KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8451)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.493/9/2000.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Demecseri Logisztikai Bt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének (1024 Budapest Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) indítványa alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás alapján, melyet a Demecseri Logisztikai Bt. (4516 Demecser, Székelyi u. 24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "halastó létesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett hivatalból, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény 2. § (1) bekezdését, valamint a 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanács MNB 1003200-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. áprilisában állami támogatás igénylése céljából az agrártámogatások igénybevételéről szóló többször módosított 273/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet, valamint az Agrárgazdasági Célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet alapján pályázatot nyújtott be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, majd 2000. május végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácshoz vissza nem térítendő támogatások elnyeréséhez.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára 2000. július 25-i keltezésű levelében (30010/341/2000.) értesítette ajánlatkérőt, hogy a pályázatot elbírálva 34 095 000 Ft összegű végleges támogatást engedélyezett a számára az igényelt agrárgazdasági beruházás megvalósításához, melyről a támogatási szerződést 60 napon belül kell megkötni.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a 1403–2/2000. (VIII. 30.) MTT sz. határozatában közölte ajánlatkérővel, hogy a Területfejlesztési Tanács a területfejlesztési célelőirányzat évi keretének terhére ajánlatkérő által benyújtott pályázatot elbírálta, melynek keretében a Tanács az ajánlatkérő részére Demecser helyen megvalósuló "Halastó létesítése" c. pályázatban szereplő 103 592 000 Ft összes költségű beruházás kivitelezéséhez 41 437 000 Ft vissza nem térítendő támogatást biztosít.
Az engedélyező okiratban, valamint a határozatban közölték azt is ajánlatkérővel hogy a támogatási szerződés tervezetét a Magyar Államkincstár készíti el, és az aláírt szerződést annak kell visszaküldeni, valamint azt, hogy a támogatás felhasználásának részletes feltételeit a határozat mellékletét képező – később megkötésre kerülő – szerződés tartalmazza.
A Megyei Területfejlesztési Tanács a 2000. szeptember 7-én kelt levelében többek között arról értesítette pályázót, hogy az elnyert támogatás igénybevételéhez az államháztartás rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet értelmében a támogatási szerződés feltétele, illetve szükséges dokumentuma között szükség van tervezési, adásvételi, kivitelezési, szállítási stb. szerződések meglétére, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi LX. törvény rendelkezéseire is. E levélben azt is közölték ajánlatkérővel, hogy a támogatási szerződés előkészítésére, a szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok benyújtására 90 nap áll az ajánlattevő rendelkezésére.
Ajánlatkérő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedély okiratának kézhezvételét követően 2000. augusztus 15-én építési szerződést kötött a Részvét Plusz Bt. (Demecser, Székelyi út 24. sz. alatti kivitelezővel halastó létesítésére "Demecser határában a IV. sz. máriapócsi csatorna mellett". A szerződés I. sz. mellékletét képezte a "Demecser halastó építése generál kivitelezésben" című építési szerződéshez című irat, mely műszaki tartalommal megjelölte a 2873–13/2000., valamint 2873–21/2000. sz. kiadott vízjogi engedélyeket a VT–18/2000. és 30/2000. tervszámú kiviteli terveket is. A szerződés ajánlatkérő részéről Fáky László a bt. beltagja (aki egyben a Részvét Plusz Bt. kültagja is a cégkivonat szerint) mint megbízó, valamint a Részvét Plusz Bt. részéről, mint vállalkozó Fáky Lászlóné bt. beltagja írta alá, aki egyben házastársa Fáky Lászlónak. Az építési szerződés 3. pontja szerint a vállalkozói díj összege nettó 108 100 000 Ft + áfa, azaz összesen 135 126 000 Ft, melyből az átalányáron vállalt építési munka összege 110 651 000 Ft.
Ajánlatkérő a támogatási szerződést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal 2000. október 18-án, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanáccsal 2000. szeptember 27-én írta alá.
Ajánlatkérő 2000. szeptember 25-én a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett halastó létesítése tárgyában. Az erről szóló értesítést 2000. szeptember 27-én küldte meg a Bizottság Elnöke részére. E tájékoztatóban azt közölte ajánlatkérő, hogy a beruházás megvalósítását részben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által nyújtott 34 MFt támogatásból kívánta megvalósítani.
A támogatási szerződést 2000. augusztus 25-én kötötték meg a felek. E szerződésben előírták, hogy 2000. november 30-ig 60%-os készültséget el kell érni a beruházásnak.
A tájékoztatóban ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Megyei Területfejlesztési Tanácstól 41,4 M Ft támogatást kapott ajánlatkérő az értesítés szerint. Ekkor már a beruházás készültségi foka elérte a 45%-ot. Az Államkincstár ezt a támogatást csak úgy folyósítja, ha a szerződés megkötéséhez közbeszerzési törvény szerint szabályozott eljárást folytat le ajánlatkérő.
