KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8221)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.492/12/2000

Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása az APEH közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Hewlett Packard HP 9000 sorozatú HP-UX operációs rendszerű számítógépek szervizelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzések Tanácsa Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) által indított jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2000. szeptember 21-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással a rendelkező részben írt tárgyban.
Ajánlatkérő ajánlattételre a Hewlett Packard Magyarország Kft.-t hívta fel. Ajánlatkérő a Bizottság Elnöke részére megküldött tájékoztató iratban közölte, hogy az eljárásfajtát azért választotta, mert az ajánlattételre felhívott kft. kizárólagos jogon jogosult számítógépek szervizelésére, mint feljogosított magyarországi szervizszolgáltató.
A Bizottság Elnöke 2000. október 6-án hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Az eljárást kezdeményező iratban a Bizottság Elnöke megállapította, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen műszaki, technikai sajátosságok, vagy milyen kizárólagos jogok védelme miatt képes kizárólag egy meghatározott személy a szerződés teljesítésére. Az ajánlattételre felhívott ajánlattevő nyilatkozata önmagában a kizárólagos jogot nem feltétlenül támasztja alá, és ezért ez további vizsgálatot igényel jogorvoslati eljárás keretében.
A Bizottság Elnöke az eljárást kezdeményező iratban indítványozta, hogy az ügyben eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás megindításáról értesítette ajánlatkérőt és az ügyben érdekelt Hewlett Packard Magyarország Kft.-t.
Ajánlatkérő írásos észrevételében közölte, hogy a beszerzési eljárásra vonatkozó indokukat a tájékoztatóban írtak szerint továbbra is fenntartják, miszerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Hewlett Packard Magyarország Kft.-nek mint a gyártó "anyavállalat" egyetlen magyarországi cégének kizárólagos joga van a cég által forgalmazott termékek szervizelésére. Más cég vagy HP-szállító a HP Magyarország támogatása nélkül nem képes teljesíteni. Az APEH-nál jelenleg működő nagyméretű Hewlett Packard-parkra vonatkozó szervizelési jogáról a cég nem mond le, figyelembe véve, hogy az APEH kiemelt partner. Fenti beadványában kérte az eljárás megszüntetését az észrevételében írtak alapján. A hivatalból megtartott tárgyaláson ajánlatkérő azt is előadta, hogy az ajánlatkérő gépparkját 1999-ben közbeszerzési eljárás keretében fejlesztette ki, melynek gépeit a Hewlett Packard szállította, illetve az ahhoz kapcsolódó operációs rendszert szervizelni és karbantartani fentiek alapján csak a fenti cég jogosult, illetve képes szakszerűen.
A Döntőbizottság felhívására a tárgyalást követően becsatolt beadványában közölte azt is, hogy a központi feldolgozásait jelentős részben az 1999. évben a HP Magyarország Kft.-től beszerzett és ugyanezen év június 6-án installált HP gyártmányú gépeken egy központi gépteremben végzik. A gépek részben direktkapcsolatban és közös, összesen mintegy 1,5 terrabyte kapacitású háttértáron (lemezegységeken) összekapcsolva dolgoznak. Erre tekintettel ajánlatkérő nem engedheti meg magának, hogy a még garanciális részek vagy gépegységek rendszertámogatója/karbantartója és a már nem garanciális géprészek vagy gépegységek esetleges rendszertámogatója/karbantartója műszaki meghibásodások esetén egymásra hárítsa a felelősséget. Szintén a Döntőbizottság felhívására a tárgyalást követően 2000. november 6-án becsatolta a Döntőbizottság részére a Hewlett Packard GmbH nyilatkozatát angol és hiteles magyar fordításban is, mely azt tartalmazza, hogy az ajánlattételre felhívott Hewlett Packard Magyarország Kft. kizárólagos jogosultsággal rendelkezik a HP 9000 szériájú UNIX szerverek magyarországi javítására.
Az ügyben érdekelt Hewlett Packard Magyarország Kft. írásban közölte, hogy az APEH járulék-nyilvántartó rendszerét alkotó HP 9000 sorozatú HP-UX operációs rendszerű számítógépek jelentős része jótállás alatt áll. A jótállási kötelezettségeknek a HP Magyarország Kft. tesz eleget, mint a gyártó kizárólagos magyarországi képviselője. A berendezések megkívánt szintű karbantartása olyan szakismereteket igényel, amelyet kizárólag az ajánlattevő által biztosított tanfolyamokon lehet elsajátítani, ezeken a tanfolyamokon kizárólag HP alkalmazottak vesznek részt. Mivel a járulék-nyilvántartó rendszer elemei egymással szoros összefüggésben állnak, ezért ha más szolgáltató végez javítást a rendszer bármely elemén, akkor az ajánlattevő a szakszerűtlen javítás miatt jótállási kötelezettséget a továbbiakban nem vállal.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló nyilatkozatok, valamint a tárgyalást követően az ajánlatkérő által hivatalos magyar fordításban is becsatolt a Hewlett Packard GmbH anyavállalattól származó – a kizárólagos jogosultságot igazoló – felhatalmazásra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárást a felhívott indokok alapján jogszerűen folytatta le.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárás értesítéséről szóló mellékleteként becsatolt iratokkal a Bizottság Elnöke részére nem dokumentálta kellően az eljárásfajta választásának indokát, így az eljárás megindításakor megfelelő információk hiányában a hivatalból történt kezdeményezés nem volt vitatható.
Ajánlatkérő csak a hivatalból tartott tárgyalást követően, a Döntőbizottság ismételt felhívására csatolt be olyan dokumentumot, melyből a tárgyalásos eljárás jogalapja hitelt érdemlően bizonyítható volt.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindítására, vagy a folytatására okot adott körülmény már nem áll fenn – megszünteti és erről értesíti azokat, akik az eljárás megindításáról korábban értesített.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyekre, valamint a megállapított tényállásra tekintettel a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. november 8.

Dr. Bíró László s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Németh István s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel