KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (7936)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.451/12/2000
Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és Sávolt Mihály közös jogorvoslati kérelme Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) és Sávolt Mihály (6726 Szeged, Radnóti u. 19., a továbbiakban: kérelmező) közös jogorvoslati kérelmét, melyet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1., képviseli: dr. Illés Judit jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával és intézményeivel együttműködő komplex számviteli, pénzügyi és költségvetési előirányzat-kezelő, kötelezettségvállalást nyilvántartó egységes szoftver bérbevétele és folyamatos aktualizálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. július 19-én ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 29. számában (4120) nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 2. d) pontja szerint bérleti szerződést kívánt kötni ajánlatkérő az ajánlattevővel. A felhívás 3. c) pontja szerint a részajánlattétel nem volt megengedett. A 4. pontban pedig azt kötötte ki ajánlatkérő, hogy: "a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: az ajánlattevő a megajánlott szoftverterméket 2000. december 31-ig az ajánlatkérőnek bérbevétel céljából átadja, és ezen határidőig elvégzi annak telepítését az önkormányzatnál és intézményeinél. 2001. január 1-jétől az ajánlattevő a szoftver használatát és a terméktámogatást az ajánlatkérő részére határozatlan ideig biztosítja."
Az 5. c) pontban közölték azt is, hogy a dokumentáció térítésmentesen vehető át. A 8. a) pont szerint az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke 500 000 Ft, a b) pontban pedig előírták, hogy az ajánlati biztosíték nyújtásának feltétele a fenti összegű ajánlati biztosíték Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. "Informatika" megjelöléssel történő befizetésével vagy bankgarancia biztosításával teljesíthető. Ajánlatkérő a 10. pontban közölte, hogy a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A 11. a) pontban az alábbiak szerint írta elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket:
– pénzügyi, gazdasági alkalmasságot igazoló – a benyújtáskor 30 napnál nem régebbi – pénzintézettől származó nyilatkozat,
– az előző 3 év egyszerűsített mérlegbeszámolója, ha a törvény előírja, akkor könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
– 30 napnál nem régebbi cégmásolat,
– eredeti vagy hitelesített aláírási címpéldány,
– az előző 3 év hasonló, jelentősebb szolgáltatásainak ismertetése,
– cégismertetés, ezen belül a személyi állomány szakmai bemutatása, szakmai önéletrajz csatolásával, különös tekintettel a teljesítésben és a karbantartásban közreműködő személyekre,
– ajánlattevői nyilatkozat és hatósági igazolások a Kbt. 46. §-ában foglaltak szerint, beleértve a települési önkormányzat adóhatóságának igazolását arról, hogy nincs helyiadó-tartozása,
– a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó esetében az előzőekben meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolása.
A 11. b) pontban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként megjelölték, hogy:
– cégmásolatában rögzített tevékenységi körében nem szerepel a szoftverkészítés és szaktanácsadás,
– ha az elmúlt 3 évben nincs a beszerzés tárgyához hasonló nagyságrendű legalább egy referenciája,
– nem rendelkezik programírásra és kapcsolattartásra kijelölt rendszerszervező és programozó végzettségű és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberekkel, akik a szerződés teljesítésében részt vesznek.
Az egyéb információk között, a 16. pontban többek között azt is előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlat benyújtásának feltétele az ajánlatkérési dokumentáció átvétele. Ugyanitt írta elő azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők részére helyszíni szemlét és konzultációs lehetőséget biztosít a felhívás megjelenésétől számított 25. napon.
A térítésmentes ajánlati dokumentációban ajánlatkérő meghatározta a projekt főbb céljait, a teljesítés határidejét, illetve a szerződés tartamát, a díjfizetés gyakoriságát, esedékességét és módját, az ajánlatkérés tárgyát. Részletezve meghatározta az elvárásait a számviteli, pénzügyi területen, valamint meghatározta az ajánlat tárgyát képező szoftvertermékkel szemben támasztott követelményeit részletesen. Az ajánlatkérő a teljesítéssel kapcsolatban a szerződéses feltételeket is – melyekhez ragaszkodott – pontokba szedve megjelölte. E dokumentáció a felhívásban megjelölt időpontban a potenciális ajánlattevők rendelkezésére állt.
A 2000. augusztus 14-i konzultáción kérelmező képviselői, nevezetesen Sávolt Mihály és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is képviseltette magát. A konzultációról készített jegyzőkönyvet ajánlatkérő 2000. augusztus 21-én az ajánlattevők részére megküldte.
