KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8241)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.437/8/2000
Tárgy: Start Autó Kft. jogorvoslati kérelme a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Rozsályi Ágota ügyvéd (1052 Budapest, Fehérhajó u. 12–14.) által képviselt Start Autó Kft. (1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 57., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (1675 Budapest-Ferihegy, Pf. 53., a továbbiakban: ajánlatkérő) "VW típuscsalád alkatrészek, évi 60 millió forint értékben 100 db személygépkocsihoz, 70 db mikrobuszhoz" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért ajánlatkérőt 1 500 000 Ft (azaz Egymillió-ötszázezer forint) bírság megfizetésére kötelezi.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. június 28-án megjelent 26. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására.
A beszerzés tárgya és mennyiségeként az alábbiak kerültek megjelölésre: VW típuscsalád alkatrészek, évi 60 millió forint értékben, 100 db személygépkocsihoz, 70 db mikrobuszhoz.
A beszerzés tárgyának részletezését és mennyiségének meghatározását a dokumentáció tartalmazta. A mennyiségektől az ajánlatkérő ±25%-kal eltérhetett, de a keretmennyiség kimerítését nem garantálta.
Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta, azonban többváltozatú ajánlat tételére lehetőséget nyújtott.
A nyertes ajánlattevővel szállítási keretszerződést kívánt kötni, 1 éves határozott időtartamra, a teljesítés ezen belül pedig szakaszos lett volna. Ajánlatkérő megjelölte az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, illetve meghatározta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül megjelölésre az alábbi részszempontokkal és a hozzájuk kapcsolódó súlyszámokkal:
– Termék minősége a dokumentációban meghatározottak szerint 8
– Ajánlati ár 7
– Garanciális feltételek 5
– Vállalt szállítási határidő 5
– Szállítási feltételek 3
Az egyes részszempontokra adható pontszámokat ajánlatkérő 1–10 között határozta meg.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, amely tartalmazta a részletes pályázati feltételeket, a szállítási szerződés tervezetét, valamint a műszaki meghatározást.
A műszaki meghatározás keretében ajánlatkérő megadta az alkatrészek specifikációját, az alábbi módon:
– VW Transporter típusú gépkocsikhoz felsorolta az alkatrészeket 1–111-ig terjedő tételszám alatt. Minden egyes megnevezett tételhez cikkszámot, illetve éves mennyiségre utaló darabszámot tüntetett fel.
– VW Golf típusú gépkocsikhoz megnevezte az alkatrészeket 1–70-ig, cikkszám, illetve darabszám megjelöléssel.
– VW Póló típusú gépkocsikhoz 1–70-ig megjelölte az alkatrészeket, szintén cikkszám és darabszám megjelöléssel, illetve
– VW Seat Ibiza típusú gépkocsikhoz az alkatrészek 1–30-ig kerültek megjelölésre.
Minden egyes, a fent részletezett táblázat alján ajánlatkérő feltüntette az alábbi kitételt, illetve az alábbi megkötést: "Az alkatrészek eredeti gyári előállításúak lehetnek."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció fent részletezett előírásaival kapcsolatosan az ajánlattevőktől kapott kérdések nyomán három alkalommal is értelmezte a gyári eredet fogalmát.
2000. július 11-én az alábbiakat válaszolta: "Gyári eredetűnek az alábbi esetekben minősülhetnek alkatrészek:
– gyári emblémával jelölt, az illetékes autógyár kereskedelmi hálózatában forgalmazott alkatrészek,
– olyan "utángyártott" alkatrészek, melyek ISO-minősítéssel bíró üzemben készültek, és a szállító megfelelőségi nyilatkozatot tesz,
– a termék garanciája egyenértékű az autógyárival."
Hasonló kérdésre július 19-én az alábbi választ adta:
"Gyári eredetű alkatrésznek a márka saját dealerhálózatán keresztül értékesített alkatrész minősül."
Július 27-én pedig ezen választ küldte:
"Eredeti gyári alkatrésznek a márka saját dealerhálózatán keresztül, gyári csomagolásban értékesített alkatrész minősül."
Az ajánlatok bontási határidejére 2000. augusztus 10-ére ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Porsche Interautó Pest Kft., a Láng Autóalkatrész Kft. és a Wolf Kft.
Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat megvizsgálta, majd hiánypótlási lehetőséget biztosított, és értékelve a benyújtott ajánlatokat, nyertesként a Porsche Interautó Pest Kft.-t jelölte meg.
