MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (8244)
Kf.VI.28.328/1999/9. szám
A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kömlei Károly jogtanácsos által képviselt Gyöngyös Város Önkormányzata (43200 Gyöngyös, Fő tér 13.) I. rendű, a Haszonicsné dr. Ádám Mária ügyvéd (1134 Budapest, Huba u. 10.) által képviselt Fővárosi Kertészeti Rt. (1073 Budapest, Dob u. 90.) II. rendű és a dr. Papcsák Ferenc ügyvéd (2083 Solymár, Panoráma u. 67.) ügyvéd által képviselt Lián Kertészeti Kht. (1119 Budapest, Thán Károly u. 3–5.) III. rendű felpereseknek a dr. Farkas Gyöngyi jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság 1998. április 27. napján kelt 8.K.31.833/1988/7. számú ítélete ellen az I. rendű, II. rendű és III. rendű felperesek által 8., 11., 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelesek a felperesek megfizetni az alperesnek – 15 nap alatt – 5000-5000 Ft (ötezer-ötezer forint), összesen 15 000 Ft (tizenötezer forint) másodfokú eljárási költséget.
Köteles a II. rendű felperes megfizetni az államnak – az illetékhivatal külön felhívására – 13 500 Ft (azaz tizenháromezer-ötszáz forint) fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő I. rendű felperes a K. É. 1998. június 3-i 22. számában ajánlati felhívást tett közzé, melynek tárgya Gyöngyös város központi belterületén lévő zöldterületek fenntartása volt.
Az ajánlati felhívás rögzítette, hogy az ajánlat mennyisége a Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott dokumentációban részletezettek szerinti, illetőleg a felhívás 13. pontja alapján az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján történik, melynek sorrendje: ajánlati összeg; referencia; minőségbiztosítás.
Az ajánlati felhívás a részteljesítés lehetőségét kizárta, és tartalmazta azt is, hogy nem lehet többváltozatú ajánlatot tenni. Az ajánlati felhívás 15. pont (5) bekezdése szerint az elbírálás időpontja az ajánlattételi határidőt követő ülésterv szerinti első képviselő-testületi ülés.
Az I. rendű felperes által rendelkezésre bocsátott – a felhívás részleteit tartalmazó – dokumentáció elsődlegesen rögzítette, hogy csak a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) és az ajánlati dokumentációban előírtakat kielégítő ajánlatot tartja érvényesnek. A dokumentáció 5. pontja előírta, hogy az ajánlattevőnek meg kell nevezni a tevékenység végzése során keletkező hulladék lerakási helyét, továbbá, hogy milyen környezetbarát szerveshulladék-kezelési technológiát használ, milyen szervesanyag-komposztálásra alkalmas géppel rendelkezik, valamint milyen javaslata van esetleges szerződéskötés esetén a keletkezett összes szerves anyag komposztálására.
A dokumentáció hat melléklet kitöltését igényelte, a mellékletek egy részét a pályázat érvényességi feltételéül téve. Érvényességi feltételt képezett az 1. számú melléklet kitöltése, melyben az ajánlattevőnek a parkfenntartási tevékenységre vonatkozó árajánlatot egységárban, munkanemenkénti éves árban és az összes ajánlati árban kellett megadnia, akként, hogy az I. rendű felperes megnevezte a munkanemet, meghatározta a területet és a gyakoriságot. A 6. számú melléklet kitöltése a pályázat érvényességének nem volt feltétele.
A dokumentáció 1. számú mellékletének 97. pontja a lerakóhelyi díjakat kérte meghatározni, a 6. számú melléklet pedig az elmúlt három év belterjes, parkfenntartásra vonatkozó összes, önkormányzattal és egyéb partnerrel kötött szerződéses kapcsolat alakulása közlését kérte, annak feltüntetésével, hogy a szerződést megkötötték, vagy nem újították meg.
Az I. rendű felperes felhívására a II. rendű és III. rendű felperesek nyújtottak be ajánlatot, melyet az I. rendű felperes 1998. július 14. napján bontott fel.
Az ajánlattevő II. rendű felperes – időközben működését átszervezve – tevékenysége részét átadta alvállalkozó tulajdonostársának. Az általa kitöltött 6. számú melléklet nem minden, a II. rendű felperessel kapcsolatban álló önkormányzat tekintetében került kitöltésre 1996. évre.