Az ajánlattételi határidőig kérelmező konzorciuma, a SAP Hungary Kft., a Softrain-IFT Kft., a Perfekt Gazdasági Tanácsadó Rt., az átalakulás alatt lévő OPEN Szolgáltató Gmk., a Hewlett-Packard Magyarország Kft., a MÁV Informatikai Kft., a HC-Delta Kft. tettek ajánlatot.
Az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő 2000. augusztus 31-én hiánypótlást biztosított. Ennek keretében felhívta többek között a kérelmezők közül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát, hogy mutassák be az előző 3 év jelentősebb szolgáltatásait a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint és csatolják az önkormányzat hiteles alapító okiratát, jelöljenek meg a Szegedi Polgármesteri Hivatalon kívüli referenciát, valamint csatolják az önkormányzati hatóság igazolását.
A hiánypótlást követően ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította a SAP Hungary Kft. ajánlatát, mert az ajánlati biztosítékot nem fizette be az önkormányzat részére, és ajánlatában bankgarancia-levelet sem csatolt. Érvénytelenné nyilvánította továbbá a Softrain-IFT Kft. ajánlatát, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. a) pontjában foglaltaknak, mivel a 11. a) pont szerint kérteket nem teljeskörűen ismertette, nevezetesen ajánlattevő a szolgáltatásokat ugyan felsorolta, de nem közölte a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja által előírt minimális adatokat, mely szerint legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés helyét és a szerződéskötő másik fél megnevezését is meg kell jelölni az ajánlatban. Ezen túlmenően ajánlattevő az ellenszolgáltatás összegét üzleti titokra való hivatkozással nem közölte.
Kérelmezők ajánlatát azért nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában első helyen előírt alkalmassági követelményeknek, miszerint alkalmatlan a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, akinek cégmásolatában rögzített tevékenységi körében nem szerepel a szoftverkészítés és szaktanácsadás.
Az érvényesnek tekintett öt ajánlatot ajánlatkérő értékelte az eljárás további szakaszában.
2000. szeptember 11-i levelében ajánlatkérő a közös ajánlattevők közül a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát írásban értesítette közös ajánlatuk érvénytelenségéről.
Írásban rögzítette, azon megállapítását, hogy Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és Sávolt Mihály mint közös ajánlattevők az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglalt követelményeknek nem feleltek meg, mivel az egyik ajánlattevő, nevezetesen Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által – a hiánypótlásra történt felszólításra – benyújtott alapító okiratban a tevékenységi körök között nem szerepel az ajánlati felhívásban előírt szoftverkészítés és szaktanácsadás. Ezen értesítésben azt is közölte ajánlatkérő, hogy azért kérte Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának alapító okiratát, hogy megállapíthassa a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó tevékenységi köröket is. Miután közös ajánlattevők adtak be ajánlatot, mindkét ajánlattevőnek külön is alkalmasnak kell lennie, azaz meg kell felelnie az előírt feltételeknek a levél szerint.
Kérelmezők a közös jogorvoslati kérelmüket 2000. szeptember 20-án nyújtották be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérték, hogy a Döntőbizottság indítsa meg és folytassa le a jogorvoslati eljárást, és ennek keretében állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdését, a Kbt. 33. §-át, a Kbt. 37. § (1) bekezdés első mondatát, a Kbt. 40. §-át, a 43. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (7) bekezdését is. Kérte továbbá az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
A kérelem tartalmazta azt is, hogy a Döntőbizottság az ügyben tartson tárgyalást. Kérelmet többek között azzal indokolták, hogy ajánlatkérő 2000. augusztus 31-én kelt levelében a bontási jegyzőkönyvet nem küldte meg Sávolt Mihály részére, és ugyanígy nem küldte meg a 2000. augusztus 31-én kelt hiánypótlásra szóló felhívást sem nevezettnek. Sérelmezték azt is, hogy ajánlatkérő a hiánypótlási felszólításban nem tért ki arra az igényre, hogy a Polgármesteri Hivatal az alapító okirattal igazolja a szoftverkészítés és szaktanácsadás tevékenységet. Kifogásolták azt is, hogy Sávolt Mihály a Polgármesteri Hivatal címére érkezett levélben címzettként ugyan fel volt tüntetve, azonban az alkalmatlanság megállapításáról sem levélben, sem telefaxon külön értesítést nem kapott. Kifejtették azt a véleményt is, hogy a Polgármesteri Hivatal jogállására, működésére, tevékenységi körére vonatkozó jogi szabályozás általános érvényű, minden Polgármesteri Hivatalra vonatkozik, ezért ajánlatkérőnek, mint Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával azonos jogállású önkormányzatnak (megyei jogú város) tudnia kellett arról, hogy a Polgármesteri Hivatalok alapító okirata a gazdasági társaságokra, vállalkozásokra vonatkozó, a TEÁOR-nak megfelelő elnevezésű részletes tevékenységi kört általában nem tartalmazzák. Kérelemben sérelmezte azt is kérelmező, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában ismertetett elbírálási szempontjai között bírálati szempontként határozta meg a dokumentációban előírt műszaki tartalomnak való megfelelést, és az önkormányzatnál és intézményeinél jelenleg működő hardver-, szoftverelemekhez való illeszkedést, azonban ezekről sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlati dokumentációban, sem a helyszíni szemlén nem adott megfelelő, ajánlattételre alkalmas részletes tájékoztatást.
