KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7974)
1024 Budapest; Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.460/10/2000
Tárgy: a Start Autó Kft. és a MOL Rt. jogorvoslati kérelme a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Rozsályi Ágota ügyvéd (1052 Budapest, Fehér hajó u. 12–14.) által képviselt Start Autó Kft. (1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 57., továbbiakban: kérelmező I.) és dr. Szabó Klára ügyvéd (1093 Budapest, Közraktár u. 32., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Göndör Gabriella jogtanácsos által képviselt Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (1675 Budapest, Ferihegy Pf. 53) kenőanyagok szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező I. és kérelmező II. részére 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. évi 27. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. a) pontjában közölte, hogy beszerezni kíván kenőanyagfajtákat, az ajánlati dokumentáció 23. oldalán pedig azt, hogy a 16 tételből álló mely kenőanyagfajtából milyen éves mennyiséget, milyen minőségben kíván beszerezni. Ajánlatkérő csak teljes körű ajánlatot fogadott el.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a felhívásban meghatározta a bírálati részszempontokat és azokhoz rendelt súlyszámokat a következők szerint:
– termék minősége a dokumentációban meghatározottak szerint 8
– ajánlati ár 7
– garanciális feltételek 5
– vállalt szállítási határidő 5
– szállítási feltételek 3
Adható pontszámtartomány: 1–10-ig.
Az ajánlattételi határidőre 7 ajánlat került benyújtásra, a kérelmező I., a kérelmező II., az Atlantic Star 2000 Kft., a Mobil Oil Hungary Kft., a Meteor Hungary Kft., a Shell Hungary Kft. és az Aral Hungaria Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő a szeptember 14-én tartott eredményhirdetésen az Aral Hungary Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Elkészítette az összegzés az eljárásról dokumentumot, és azt megküldte ajánlattevők részére. Az összegzés tartalmazza az egyes bírálati részszempontokra adott pontszámok indokát.
Kérelmező I. szeptember 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem helytálló, egyes részszempontok tekintetében értelmezhetetlen bírálat következtében nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Álláspontja szerint az első bírálati részszempontnál ajánlatkérőnek súlyozottan kellett volna értékelnie a motorolaj minőségét, mert az a beszerezni kívánt összes mennyiség kb. 68%-át teszi ki. Kifogásolta, hogy a második részszempontnál nem következetesen pontozott ajánlatkérő, példaként említette, hogy míg az ő és a 3. sz. ajánlattevő ajánlata közötti 2 493 203 Ft-os árkülönbözet 2 pontos eltérést jelentett, addig a 4. sz. ajánlattevő és a nyertes közötti 5 062 080 Ft-os árkülönbség csupán 1 pontot eredményezett. A garanciális feltételek körében kifogásolta, hogy ajánlatkérő előnyként értékelte a nyertes javára az első osztályú termék szállításának vállalását, holott ez nem előny, hanem érvényességi feltétel volt a szerződéstervezet értelmében. Nem tartja a nyertes javára szolgáló előnynek a hibás termék 24 órán belüli cseréjét sem, ő ennél sokkal előnyösebb ajánlatot tett, amikor vállalta, hogy a kenőanyag hibájából eredő károkért felelősséget vállal. A szállítási feltételek tekintetében is jobbnak kellett volna tekinteni ajánlatát a nyertesénél, mert ő díjmentesen, kifejezetten meghatározott – 30 napos – határidőre vállalta a veszélyes hulladék elszállítását, a nyertes pedig csak a díjmentességet vállalta behatárolatlan elszállítási határidővel.
Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmező II. szeptember 26-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét. Sérelmezte, hogy az értékelésnél csak második helyre került az ajánlata, holott árban az több mint 30%-kal kedvezőbb volt. A kérelmező I.-vel egyezően kifogásolta, hogy ajánlatkérő az értékelésnél nem vette figyelembe a beszerezni kívánt termékféleségek mennyiségi arányait.
Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság a két ügyet egyesítette, és a 460/3/2000. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételeiben kérte mindkét jogorvoslati kérelem elutasítását. Vitatta, hogy az értékelésnél a motorolaj minőségét annak nagy mennyiségére tekintettel súlyozottan kellett volna figyelembe vennie, álláspontja szerint a gépjárművei zavartalan működése szempontjából egyformán fontos mindegyik termékféleség jó minősége. Közölte, hogy az ajánlatok értékelését a felhívásban meghatározott bírálati részszempontok alapján végezte.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a két jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése előírja: "Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette."
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a Döntőbizottság a bírálati részszempontok alapján elvégezte a nyertes, a kérelmező I. és a kérelmező II. ajánlatának összehasonlítását, mert a kérelmező II. ajánlati árának 30%-kal kedvezőbb volta miatt kétségesnek tartotta az Aral Hungaria Kft. nyertességét.
Az első bírálati részszempont a termék minősége.