A III. rendű felperes ajánlata csak a dokumentáció 1. számú melléklete 97. pontjában megjelölt lerakóhelyi díjak egy részére vonatkozóan adott ajánlatot azzal, hogy a parki hulladék 95%-a komposztálható, és csak 5%-át kell lerakóhelyre szállítani.
A II. rendű és III. rendű felperesek képviselője jelenlétében az I. rendű felperes 1998. szeptember 10-i ülésén tárgyalta az ajánlatokat a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint az Önkormányzati Jogi és Ügyrendi Bizottság; a Gazdasági Adó- és Költségvetési Bizottság előterjesztései alapján. A nyilvános ülésen – miután a III. rendű felperes akként nyilatkozott, hogy a komposztáló gépe működik, s ezzel kapcsolatosan költséget nem kíván áthárítani – meghozta a 189/1998. (IX. 10.) Kt. számú határozatát (a továbbiakban: Kt. határozat), melyben a III. rendű felperest jelölte meg nyertes pályázóként. A határozat azonnali határidővel felhatalmazta a polgármestert a szerződés megkötésére, egyben utasította a Városüzemeltetési Igazgatóságot az eredmény Kbt. szerinti kihirdetésére, mely eredményhirdetést az I. rendű felperes 1998. szeptember 21. napján tartotta meg. A polgármester a III. rendű felperessel az ülés napján a szerződést megkötötte.
E határozat ellen a II. rendű és III. rendű felperesek terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet. A II. rendű felperes jogorvoslati kérelme szerint a III. rendű felperes a dokumentációban meghatározott lerakóhelyi m3-mennyiség helyett más mennyiséget számított fel, ezzel az ajánlat műszaki tartalmát megváltoztatta. A változtatás folytán hamis adatot szolgáltatott, ajánlatában nem a felhívás szerinti teljesítést vállalta. Hivatkozott arra is, hogy az I. rendű felperes eltért a felhívás elbírálási szempontjaitól, valamint arra, hogy a bírálat 30 napon túli, melynek következtében az eljárást eredménytelennek kell tekinteni.
A III. rendű felperes jogorvoslati kérelme szerint a II. rendű felperes szolgáltatott hamis adatot azzal, hogy nem tüntette fel azokat a budapesti kerületeket, ahol a saját, illetve alvállalkozója szerződése megszűnt.
Az alperes a II. rendű felperes jogorvoslati kérelmének részben helyt adva az 1998. október 27. napján kelt D.206/13/1998. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű felperes megsértette a Kbt. 52. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, az 52. § (2) bekezdés d) pontját, ezért vele szemben 500 000 forint pénzbírságot szabott ki, továbbá kötelezte az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére is, míg ezt meghaladóan a II. rendű felperes, továbbá a III. rendű felperes jogorvoslati kérelmét elutasította.
Az I. rendű felperes kereseti kérelmében az alperesi határozat részbeni megváltoztatását és az őt terhelő marasztaló rendelkezések mellőzését kérte, hivatkozva arra, hogy a határozatban megjelölt jogsértést nem követte el, a III. rendű felperes ajánlata megfelelt a pályázati kiírásnak.
A II. rendű felperes kereseti kérelme szerint az I. rendű felperes az ajánlatokat értékelő bizottság megalakításának elmulasztásával megszegte a Kbt. 31. § (3) bekezdését, azzal, hogy 30 napon belül nem hirdette ki az elbírálás eredményét, megszegte a Kbt. 55. §-át is. További jogszabálysértésként jelölte meg a Kbt. 56. §-át, azzal, hogy az I. rendű felperes nem állapította meg, hogy a komposztálás körében a nyertes ajánlata nem felelt meg a kiírásnak. Megítélése szerint – mivel az I. rendű felperes nem az elbírálási szempontok szerinti ajánlatot hirdette ki nyertesnek – megszegte a Kbt. 59. § (1) bekezdését, illetőleg a Kbt. 60. §-át azzal, hogy az eljárás a hivatkozott szakasz 1. § c) pontja alapján eredménytelen volt. További jogszabálysértésként jelölte meg a Kbt. 61. és 62. §-át, mert az I. rendű felperes nem közölte az eredményhirdetés időpontját, és ezt megelőzően a szerződést a nyertessel megkötötte. Végül kérte annak megállapítását, hogy a III. rendű felperes hamis adatokat közölt a pályázati kiírás 1. számú melléklete 97. pontja tekintetében, melyre vonatkozóan kérte alkalmazni a III. rendű felperessel szemben a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének e) pontját, mely a jövőre nézve tiltja meg a közbeszerzési eljárásban való részvételt.