Fentiek szerint a Kbt. 24. § (1) bekezdését azzal sértette meg ajánlatkérő, hogy a közzétett ajánlati felhívás utólagos és egyoldalú értelmezésével és alkalmatlanságukat kimondó döntésével sértette meg ezt a rendelkezést. Véleménye szerint a Kbt. 24. § (2) bekezdését azért sértette meg ajánlatkérő, mert az esélyegyenlőség alapelvét hagyta figyelmen kívül akkor, amikor a hiánypótlási felszólításban nem tért ki arra, hogy az alapító okiratot a tevékenységi körök megállapításai céljából kérte, illetve a Polgármesteri Hivatalt nem szólította fel a szoftverfejlesztés és szaktanácsadási tevékenység külön igazolására, és az alkalmatlanságukat kimondó döntésével utólagosan és egyoldalúan a költségvetési szervek vonatkozásában kiterjesztően értelmezte az ajánlati felhívás alkalmatlanná minősítési szempontját is.
A Kbt. 43. § (4) bekezdésének megsértését arra alapozta, hogy Sávolt Mihály részére nem küldött ajánlatkérő tájékoztatást a hiánypótlási felszólításokról, és nem biztosította számára a hiánypótlás teljesítésének azonos feltételeit.
A Kbt. 61. § (7) bekezdésének megsértését arra alapozza kérelmező, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet és az alkalmatlanná minősítésről szóló döntést Sávolt Mihály címére sem postai úton, sem telefaxon nem juttatta el a Kbt.-ben előírt határidőn belül ajánlatkérő. A Kbt. 33. §-ának, a Kbt. 37. § (1) bekezdése első mondatának és a Kbt. 40. §-ának megsértését azzal valósította meg ajánlatkérő, hogy ajánlattételre alkalmatlan ajánlati felhívást és dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
A tárgyaláson vitatta azt az ajánlatkérői álláspontot is, hogy a Polgármesteri Hivatal képviselte Sávolt Mihályt a közbeszerzési eljárás során, hisz minden eseményen mint közös ajánlattevők képviseltették magukat. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy a Polgármesteri Hivatal irányítja az önkormányzati intézményeket. A Polgármesteri Hivatalnak saját Információs Osztálya van, ami például szoftverfejlesztéssel is foglalkozik. Ez ugyan nincs az alaptevékenységben leírva az alapító okiratukban, de ezt a tevékenységükből fakadóan jogszerűen végzik. Kifejtette azt az álláspontját is a tárgyaláson, hogy nem vállalkozás jelleggel tettek ajánlatot. Elmondta azt is, hogy tapasztalatai szerint az önkormányzatok ritkán alkalmaznak taxációs felsorolást az alapító okiratban, és ezért fordulhat elő, hogy az alapító okiratuk, mely 1992–1993-ban készült, a jogszabályi változásokat követően nem lett kiegészítve a hiányolt tevékenységi körökkel.
Ajánlatkérő írásos észrevételét a tárgyaláson fenntartva úgy nyilatkozott, hogy mivel az ajánlati biztosítékot az önkormányzat fizette meg, feltételezték, hogy a Polgármesteri Hivatal képviseli Sávolt Mihályt is. Téves kérelmezők azon hivatkozása, hogy a Polgármesteri Hivatalra nem alkalmazható a TEÁOR-jegyzék szerinti tevékenységi körök alkalmazása. Az alapító okirat felruházza a hivatalt vállalkozási tevékenység folytatására, s a vállalkozási tevékenységre a TEÁOR-jegyzék szerinti tevékenységi körök vonatkoznak. Mivel kérelmezők mint közös ajánlattevők konzorciumnak minősülnek, ezért a konzorcium valamennyi tagja önálló ajánlattevő, s így külön-külön is meg kell felelniük az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek.
