a kisújszállási telephelyre 1999. december 31-ig 700 tonna, 2000. január 1-jétől március 31-ig 200 tonna útszóró sót kellett leszállítania ÚT 3-2.401 Útügyi Műszaki Feltételeknek megfelelő, összeállásgátlót tartalmazó minőségben. A szerződés 8. pontja egyezett a Békés Megyei ÁK. Kht.-val kötött szerződés fent idézett szövegével.
Kérelmező ezzel szemben csak 150 tonnát szállított le 1999. december 30-án, azt sem az előírt minőségben.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban 2000. szeptember 20-án előterjesztett beadványában szerződésszegése kimentéseként arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő vele szemben megtérítési igényt nem támasztott.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező által előadott "kimentési" okot.
A szerződés hivatkozott 8. pontja csak a vis maior helyzetben előállt mennyiségi késedelem esetére teszi lehetővé a felek részére a teljesítés azon módjának választását, hogy ha az adott részhatáridőre a kérelmező nem teljesít, úgy annak letelte után az ajánlatkérő harmadik személytől beszerezheti a terméket, és kérelmező pedig megtéríti az ezáltal felmerült többletköltséget, a minőségi követelményeknek nem megfelelő teljesítés/részteljesítés esetére a szerződés nem tartalmaz ilyen megállapodást. Eltérő szerződéses kikötés megállapodás hiányában e kérdésben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
A Ptk. 306. §-a alapján hibás teljesítés esetén a megrendelő – bizonyos megkötöttségekkel – szabadon választhat a szavatossági igények közül. Így pl. a (2) bekezdés szerint fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog rossz minőségben történt szállítása esetén a megrendelő kicserélésre tarthat igényt. A vizsgált szerződés teljesítése körében a megrendelő nem tartott igényt a cserére, a mennyiségi késedelem miatt inkább a szerződéstől való elállást és harmadik személytől történő beszerzést választotta.
A Döntőbizottságnak nincs hatásköre arra, hogy eldöntse, miszerint a megrendelőnek az adott tényállás mellett joga volt-e a szerződéstől való elállásra. Az viszont kétségtelen tény, hogy részben a hibás teljesítés folytán a kérelmező szerződésszegése valóban fennállt.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja értelmében akkor valósul meg a hamis adatszolgáltatás, ha az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban az általa a valóságnak megfelelően ismerttől eltérő adatot közöl. Kérelmező ismerte a valóságnak megfelelő adatot – a hibás teljesítésének tényét –, ennek ellenére azt közölte ajánlatkérővel, hogy a szerződéses kötelezettségeit mindenkor teljesítette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁK. Kht.-vel 1999. december 15-én kötött szerződés teljesítésére vonatkozóan valótlan adatot szolgáltatott ajánlatkérő részére, ezért ajánlatkérő jogszerűen zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. szeptember 25.
Dr. Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
