KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7755)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.428/12/2000
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa elnökének indítványa és a Betonút Rt. jogorvoslati kérelme az ÁPV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) és a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., a továbbiakban: kérelmező) egyesített jogorvoslati kérelmének, melyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., képviseli: dr. Kolozsi Noémi jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a kunmadarasi volt szovjet használatú katonai repülőtér környezetikár-elhárítása" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező Betonút Rt. részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. június 28-án ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 26. számában nyílt eljárás megindítására (2862), a rendelkező részben írt tárgyban, miután előzetes tájékoztatót jelentetett meg a K. É.-ben. A felhívás 3. a) pontjában részletezett feladatok végzésére kért egyváltozatú ajánlatot. Dokumentációt is készített, aminek megvásárlását az alábbi módon tette kötelezővé a felhívás 5. c) pontjában:
"A dokumentáció megvásárlásának feltételei: az ajánlati dokumentáció ára 50 000 Ft+ áfa.
Az ajánlattevő az ajánlati dokumentáció, információs memorandum ellenértékének megfizetéséről szóló ÁPV Rt. ügyfélszolgálati irodája által kiállított elismervényt az ajánlathoz csatolni köteles. Ennek hiánya az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Az ajánlatkérő a dokumentáció árát csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben fizeti vissza."
Ajánlatkérő ajánlati biztosítékot is kért, aminek kapcsán az alábbiakat írta elő:
– 5 000 000 Ft összeget az ajánlattételi határidő előtt 24 órával megelőzően kell rendelkezésre bocsátani,
– nyújtható készpénzátutalással, illetve bankgaranciával.
Az alkalmasság megítélésével kapcsolatos előírások szerint a 11. a) pontban azt írta elő ajánlatkérő, hogy:
11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: ajánlattevő köteles igazolni a saját, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó dokumentumokat az ajánlathoz csatolni kell. Az ajánlattevő, illetve alvállalkozója a pénzügyi és gazdasági alkalmasságát az alábbi írásos dokumentumokkal köteles igazolni: 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
A Kbt. 46. § (4) bekezdés szerint írásbeli nyilatkozat arról, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kizáró okok, valamint arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik felé áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5)–(6) bekezdés szerinti hatósági igazolások eredeti vagy másolati példánya arról, hogy az ajánlattevőnek nincs a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozása.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a számlavezető pénzintézet nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességének megítéléséhez, az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a vállalkozó számláját,
– fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e.
– 1997., 1998. és 1999. évi mérleg (egyszerűsített mérleg, egyszerűsített beszámoló, éves beszámoló vagy konszolidált éves beszámoló).
– Előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról – megbízásonkénti részletezéssel – szóló kimutatás, illetve nyilatkozat.
Az ajánlattevő, illetve alvállalkozója műszaki alkalmasságát az alábbi írásos dokumentumokkal köteles igazolni:
– legfeljebb az előző 3 év során a jelen ajánlati felhívás tárgyával azonos vagy közel azonos, vagy a tárgykörbe tartozó, hasonló referenciamunkák bemutatása (ellenszolgáltatás összege, teljesítés helye, szerződő fél megnevezése, szerződő fél részéről nyilatkozattételre jogosult személy neve, telefonszáma),
– műszaki-technikai felszereltség bemutatása,
– az ajánlati felhívás tárgyában részt vevő szakemberek, szervezeti egységek, vezetők megnevezése, képzettségük, eddigi szakmai tevékenységük bemutatása,
– alkalmazott minőségbiztosítási rendszer bemutatása.
Az ajánlatkérőnek jogában áll a csatolt igazolások eredetiségének ellenőrzése.
11. b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai: az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére, ha:
– a 11. a) pont szerinti fizetőképességét igazoló pénzintézeti nyilatkozat nem megfelelő,
– a 11. a) pont szerinti mérleg negatív eredményt mutat,
– a 11. a) pont szerint bemutatott referenciamunkák közül egy sem tartalmaz minimum 100 millió Ft szerződéses értékű, a jelen pályázat tárgyát képező feladatok elvégzéséhez azonos vagy közel azonos tevékenység elvégzését,
– a 11. a) pont alatt bemutatott szakemberek közt nincs szakirányú képzettségű, környezetvédelmi szakértői engedéllyel rendelkező, 3 éves szakirányú gyakorlattal rendelkező szakember.
