KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8246)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.511/9/2000
Tárgy: az AVÉP Ajkai Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Zánka Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa neveden meghozta az alábbi.
HATÁROZAT-ot:
Az AVÉP Ajkai Építőipari Kft. (8400 Ajka, Móra Ferenc u. 28., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Zánka Község Önkormányzata (8251 Zánka, Fő u. 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából eljáró Édes Szilárd Mérnöki Irodája (8000 Székesfehérvár, Horváth István u. 20.) "Zánka Művelődési Ház átalakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a 71/A § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 2000. szeptember 13-án megjelent számában tette közzé részvételi felhívását tárgyalásos közbeszerzési eljárásra a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívás 8. pontja meghatározta az alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a 9. a) pont pedig az alkalmasság elbírálásának szempontjait határozta meg a következők szerint:
– előző 3 évben végzett referencia munkák vizsgálata
– a teljesítéshez szükséges műszaki-technikai felszereltség vizsgálata
– a teljesítésben részt vevő saját műszaki szakembergárda létszáma és végzettsége
– az ajánlattevő mérlege és eredménykimutatásának vizsgálata
– számlavezető pénzintézet nyilatkozatának vizsgálata.
Az alkalmatlanná minősítés szempontjait a 9. b) pont az alábbiak szerint tartalmazta:
– az előző 3 évben nem végzett hasonló nagyságrendű, referenciával rendelkező építési munkát,
– nem áll alkalmazásában legalább egy, a feladat ellátásához szükséges szakirányú, legalább üzemmérnöki végzettséggel és 5 év kivitelezésében eltöltött gyakorlattal rendelkező szakember, aki a szerződés teljesítésében, a munkák helyszíni irányításában tevékenyen részt vesz,
– nem megbízható pénzügyi háttér (1999. évi adózás előtti eredménye negatív, vagy számláján az ajánlati felhívás megjelenítését megelőző egy évben két ízben sorban állás fordult elő).
A felhívás 10. pontja szerint a meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma 3.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2000. október 9-ig a következőktől érkezett jelentkezés ajánlatkérőhöz: kérelmező, Lacuna Kft., Dór Kft., Strabag Kft. és Forboráma Rt.
Ajánlatkérő értékelte a jelentkezéseket, melynek során a Forboráma Rt. jelentkezését érvénytelenné nyilvánította, míg a másik négy jelentkezést érdemben elbírálta, a megadott szempontok szerint rangsort állítva fel közöttük. A rangsor szerint kapott pontszámokat összeadva a 3 legjobb ajánlatot tevőt hívta fel ajánlattételre az 2000. október 12-i eredményhirdetést követően. Az ajánlatokat 2000. október 18-ig kellett benyújtani, majd az első tárgyalásra és az eredményhirdetésre 2000. október 24-én került sor. Az eljárás nyertese a Lacuna Kft. lett, akivel ajánlatkérő a szerződést 2000. november 2-án megkötötte.
Kérelmező 2000. október 18-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott döntését, és kötelezze őt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, valamint marasztalja ajánlatkérőt a költségekben. Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő kérelmező részvételi jelentkezését számára ismeretlen indokok alapján elutasította, feltételezhetően megsértve ezzel a Kbt. által alapelvként deklarált esélyegyenlőséget és nyilvánosságot.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a részvételi felhívás 9. a) pontjában meghatározta az alkalmasság elbírálásának szempontjait, az értékelést eszerint végezte el, az érvényes jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül a kérelmező 3 szempontból a negyedik, 1 szempontból pedig a második volt a rangsorban. A felhívás szerint 3 alkalmas jelentkezőt hívhatott fel ajánlattételre ajánlatkérő, ennek alapja a fenti rangsorolás volt, amely szerint kérelmező csak a negyedik helyen állt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott, az alábbiak miatt:
A Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.
A Kbt. 63. § (8) bekezdés alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37–38. §-t, a 43. § (4) –(6) bekezdését, az 51–54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A fenti jogszabályhelyek értelmezéséből megállapítható, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a jelentkezések vizsgálatának ki kell terjednie mind az érvényességre, mind pedig az alkalmasságra. Ha ezen vizsgálat elvégzése után a keretszámot meghaladó számú érvényes jelentkezést beadó alkalmas ajánlattevő maradt; el kell dönteni, hogy az alkalmasak közül kit hívjon fel ajánlatkérő ajánlattételre a megadott keretszámon belül maradva.
A Kbt. ez utóbbi döntést nem szabályozza, nyilvánvaló azonban, hogy az alapelvek betartása itt is követelmény. Célszerű ennek érdekében értékelő rendszert felállítani, amely az objektív döntést elősegítheti. Ajánlatkérő ilyen értékelési rendszer alapján döntött, eljárása e tekintetben megfelelő volt, meg kellett volna vizsgálnia azonban még az alkalmassági vizsgálatot megelőzően azt is, hogy valóban érvényes volt-e mind a négy jelentkezés.
A Döntőbizottság ezt elvégezve az alábbiakat állapította meg.
A kérelmező jelentkezése érvényes volt, alkalmasságát igazolta. A Dór Kft. ugyancsak érvényes jelentkezést nyújtott be, alkalmasságának igazolása mellett, úgyszintén a Strabag Kft.
A Lacuna Kft. részvételi jelentkezésében azt nyilatkozta, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége nem áll fenn, a Munkaügyi Központ igazolását pedig nem csatolta.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40–42. §-ai írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, melyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. §. írja elő a szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A hivatkozott törvényi rendelkezésekből megállapítható, hogy valamennyi munkáltatónak van jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége a Munkaerő-piaci Alappal szemben, amely fizetési kötelezettségnek részben az adóhatóságon keresztül, részben pedig közvetlenül tehetnek eleget. A fentiek alapján a Lacuna Kft. jelentkezésének is tartalmaznia kellett volna az illetékes Munkaügyi Központ által kiállított igazolást, amely a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló kötelezettségek egy részének teljesítését tartja nyilván. Miután ezen kötelezettségének a Lacuna Kft. nem tett eleget, ezért jelentkezése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen volt.
A Kbt. 71/A § (2) bekezdés alapján a hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. A tárgyalásra az előírt keretszámnak megfelelő számú – a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott – ajánlattevőt kell egyidejűleg, közvetlenül, írásban meghívni, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi.
A fent elvégzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő pontosan a keretszámnak megfelelő számú, azaz 3 jelentkezőt nyilváníthatott volna a szerződés teljesítésére alkalmasnak, mégpedig a Strabag Kft.-t, a Dór Kft.-t és kérelmezőt, mely utóbbit így kétségkívül fel kellett volna hívni ajánlattételre. A Lacuna Kft. ellenben a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehetett volna részt.
Mindezek alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott döntésének jogsértő voltát megállapította, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta; a bírság mértékét a jogsértés súlyára és a beszerzés értékére tekintettel állapította meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a szerződéskötést megelőző időpontban már rendelkezésére álló iratok alapján annak feltételei nem voltak egyértelműen megállapíthatók.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 13.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
