KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7696)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D. 395/16/2000
Tárgy: a Hírközlés-technikai Kft. jogorvoslati kérelme, a MATÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Hírközlés-technikai Kft. (8900 Zalaegerszeg, Patkó u. 34., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Távközlési Rt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., a továbbiakban: ajánlatkérő) "réz és optikai távközlési hálózat tervdokumentációinak elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. július 19-én megjelent 29. számában részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiakban jelölte meg: réz és optikai távközlési hálózat tervdokumentációinak elkészítése. Zalaegerszeg I. (30 M Ft), Zalaegerszeg II. (30 M Ft), Zalaegerszeg III. (30 M Ft.)
A tárgyalásos eljárás jogalapját a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjában jelölte meg ajánlatkérő arra való hivatkozással, hogy a nyílt eljárás eredménytelen volt, és a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg.
Ajánlatkérő részajánlat tételét lehetővé tette, azonban a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta, meghatározta továbbá azt is, hogy a meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma területenként 5.
Ajánlatkérő meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, illetve a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait is. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat került megjelölésre az alábbi részszempontokkal:
– ajánlati ár (súlyszám 72),
– kapacitás biztosítása (maximális napi, havi bekapcsolási ütemterv a bekapcsolási csúcsok kezelésére) (súlyszám 24),
– a minőség biztosítása a feladatok végzésénél (súlyszám 12),
– szerződéses feltételek (súlyszám 12).
Az egyes részszempontokra adható pontszám 1–10-ig terjedt.
A részvételi jelentkezés határidejére, azaz 2000. augusztus 14-ére az alábbi ajánlattevők nyújtottak be részvételi jelentkezést: a Hoffmann Építőipari Rt., Telecom Service Kft., Vasi Full-Táv Kft., Pop-Tel Bt. és a Kolterv.
Ajánlatkérő 2000. augusztus 15-i dátummal az összes részvételi jelentkezést benyújtó felé az alábbi tartalmú levelet küldte meg. "Sajnálattal értesítjük, hogy a fenti tárgyú tender időközben tárgytalanná vált. Így a 2000. augusztus 14-én beadott ajánlatokat semmisnek nyilvánítjuk. A jövőben is számítunk szíves részvételükre a MATÁV Rt. beszerzései során".
Ezen ajánlatkérői döntés ellen nyújtott be kérelmező 2000. augusztus 24-én jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a Döntőbizottságot, hogy kötelezze az ajánlatkérőt a megelőző, nyílt közbeszerzési pályázat után létrejött tervezési keretszerződések módosítására, olyan értelemben, hogy a saját pályázati kiírásának megfelelően az általa nyertesnek nyilvánított pályázók csak az elnyert területeken legyenek jogosultak hálózattervezésre a keretszerződés futamideje alatt.