Előadta azt is, hogy a hiánypótlási felhívásban az önkormányzat alapító okiratát azért kérték, mert kérelmezők az ajánlatukhoz az önkormányzat mérlegét csatolták be, illetve az ajánlati biztosítékot is az önkormányzat fizette meg. Annak ellenére nem "szankcionálták" a kérelmezőket e magatartásért, mivel a hivatal része az önkormányzatnak, tehát ajánlatkérő elfogadta az önkormányzat mérlegét és az általa befizetett ajánlati biztosítékot is. A felhívás szerint a referencia hiánya az alkalmatlanná minősítési szempontok között szerepelt, és ezért a hiánypótlásra pótlólag becsatolt referencia, mely díjtalan ellenszolgáltatást jelölt meg, álláspontjuk szerint nem volt megfelelő. Alaptalan a kérelmezők kifogása a dokumentációval kapcsolatban is, mivel a kérelmezők a konzultáción csupán egy kérdést tettek fel, melyre a jegyzőkönyv megküldésével a választ meg is kapták.
Álláspontja szerint a kérelmezők ajánlatát azért kellett alkalmatlanná nyilvánítani, mert ha ezt nem tették volna, akkor követtek volna el jogsértést a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. Az esélyegyenlőséget biztosították azzal, hogy a felhívásuk szerint a közbeszerzési eljárásban a tárgyhoz alkalmazkodóan csak olyan ajánlattevők jelentkezhettek, akik szoftverkészítési tevékenységre jogosítvánnyal rendelkeznek, illetve ez a tevékenységi körükben felsorolásra került. Mivel a Polgármesteri Hivatal a közös ajánlattevők egyikeként nem rendelkezett az alapító okirata szerint szoftverkészítési tevékenységgel, ezért kellett a közös ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, mivel a Polgármesteri Hivatal alkalmatlan volt az ajánlattételre.
Tárgyaláson előadta azt is ajánlatkérő, hogy álláspontja szerint amennyiben valaki a saját szoftverét használja fel, ahhoz nem kell vállalkozónak lennie, de amennyiben ezt már értékesíteni kívánja, akkor elvárható, hogy vállalkozás keretében tegye azt, és ez a tevékenység szerepeljen az alapító okiratban és az okmányokban.
Ajánlatkérő a tárgyaláson kérdésre azt is nyilatkozta, hogy a komplett rendszert kívánták bérelni, és azért nem kívánták megvásárolni, mert ismereteik szerint kb. 2-3 év múlva az önkormányzatoknak egységes rendszert kell majd alkalmazniuk, így nem akartak több száz milliós beruházást eszközölni erre.
Ajánlatkérő előadta azt is, hogy vitatható a kérelmező referenciája azért is, mert az alkalmatlanná nyilvánítás között azt írták elő, hogy kell rendelkezni egy hasonló nagyságrendű és legalább egy elfogadott referenciával. Kérelmezők ajánlatának érvényességénél gondot okozott volna az is, hogy hogyan értékeljék a referencia nagyságrendjét, hisz azt kérelmezők úgy jelölték meg, hogy az ingyenes.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kérelemben írtak szerinti ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltétele a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható.
Az ügyben érdekelt felek közül a Perfekt Gazdasági Tanácsadó Rt. írásban úgy nyilatkozott, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően járt el, jogszerűen minősítette a kérelmezők konzorciumát a szerződés teljesítésére alkalmatlannak. Indítványozta azt is, hogy a Döntőbizottság egyenként vizsgálja meg, hogy a kérelmezők eleget tettek-e az összes alkalmassági követelményeknek, különös tekintettel arra, hogy nem egymást jelölték-e meg referenciaként. Álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a konzultáción a szükséges adatokat, információkat megadta, így azok alapján teljes körű ajánlatot lehetett tenni.
Az ügyben szintén érdekelt OPEN Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a Döntőbizottság az írásos beadványát tekintse önálló jogorvoslati kérelemnek, ezért vállalta, hogy hiánypótlás keretében azt a törvénynek megfelelően kiegészíti. Ezt követően a Döntőbizottság az OPEN Kft. beadványát kérelemnek tekintve önálló jogorvoslati eljárást indított a beadvány alapján.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben elkésett, részben pedig alaptalan, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Kbt. 79. § (7) bekezdésének első fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból.