Az ajánlatok elbírálásánál ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával kívánt élni. Itt meghatározta az elbírálás szempontjait: az elbírálás szempontjai és a részszempontok súlyszámai:
– műszaki-technológiai kidolgozottság, fejezetenként 6
– pénzügyi, gazdasági kidolgozottság, fejezetenként 6
– az ajánlati ár 5
– garanciavállalás (minőségi, jóteljesítési, határidő-vállalási) 3
A részszempontokra adható pontszám 0–5.
Ajánlatkérő a szerződéskötéssel kapcsolatosan előírta, hogy annak időpontja az eredményhirdetéstől számított 15. nap, illetve az azt követő első munkanap.
Egyéb információk között szerepelt az, hogy a hirdetményben nem szabályozottak vonatkozásában a Kbt. előírásai szerint kell eljárni.
A dokumentáció a részletes szerződési feltételeket és a műszaki előírásokat tartalmazta.
A megadott határidőig az alábbiak vásárolták meg a dokumentációt: Agruniver Kft., Terra-V Kft., Körte-Eng Kft., Alterra Kft., Betonút Rt. (kérelmező), Vidra Kft., Geohidroterv Kft., Pyrus Rumpold Rt., Elgoscar Kft., Terszol Szöv., REM-FWS Kft. és a Senex Kft.
Fenti cégek meghívásával 2000. június 14-én helyszíni bejárást tartottak, ahol válaszoltak a felmerült műszaki jellegű kérdésekre.
A 2000. július 24-i határidőben, közjegyző jelenlétében került sor az ajánlatok bontására. Az alábbi 6 ajánlat érkezett:
Agruniver Kft.–REM-FWS Kft.–Senex Kft. konzorciuma, Alterra Kft., Elgoscar Kft., Körte-Eng Kft., Pyrus Rumpold Rt., TKSZV-B Konzorcium (Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft.–Betonút Rt.).
Az ajánlatok értékelését július 26–27-én bizottság végezte, az erről készült jegyzőkönyv 4 ajánlat érvénytelenségének kimondását tartalmazza az alábbi indokkal:
1. Agruniver Kft.–REM-FWS Kft.–Senex Kft. konzorciuma
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint nyilatkozik, de egyik konzorciális tag sem csatolta a munkaügyi központ igazolását arról, hogy nincs lejárt tartozása a Munkaerő-piaci Alappal szemben.
2. Elgoscar Kft.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint nyilatkozik, de nem csatolta a munkaügyi központ igazolását arról, hogy nincs lejárt tartozása a Munkaerő-piaci Alappal szemben, továbbá az elmúlt 3 év közbeszerzési munkái helyett a legjelentősebb kármentesítési munkáit sorolja fel.
3. Körte-Eng Kft.
A Körte-Eng Kft. saját nevében adta be pályázatát azzal, hogy 10% feletti alvállalkozónak bevonja a Körte Környezetvédelmi Kft.-t, amely céggel konzorciumban van. A konzorciumi szerződést ugyanakkor nem csatolta, az ajánlati dokumentációt csak a Körte-Eng Kft. vásárolta meg, az ajánlatban rendszeresen Körte cégcsoportot említ. Az ajánlati biztosítékként csatolt bankgarancia nem a pályázatot benyújtó Körte-Eng Kft., hanem a Körte Környezetvédelmi Kft. részére lett kiállítva. Az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint nyilatkozik, de egyik cég sem csatolta a munkaügyi központ igazolását arról, hogy nincs lejárt tartozása a Munkaerő-piaci Alappal szemben.
4. TKVSZ-B Konzorcium (Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft.–Betonút Rt.) A pályázati dokumentum megvásárlását igazoló számlamásolatot a Betonút Rt. csatolta és nem a konzorcium. Az ajánlati biztosítékként csatolt bankgaranciát szintén a Betonút Rt. részére állította ki az ABN AMRO Bank Rt. Hiányossága továbbá az ajánlatnak, hogy a Betonút Rt. 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert nem jelölt meg, illetve névre szóló környezetvédelmi szakértői engedélyt nem csatolt."
Két érvényesnek tekintett ajánlatot (Alterra Kft., Pyrus Rumpold Rt.) elbíráltak, pontoztak, és az Alterra Kft.-t 80 ponttal nyertesnek javasolták, míg a második 51 pontot ért el. Az erről szóló előterjesztést 2000. augusztus 15-én terjesztették a döntéshozó elé.
Ajánlatkérő igazgatósága 2000. augusztus 18-án hozott 401/2000. (VIII. 17.) ig. sz. határozatával az értékelés felülvizsgálatát kérte a bírálóbizottságtól. Az eredményhirdetés időpontját is módosítani kívánta a döntéshozó.