Kérelmének indokolásául az alábbiakat adta elő: a K. É. 2000. április 5-én megjelent számában a MATÁV Rt. nyílt közbeszerzési eljárás keretében tervezési keretszerződéseket kötött az egyes szolgáltatási területei vonatkozásában. Ezen eljárás azonban csak részben volt érvényes, ajánlatkérő a Zalaegerszeg I., II., III. területekre beérkezett tervezési ajánlatokat nem tartotta megfelelőnek, így csak a többi területre vonatkozóan, 280 M Ft értékben kötött tervezési keretszerződéseket az általa nyertesnek nyilvánított pályázókkal. Ezen előző pályázaton eredménytelen Zalaegerszeg I., II., III. területekre írt ki ajánlatkérő tárgyalásos közbeszerzési eljárást, amelyet a jelentkezési határidő másnapján tárgytalanná nyilvánított. Kérelmező ezen tárgytalanná válást indokként nem tudja elfogadni. Álláspontja szerit nyilvánvaló képtelenség az, hogy ajánlatkérő 2001. december 31-ig semmilyen hálózattervezést igénylő beruházást nem indít, és így tervezésre sem lesz szüksége, hiszen így ajánlatkérő a szolgáltatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, hiszen azt csak hálózatának folyamatos bővítésével tudja ellátni.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a korábbi közbeszerzési eljárás nyerteseivel olyan keretszerződést kötött, amelyben rögzítette azt, hogy a nyertes területekkel szomszédos területen is el kell fogadniuk a nyerteseknek a hálózattervezési megbízásokat. Így a hálózattervezési kapacitás gondjai az ajánlatkérőnél megoldódtak, sőt az általa kiválasztott nyertes pályázók jelentős többletmegbízáshoz jutnak a pályázaton el nem nyert területeken is. Ezen ajánlatkérői döntés a távközlési piaci versenyt, a versenyben részt vevő szervezetek számát korlátozza, ugyanakkor egyes szervezeteket versenyelőnybe hoz, hiszen a pályázaton el nem nyert területeken jutnak hálózattervezési megbízásokhoz.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Indoklásképpen előadta, hogy a jelen eljárás tárgyát képező két szakaszból álló tárgyalásos közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában kérelmező is részvételi jelentkezést nyújtott be, azonban amennyiben ajánlatkérő a felhívást nem vonta volna vissza, ebben az esetben is kérelmezőt alkalmatlannak kellett volna nyilvánítania, tekintettel arra, hogy a felhívás 9. b) pontja szerinti éves forgalma nem érte el a megkövetelt 30 M Ft-os szintet. Ennek alapján ajánlatkérő álláspontja szerint az eljárás további kimenetele kérelmező jogát vagy jogos érdekét semmilyen formában nem érintette volna, amely alapján ajánlattevőként sem vehetett volna részt az eljárásban, így az alkalmatlansága folytán ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező jogorvoslati kérelmet sem jogosult előterjeszteni.
Amennyiben a Döntőbizottság ezen eljárásjogi kifogást nem találná alaposnak, az alábbi érdemi észrevételek figyelembevételét kérte ajánlatkérő.
Valóban visszavonta a tárgyalásos eljárás részvételi felhívását, azonban ezen tényből nem következik, hogy nem lesz szükség az érintett zalaegerszegi területeken ilyen tervezési munkára. Amennyiben erre felmerül igény, és a forrás is rendelkezésre fog állni, úgy ajánlatkérő a Kbt. szabályai szerint köteles lesz újabb közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A kérelmező által kifogásolt korábban megkötött tervezési keretszerződéses feltételekkel kapcsolatosan ajánlatkérő előadja, hogy ezen szerződések első pontjában valóban szerepel a szomszédos területeken való munkavégzésre vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint:
"A MATÁV fenntartja magának a fentebbiekben megjelölt TC területével szomszédos területeken való alkalmazás jogát". Azonban ezen szerződéses rendelkezés nem alkalmas arra, hogy ajánlatkérő jogszerűen tervezési munkát végeztessen a vállalkozóval, ha annak a közbeszerzési törvény hatálya alá esik, hiszen azt csak közbeszerzési szabályok betartásával, közbeszerzési eljárás lefolytatásával végeztethetné. Ezen szerződéses rendelkezés kikötésével ajánlatkérőnek a szándéka nem a közbeszerzési törvény megkerülésére irányult.
A kérelmező azon kérelmi elemével kapcsolatosan, miszerint a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt, hogy módosítsa a tervezési keretszerződést, a közbeszerzési törvény szerint a Döntőbizottság hatásköre a már megkötött szerződés módosítására nem terjed ki. E körben kizárólag a szerződés valamely rendelkezésének jogellenességét lehetne megállapítani a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
Ajánlatkérő előadta azt is, hogy a részvételi felhívás visszavonására kizárólag azért került sor, mert ajánlatkérő kénytelen volt átcsoportosítani a forrásait fontosabbnak ítélt fejlesztési célokra.