Mindezek folytán a II. rendű felperes kereseti kérelme az alperesi határozat részbeni megváltoztatását indítványozta. A III. rendű felperes keresetében az alperesi határozat részbeni megváltoztatását az I. rendű felperest marasztaló rendelkezések, továbbá a határozat indokolásának a Kbt. 59. §-ára vonatkozó részében történő indokolása mellőzését és annak megállapítását kérte, hogy a II. rendű felperes hamis adatot szolgáltatott az önkormányzati kapcsolatai alakulásáról, mely következtében ajánlatát mint érvénytelen ajánlatot kellett volna kizárni.
Az alperes a keresetek elutasítását és a felperesek perköltségben történő marasztalását kérte azzal, hogy határozata jogszerű volt.
Az elsőfokú bíróság a II. rendű és a III. rendű felperesek keresetét részben alaposnak, míg az I. rendű felperes keresetét alaptalannak ítélte.
Ítéletének indokolásában a II. rendű felperes ajánlatával kapcsolatosan megállapította, hogy az ajánlat 6. számú melléklete tekintetében nem tartalmazta az összes vonatkozó adatot, az adat közlését a dokumentációban az I. rendű felperes előírta, ezzel azt a dokumentáció részévé tette, melynek következtében arra a Kbt., és nem az ajánlatkérő nyilatkozata vonatkozik.
Mindezek folytán az erre adott válasz – habár a dokumentáció érvénytelenségi okként azt nem kívánta kezelni – nem felelt meg a dokumentáció előírásának, ezért a Kbt. 43. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján a II. rendű felperes ajánlata érvénytelennek minősült. Az ajánlat érvénytelenségét állapította meg az elsőfokú bíróság a III. rendű felperes tekintetében is azon indokolással, mely szerint a III. rendű felperes a dokumentáció 1. számú melléklete 97. pontjában előírt mennyiség lerakóhelyre történő elhelyezését csak töredékmennyiségre vállalta, melynek folytán ajánlata nem elégítette ki a dokumentációs feltéteket, ezért ajánlata, szintén a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján meghatározott okból érvénytelen. A II. rendű felperes a 6. számú mellékletének nem teljes körű adatszolgáltatásával, valamint a III. rendű felperes a dokumentáció 1. számú melléklete 97. pontjának adatszolgáltatásával kapcsolatosan az elsőfokú bíróság annak hiányosságát és nem hamis voltát állapította meg, hivatkozva arra, hogy hamis adatszolgáltatás az ajánlat kizárását csak akkor eredményezheti, ha megállapítható, hogy az adatot szándékosan az érintett felek megtévesztése céljából közölték, s az a tévedésbe ejtésre valóban alkalmas volt. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a perbeli ajánlatokkal szemben e törvényi kritérium nem volt megállapítható.
Az I. rendű felperes tekintetében az első fokú ítélet hivatkozott a Kbt. 52. § (1) és (2) bekezdés d) pontjára, az 56. § (1) bekezdésére, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdésére, azzal, hogy az I. rendű felperes – miután a II. rendű és III. rendű felperesek ajánlata érvénytelen volt – az ajánlatok bírálata kapcsán a hivatkozott Kbt.-szabályokat megszegte. További jogszabálysértésként értékelte az elsőfokú bíróság az I. rendű felperes tekintetében azt, hogy az eredményhirdető ülésére az ajánlattevőket nem hívta meg, a szerződést viszont a Kbt. szerinti eredményhirdetést megelőzően megkötötte a III. rendű felperessel, mely eljárás a Kbt. 62. §-ának megsértését eredményezte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindhárom felperes fellebbezett.
Fellebbezésében az I. rendű felperes az alperesi határozat megváltoztatását és az őt marasztaló rendelkezések mellőzését kérte. Megítélése szerint mind a II. rendű, mind a III. rendű felperesek ajánlatai érvényesek voltak, eljárása során a Kbt. 52. § (1) és (2) bekezdés d) pontjának, valamint az 56. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdésének jogszabálysértése nem állapítható meg. E körben kifejtette, hogy a határozatot hozó 1998. szeptember 10-i nyilvános ülésén nem rendelkezhetett a döntés írásba foglalásáról, ez csak a határozat meghozatalát követő munkanapon történt meg. Az írásba foglalt döntést azonnal átadta a III. rendű felperesnek, melynek folytán a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szerződés létrejött.