A bírálóbizottság ismét összeült 2000. augusztus 21-én, és megvizsgálta különösen a Pyrus Rumpold Rt. ajánlatát érvényességi szempontból (ajánlati biztosíték nyújtására tekintettel). Ezt követően a bizottság a Pyrus Rumpold Rt. ajánlatát újólag is érvényesnek tekintette, és korábbi javaslatát fenntartotta. 2000. augusztus 23-án a bizottság egyik tagja kiegészítette a bizottsági előterjesztést. Eszerint a Pymus Rumpold Rt. ajánlata mégiscsak érvénytelen, mert a 10%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozója – a Terra-V Kft. – a Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pont szerinti nyilatkozatát csak 1 évre vonatkozóan adta, holott ezt a Kbt. alapján 3 évre kell vonatkoztatni. A szakértő hiánypótlást javasolt.
Az igazgatóság 2000. augusztus 24-én ismét összeült és meghozta a 418/2000. (VIII. 24.) ig. sz. határozatát. Eszerint az igazgatóság az eredményhirdetési határidőt nem módosította, 5 ajánlat érvénytelenségéről és a nyertes ajánlatról döntött (Alterra Kft.). Ennek megfelelően elkészült az összegzés is, és még ezen a napon az eredményt nyilvánosan ki is hirdették.
A kérelmezőnek az ajánlatkérő az összegzést 2000. augusztus 28-án küldte meg, melyet kérelmező 2000. augusztus 31-én vett kézhez. Ebből értesült ajánlata érvénytelenségéről is.
A Közbeszerzések Tanácsának elnöke 2000. szeptember 11-én a Kbt. 79. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hivatalból eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az érvénytelen ajánlat miatti kizárások az eljárásból jogszerűen történtek-e. Jogsértés megállapítása esetén indítványozta a döntés megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedés elrendelését a szerződéskötés megtiltására. Indítványát azzal indokolta, hogy Perlaki Jenő országgyűlési képviselő, aki a Magyar Országgyűlés "a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló bizottság tagja" is, az e minőségében tudomására jutott, feltételezett jogsértésekről tájékoztatta.
Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt. Arról is tájékoztatta a Közbeszerzések Tanácsa elnökét, hogy az eljárásba ajánlatot benyújtó Agruniver Kft.–REM-FWS Kft.–Senex Kft. konzorciuma, mind az Elgoscar Kft. pótlólag csatolhatta volna a munkaügyi központ igazolását arról, hogy nincs lejárt tartozása a Munkaerő-piaci Alappal szemben. Sérelmezte továbbá azt is, hogy az ajánlati felhívásban nincs olyan megállapítás, amely tiltaná a konzorcium alakítását, valamint olyan rendelkezés sem, ami kötelezné a konzorcium valamennyi tagját az ajánlati dokumentáció megvásárlására. Ezzel szemben az eljárásról szóló összegzés többször hivatkozik arra, hogy emiatt érvénytelen az ajánlat, pl. a Körte-Eng Kft. és a TKSZV-B konzorcium esetében is.
Az országgyűlési képviselő 2000. szeptember 11-én küldte meg levelét a Közbeszerzések Tanácsa elnöke részére.
Kérelmező (Betonút Szolgáltató és Építő Rt.) a 2000. szeptember 14-én benyújtott jogorvoslati kérelmét a kérelmére megtartott tárgyaláson pontosítva kérte a szerződéskötésre való tekintettel, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést ajánlatkérő terhére.
Indoklásul előadta, hogy a dokumentációt a konzorcium nevében a kérelmező vásárolta meg. Az ajánlat érvénytelenségét ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a dokumentációt a felhívás szerint az ajánlattevőnek kellett megvásárolnia, erről kellett az elismervényt az ajánlathoz csatolnia. Indoklásában előadta azt is, hogy mivel a konzorcium nem jogi személy és adószáma sincs, ezért mint a konzorcium tagja vásárolta meg a pályázati dokumentációt a felhívás 5. c) pontja szerinti módon. A számla másolatát a pályázati anyagokhoz csatolták és beadáskor az eredeti példányt bemutatták. Fentiekre tekintettel jogsértő volt a kizárásuk, mivel a Betonút Rt. mint konzorciumi tag befizette a dokumentáció árát. Így mindenben a pályázati kiírás szerint jártak el, ezért az abból való kizárásuk jogsértő.