Egyéb érdekeltek részéről észrevételt tett a Kolterv, amelyben kifejtette azon álláspontját, miszerint számukra is érthetetlen volt a másodszor kiírt pályázat indokolás nélküli visszavonása.
A Telecom Szerviz Kft. érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatosan előadta, hogy álláspontjuk szerint a kérelmező által kért intézkedés nagyobb tervező vállalatoknál lehetetlen helyzetet eredményezne, hiszen nem tervezhetnének olyan területen, ahol nem nyertek pályázatot. Álláspontja szerint a kért intézkedés sértené a piaci versenyt.
A Vasi Full Táv Kft. észrevételében előadta, hogy ajánlatkérőnek a Szombathely I., II., III. területekre kiírt pályázatának érvénytelenítése az ő tervező cégüket kiszolgáltatott helyzetbe hozta, tekintettel arra, hogy 1 éven keresztül kapacitásfeleslegük lesz, hiszen ők is részvételi jelentkezést nyújtottak be. Kérték a Döntőbizottságot, hogy kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy a kiírt tárgyalásos eljárást folytassa le, és hirdessen eredményt a Zalaegerszeg I., II., III. területekre.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályai szerint járt-e el, amikor a közbeszerzési eljárást tárgytalanná nyilvánította.
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja kimondja, hogy eredménytelen az eljárás, ha az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott iratokból megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás megindításakor ajánlatkérő a Kbt. 32. § (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezett a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Ennek bizonyítására ajánlatkérő becsatolta azt az iratot, amely az eljárásban vizsgált beszerzést érintő munkák listáját és ezek tervezett, illetve jóváhagyott összköltségét tartalmazza. E munkák értékének mintegy 10%-át tette volna ki a tervezés, melyre a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzés irányult.
Ajánlatkérő becsatolta a pénzügyi fedezet átcsoportosításának igazolására szolgáló iratokat, amelyek utalnak a vezetői költségmegvonó döntésre, és annak következményeire. Ajánlatkérő irányító bizottsága olyan határozatot hozott, amely 7,2 milliárd Ft-os költségcsökkenést irányozott elő, azonban ez még nem határozta meg konkrétan, hogy pontosan mely beszerzések kiadásait kell szűkíteni. Ezen döntés ajánlatkérőnek az egyes ágazatain belül többlépcsős döntési folyamat nyomán alakult ki. Csak ezt követően lehetett tudni azt, hogy konkrétan melyik beszerzés szűkül, illetve melyik veszti teljesen aktualitását fedezet hiányában. Ezen döntési folyamat eredménye volt a zalaegerszegi hálózatépítési munkák törlése, melynek bizonyítására ajánlatkérő becsatolta a MATÁV Rt. Nyugat-magyarországi Műszaki Igazgatóságának 2000. augusztus 14-én kelt levelét. Ebben tájékoztatták a Beszerzési Igazgatóság Hálózatépítési Szolgáltatások Osztályának vezetőjét, hogy a Zalaegerszeg I., II., és III. munkaterületekre folyamatban levő tervezési munkák vonatkozásában a költségelvonást nem sikerült elkerülni, így ezen tervezési szolgáltatás beszerzése a fenti három területre tárgytalanná vált. Kérik a beszerzés leállítását. Ezen értesítést a MATÁV Rt. Beszerzési Igazgatósága 2000. augusztus 15-én kapta meg. Még ugyanezen a napon a Beszerzési Igazgatóság Hálózatépítési Szolgáltatások Osztálya (amely a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás során a K. É.-ben megjelent részvételi felhívás tanúsága szerint is az ajánlatkérő nevében eljáró szervezeti egység) értesítette a részvételi jelentkezést beadó gazdálkodó szervezeteket a tender tárgytalanná válásáról.
Az ajánlatkérő által becsatolt és a fentiekben ismertetett iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően járt el.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 2.
Németh István s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k.
közbeszerzési biztos
