KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7971)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.422/11/2000
Tárgy: az Állami Számvevőszék indítványa Törökszentmiklós Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: eljárást kezdeményező) indítványának, melyet Törökszentmiklós Város Önkormányzata (5200 Törökszentmiklós, Kossuth u. 135/A, képviseli dr. Vajk Kálmán ügyvéd, 1114 Budapest, Bukarest út 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "északi városrész szennyvízcsatornázása II. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, a 71/B § (2), (3) és a 61. § (5) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérő, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999-ben pályázatot nyert el a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásra, amelyet az "északi városrész szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezésére" kívánt fordítani. A munkálatok első üteme előzetes kalkulációja alapján 69 M Ft lett volna.
A lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárásban azonban ennél jóval alacsonyabb árajánlatot kapott, és végül 1501 fm gravitációs csatornára és 1116 fm házi bekötővezetékre 38,1 M Ft bruttó áron kötött szerződést a nyertes Debreceni Magas-, Mély- és Útépítő Rt.-vel (a továbbiakban DEBMUT Rt.). Ezen nyílt eljárásban az ajánlati felhívás 2000. január 5-én jelent meg, az eredményhirdetés február 29-én, majd ezt követően 10 nappal március 10-én történt a szerződéskötés.
A szerződést követő mintegy két hét elteltével, azaz 2000. március 22-én kérte a támogatást nyújtó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácstól ajánlatkérő, hogy a maradványösszeget változatlan támogatási arány mellett a Nádasdy út (277 fm), Ady E. út (165 fm), Kazinczy út (81 fm) gravitációs és bekötővezeték építésére biztosítsa számára. Ily módon engedélyezze a támogatott műszaki tartalom bővítését 2000. december 31-i befejezési határidővel.
A Területfejlesztési Tanács a 064/2000. (IV. 13.) sz. határozatával hozzájárult a műszaki tartalom módosításához, azaz a korábban odaítélt 48 414 E Ft támogatást megengedte felhasználni a változatlan összköltséghez (69 M Ft) a fenti műszaki tartalom kiegészítéssel és 2000. december 31-i befejezési határidővel a teljes beruházására vonatkozóan. Erről a tanács 2000. április 26-án értesítette ajánlatkérőt.
Ajánlatkérőnek rendelkezésre állt a szennyvízcsatornázás II. ütemre vonatkozó, 1997-ben készített vízjogi engedélyterv, tehát ezt nem ekkor kellett elkészíteni. A szükséges közműegyeztetéseket azonban el kellett végezni. Ennek során április hónapban a 3,3–5 M sz. tervlapokon tervezői módosítást kellett végrehajtani. A közművek tulajdonosaival 2000 júniusában fejeződött be az egyeztetés. 2000. június 21-én kelt pecséttel a Víz- és Csatornamű Kft. igazolta ennek megtörténtét.
A TIGÁZ Rt.-vel való egyeztetésről jegyzőkönyv készült 2000. június 15-én.
Mindezen előzmények után ajánlatkérő 2000. június 27-én ajánlati felhívást küldött a Törökszentmiklós Térségi Víz- és Csatornamű Kft.-nek és a DEBMUT Rt.-nek. Ebben a Kazinczy út, Ady E. út és Nádasdy úton lévő csatornahálózat kivitelezésére kért ajánlatot 2000. július 3-i ajánlattételi határidővel, jelezve egyben azt is, hogy 2000. július 6-án újabb tárgyalást követően kíván eredményt hirdetni. A felhívás szerint a választott eljárás hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. A műszaki tartalmat dokumentációban határozta meg ajánlatkérő, és a teljesítés határidejeként 2000. augusztus 31-ét jelölte meg. Az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására pénzintézeti nyilatkozatot, a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti dokumentumokat, és a 44. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjai szerinti okmányokat kért. Az ajánlatok elbírálása szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg, de további előírást nem tett.