A Döntőbizottság az indítványban szereplő ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert az indítvány megérkezésekor már a szerződést ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett Alterra Kft.-vel megkötötte, így az ideiglenes intézkedés meghozatalának törvényi feltételei már nem álltak fenn.
A Döntőbizottság 2000. szeptember 18-án tájékoztatta a feleket, hogy a D.434/2000. sz. ügyet egyesítette a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által hivatalból kezdeményezett D.428/2000. sz., folyamatban levő jogorvoslati eljárással, így a jogorvoslati eljárás ezt követően a D.428/2000. ügyszámon folytatódik.
Ajánlatkérő írásos észrevételében úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az ajánlatok érvénytelensége megállapítása jogszerű volt. Hiánypótlást nem biztosított, erre a Kbt. nem is kötelezi. A kérelmező esetében azért nem fogadta el a nevére szóló, a dokumentáció megvételét igazoló elismervényt, mert a csatolt konzorciumi megállapodás szerint nem ő volt az úgynevezett "ügyvezető" tag. A többi ajánlat esetében is megismételte azokat az érvénytelenségi okokat, amelyeket az összegzésben szerepeltetett, és miszerint azokat vagy a hiányzó hatósági igazolások, vagy az ajánlati biztosíték megadási módja miatt jogszerűen zárta ki az eljárásból. Írásos észrevételében közölte azt is, hogy a szerződést az előírt határnapon, azaz 2000. szeptember 8-án megkötötte a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel.
Ajánlatkérő a tárgyaláson az írásos észrevételüket változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy a dokumentáció megvásárlásakor a konzorciumi megállapodás még nem jött létre a felek között. Ez az iratokból ellenőrizhető, így véleményük szerint nem helytálló kérelmezőnek azon állítása, hogy konzorciumként nem tudták megvásárolni a dokumentációt. Kifejtette azt az álláspontját is a tárgyaláson, hogy amennyiben a konzorcium vezetője, a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. csatolta volna be a bankgaranciát, illetve ő vásárolta volna meg a dokumentációt, akkor a közös ajánlatot elfogadták volna, és nem zárták volna ki, mint érvénytelen, illetve alkalmatlan ajánlattevőket a kérelmezőt és a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. közös ajánlatát. Ezt a véleményét arra alapozta, hogy a konzorciumi megállapodás szerint a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft.-t jogosították fel az ajánlat aláírására, ezért ő járhatott volna el az ügyben és nem a kérelmező.
Döntőbizottság kérdésére előadta azt is, hogy a bizottsági értékelések során több érvénytelenségi okot állapítottak meg a TKSZV-B konzorciumnál, de valójában csak az összegzésben szereplő indok alapján tekintette a döntéshozó a konzorcium ajánlatát érvénytelennek. Nevezetesen a dokumentáció megvásárlásával kapcsolatos kifogás volt az érvénytelenség oka.
Az ügyben érdekelt felek közül az Agruniver Kft. írásos beadványában közölte, hogy észrevételt nem kíván tenni. A tárgyaláson részt kíván venni. A Pyrus Rumpold Rt. írásos beadványában közölte, hogy álláspontja szerint az ajánlata elutasításának indoka nem volt megjelölve kizárási okként a felhívásban. Ajánlatkérőnek célszerű lett volna hiánypótlásra lehetőséget adni, így a verseny meghiúsult az eljárásban.
Az ügyben érdekelt további felek észrevételt, beadványt nem juttattak el a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező elnöki indítvány, valamint a jogorvoslati kérelem alapos abban a vonatkozásban, hogy ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a kérelmező közös ajánlatának az érvénytelenségét, így a további eljárásból való kizárása sem felelt meg a Kbt. rendelkezéseinek.
Kérelmező, mint a TKVSZ-B konzorcium tagja a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft.-vel közösen nyújtották be ajánlatukat. Ajánlatkérő által sem vitatottan ezen konzorciumnak a tagja a kérelmező, aki igazolta, hogy megvásárolta az ajánlati dokumentációt.
Az ajánlattétel konzorciális formájára a Kbt. külön szabályozást nem tartalmaz, továbbá ezen törvény vagy egyéb jogszabály azzal kapcsolatosan sem tartalmaz részletes szabályozást, hogy szolgáltatás megrendelésekor milyen formában bocsáthat az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt az ajánlattevők részére. Erre vonatkozóan a nyílt eljárásnál a törvény külön szabályt nem tartalmaz.
