KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8235)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.471/15/2000
Tárgy: a NOX 2000 Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kurtyán Edit ügyvéd (1525 Budapest, Pf. 193) által képviselt NOX 2000 Beruházási és Fővállalkozó Rt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 152., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet Dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (1145 Budapest, Amerikai út 57., továbbiakban: ajánlatkérő) új diagnosztikai épület építésének teljes körű lebonyolítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel, a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában tárgyalásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. 2000. augusztus 9-én megjelent számában. Az eljárás ajánlati szakaszában az alkalmasnak minősített jelentkezők részére megküldött ajánlati felhívás 11. b) pontjában a következők szerint határozta meg a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámokat:
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke 6
– a műszaki ellenőrzés során alkalmazandó módszerek 4
– a lebonyolítói, tervezői művezető, koordináció és műszaki ellenőri feladatok ellátásának programtervezete 4
– az ajánlati dokumentáció III. fejezetében meghatározott szerződéses feltételeknél (pl. fizetési) kedvezőbb ajánlat 3
– az ajánlatkérővel történő kapcsolattartásra ajánlott megoldás 2
– az ajánlattevő által felajánlott teljesítési garanciák 1
Az egyes részszempontokra adható pontszám alsó határa 1, a felső pedig 20.
Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlati dokumentáció hat fejezetből állt. Az I. fejezet az alapvető információkat tartalmazta, a II. fejezet az eljárásban való részvétellel kapcsolatos utasításokat határozott meg az ajánlattevők részére, a III. fejezet a lebonyolítási feladat részletes leírását tartalmazta. A IV. fejezetben ajánlatkérő közölte a szerződéses feltételeit, az V. fejezet az ajánlattevő által kitöltendő iratmintákból (meghatalmazás, nyilatkozat a kizáró tényezőkre nézve, garancialevelek) állt. A VI. fejezet részét képezte az "Ártáblázat-kérdőív", melynek kitöltése útján ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás fizetési ütemezésére vonatkozó igényét kellett megadnia, valamint a vállalt munka leírását tartalmazó kérdőív, ennek I–V. pontja rovatának kitöltésével a vállalt munka elvégzésére vonatkozó ajánlatát kellett megtennie ajánlattevőnek. A VI. pontra adott válaszból az ajánlott garanciákat, a VII. pont kitöltetésével a beszerzés tárgya szerinti referenciákat, a VIII. pontból pedig a lebonyolítói, tervezői művezetési, a koordináló és műszaki ellenőri feladatok részletes programtervezetét akarta megismerni ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívásra négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a kérelmező, az ÉPBER Rt., a Vasi Dolomit Kft. és a FŐBER Rt. A szeptember 25-én tartott tárgyaláson mindegyik ajánlattevő csökkentette árajánlatát, ennek folytán a kérelmező ajánlati ára 5 600 000 Ft + áfa, a FŐBER Rt.-é 8 600 000 Ft, az ÉPBER Rt.-é 8 960 000 Ft, a Dolomit Kft.-é pedig 9 000 000 Ft lett.
Ajánlatkérő a szeptember 29-én tartott eredményhirdetésen az ÉPBER Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező október 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az ő ajánlatát hirdette ki nyertesnek, holott a legnagyobb súlyszámú bírálati részszempontból ajánlata előnyösebb volt, mint a nyertesé, a további részszempontok tekintetében pedig azonos értékű. Kifogásolta, hogy az összegzés az eljárásról dokumentum adataiból nem állapítható meg az egyes részszempontokra adott pontszámok indoka, továbbá az első részszempontra, az ajánlati árra adott pontozás nem helytálló. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérelmét kiegészítette, kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél nem használta ki az ajánlati felhívásban megjelölt teljes pontszámtartományt.
A Döntőbizottság a D.471/3/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő az október 10-én és október 30-án kelt észrevételében, valamint a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlatok értékelésekor jogszerűen járt el, a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Előadta, hogy az első részszempontból az egyes ajánlatokra adandó pontszámot úgy számította, hogy a legkedvezőbb ajánlat bruttó összegét elosztotta a vizsgálandó ajánlat ajánlati árának bruttó összegével, és a hányadost megszorozta 20-szal, tizedes számban kapott eredményt egész számra kerekítette. A második részszempontnál a dokumentáció VI. fejezetének részét képező kérdőívben I–V-ig feltett kérdésekre adott válaszokat értékelte, ezen belül a III. sz. kérdés (kivitelezési munkák lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása) körében 12 alszempontot vett figyelembe.