A Vízmű Kft. 2000. július 1-jén írásban nyilatkozott, hogy kapacitás hiányában nem tud ajánlatot tenni.
A DEBMUT Rt. ajánlata összesen egy oldal volt. Árajánlatot tett, ajánlatába az előírt igazolások, nyilatkozatok nem kerültek csatolásra. Az árajánlatot utcánként adta meg az alábbiak szerinti módon:
A) Csatornaépítési munkák
– Nádasdy út 1-1-1 277 m 9 659 684 Ft + áfa
– Ady Endre u. 1-1-2 165 m 5 102 500 Ft + áfa
– Kazinczy út 1-1-3 81 m 3 476 136 Ft + áfa
B) A gázvezetékek keresztezésénél szaglóval ellátott védőcső beépítése
– 22 db 2 477 680 Ft + áfa
C) Vákuumos víztelenítés három gépházzal 3 024 000 Ft + áfa
2000. július 3-án az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint a fenti árajánlat átvételét rögzítették, míg a 2000. július 6-i jegyzőkönyvben az írták le – ami egyben az eredményhirdetés is volt –, hogy az ajánlatkérő elfogadta az ajánlatot, és a DEBMUT Rt.-t a szerződéstervezet átadására szólította fel.
A vállalkozási szerződést a felek 2000. július 7-én írták alá, 23 740 000 Ft + áfa, azaz összesen 29 675 000 Ft értékben, 2000. augusztus 31-i befejezési határidővel.
Ajánlatkérő 2000. július 7-én faxon küldte meg a Döntőbizottság elnökének az eljárásáról szóló tájékoztatást. Ebben nem jelölte meg a választott eljárás jogalapját, és nem csatolta az ajánlati felhívást sem.
Beadványában hivatkozott arra, hogy a Területfejlesztési Tanács döntése lehetővé teszi a csatornaépítési munkák kiterjesztését az északi városrész további három utcájára. A befejezési határidő rövidsége és az elnyert támogatási összeg felhasználásának határideje miatt ajánlatkérő más eljárásfajtát nem tud alkalmazni. Mellékelte beadványához a Területfejlesztési Tanáccsal történt levelezés iratait is.
A Döntőbizottság elnöke 2000. július 10-én felszólította ajánlatkérőt, hogy küldje meg számára az ajánlati felhívást, jelölje meg az eljárás jogalapját, és adjon tájékoztatást az eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről. Felhívására ajánlatkérő 2000. július 12-én a Kbt. 70. § c) pontját jelölte meg jogalapként az 1995. évi XL. törvényre hivatkozva, és megküldte az ajánlati felhívást is.
A Döntőbizottság elnöke a fenti körülményekre tekintettel nem indított hivatalból jogorvoslati eljárást.
Az Állami Számvevőszék, azaz a jogorvoslati eljárás kezdeményezője 2000 augusztusában ellenőrzést folytatott ajánlatkérőnél a Közbeszerzési törvény végrehajtása tárgyában. Az itt tapasztaltak alapján kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérővel szemben.
Ajánlatkérő 2000. szeptember 15-én adta postára a K. É. számára a tájékoztatót az eljárás eredményéről.
A tájékoztatóban már jogalapként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja került megjelölésre, az ellenszolgáltatás összegeként viszont a szerződéses ártól eltérően 29 650 500 Ft lett megjelölve, minimális eltéréssel az eredeti összegtől. A hirdetmény a K. É.-ben 2000. október 4-én jelent meg.
Az Állami Számvevőszék indítványa 2000. szeptember 7-én érkezett a Döntőbizottsághoz. Ebben kezdeményezték az eljárás vizsgálatát, és a jogsértés momentumaként az alábbiakat jelölték meg:
A Döntőbizottság elnökét nem az eljárás indításakor, hanem a szerződés megkötésével egyidejűleg értesítette ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás megindításáról. A tájékoztatóban ajánlatkérő nem adott valós indokolást a befejezési határidő rövidségére, és a támogatás felhasználásának határidejére való hivatkozás nem felelt meg a tényeknek. A támogató ugyanis már két hónappal korábban döntött, a kivitelezési határidőt pedig 2000. december 31-re módosította, ezért a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek nem álltak fenn.
Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót nem küldte meg határidőben a K. É.-nek. Az indítvány szerint az ajánlatkérő az ajánlattevők esélyegyenlőségét is megsértette, mert a bennfentes információk birtokában levő nyertes mellett eleve esélytelen felet kért fel ajánlattételre. Az elfogadott szerződési feltételek is kirívóan aránytalanok, mert még a korábbi nyílt eljárásban 1 fm csatorna kivitelezése 23 446 Ft-ba került, addig a tárgyi eljárásban ez ennek több mint a duplája, az egységre jutó ár a fajlagos költségeknek pedig a kétszerese. Mindezek a verseny tisztaságának a megsértését és az állami támogatás pazarló felhasználását valószínűsítik a beadvány szerint.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte az ügyben tárgyalás tartását. Beadványában és a tárgyaláson előadta, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyát képező "északi városrész szennyvízcsatornázása II. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján folytatta le. Indokként megjelölte, hogy a fedezetet biztosító támogatás felhasználására csak rövid ideig volt lehetőség. E mellett az is indok volt, hogy a magas talajvízzel sújtott területen munkát csak az őszi esőzések előtt lehet végezni. A 2000 utáni időszakra a támogatás meghosszabbítására nincs lehetőség.
A támogatás engedélyezése után a csatornák nyomvonalait módosító, a közmű-kereszteződéseket megoldó tervezési folyamat kezdődött, amely két hónapig húzódott. Az ajánlattevők kiválasztását az indokolta, hogy a DEBMUT Rt.-t, mint korábbi eljárás nyertesét, a kedvező ajánlat valószínűsége miatt hívták meg, míg a helyi Víz- és Csatornamű Kft.-t minden esetben felkérik ajánlattételre, mint későbbi üzemeltetőt. A gyors lebonyolítás lehetősége feltételezhető volt. Ajánlatkérő elismerte, hogy a hirdetmények feladása terén valóban történtek szabálytalanságok. Álláspontja szerint az ajánlati árat növelte a magas vízállás miatti folyamatos víztelenítés költsége (4 M Ft) és a "szaglóberendezéseknek" a gázvezeték-kereszteződés miatti beépítése is (3 M Ft).
A tárgyaláson becsatolt írásos észrevételében előadta azt is, hogy a tervek valójában rendelkezésre álltak, amiket felül kellett vizsgálni a szükséges előírások figyelembevételével. Ezért volt indokolt a késedelmesnek minősített időráfordítás, így ez az időmúlás nem róható fel a kérelmezettnek, tehát nem járt el jogsértő módon. Álláspontja szerint a jogsértésekhez hozzájárult az is, hogy a Nairam Szennyvíz-technológiai Kft.-vel kötött bonyolítói szerződés alapján a nevezett cég végezte a bonyolítást mint szakértő cég, és az eljárásnál is közreműködött a határidők mulasztásában. Álláspontja szerint ezt tanúsítja a bonyolítói szerződés 3. pontja is, mely szerint gazdaságilag és műszakilag megfelelő bonyolítást vállalt a Nairam Szennyvíz-technológiai Kft. és az 1. sz. melléklet 2. pontjában kifejtett azon részletezés is ezt támasztja alá, melyből a jelen eljáráshoz kapcsolódóan kiemelendő a tenderdokumentáció elkészítése, pályáztatás lebonyolítása, valamint a kiviteli tervek felülvizsgálata mint részfeladatok. Álláspontja szerint nem kifogásolható az sem, hogy a II. ütem kivitelezője ugyanaz a cég volt, mely az I. ütem nyertese, hisz természetes, hogy a megfelelő helyi ismeretekkel rendelkező vállalkozó folytatta az I. ütemben már elvégzett munkát. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a finanszírozási szerződés 6. kérdéskörébe tartozó dolog, hogy ténylegesen milyen összegek felhasználásával és milyen indokok alapján valósult meg a beruházás, és nem a közbeszerzési eljárás szabályai által szigorúan meghatározott keretekben, így ennek jogsértő mivolta nem is állapítható meg. Ajánlatkérő vitatta a Kbt. 61. § (5) bekezdésének megsértését is, és ugyanígy nem állapítható meg álláspontja szerint a 70. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme sem, hisz az írásos beadványaiban kellően bizonyították a beruházás sürgősségének indokait. Írásos beadványában is elismerte azt, hogy a Kbt. 71/B § (2), (3) bekezdései is sérültek, azonban erre a kérelmezettnek semmilyen ráhatása nem volt, hiszen megbízottként az erre irányuló felelőss
éggel a Nairam Kft. járt el. Kifejtett indokai alapján a jogsértés megállapításán túli más tartalmú jogkövetkezmény alkalmazása indokolatlan a jogorvoslati eljárásban.