Kérelmező 2000. szeptember 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen, melyben kérte ezen döntés jogszerűségének megvizsgálását, illetve a döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmének részletes indokolására előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban az alkatrészekkel kapcsolatos minőségi követelmények tekintetében egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, hiszen a dokumentációban szereplő eredeti gyári előállítású kitétel kapcsán az ajánlattevők kérdésére három időpontban három különböző tartalmú pontosító válasz érkezett.
Sérelmezte továbbá ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelése során adott pontszámokat is.
Az 1. sz. vizsgálati részszempont a termék minősége vonatkozásában ajánlatkérőnek az összegzésben rögzített írásbeli véleménye, miszerint kérelmező nem tartozik a Volkswagen márkakereskedői közé, nincs összefüggésben a szállított termék minőségével. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő vele kapcsolatosan nem a termékek minőségét, hanem a márkakereskedői hálózathoz való tartozás tényét értékelte. Előadta kérelmező továbbá, hogy az ajánlatában szereplő alkatrészféleségek közül 66% gyári csomagolású alkatrész, a további 30% nagy nemzetközi autóalkatrész-gyártók terméke, akik a nagy autógyárak közvetlen beszállítói. Így ezen termékek minősége a gyári alkatrészek minőségével egyenértékű. A maradék 4% kivétel nélkül valamelyik ISO 9000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező gyárban készült alkatrész. Ajánlatkérő ezen részszempont értékelésénél a fenti tényeket nem vette figyelembe.
Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek a termékminőség értékelésekor a terméket kellett volna minősítenie és nem a céget, tekintettel arra, hogy az összegzés szöveges indokolásából az derül ki, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők vonatkozásában vizsgálta az ISO minőségbiztosítási rendszer meglétét, azonban ez álláspontjuk szerint ezen bírálati részszempont vonatkozásában indifferens.
A 2. sz. bírálati részszempont, az ajánlati ár vonatkozásában az ajánlatkérő által adott pontszámokat kérelmező elfogadta, de megjegyezni kívánta, hogy nem állapítható meg az összegzésből az, hogy milyen elv vagy matematikai képlet alapján végezte az értékelést ajánlatkérő.
A 3. sz. bírálati részszempont, a garanciális feltételek vonatkozásában azt kifogásolta kérelmező, hogy minden ajánlattevő egyformán 10-10 pontot kapott.
Az összegzésből megállapíthatóan ajánlatkérő csak a garancia általános idejét vette figyelembe, illetve nem derül ki, hogy az egyéb garanciális megajánlott feltételeket milyen módon értékelte. Ők ugyanis nem csak a hibás alkatrész cseréjét, hanem az egyéb költségek (pl. újrabeszerelési költségek) megtérítését is vállalták.
Ezen bírálati részszempont kapcsán kifogásolta kérelmező ajánlatkérőnek azon intézkedését, miszerint a Láng Kft.-nek hiánypótlást biztosított arra vonatkozóan, hogy nyilatkozzon a garanciális feltételekről. Kérelmező álláspontja szerint hiánypótlásra a Kbt. 43. § (4) bekezdése kizárólag a Kbt. 44. és 46. §-ok szerinti igazolások, ill. nyilatkozatok utólagos csatolását teszi lehetővé. A Láng Kft.-nek biztosított lehetőség már ajánlatmódosításnak minősül.
A 4. sz. bírálati részszempont, a szállítási határidő vonatkozásában szintén azt sérelmezte kérelmező, hogy az összegzésből nem derül ki az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési szempont.
Szintén az összegzésben megfogalmazottakból kiindulva feltehetően ajánlatkérő csak a maximális szállítási határidőt vette figyelembe, mivel csupán a raktárkészleten nem tartott alkatrészek szállítási határidői kerültek ismertetésre.
Az 5. sz. bírálati részszempont, a szállítási feltételek vonatkozásában sem állapítható meg, hogy ajánlatkérő hogyan, milyen szempontok alapján értékelt, tekintettel arra, hogy mind a négy ajánlattevő esetén a "telephelyre szállít" megjegyzés szerepel az indokolásban.
Az ajánlati felhívás, valamint az ajánlati dokumentáció szerint a teljesítés helye Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér ajánlatkérő raktárai. Ennek értelmében a telephelyre szállítás pályázati feltétel volt, melynek költségeit értelemszerűen a szállítónak kell viselnie.