– A nyertes ajánlatára ajánlatkérő a maximum 10 pontszámot (súlyozottan 80) adta, az indokolásban megállapította, hogy a nyertes "műszaki paraméterei megegyeznek az ajánlati felhívásban szereplő tételekkel, paraméterek és használhatóságuknak megfelelően". Egyik kérelmező sem vitatta ezt a megállapítást, az ajánlatot megvizsgálva a Döntőbizottság is helytállónak tartotta. Az adott pontszám tehát megfelelő.
– A kérelmező I. ajánlata 6 pontot (súlyozva 48) kapott.
Az összegzés szerint a pontszám indoka az, hogy kérelmező I. ajánlatának 7., 8., 14.,15. számú tétele nem a kiírásnak megfelelő minőségű, a 13. tételt illetően pedig a megajánlott termék szabványba sorolása nincs megadva. Kérelmező I. ezen kifogások közül csak a 7. tételre vonatkozót kifogásolta, arra hivatkozva, hogy az ajánlatkérő július 12-én kelt, az egyik ajánlattevő tájékoztatást kérő levelére adott válaszlevele szerinti termékkel pontosan azonos terméket ajánlott meg. A Döntőbizottság elfogadta a kérelmező I. érvelését, valamint nem tartja indokoltnak a 13. tétel vonatkozásában az ajánlatkérő kifogását, mert ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem kérte az adott termékre vonatkozó szabvány megadását. A Döntőbizottság a kérelmező I. ajánlatára 7 pontot (súlyozottan 56) adott.
– A kérelmező II. ajánlata 8 pontot (súlyozottan 64) kapott.
Az összegzés szerint a pontszám indoka az, hogy "a termékismertető adatai szerint a 13., 14. tétel DIN 51502 szerinti besorolása KF2N–20, ami nem felel meg a kiírás követelményeinek. 5., 7. tétel műszaki adathiányos".
Kérelmező II. kérelmében vitatta a kifogások helytállóságát. Előadta, hogy a 13. és 14. tétellel kapcsolatos kifogás a dokumentáció 23. oldalán lévő műszaki specifikáció pontatlanságára vezethető vissza.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő kifogásait, mert a kérelmező I. ajánlatának 81. oldalán lévő "Műszaki ajánlat" 11., 12. pontjának a "Teljesítményszint" rovatban közölt tételei – melyek a dokumentáció 13., 14. tételében szereplő termékeknek felelnek meg – ugyanazon termékek felajánlására vonatkoznak, melyek a nyertes ajánlattevő ajánlata 64. oldalán 13. és 14. tételként szerepelnek (DIN KPF2K–30, DIN K2K–40).
Az 5. és 7. tétellel kapcsolatos ajánlatkérői indokra kérelmező II. előadta, hogy egyrészről a kiírás nem határozott meg követelményt ezen két termékre nézve, másrészről a pontosítást kérő levelére ajánlatkérő által G.5.3./2332/2000, és G.5.3/2436/2000. sz. alatt válaszlevélben meghatározott termékkel azonos terméket ajánlott meg, ezeket tehát ajánlatkérő nem kifogásolhatja. Mellékelte az ajánlatkérő szóban forgó válaszleveleit. A Döntőbizottság elfogadta a kérelmező II. érvelését, mert megállapította, hogy a kérelmező II. által 5. és 7. tételként ajánlott termék megfelel a válaszlevelekben megjelölt termékeknek. A dokumentáció pontatlan követelménymeghatározásának következményeit ajánlatkérő nem háríthatja át az ajánlattevőre.
A Döntőbizottság ily módon – a nyertessel egyezően – 10 pontra (súlyozottan 80) értékelte a kérelmező II. ajánlatát.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőknek a mennyiségi adatok figyelembevételével való pontozásra vonatkozó álláspontját, mert – az ajánlatkérő által előadott, a Döntőbizottság részéről helytállónak tartott érveken túl – ajánlatkérő az értékelés ezen módját a kiírásban előre nem közölte az ajánlattevőkkel, így nem is alkalmazhatta azt.
A második bírálati részszempont az ajánlati ár.
Az árak összehasonlítását az objektív eredmény megállapítására egyetlen alkalmas módszerrel, az árak arányosításával kell elvégezni, mert csak ily módon oldható meg, hogy a pontszámok egyenes arányban álljanak az árakkal. Ajánlattevők a következő árat adták meg ajánlatukban:
1. sz. ajánlattevő 14 146 000 Ft
Kérelmező I. 14 823 403 Ft
3. sz. ajánlattevő 12 330 200 Ft
4. sz. ajánlattevő 19 294 700 Ft
5. sz. ajánlattevő 11 947 237 Ft
Nyertes 24 356 780 Ft
Kérelmező II. 17 772 884 Ft
A legalacsonyabb árat ajánló 5. sz. ajánlattevő részére 10 pont jár, ajánlatkérő is 10 pontot adott erre az ajánlatra. Ehhez viszonyítva arányosan a 3. sz. ajánlatra 9, az 1., és 2. számúra 8-8, a kérelmező II.-ére 6 (súlyozottan 42), a kérelmező I.-ére 5 (súlyozottan 35), a nyertesére 2 pont (súlyozottan 14) jár.