Az egyéb érdekeltek közül a DEBMUT Rt. írásban úgy nyilatkozott, hogy az eljárás ellen nincs kifogása. A Víz- és Csatornamű Kft. szintén írásban úgy nyilatkozott, hogy 2000. februárban részt vett ajánlattevőként az "északi városrész szennyvízcsatornázása I. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárásban. A csatornázás II. ütemére 2000. június 25-én kapott ajánlati felhívást, azonban ajánlatot nem kívánt tenni kapacitáshiány miatt. A teljesítési határidő is túl rövid volt számára, a folyamatos víztelenítést pedig nem tudta volna biztosítani, legfeljebb csak alvállalkozók bevonásával.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező indítvány alapos, ezért a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A Döntőbizottság a lefolytatott jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy ajánlatkérő a Területfejlesztési Tanács 2000. április 26-i levele után csak 2000. június 15-én egyeztetett a TIGÁZ-zal, és csak ezt követően, június 27-én küldte meg az ajánlati felhívását a feleknek. A 2000. március 10-i (az I. csatornázási ütem) szerződésének aláírásától a Területfejlesztési Tanács megkereséséig, valamint a tanácsi határozat kézhezvételétől (április 26.) a TIGÁZ-zal történő egyeztetésig (június 15.) rendelkezésére álló idők lehetővé tették volna az esetleges nyílt eljárás indítását is, így nem megalapozott ajánlatkérő azon állítása, hogy a nyílt eljárás várható elhúzódása miatt kényszerült a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására sürgősségre hivatkozva.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi. Az ajánlatkérő részéről az eljárásfajta választásának indokául megjelölt Kbt. 70. § (1) bekezdése c) pontja úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság megállapította, hogy beszerzési szándéka a március 10-i szerződéskötéskor keletkezett, ekkor már az engedélyezett tervdokumentumok is rendelkezésre álltak. A tervdokumentáció műszaki leírás 7. oldalán írtak alapján az is tudott tény volt számára, hogy a közműegyeztetéseket el kell végezni.
Ajánlatkérő nem használta ki a számára az I. ütemű csatornázás szerződésének aláírásától rendelkezésére álló időt, azaz nem azonnal kereste meg a Területfejlesztési Tanácsot, majd annak határozatát kézhez véve hosszabb idő elteltével kezdeményezte csal a TIGÁZ-zal az egyeztetést. Ezen kihasználatlan idők összesítve elegendők lettek volna arra, hogy ajánlatkérő nyílt eljárást folytasson le a II. ütemű csatornázás lebonyolítására, ezzel megfelelő esélyt biztosítva a potenciális ajánlattevők széles köre számára.
A Döntőbizottság a becsatolt és előterjesztett ajánlatkérői nyilatkozatokból azt is megállapította, hogy az indokolás csak féligazságokat tartalmazott. Sem a váratlanul felmerült beszerzési igényt, sem a rövid határidőt nem teljeskörűen, illetve valósághűen tartalmazták a nyilatkozatok.
