KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8239)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.455/7/2000
Tárgy: a Herdlicska Közétkeztetési és Szolgáltató Egyéni Cégnek jogorvoslati kérelme Fejér Megye Önkormányzatának "közétkeztetés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Matuz Norbert ügyvéd (114 Budapest, Bartók Béla út 11–13.) által képviselt Herdlicska Közétkeztetési és Szolgáltató Egyéni Cég (1046 Budapest, Fóti út 56., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Fejér Megye Önkormányzata (8000 Székesfehérvár, Szent István tér, a továbbiakban: ajánlatkérő) "közétkeztetés vállalkozásba adása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, illetve a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. szeptember 6-án megjelent 36. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására.
A beszerzés tárgya és mennyisége az alábbiakban került megjelölésre:
A közétkeztetés vállalkozásba adása. A középiskolai és gyermekintézmények telephely szerinti csoportosítása 7 részre van felosztva. A tényleges és részleges 1999. évi tényállások alapján kimutatható adagszükséglet az ajánlati dokumentáció része.
Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta, azonban többváltozatú ajánlatot lehetett tenni a dokumentációban meghatározott alternatívák szerint. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban pedig a műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket írta elő. Itt került megjelölésre, hogy ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására kéri a Kbt. 44. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a megfelelő ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsítását.
Szintén az ajánlati felhívás 11. pontjában jelölte meg ajánlatkérő az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is, amely szemportok között hatodikként került megjelölésre az alábbi kitétel: ha az ajánlattevő nem rendelkezik az ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsításával.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg, az alábbi részszempontokkal és a hozzájuk kapcsolódó súlyszámokkal:
1. az ajánlati ár a jogszabály és a dokumentáció szerinti összetétel figyelembevételével (forint/nap/fő étkezési típusonként) 10
2. az áremelkedés nagysága a KSH április 1-jei inflációs rátájához viszonyított mértékben a szerződés időszakára vonatkozóan 9
3. a jogszabály szerinti 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet 2. sz. melléklet A), B) tábla értékét meghaladó ajánlat norma és kJ biztosítása a táblázatok szerinti minimum értékhez viszonyított százalékszám (Á tábla) és súlyérték (gramm) (B tábla) tételes bemutatásával 8
4. étrendváltoztatás éven belüli gyakorisága (havonta, kéthavonta, negyedévente, félévente 7
5. meglévő dolgozók átvételének szándéka a hét intézmény összlétszámának arányában 6
Ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez ajánlati dokumentációt is rendelkezésre bocsátott. Az ajánlati felhívás tanúsága szerint az ajánlatok bontására 2000. október 17-én került sor.
Az ajánlati felhívást támadva kérelmező 2000. szeptember 20-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglaltakat, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg az ajánlati felhívás 11. a), b), g) alpontjait és a 11. b) pontjának 6. francia bekezdését. Kérte továbbá ajánlatkérőnek az eljárási díj és a költségek viselésére történő kötelezését.
Kérelmének indoklásául az alábbiakat adta elő:
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában a műszaki alkalmasság igazolására megfelelő ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsítását kérte, illetve a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjaként is ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsításának hiányát írta elő.
Kérelmező álláspontja szerint az ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsítása hosszadalmas, több hónapig, esetleg 1 évig is elhúzódó eljárás eredményeként biztosítható. A közétkeztetési szolgáltatást végző vállalkozások közül tudomásuk szerint egy, legfeljebb két szolgáltató cég rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, ugyanakkor a tanúsítvány beszerzése érdekében szinte valamennyi kérelmező által ismert közétkeztetési szolgáltató már megindította a szükséges eljárást. Az előadottak alapján kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek a műszaki alkalmasság tanúsítására, illetve a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési szempontként történő ISO minőségbiztosítási rendszer tanúsító általi tanúsítása mint kívánalom, sérti a Kbt. esélyegyenlőségre vonatkozó szabályait, tekintettel arra, hogy ezen kitételnek igen kevés ajánlattevő tud megfelelni.