A harmadik részszempont értékelése a kérdőív VIII. fejezete tartalmának, a negyedik részszempont értékelése pedig az ajánlattevő szerződéses feltételeinek vizsgálata útján történt. Az ötödik részszempontnál a programtervezet adataiból indult ki, a hatodik részszempontnál pedig a kérdőív VI. pontjára adott válaszokból.
Ajánlatkérő az első részszempontból a kérelmező ajánlatát tekintette legelőnyösebbnek, a vázolt képlet alapján a kérelmező ajánlatára a maximális 20 pontot (súlyozottan 120-at), a nyertesére 12 pontot (súlyozottan 72-t) adott. A Döntőbizottság a megadott képlet alkalmazását helytállónak tartja, az lényegében egy, az ajánlati árak közötti lineráris összefüggést tükröző, reciprok értékű aránypár. (A reciprokérték-számításra azért van szükség, mert nem a nagyobb, hanem a kisebb összegű ajánlat a kedvezőbb.)
A további részszempontok mérése nem lehetséges olyan egzakt számítással, mint az elsőé. A Döntőbizottság ezért e további részszempontok tekintetében azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által a pontozás indokaként előadottak az ajánlatok tartalma szerint helytállóak-e, a jobbnak minősített ajánlatot tevő pontszáma az előnyökkel megfelelő ajánlatban magasabb-e a kevésbé jónak minősített ajánlatot tevő pontszámánál.
A második részszempontra – a műszaki ellenőrzés során alkalmazott módszerekre – a nyertes 20, a kérelmező 16 pontot kapott.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatához képest a nyertes ajánlata előnyeként értékelte a következő, elsődlegesen a kivitelezés műszaki ellenőrzésére vonatkozó ajánlati elemeket:
– Felajánlotta, hogy segítséget nyújt a bontott anyagok értékesítésében.
– A kivitelezés során megköveteli a kivitelezőtől mintavételi és minőségbiztosítási terv készítését.
– Már a próbaüzemet megelőzően betanítja az abban résztvevőket.
– A kivitelezőtől megköveteli az üzemeltetési és karbantartási terv készítését.
– Egy napon belül vállalja a kivitelezői számlák felülvizsgálatát.
– Az 1 éves utóvizsgálati eljárás során a perekben jogi-műszaki közreműködést biztosít.
A műszaki ellenőrzés legfontosabb teendői a kivitelezés időszakára esnek. Az ajánlatkérő/megrendelő akkor érezheti magát leginkább biztonságban a pénze hatékony felhasználását, mennyiségileg és minőségileg megfelelő létesítmény felépítését illetően, ha a műszaki ellenőrzés minden fontos részletre kiterjedően történik. A nyertes programtervezete olyan szintig számol a műszaki ellenőri feladatok meghatározó jellegével, hogy szemléltető táblázatos megoldást mutat be a munka végzésének módszeréről, majd szövegesen további 7 oldalon ismerteti a munka fázisait. A kérelmező programtervezete 1,5 szöveges oldalból áll, és hiányoznak belőle a feladat átgondoltságát tükröző adatok.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az indokaiban ismertetett többletelemek, valamint a két programtervezet itt vázolt különbözősége folytán helytállóan adott a kérelmezőnek 4 ponttal kevesebbet, mint a nyertesnek.
A harmadik részszempontra – a lebonyolítói, tervezői művezetői, koordináció és műszaki ellenőri feladatok ellátásának programtervezete – a nyertes 20 pontot, a kérelmező 15 pontot kapott. Ajánlatkérő e részszempont pontozásánál is a programtervezetből, valamint a dokumentáció VI. fejezete szerinti kérdőív adataiból indult ki. Ezen részszempontnál a második részszempontnál fennálló előnyöket a nyertes javára továbbá növelte az a tény, hogy meghatározta azokat az ellenőrzési pontokat is, melyek során az ajánlatkérő/megrendelő meggyőződhet a lebonyolítói, tervezői művezetési, koordinációs munkavégzése minőségéről, így pl. a műszaki ellenőrzés a kivitelezés folyamatában "az építtető által meghatározott és a vállalkozási szerződésben foglalt feltételrendszer" alapján történik, a kivitelezési munkák állásáról az előre meghatározott ütemterv szerint jelentéseket készít a megrendelő részére stb. Ezzel szemben a kérelmező ajánlata nem foglalkozik a megrendelőnek a lebonyolító/műszaki ellenőr munkavégzése ellenőrzési lehetőségének módjával. Ez a többlet a Döntőbizottság álláspontja szerint indokolttá tette a két ajánlat közötti, a 4 pontot meghaladó 5 pontos különbséget.
