KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7970)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.467/8/2000
Tárgy: a Strabag Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Békés Megyei Bíróság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A STRABAG Hungária Kft. Szegedi Mély-építésvezetőség (6728 Szeged, Fonógyári út 16., képviseli: dr. Koczka Ákos György ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Békés Megyei Bíróság (5700 Gyula, Béke sgt. 38., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Békés Megyei Bíróság épülete rekonstrukciójának II. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. március 29-én tette közzé részvételi felhívását a K. É.-ben, mely szerint a Békés Megyei Bíróság épületének II. ütemében esedékes rekonstrukciós munkáira várt jelentkezéseket. 2000. április 25-én került sor a részvételi jelentkezések bontására, ahol hiánypótlásra is lehetőséget biztosított az összesen 6 jelentkezőnek ajánlatkérő, akik a következők voltak: kérelmező, Középület-építő Rt., Maszer Rt., BÁÉV Rt., Délépítő Rt. és a KÉSZ Kft.
Ajánlatkérő az előminősítési eljárás lezárásaként a jelentkezők mindegyikét alkalmasnak nyilvánította a szerződés teljesítésére, és az ajánlati felhívást 2000. május 18-án részükre megküldte.
A 2000. június 29-i ajánlattételi határidőig 5 ajánlat érkezett az alábbi ajánlattevőktől: kérelmező, BÁÉV Rt., KÉSZ Kft., Középület-építő Rt. és Délépítő Rt.
Az ajánlatok értékelését követően ajánlatkérő 2000. július 13-án tartotta meg az eredményhirdetést, ahol az eljárás nyertesének a BÁÉV Rt.-t, míg az azt követő legjobb ajánlatnak a kérelmező ajánlatát hirdette ki. Kérelmező e döntés ellen 2000. július 18-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. E kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró, 2000. augusztus 25-én kelt D.316/9/2000. sz. határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (7) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és egyben kötelezte ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A Döntőbizottság fenti számú határozata 2000. szeptember 18-án jogerőre emelkedett, tekintettel arra, hogy azt az ügyben érdekelt felek keresettel nem támadták.
Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján ismételt mérlegelésre jogosult volt, ezért ebből fakadóan 3 alternatíva állt előtte a határozat indoklását is figyelembe véve, miszerint vagy a kérelmezőt hirdeti ki a pályázat nyertesének, vagy az eljárást eredménytelennek nyilvánítja, és új pályázatot ír ki, illetve eláll a beruházás megvalósításától.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága 2000. szeptember 5-i ülésén a lehetőségeket megvizsgálta. Ennek körében figyelembe vette, hogy időközben mennyiben változtak azok a feltételek és körülmények, amelyek az eljárás eredményes lezárását továbbra is lehetővé teszik, és az alábbiakat állapította meg:
– a jogorvoslati kérelem elbírálásának elhúzódása következtében jelentősen megváltozott a közbeszerzési eljárás kiírásban előzetesen meghatározott feltételrendszere, mint a munkaterület átadásának és az ezzel szorosan összefüggő részteljesítési határidők betarthatóságának beruházó által kért, illetve ajánlattevő által megajánlott feltételei.
– az ítélkezési szünet időközben befejeződött, ami a meglévő épületben végzendő átalakítási munkákat – az eredeti ütemezés szerint – lehetetlenné teszi.
– a beruházás megkezdésének jelentős csúszása – a közeledő téli időszak miatt – további átütemezési megfontolást igényel.
Fentiek alapján ajánlatkérő arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania, ezért a 2000. szeptember 12-i eredményhirdetésén azt hirdette ki, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja szerint az eljárás eredménytelen.