A harmadik bírálati részszempont a garanciális feltételek.
– A legtöbb pontot – 10-et – a nyertes kapta azzal az indokkal, hogy "minőséget garantálja, első osztályú árút szállít, hiba esetén 24 órán belül cserél".
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát, és megállapította, hogy abban nem "24 órán belül cserél", hanem "esetleges reklamációjuk vizsgálatát 24 órán belül megkezdjük" szöveg szerepel (a 65. oldalon IV. 3. pont alatt). Ez nem azonos értékű a tényleges cserével, ezért előnyként nem értékelhető, mint ahogy a másik két ajánlati elem sem, mert azok nem garancia jogintézménynek megfelelő jellegű vállalások, hanem a Ptk.-ban a szerződések teljesítésére vonatkozóan előírt kötelezettségek.
– A kérelmező I. 3-as pontszámát ajánlatkérő azzal indokolta, hogy "a leszállított termékre szavatosságot vállal; a kenőanyag hibájából eredő károkért felelősséget vállal. Független szakértővel vizsgáltat."
Ezen ajánlati elemekről ugyanaz mondható el, mint a nyertes javára ajánlatkérő által e címen értékelt ajánlati elemekre.
– Kérelmező II. 8-as pontszámát ajánlatkérő úgy indokolta, hogy a garanciavállalás a "termékek szavatossági idején belül 2-3-5 év anyagfajtánként".
Ez a vállalás a garanciális feltételek körébe esik, mert a Ptk. 305. rendelkezése értelmében a kötelezettet szavatosság címén csak a teljesítéskor fennálló hibákért terheli felelősség, a garanciális (jótállási) felelősség azonban a Ptk. 248. § (2) bekezdése értelmében szigorúbb felelősséget jelent a szavatossági kötelezettségeknél, különös tekintettel a hiba keletkezésére vonatkozó bizonyítási teherre.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy egyedül a kérelmező II. tett ajánlatában garanciális kötelezettségvállalásra vonatkozó ajánlatot. Ezért a kérelmező II. részére 10 (súlyozottan 50) pont jár, a nyertes és a kérelmező I. részére 1-1 (súlyozottan 10-10) pont.
A negyedik bírálati részszempont a szállítási határidő.
Ezen részszempontból történő vizsgálatnál a Döntőbizottság abból indult ki, hogy ajánlatkérő a felhívás 4. pontját – miszerint az egyéves szerződéses időtartamon belül a teljesítés szakaszos – az ajánlati dokumentáció 4.7.2. pontjában akként pontosította, hogy az "1 évre kötött szerződésen belül bármelyik nap, melyet az ajánlatkérő megrendelésenként anyaglehívásában megjelöl". Ezen kikötés miatt ajánlatkérő nem bírálhatta volna el az ajánlatokat a vállalt szállítási határidő alapján. Mindamellett e tekintetben a kérelmező I. 1-4 órás ajánlata volt a legelőnyösebb, a nyertes 2 munkanapos és a kérelmező II. 1-2 napos ajánlatával szemben. Ajánlatkérő a kérelmező I. részére 10 pontot (súlyozottan 50-et), a nyertes részére 8 pontot (súlyozottan 40-et), a kérelmező II. részére 9 pontot (súlyozottan 45-öt) adott. A pontozás helytálló.
Az ötödik részszempont a szállítási feltételek.
Mindhárom ajánlattevő (nyertes, kérelmező I., kérelmező II.) ingyenes szállítást vállalt, valamint vállalták a hulladékok elszállítását. A hulladékok elszállításának határidejére azonban csak a kérelmező I. vállalt konkrét – 30 napos – kötelezettséget. A kérelmező II. az ingyenes szállítást 100 kg-ot meghaladó súlyú termékekre korlátozta.
Ajánlatkérő a nyertesnek 10 pontot (súlyozottan 30-at), a kérelmező I.-nek és a kérelmező II.-nek 8-8 pontot (súlyozottan 24-24-et) adott.
A Döntőbizottság a vállalások tartalma alapján akként korrigálja a pontszámokat, hogy a kérelmező I.-nek 10 pont (súlyozottan 30), a nyertesnek 9 pont (súlyozottan 27), a kérelmező II.-nek 8 pont (súlyozottan 24) jár.
Az összegzett pontszámok a következők:
– Nyertes: 80+14+10+40+27 = 171
– Kérelmező I.: 56+35+10+50+30 = 191
– Kérelmező II.: 80+42+50+45+24 = 241
A Döntőbizottság megállapítja, hogy nem a nyertes tette a legelőnyösebb ajánlatot. Ajánlatkérő azáltal, hogy nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő döntését, és kötelezte ajánlatkérőt a megalapozott kérelmet előterjesztő kérelmezők költségeinek megtérítésére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 20.
Dr. Csitkei Mária s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