Az összegzésből tehát az állapítható meg, hogy ajánlatkérő ezen bírálati részszempont kapcsán olyan szempontot vett figyelembe, amelynek vállalása egyébként is érvényességi alapkövetelmény volt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Részletes indokolásképpen a bírálati részszempontok sorrendjében az alábbiakat adta elő:
Álláspontja szerint az ajánlati dokumentációban az alkatrészekre vonatkozó műszaki specifikáció meghatározásánál, valamennyi oldal alján vastag betűvel szerepelt az a feltétel, hogy az alkatrészek eredeti gyári előállításúak lehetnek. Ezen minőségi meghatározással kapcsolatosan kérelmező két alkalommal is kérdést intézett hozzá az eredeti gyári előállítási jelző definiálásával kapcsolatosan. Utolsó, 2000. július 25-én kelt válaszában leszögezte, hogy eredeti gyári alkatrésznek kizárólag a márka saját dealerhálózatán keresztül, gyári csomagolásban értékesített alkatrész minősül. Az értékelés során azon ajánlattevők kaptak 10 pontot, akik eredeti gyári alkatrészekre tettek ajánlatot; míg a többi ajánlattevő ennél kevesebb pontot kapott. Ezen bírálati részszempont kapcsán nem a márka-dealerhálózathoz való tartozást értékelte, hanem valóban az alkatrészek minőségét vette figyelembe.
Az ajánlati ár vonatkozásában a nyertes ajánlattevő a kedvezőtlenebb árra azért kapott magasabb pontszámot, mert a kérelmező több ajánlatkérő által kért tételre nem adott ajánlatot, így alacsonyabb ajánlati ára nem volt összehasonlítható azon ajánlati árakkal, amelyek valamennyi tétel árát tartalmazták.
Garanciális feltételek pontozásánál valamennyi ajánlattevő azonos pontszámot kapott, mivel azonos feltételeket vállaltak. A garancia ideje megegyezett minden pályázónál. A kérelmező által említett előnyös feltételeket ajánlatkérő nem kívánta igénybe venni, így azokat az értékelésnél sem tudta pluszponttal jutalmazni.
A szállítási határidő részszempont értékelésénél az összességében legelőnyösebb szállítási határidőt értékelte ajánlatkérő maximális pontszámmal. A raktárról történő szállítást úgy tekintették, hogy annál sor kerül a szállításra. Ajánlatkérő szempontjából a kismértékű eltérés nem releváns, tehát nem fontos, hogy a szállítás 1 vagy 5 óra alatt történik, ezért az órában megadott határidőket ajánlatkérő azonosnak tekintette. Ebben a tekintetben egyébként nem volt az ajánlatok között lényegesebb eltérés, így a nem raktárról történő szállítás határideje döntötte el, hogy az egyes ajánlatokat hány pontra értékelte ajánlatkérő.
Ajánlatkérő nem tudta elfogadni kérelmezőnek azon felvetését sem, miszerint az általa nyújtott szállítással kapcsolatos pluszszolgáltatások nem kerültek értékelésre. Ennek oka az volt, hogy ezen pluszszolgáltatások igénybevételére ajánlatkérő nem tart igényt.
Egyéb érdekeltek részéről a Porsche Inter Autó Budapest Kft. tett észrevételt, amelyben kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Előadta, hogy álláspontja szerint kérelmező értelmezésével ellentétesen a termék minőségének összességében történő vizsgálata során ajánlatkérő azt tette vizsgálat tárgyává, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e az ISO 9002 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel, tekintettel arra, hogy ezen előírás kifejezetten az ajánlati felhívásban rögzített előírás és ezáltal érvényességi feltétel volt.
Az 1. sz. bírálati részszempont a termék minősége kapcsán ajánlatkérő által meghatározott követelmény volt, hogy az alkatrészek eredeti gyári előállításúak lehetnek. A táblázat cikkszámoszlopa a cikkszámok megjelölésével egyértelműen, félre nem érthető módon a Volkswagen gyár eredeti alkatrészeit írta elő, amely kitétellel kapcsolatosan ajánlatkérő nem adott semmilyen eltérési lehetőséget. Ezen feltételnek kérelmező maga által is elismerten csak 66%-ban tett eleget. Álláspontjuk szerint ezen részszempont értékelésekor ez a tény került figyelembevételre, és nem az a körülmény, hogy ajánlattevő nem tartozik a Volkswagen márkakereskedők közé. Ajánlatkérő a 2000. október 6-án megtartott tárgyaláson bejelentette, hogy a szerződést megkötötte 2000. szeptember 27-én.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatokat érvényesség vonatkozásában. Megállapította, hogy a Láng Kft. ajánlata nem tartalmazza azon igazolást, miszerint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alappal szemben nincs tartozása.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának 4. francia bekezdésében előírta, hogy ajánlattevőknek csatolni kell a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat is.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja, és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Láng Kft. a fent idézett Kbt. 46. § (5) bekezdés szerinti Munkaerő-piaci Alaptól származó igazolást nem csatolta, holott fizetési kötelezettsége ezen alap felé minden olyan munkáltatónak fennáll, aki munkavállalót alkalmaz.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Wolf Kft. ajánlata sem tartalmazza az ajánlati felhívás 11. a) pontjának 4. francia bekezdésében meghatározott Kbt. 46. § (4), illetve (5) bekezdéseiben megfogalmazott nyilatkozatokat, illetve igazolásokat az elkülönített állami pénzalapok irányában fennálló fizetési kötelezettség kapcsán.