A II. és III. rendű felperes hiányos, téves adatszolgáltatása folytán bekövetkezett érvénytelenség tekintetében az I. rendű felperes hivatkozott arra, hogy az ajánlati dokumentáció nem írhatta elő kötelező jelleggel a komposztálási technológia alkalmazását, a pályázó számára nyitva hagyta azon kérdést, hogy milyen környezetbarát szerveshulladék-kezelési technológiát használ, illetőleg milyen – szerves anyag komposztálására alkalmas – géppel rendelkezik. Ennek következtében a II. rendű felperes megjelölte az általa alkalmazni kívánt komposztálási technológiát, és a teljes hulladék megsemmisítésével kapcsolatos költségeket feltüntette árajánlatában, míg a III. rendű felperes a komposztálás után visszamaradt hulladék lerakóhelyen történő elhelyezésével kapcsolatosan tett árajánlatot.
A II. rendű felperes hiányos adatszolgáltatásával kapcsolatban az I. rendű felperes kifejtette, hogy az bizonyítottá a bírói szakban vált, s annak szándékossága nem vitatható.
A II. rendű felperes fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének a II. rendű felperes ajánlata érvénytelenségére vonatkozó indokolása téves, mert a 6. számú melléklet kitöltése nem volt érvényességi feltétel, és annak esetleges pontatlansága nem eredményezhette a pályázat érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdése szerint. Utalt a fellebbezés arra is, hogy a III. rendű felperes hamis adatot szolgáltatott ajánlatában, mert egyértelműen megállapítható, hogy komposztálásra vonatkozóan kötelezettséget vállalt, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan hatósági engedéllyel nem rendelkezett. Az engedély tudatában tett nyilatkozat pedig szándékos, és megalapozza a hamis adatszolgáltatás tényét. Továbbra is fenntartotta kereseti kérelmét – melyet az elsőfokú bíróság elkésettség folytán utasított el – a tekintetben, hogy a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdése és a 60. § (1) bekezdése alapján a pályázat eredménytelen volt.
A III. felperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását kérte. Indokolásul előadta, hogy a II. rendű felperes az ajánlat 6. számú mellékletében hamis adatot szolgáltatott. A dokumentáció I. számú melléklet 97. pontjával kapcsolatosan a III. rendű felperes kifejtette, hogy az ajánlata érvényes volt, indokolatlanul hátrányos helyzetbe került volna, ha a komposztálási lehetőséget az ajánlatából és a pályázati ár meghatározásából mellőzi. Megítélése szerint az ajánlat egészéből egyértelműen kiderül; hogy a komposztálást ingyen végzi, mert az ajánlat többi részében ezért díjigény nem került megjelölésre, így az I. rendű felperes a szerződés megkötésekor, valamint az eredmény kihirdetésekor jogszabályt nem sértett. A pályázatot értékelő önkormányzati ülésre valamennyi ajánlattevő meghívást kapott, a képviselő-testület a döntését az ülésen meghozta, és azt kihirdette. A szerződés természetszerűleg csak az ezt követő első munkanapon, 1998. szeptember 14-én került aláírásra, illetve a III. rendű felperes részére átadásra. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte.
A fellebbezések – az alábbiak szerint – alaptalanok.
Az I. rendű felperes fellebbezésével kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság a következőket állapította meg:
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat az ajánlati felhívásban közzétett szempontok alapján elbírálni. A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Azzal, hogy a II. rendű és III. rendű felperesek ajánlata a dokumentációban meghatározott feltételektől eltérő volt, megvalósította a Kbt. 52. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt érvénytelenségi okot, melynek folytán az I. rendű felperesnek a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok érvénytelenségét kellett volna megállapítania, ennek következménye, hogy az érvénytelen ajánlatot tevő az eljárás további szakaszában nem vehet részt. A II. rendű felperes adatközlésének valótlanságára már az 1998. augusztus 25-i szakvélemény is utalt, így azt az I. rendű felperes döntéshozatalakor már észlelhette. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság osztotta az első fokú ítélet indokolásában foglaltakat a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján elsőként azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok nem esnek-e érvénytelenséget eredményező okok alá. Csak ezt követően lehet az érvényes ajánlatokat a bírálati szempontból megvizsgálni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki, melyre a (2) bekezdés alapján – a többi között – az ajánlattevőket meg kell hívnia. A Kbt. 62. § (1) bekezdésének megfelelően, ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja a jelen lévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása lehet, vagy ha a (2) bekezdés szerint a szerződéskötés időpontját ettől eltérően adták meg, a döntés kihirdetését követő 30 napon belül lehet a szerződést megkötni.