Ebből fakadóan a dokumentációnak az a lényege, hogy megkönnyítse az ajánlattevők ajánlattétel adási tevékenységét, illetve az ajánlat benyújtását.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét, és pénzügyi feltételeit is.
E törvényi szabályozásból egyértelműen következik, hogy a megfelelő ajánlattétel megkönnyítését szolgálja az ajánlati dokumentáció, ami a közbeszerzési eljárás technikai lebonyolítását könnyíti, és mindenképpen az ajánlattevő részére nyújt egyfajta segítséget. A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel konzorciális szerződés alapján a felek közös ajánlatot, azaz egy db ajánlatot tettek, így elegendő az ajánlattételhez 1 db dokumentáció megvásárlása is, tehát annak ténye, hogy azt a konzorcium tagjai közül ki vásárolja meg, nem befolyásolhatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve meghatározza, hogy mikor érvénytelen az ajánlat. Ennek megfelelően érvénytelen az ajánlat, ha:
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni,
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Fentiekre tekintettel ajánlatkérő a közös ajánlat érvénytelenségének e jogi intézményét nem alkalmazhatta volna azért, mert a dokumentációt a közös ajánlattevők egyike váltotta csak ki, hisz erre a fent idézett Kbt. 52. § (2) bekezdésének taxatív felsorolása nem tartalmaz rendelkezést, tehát ezen okból nem nyilváníthatta volna ajánlatkérő érvénytelennek a közös ajánlatot.
E döntőbizottsági álláspont nem befolyásolja azt a kialakult helyes joggyakorlatot, hogy a konzorciumot a Kbt. mint intézményt nem ismeri, ezért a konzorcium tagjai önálló ajánlattevőnek minősülnek, így a konzorcium mindegyik tagjának a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát a szerződés teljesítésével kapcsolatosan ajánlatkérő vizsgálhatja.
A Döntőbizottság egyéb tekintetben is megvizsgálta a kérelmezői konzorcium ajánlatát és megállapította, hogy az egyéb szempontból is érvényes volt.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon, a Kbt. alapelveinek is figyelmen kívül hagyásával nyilvánította érvénytelenné a TKSZV-B konzorcium – ezen belül a kérelmező – ajánlatát.
A Döntőbizottság az indítványnak megfelelően megvizsgálta a többi ajánlat érvénytelenné nyilvánításának körülményeit is és megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné az Agruniver Kft.–REM FWS Kft.–Senex Kft. konzorciumi ajánlatát, az Elgoscar Kft. ajánlatát, a Körte Eng Kft. ajánlatát, valamint a Pyrus-Rumpold Rt. ajánlatát is.
Döntőbizottság a fenti ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy helytálló volt az ajánlatkérőnek az álláspontja, illetve döntése, mivel az Agruniver Kft., a REM-FWS Kft., a Senex Kft., az Elgoscar Kft., a Körte-Eng Kft. és a Körte Kft. sem csatolta a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos hatósági igazolását, így az ajánlatuk emiatt érvénytelen volt. Ugyanígy érvénytelen volt a Pyrus-Rumpold Rt. ajánlata, mivel a Terra-V Kft., mint alvállalkozó nem a Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot csatolta az ajánlatba, mivel az csak 1 évre vonatkozott, holott a hatályos Kbt. szerint ennek 3 évre kell vonatkoznia.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. és a 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos pótlására, illetve az ajánlatokkal kapcsolatos formai hiányok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Fenti jogszabályhelyre tekintettel megállapítható, hogy a törvény hivatkozott rendelkezése nem kötelező jelleggel írja elő a hiánypótlás biztosítását, az csak egy lehetőség ajánlatkérő számára. Ajánlatkérő ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni, így ennek mellőzése nem róható fel a terhére még akkor sem, ha ezzel esetleg egyes ajánlatok érvényessége helyreállítható lett volna.
A Döntőbizottság a megállapított jogsértésre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésére is tekintettel mérlegelte a jogsértés súlyát, és ennek során arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő olyan érvényes ajánlatot minősített érvénytelennek, melynek ajánlati ára közel 150 millió Ft-tal volt kedvezőbb a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőnél, ezért figyelemmel a Kbt. preambulumára is, a kiszabott bírságot megfelelő súlyúnak találta a Döntőbizottság. A bírság összege mintegy 1%-a csak a nyertes ajánlatában szereplő nettó 499 051 210 Ft-os árajánlatnak, így ezen mérték nem tekinthető túlzottnak, tekintettel a Kbt. 88. § (4) bekezdésében megengedett maximum 30%-ra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 24.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