A Döntőbizottság a kérelmezők által becsatolt 5-302-19/2000. sz., 2000. augusztus 31-én kelt ajánlatkérői levélmásolatból kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő olyan levelet küldött Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának telefaxon és postai úton, melyben kérte, hogy a Polgármesteri Hivatal és Sávolt Mihály vonatkozásában közöljék az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét a szerződést kötő második fél megnevezésével, valamint ugyanezen levélben kérték azt is, hogy ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság (Pécs) igazolását csatolják arról, hogy a Polgármesteri Hivatalnak és Sávolt Mihálynak van-e adótartozása. Az eljárás irataiból az is megállapítható, hogy a hiánypótlás ezen részeit kérelmezők teljesítették, így Sávolt Mihálynak is tudomása volt időben e kötelezettségéről. Becsatolt iratokból az is megállapítható, hogy a bontásról készített jegyzőkönyvet szintén 2000. augusztus 31-én küldte meg ajánlatkérő a Szegedi Polgármesteri Hivatal részére. Fenti időpontokat és a hivatkozott Kbt. hivatkozott rendelkezéseit figyelembe véve megállapítható, hogy a törvényes 15 napos jogvesztő határidőt kérelmezők e kérdésben elmulasztották, így azt a Döntőbizottságnak elkésettség miatt el kellett utasítania. Ebből eredően a Kbt. 61. § (7) bekezdésének megsértése nem róható ajánlatkérő terhére, és ugyanígy nem róható fel a Kbt. 43. § (4) bekezdésének megsértése sem. Kérelmezők kérelmének azon része, mely az ajánlati felhívást és a dokumentációt, valamint műszaki tartalom hiányosságait kifogásolják, szintén elkésett a fentebb hivatkozott jogszabályhelyre, illetve objektív határidő elmulasztására tekintettel. Így nem róható fel ajánlatkérő terhére a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdésében, a Kbt. 37. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint a Kbt. 40. §-ában megfogalmazott jogsértés sem.
Alaptalan a kérelemnek azon része, mely a közös ajánlattevők konzorciális ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását kifogásolja az alábbiak miatt.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot.
Jelen jogorvoslati eljárás során megállapítható volt, hogy kérelmezők közösen nyújtották be ajánlatukat ajánlatkérőhöz. Fenti tényekből fakadóan a Döntőbizottság osztja ajánlatkérő azon álláspontját – mely megegyezik a Döntőbizottság korábbi gyakorlatával is –, hogy közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők mindegyikének külön-külön is meg kell felelni az ajánlati felhívásban írt feltételeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának az ajánlattételre alkalmatlanságát jogosan állapította meg ajánlatkérő, mivel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 88. § (3) bekezdése kimondja, hogy: "a költségvetési szerv alapításáról szóló okiratban … kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az … ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét." Ebből tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő jogosan kért – az ajánlati felhívásban előírt cégmásolat helyett – a Polgármesteri Hivatal mint ajánlattevő esetében alapító okiratot a célból, hogy meggyőződjön arról, hogy ajánlattevő rendelkezik-e a feladat elvégzésére megfelelő jogosítvánnyal.
A hivatkozott jogszabályhely alapján téves kérelmezőnek az az álláspontja, hogy az alapító okiratnak csak a főbb feladatokat példálózó jelleggel kell tartalmaznia, mivel minden vállalkozási tevékenységet, sőt még annak mértékét is meg kell határozni az alapító okiratban. Tekintettel arra, hogy a közös ajánlattevők közül a Polgármesteri Hivatal okirata ezt nem tartalmazta, így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogosan nyilvánította az ajánlati felhívás 11. b) pontjára tekintettel ajánlattételre alkalmatlannak a közös ajánlattevőket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a közös ajánlattevők ajánlatának az ajánlati lapján szereplő kért ellenszolgáltatás meghatározása alapján, ahol a rendszer adaptálásáért és a szoftvernek az önkormányzatnál és intézményeinél történő telepítéséért szereplő használati díjat, valamint a rendszer folyamatos használatáért szereplő költségvetési évenként meghatározott összeget jelölték meg, megállapítható, hogy kérelmező azon hivatkozása, hogy nyereségszerzés céljából történt az ajánlattétel, nem helytálló.
A Döntőbizottság álláspontja szerint annak ellenére, hogy ajánlatkérő elfogadta, hogy az ajánlati biztosítékot nem a Polgármesteri Hivatal, hanem az önkormányzat fizette be, és ugyanígy elfogadta az önkormányzat mérlegét is, nem helytálló az erre vonatkozó kérelmezői sérelem, mivel maga a kérelmező Polgármesteri Hivatal nyilatkozott úgy a tárgyaláson, hogy a hivatal önálló költségvetési szervként saját gazdálkodással rendelkezhet, és saját jogi személyisége alatt gazdálkodhat.
Fentiek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy ezen indokokból is kizárhatta volna ajánlatkérő a további eljárásból a közös ajánlattevőket.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 31.
Dr. Bíró László s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