Eszerint a szerződéskötés időpontja kizárólag abban az esetben lehetett volna 1998. szeptember 10., ha az ezen a napon hozott közgyűlési határozat írásba foglalása megtörténik, és az írásba foglalt döntést ezzel egyidejűleg átadják. E jogszabályi kritérium – a perben nem vitatott adatok szerint – nem valósult meg, így e tekintetben is alaptalan az I. rendű felperes fellebbezése.
Alaptalannak találta a Legfelsőbb Bíróság a II. rendű felperes fellebbezését az alábbiak szerint:
Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a tekintetben, hogy bírósági felülvizsgálat tárgyát csak a keresettel érvényesített azon jogszabályszegések képezhetik, melyeket a jogorvoslati kérelemben jogvesztő határidőn belül előterjesztettek. Miután a II. rendű felperes a Kbt. 55. § (1) bekezdésére és 60. §-ára vonatkozó jogorvoslati kérelmét jogvesztő határidőn túl terjesztette elő, az bírósági felülvizsgálat tárgya nem lehetett.
Osztotta a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a II. rendű felperes ajánlata 6. számú mellékletével kapcsolatosan kifejtett álláspontját is, a következők szerint:
A Kbt. 43. § (1) bekezdéséből következően az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni. Amennyiben az ajánlattevő a dokumentációban érvényességi feltételeként nem előírt mellékletet is kitölt, e nyilatkozatához – mely ezt követően az ajánlat részét képezi – kötve van. Így a 6. számú kitöltött melléklet hiányosságának jogkövetkezménye a II. rendű felperes tekintetében az volt, hogy ezt követően az ajánlat nem felelt meg a dokumentációban előírt feltételeknek, melynek folytán az ajánlat is érvénytelenné vált a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelően.
A II. rendű felperesnek a III. rendű felperes hamis adatszolgáltatásával kapcsolatosan a fellebbezésben kifejtett álláspontja téves, mert a III. rendű felperesnek a dokumentáció 1. számú melléklete 97. pontjával kapcsolatos ajánlata hiányosnak és nem hamis adatszolgáltatásnak tekinthető, a hiányos adatszolgáltatás következménye pedig az ajánlat érvénytelensége.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy önmagában a hatósági engedély hiánya hamis adatszolgáltatást nem eredményez, mert a vonatkozó engedélyek későbbi beszerzésének nincs akadálya.
A III. rendű felperes fellebbezése az alábbiak szerint alaptalan:
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a II. rendű felperesnek a 6. számú melléklet kitöltésével kapcsolatos magatartása hamis adatszolgáltatást nem valósít meg, a II. rendű felperes tekintetében a szándékosság nem volt megállapítható, ennek hiányában pedig nem lehet alkalmazni a Kbt. 53. § (1) bekezdésének c) pontját, mely szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
A periratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a III. rendű felperes a dokumentáció 1. számú melléklete 97. pontjában előírt mennyiség lerakóhelyre történő elhelyezését csak töredékmennyiségre vállalta, ebből következően ajánlata eltért a dokumentáció 97. pontjától. A Kbt. 43. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 43. §-ában csak hiánypótlásra, illetve számítási hiba kijavítására jogosítja fel az ajánlatkérőt. Ezen túlmenően a dokumentációtól eltérő ajánlatéttel az ajánlat Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségét eredményezi.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletében a III. rendű felperes vonatkozásában a szerződés megkötésének jogszabálysértését. E körben hivatkozik a Legfelsőbb Bíróság az I. rendű felperes fellebbezésével kapcsolatosan kifejtettekre is azzal, hogy az írásba foglalt döntés átadásának hiányában a Kbt. 62. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete helytálló volt, ezért azt a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján – helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felpereseket a másodfokú eljárási költség megfizetésére, míg az illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján rendelkezett, annak megfizetésére a II. rendű felperest kötelezve.
Budapest, 2000. október 5.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k. Dr. Darák Péter s. k.
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.
bíró