Kérelmező 2000. október 5-én kelt újabb beadványában hivatkozott az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM–NM–IKM együttes rendelet 10. §-ára, amely szerint az élelmiszer-előállítás folyamatában az előállítónak olyan minőségbiztosítási rendszereket – MSZ EN ISO 9000 szabványsorozat – vagy ezek egyes elemeit, illetve biológiai, mikrobiológiai, kémiai, fizikai, elemző és elhárító rendszereket, Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) – vagy ezek egyes elemeit alkalmaznia, amelyek biztosítják az élelmiszer közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi megfelelőségét. A hivatkozott jogszabály nem az ISO 9000 szabványsorozat és a HACCP rendszer együttes alkalmazását teszi kötelezővé, hanem választási lehetőséget biztosít az élelmiszer-előállítóknak a tekintetben, hogy az ott felsoroltak közül melyik minőségbiztosítási rendszert alkalmazza. A hivatkozott rendelet különbséget sem tesz a minőségbiztosítási rendszerek között, amennyiben az élelmiszer-előállító rendelkezik a két meghatározott rendszerfajta közül bármelyikkel, úgy a minőségi megfelelőséget a rendszerek már elismerik.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint nem sértették meg a Kbt. vonatkozó rendelkezésében foglalt esélyegyenlőség elvét, tekintettel arra, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján a műszaki alkalmasság igazolása keretében kérhető a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsítása. Az ISO a világ egyik legismertebb minőségbiztosítási rendszere, mely a legkülönbözőbb termelő és szolgáltató tevékenységekre beszerezhető. Ők a jelen közbeszerzési eljárás kapcsán 5 évre szóló szerződést kívánnak kötni az eljárás nyertesével, az önkormányzat fenntartásában működő 7 közoktatási intézmény közétkeztetése tárgyában. Ezen szolgáltatási feladat magas színvonalon, megbízható és hosszú távú ellátása érdekében kívántak olyan követelményt állítani az ajánlattevők felé, amelynek teljesítésére az ISO minőségbiztosítási rendszer tanúsító általi tanúsításával rendelkezőket látták a legalkalmasabbnak.
Ajánlatkérő előadta, hogy tudomása szerint legalább 5 társaság rendelkezik az általuk kívánalomként megjelölt tanúsítvánnyal. Előadták továbbá azt is, hogy a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának jogi lektora a kérelmező által kifogásolt alkalmassági, alkalmatlansági szempontpárra vonatkozó kikötést nem kifogásolta.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező által kifogásolt, az ajánlati felhívásnak a műszaki alkalmasság igazolására vonatkozó kitétele sérti-e a Kbt. 24. § (2) bekezdésében szabályozott esélyegyenlőség elvét.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelően kell ajánlatát elkészíteni.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a műszaki alkalmasság igazolására vonatkozóan 4. feltételként előírta a megfelelő ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsítását. Ugyanezen 11. b) pontjában meghatározásra kerültek az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai, pénzügyi, gazdasági alkalmatlanságra, illetve műszaki alkalmatlanságra szétbontva. A műszaki alkalmatlanság kritériumai között a 4. francia bekezdésben megjelölésre került azon kitétel, ha az ajánlattevő nem rendelkezik az ISO minőségbiztosítási rendszer működésének tanúsító általi tanúsításával.
Döntőbizottság megvizsgálta a Kbt. már idézett rendelkezéseit, illetve az ajánlati felhívás hivatkozott feltételeit, és megállapította, hogy az nem ütközik a Kbt. szabályaiba.
Az ISO minőségbiztosítási rendszer meglétének műszaki alkalmassági, illetve a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjaként történő előírása a közétkeztetés kapcsán sem jelenti az esélyegyenlőség kizárását egyes ajánlattevők számára.
Az ISO minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó tanúsítvány megszerzése meglehetősen elterjedt. Ezen körülményt maga a kérelmező sem vitatta, elismerve azon ajánlatkérői álláspontot, miszerint legalább 5 közétkeztetéssel foglalkozó ajánlattevő rendelkezik már ISO-tanúsítvánnyal.
Ajánlatkérő maga sem állította, hogy az MSZ EN ISO 9000 szabványsorozat alkalmazása a közétkeztetés vonatkozásában kötelező lenne, azonban a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azon álláspontját, miszerint ő a jelen közbeszerzési eljárás tárgyaként megjelölt szolgáltatást 7 közoktatási intézményben, mintegy 1600-1800 fő részére 5 éves szerződés keretében kívánja biztosítani, amelynek a magas színvonalú teljesítésére garanciát az ISO minőségbiztosítási rendszer meglétében lát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjában rögzítettek szerint lehetősége van arra, hogy a műszaki alkalmasság igazolására az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítását kérje követelményként. Ezen minőségbiztosítási rendszer az MSZ EN ISO 9000 szabványrendszer is lehet, tekintettel arra, hogy ezen minőségbiztosítási rendszerrel már több ajánlattevő is rendelkezik.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 31.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