Kérelmező 2000. szeptember 28-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére. Kérte egyben az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő a fenti jogszabályhelyekre hivatkozással jogellenesen nyilvánította az eljárást eredménytelennek. Kérelmező kifejtette azt az álláspontját is, hogy a Kbt. 55. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt, a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Álláspontja az, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyvben nem hivatkozott olyan okokra, amely megalapozná azt a törvényi feltételt, hogy a szerződés megkötésére nem lenne képes. Így nem valósul meg az a konjuktív törvényi feltétel sem, hogy az ajánlatkérő előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében nem lenne képes a szerződés megkötésére. Ajánlatkérő írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Észrevételében előadta, hogy nyilvánvaló volt számára, hogy a felelősségteljes döntés kialakításához és a legjobb megoldás kiválasztásához idő kellett. Többszöri előtanácskozás alapján a bírálóbizottság 2000. szeptember 5-én ült össze, és megvizsgálta, hogy az idő előrehaladtára tekintettel mennyiben változtak meg a feltételek és körülmények, amelyek az eljárás eredményes lezárását lehetővé teszik. Ekkor az ajánlati kötöttsége még fennállt tehát, ha más döntést kívánt volna hozni ajánlatkérő, akkor alkalma lett volna az ajánlati kötöttség meghosszabbítását kérni ajánlattevőktől. A tanácskozás alapján született döntését szeptember 12-én hirdette ki nyilvános eredményhirdetésen.
Álláspontja szerint a verseny tisztaságát és a pályázókhoz való viszonyát azzal is kifejezte, hogy a dokumentáció ellenértékét fentiekben idézett törvényhely 37. § (4) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is az eredmény kihirdetését követően nyomban mindenki számára visszafizette.
A Kbt. 24. § (1) bekezdésére való hivatkozással nemcsak az ajánlatkérő, hanem az ajánlattevő is köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, amely csorbult volna az esetben, ha a kérelmezőt nyertesként hirdették volna ki, és a szerződést rögtön szerződésmódosítással kellett volna kezdeniük, mivel a feltételeket kiíró már nem tudta volna biztosítani.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a Kbt. 88. § (6) bekezdése nem kötelezi ajánlatkérőt kérelmezővel való szerződéskötésre, éppen ellenkezőleg, lehetőséget biztosít az eredménytelenné nyilvánításra, mely döntésre a törvény 60. § (1) bekezdés e) pontja (alapján) irányadó az 55. § (4) bekezdését alapul véve.
Észrevételében kifejtette azt az álláspontját is, hogy jelentősebb szempont volt az számukra, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálásának elhúzódása következtében jelentősen megváltozott a közbeszerzési eljárás kiírásában lerögzített feltételrendszer, mint például a munkaterület átadásának és az ezzel szorosan összefüggő kötbérterhes részteljesítési határidő betarthatóságának a beruházó által kért és az ajánlattevők által megajánlott feltételrendszere. A szerződés megkötését eredetileg 2000. július 21-re tervezték, amikor is még rendelkezésre állt közel 2 hónap ítélkezési szünet. Ezt a tényt abból a szempontból is értékelniük kellett, hogy egy olyan megyei középületről van szó, ahol mintegy 150 fő dolgozik. Ebből is látható, hogy a szerződést változatlan feltételekkel nem lehetett megkötni, mivel az ítélkezési szünet befejezése után az ajánlatkérő a munkaterületet csak egészen más feltételekkel tudta volna biztosítani. Ez pedig mindenképpen szerződésmódosításhoz vezetett volna.
Előadta azt is, hogy a szerződés megköthetőségének időbeli csúszása a bővítmény szerkezetépítési munkálatait hátrányosan befolyásolná, mivel a kivitelezés téli időszakba történő áthúzódása bizonyos betonozási munkákat hátrányosan akadályoz, ugyanis ezen kivitelezési munka időjárásfüggő. Továbbá azt is előadta, hogy a meglévő épülettel való összenyitások az eredeti épület fűtését gazdaságtalanná és megfelelő hőfokok tartását lehetetlenné tette volna.
Az ügyben érdekelt felek az eljárás során sem szóban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért azt elutasítja.
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja.
A fent hivatkozott Kbt. 55. § (4) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság a fenti kogens szabályokat összevetve az ajánlatkérő nyilatkozatában megjelölt és az eredményhirdetési jegyzőkönyvben is rögzített indokokkal, megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította eredménytelenné az eljárást, hisz az időmúlás következtében beállott változásokra, így az ítélkezési szünet elteltére, az időjárási viszonyok megváltozására, a folyamatos munka biztosításának igényére, valamint az eredeti ajánlatokban szereplő feltételek biztosításának lehetetlenülésére megfelelő indokkal döntött ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett.
Fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 26.
Dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