A Kbt. 71/B § (2) és (3) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek:
A (2) bekezdés szerint a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a bizottság elnöke részére – telefaxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. A (3) bekezdés tartalmazza, hogy a 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.
Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46 § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni.
Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatokat.
A fenti jogszabályokat azzal sértette meg ajánlatkérő, hogy a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásról nem annak megkezdésekor értesítette a Döntőbizottság elnökét, mert kétséget kizáróan megállapítható a becsatolt iratokból, hogy a Döntőbizottság elnökét először 2000. július 1-jén tájékoztatta az eljárásáról, ezzel szemben az ajánlati felhívást 2000. január 27-én küldte meg az ajánlattevőknek. A hivatkozott jogszabályhely (3) bekezdését azzal szegte meg ajánlatkérő, hogy a köztartozások hiányáról az ajánlattevő az ajánlatában nem nyilatkozott, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül nem csatoltatta be. Erre vonatkozóan sem írásban, sem a tárgyaláson bizonyítékot ajánlatkérő nem terjesztett elő, holott arra lehetősége lett volna az indítvány ismeretében. Ezzel szemben maga is elismerte, hogy e jogszabályhelyek megsértése részben megtörtént.
A 61. § (5) bekezdését azzal sértette meg ajánlatkérő, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót bizonyítottan nem az eredményhirdetés határidejének lejártától számított 5 munkanapon belül küldte meg a K. É. részére. Erre vonatkozóan is eltérően nyilatkozott. A Döntőbizottság e jogsértések vizsgálatánál nem tudta elfogadni ajánlatkérő azon védekezését, hogy a határidők mulasztásáért a bonyolítást végző Nairam Kft. a felelős, tekintettel arra, hogy a becsatolt iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tájékoztatóban az ajánlatkérő neve és címeként Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal van megjelölve, és sehol sem szerepel a Nairam Kft. az ajánlatkérőnél, mint bonyolítással megbízott. Ugyanazt támasztja alá az is, hogy a július 14-i keltezésű és aláírt tájékoztatót dr. Varga Imre jegyző aláírásával küldték el a K. É.-höz és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjével látták azt el. Ezt tanúsítja az K. É. számára küldött tájékoztató másolatához csatolt és a Döntőbizottság részére megküldött tértivevény eredeti példánya is, amin a feladó Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala a mindkét oldalon fellelhető bélyegzőlenyomat szerint, és a küldeményt is Törökszentmiklóson adták fel, szemben a Nairam Kft. székhelyével, aminek a címe Szolnokon van. Ez utóbbi állítás tényszerűen megállapítható több dokumentumból is, így többek között a 2000. január 5-én közzétett 6846 sz. ajánlati felhívásból, mely a nyílt eljárás megindításra vonatkozott, és ahol a Nairam Szennyvíz-technológiai Kft. címeként 5000 Szolnok, Mária út 5. szám van feltüntetve.
A Döntőbizottság – miután az eljárás jogalapja tekintetében megállapította a jogsértést – a törvénysértő módon folytatott eljárás egyes mozzanatainak vizsgálatát már mellőzte.
A fenti indokolás alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást kezdeményező számvevőszéki indítványt alaposnak találta, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A mérlegelés során a Döntőbizottság a jogsértések sorozatára és súlyára tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy a kiszabott bírság összege arányban áll a megállapított jogsértésekkel. Az nem tekinthető túlzott mértékűnek, tekintettel a Kbt. 88. § (4) bekezdésére is, mely szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, azaz 1 000 000 Ft lehet. Erre tekintettel megállapítható, hogy a kiszabott bírság a bruttó 29 675 000 Ft, azaz nettó 23 740 000 Ft szerződéses összegnek mintegy 10%-át sem teszi ki, szemben a törvényben megengedett maximális 30%-kal.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 17.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