A Wolf Kft. anyaga a fenti hiányosságon kívül nem tartalmazta a Volkswagen Transporter 96., a Volkswagen Golf 57., a Volkswagen Póló 50. és a Seat Ibiza 13., 15. és 18. sorszámú tételeire vonatkozó ajánlatot.
Ezen hiányosság kapcsán is megállapítható az ajánlat érvénytelensége, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 2. d) pontjában a részajánlat tételének lehetőségét kizárta.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A fent idézett jogszabályhely alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a Láng, mind a Wolf Kft. ajánlata érvénytelen a fentiekben megjelölt hiányosságok miatt.
Tekintettel arra, hogy mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlata érvényes és teljes körű, ezért a Döntőbizottság összehasonlította a két ajánlatot az alábbiak szerint:
1. sz. bírálati részszempont, a termék minősége a dokumentációban meghatározottak szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban a termék minőségére vonatkozóan a termék megnevezés cikkszámot, illetve éves mennyiségre vonatkozó adatokat tartalmazó táblázat alatti kitételen kívül, miszerint "az alkatrészek eredeti gyári előállításúak lehetnek", más előírás nem volt található. Ezen követelménnyel kapcsolatosan az ajánlattevők által feltett kérdésekre ajánlatkérő három ízben adott írásban kiegészítést, amint azt a jelen határozat tényállási része tartalmazza.
Ezen kiegészítések azonban egymással ellentétesek, így nem állapítható meg egyértelműen az, hogy az eredeti gyári előállítás alatt ajánlatkérő milyen minőségi követelményeket írt elő, illetve milyen minőségű alkatrészekre várt ajánlatot.
A fentiek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett; hogy az 1. sz. részszempont vonatkozásában nem tesz különbséget az ajánlatok között, és nem veszi azt figyelembe, hogy az azokban megajánlott alkatrészek eredeti gyári alkatrészek-e. Mindkét ajánlattevő ezen ajánlati részszempontra megkapja a maximális 10-10 pontot.
A 2. sz. bírálati részszempont az ajánlati ár.
Az ajánlati ár vonatkozásában kérelmező ajánlatában 25 171 601 Ft-os árra tett ajánlatot, míg a nyertes Porsche Kft. 29 189 491 Ft nettó árajánlatot tett. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlati árára 8 pontot, míg a nyertesére 7 pontot adott az összegzésben feltüntetve.
A Döntőbizottság összehasonlítva a két ajánlatot és figyelembe véve az adható értékelési pontszám alsó és felső határát, illetve az ajánlati elemek vonatkozásában az arányosítás elvét alkalmazva megállapította, hogy kérelmező ajánlati ára 10 pontot, míg a nyertes által megajánlott ár 8,6 pontot érdemel.
A garanciális feltételek, a szállítási határidő és a szállítási feltételek elnevezésű 3., 4. és 5. vizsgálati részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által adott pontszámok arányban állnak az ajánlattevők által a bírálati részszempontokra adott ajánlati elemek tartalmával.
Az ajánlatkérő által az egyes bírálati részszempontok vonatkozásában meghatározott súlyszámokat is figyelembe véve, a Döntőbizottság a kérelmező és a nyertes ajánlatának értékelése kapcsán az alábbi eredményt kapta:
– kérelmező 80+70+50+50+30 = 280 pont,
– nyertes 80+60,2+50+40+27 = 257,2 pont.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kérelmező tette, ellentétben az ajánlatkérő által megjelölt nyertessel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, miszerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás résszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű, azonos pontszámú ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4), (5) bekezdése alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság a korábbiakban részletezettek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében rögzített elvek szerint végezte az ajánlatok összehasonlítását, és nem az általa meghatározottak szerint végezte az értékelést.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. fent idézett 59. § (1) bekezdésében rögzítetteket is, tekintettel arra, hogy az eljárás nyerteseként nem az általa meghatározott elbírálási szempontok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, és nem ezen gazdálkodó szervezettel kötötte meg a szerződést.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és f) pontja alapján bírságot szabott ki, a költségek viselésére való kötelezésre pedig a 88. § (1) bekezdés h) pont alapján került sor.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 26.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bakonyi Dolli s. k.
közbeszerzési biztos
