KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7973)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.465/10/2000
Tárgy: Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Budai Várgondnokság Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) által a Budai Várgondnokság Kht. (1014 Budapest, Színház u. 5–9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budavári Palota díszvilágításának kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. szeptember 18-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással. Ajánlattételre felhívta a VILL-KOR Bt.-t és az Észak-budai Tervező, Szerelő és Szolgáltató Kft.-t. Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási fajta választásának indokaként előadta, hogy 2000. július 19-én nyílt közbeszerzési eljárást indított a fenti tárgyban, ez a közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen lett. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. szeptember 4-i iratában, tekintettel az országosan kiemelt millenniumi ünnepségek véglegesített programjára, a Budavári Palota díszvilágítása első ütemének elkészültére 2000. december 10-i teljesítési határidőt határozott meg, míg az ajánlati felhívás szerint a második ütem befejezési határideje 2001. június 30. A fenti körülményekre tekintettel ajánlatkérő megalapozottnak látta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazását.
A Döntőbizottság Elnöke 2000. szeptember 27-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ügyben, mert nem látta egyértelműen megállapíthatónak azt, hogy a rendkívüli sürgősség váratlan és előre nem látható volt, továbbá, hogy az nem az ajánlatkérő mulasztásából eredt. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, arról a feleket értesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte.
Előadta, hogy álláspontja szerint a minisztérium által kiadott levél, illetve a millenniumi ünnepségek fix időpontja megalapozza a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazását. Előadta továbbá azt is, hogy a második ütem teljesítését tekintve nem választható el az első ütem kivitelezésétől, mert vannak olyan munkálatok, melyek ugyan az első ütem feladataiként jelennek meg (elektromos táppontok kiépítése, földbe fektetett vezetékek kiépítése), azonban a második ütem részeként kezelendők. Mivel ezek a munkák műszakilag nem választhatók el teljes mértékben egymástól, ezért a kivitelezés két egymástól elkülöníthető ütemre sem bontható.
A két ütem abból a szempontból sem független egymástól, hogy a kivilágítás eszközeiként megjelenő kandeláberek és falikarok egyedi gyártást igénylő berendezések, és ezek egységes megjelenítése érdekében azokat ugyanazon ajánlattevőnek kell elkészítenie, tehát az első ütemben teljesítő vállalkozó a második ütemben nem váltható ki másikkal, különös tekintettel a műszaki, technikai feltételekre.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Az ajánlatkérő által a Döntőbizottság Elnökének megküldött tájékoztatóból nem volt egyértelműen megállapítható az, hogy a két ütem kivitelezésének együttes kezelését mi indokolja, illetve tekintettel a második ütem befejezési határidejére, megalapozott-e annak tekintetében is a tárgyalásos közbeszerzési eljárás.
Tekintettel a tájékoztatás fenti hiányosságaira, a Döntőbizottság Elnöke kénytelen volt jogorvoslati eljárást kezdeményezni az ügyben, melynek során a Döntőbizottság elsősorban a második ütem tekintetében vizsgálta a tárgyalásos eljárás megalapozottságát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során kétséget kizáróan igazolta azt a körülményt, hogy előre nem látható, rendkívüli sürgősség indokolja a tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazását, továbbá azt is, hogy ez a körülmény nem vezethető vissza az ajánlatkérő mulasztására.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megalapozottan választotta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A fenti jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 26.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