A negyedik részszempontból – szerződéses feltételek – ajánlatkérő a két ajánlatot egyenértékűnek tekintette, mindkettőre 20 pontot adott. Mindkét ajánlat tartalmazott a másikkal szemben olyan elemet, melyek ütköztetéseként ajánlatkérő az azonos pontszám mellett döntött. A kérelmező a lebonyolítási díj kifizetését a nagyobb kivitelezési szakaszok lezárásához igazította, a nyertes viszont a lebonyolító munkavégzésének mértékéhez kötött időarányos lebonyolításidíj-kifizetést igényelt. A nyertes 38 napban határozta meg a díj részére való kifizetésének határidejét, a kérelmező 30 napban. A Döntőbizottság e két szerződéses feltételt illetően a nyertes ajánlatát tekintette előnyösebbnek, mert az egyrészt saját – és nem egy harmadik személy, a kivitelező – munkájának mennyiségéhez köti a lebonyolítási díj mértékét és esedékességét, másrészt hosszabb fizetési határidőt biztosít a lebonyolítási számla kifizetésére.
Az ötödik részszempontból – kapcsolattartásra ajánlott megoldás – a nyertes ajánlatát 20 pontra, a kérelmezőét 10 pontra értékelte ajánlatkérő. Döntőnek tartotta a nyertes azon ajánlatát, hogy a tevékenység ellátásának teljes időtartama alatt folyamatosan biztosítja a helyszínen való jelenlétét. Kérelmező viszont csak általa indokoltnak tartott esetben ajánlotta a kivitelezés helyszínén való jelenlétét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő álláspontja helytálló, a kivitelezés időszakában nagyobb biztonságot jelent az építtető részére, ha megbízottja állandóan jelen van a munkaterületen. A nyertes ajánlata e tekintetben következetesnek is mondható, mert a programtervezetben meghatározott vállalásait (pl. egynapos számlaellenőrzés, szabványok, műszaki előírások betartásának folyamatos ellenőrzése, kivitelezői hiba észlelése esetén intézkedés az azonnali kijavítás érdekében) csak állandó helyszíni jelenlét útján tudja teljesíteni. A nyertes a kapcsolattartási sémában megadta mindegyik szakági (statikus, épületgépész, erős-gyengeáramú műszaki ellenőr, orvostechnológiai szakértő, biztonságtechnikai és tűzvédelmi biztos, környezetvédelmi szakértő, üzemeltetési szakértő) ellenőrének kapcsolattartási módját, a kérelmező kapcsolattartási sémája viszont csak azt tartalmazza, hogy a megrendelővel a közvetlen kapcsolatot a létesítményfelelős látja el, a létesítményfelelősön kívül csak a generál műszaki ellenőrt, a pénzügyi lebonyolítót és az orvostechnológia szakági műszaki ellenőrt határozza meg a nevében eljáró személyekként.
A Döntőbizottság ezen részszempontból is helytállónak tartja az ajánlatkérő értékelését.
A hatodik részszempont – teljesítési garanciák – tekintetében a két ajánlat között 1 pont eltérés mutatkozik a nyertes javára, a nyertes 19, a kérelmező 18 pontot kapott. Ennek indokaként ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a nyertes a mindkettőjük által felajánlott késedelmi kötbéren túl a megbízási díj 25%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbér fizetését is vállalta, valamint a nyertes által ajánlott késedelmi kötbér %-osan is magasabb volt.
A nyertes a hibájából bekövetkező késedelem 1–15 napjára a megbízási díj 3,0 százalékát, a 16 naptól a megbízási díj 8,0 százalékát ajánlotta fel késedelmi kötbérként. A kérelmező a hibájából bekövetkező késedelem minden egyes napjára 0,2%-os késedelmi kötbért ajánlott fel.
A nyertes ajánlata tehát a garanciák tekintetében is kedvezőbb, így ajánlatkérő pontozása ezen részszempontból is helytálló.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a nyertes ajánlata előnyösebb volt kérelmezőénél, ajánlatkérő értékelése jogszerű volt. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
Kérelmező az október 25-én tartott tárgyaláson kérelmét kiegészítette, kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok pontozásánál nem használta ki a felhívásban megadott, 1–20-ig terjedő ponttartományt.
A kérelmező kifogása elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kérelmező az ajánlatkérő által alkalmazott pontozási módszert szeptember 29-én, az eredményhirdetésen ismerte meg, ez időponttól a kérelemkiegészítés október 25-én történt előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 8.
Dr. Csitkei Mária s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