Fentiekkel indokolta ajánlatkérő a rendkívüli sürgősséget, illetve a választott eljárási fajta jogalapját.
A Bizottság Elnöke 2000. október 9-én a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján hivatalból eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Az eljárást kezdeményező iratban közölte azt is, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen a rendkívüli sürgősség váratlansága, illetve az a tény, hogy a rendkívüli sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából eredt. Indítványozta, hogy az ügyben eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, továbbá azt, hogy a törvényben előírt határidőn belül megtörtént-e a Döntőbizottság Elnökének tájékoztatása az eljárás megindításáról. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás során a Döntőbizottság szerezze be a Területfejlesztési Tanács, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatás nyújtásával kapcsolatosan keletkezett iratait is.
A Döntőbizottság az indítvány keltezésének napján, azaz 2000. október 9-én értesítette ajánlatkérőt és az ügyben érintett Részvét Plusz Bt.-t a jogorvoslati eljárás megindításáról megküldve egyben részükre a jogorvoslati eljárást kezdeményező iratot is.
Ajánlatkérő az értesítés, valamint az eljárás során részére küldött ismételt felhívás, valamint a hivatalból tartott tárgyalásra szóló kötelezés alapján több szakaszban bocsátotta a Döntőbizottság rendelkezésére a közbeszerzési eljárás során keletkezett, illetve az ahhoz kapcsolódó iratokat. Ennek során bocsátotta a Döntőbizottság rendelkezésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Megyei Területfejlesztési Tanács részére benyújtott pályázatával kapcsolatos dokumentumokat, illetve azok elnyeréséről szóló értesítéseket, valamint a támogatási szerződéseket.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy 2000-ben határozta el véglegesen a halastó létesítését Demecser területén, miután a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásának elnyeréséről szóló értesítést kézhez vette. A tervezett beruházás megvalósításához szükséges saját erő csökkentésére nyújtotta be pályázatát az agrárgazdasági beruházási támogatás elnyerésére a bruttó 113 651 000 Ft értékű beruházáshoz, melyből 110 651 000 Ft építési, míg 3 000 000 Ft a tervezési és műszaki ellenőri költség volt.
A Döntőbizottság kérdésére a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásáról szóló értesítést követően azért nem folytatott le közbeszerzési eljárást, mert ebben az értesítésben a minisztérium erre nem kötelezte, így 2000. augusztus 15-én kötötte meg a támogatás engedélyezése alapján a Logisztikai Bt. (az ajánlatkérő) az építési szerződést a Részvét Plusz Bt.-vel. Írásban és a tárgyaláson is nyilatkozta, hogy a fenti pályázattal közel egy időben pályázatot nyújtott be a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz is további támogatás elnyerésére, melynek alapján a tárgyi beruházást a Területfejlesztési Tanács 41 437 000 Ft támogatásban részesítette, s melyről szóló döntést szeptember 14-én vette kézhez.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megtartása mellett döntött, mivel a Magyar Államkincstár a támogatási szerződés megkötését közbeszerzési eljárás lefolytatásához kötötte. Nyilatkozatában előadta azt is, hogy a kivitelezés azonnali kezdését sürgőssé tette az a tény is, hogy a kivitelezési idő esetleges elhúzódása esetén a talajvízszint magasságának emelkedése miatt a megvalósítás lehetetlenné vált volna. Észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során leírt észrevétele, valamint a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az intézkedése jogszerűségét állapítsa meg.
A Döntőbizottság kérdésére a tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesével, azaz a Részvét Plusz Bt.-vel a közbeszerzési eljárást követően azért nem kötött szerződést, mert valójában a szerződést már 2000. augusztus 15-én megkötötték. Erre tekintettel a 2000. szeptember 27-i eredményhirdetésen ismertetett döntésében azt is rögzítette jegyzőkönyvileg, hogy ajánlatkérő és a Részvét Plusz Bt. között 2000.
augusztus 15-én létrejött vállalkozói szerződést, annak minden pontját jelen közbeszerzési eljárást követően is érvényesnek ítéli és változatlanul hagyja.
Az ügyben érdekelt Részvét Plusz Bt. jogi képviselője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő eljárása jogszerű volt. Ajánlatkérő kényszerhelyzetben volt arra való tekintettel, hogy a szerződést 2000. augusztus 15-én már megkötötte a nyertesnek később kihirdetett ajánlattevővel, így valójában a lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján szerződést már nem kellett kötni, hisz az korábban megtörtént. A korábbi szerződésnek megfelelő feltételekkel megvalósult a beruházás, amit valójában november hónap folyamán át is adnak ajánlatkérő részére. Ezt az is bizonyítja, hogy a 2000. október 30-i levélben értesítették őket arról, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárásra 2000. november 8-án 11 órakor kerül sor. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy ajánlatkérő azért nem folytatott korábban közbeszerzési eljárást, mert arra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium értesítése alapján – ahol a pályázat elnyeréséről tájékoztatták –, nem következtethetett arra, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező, hisz az értesítésben erre utalás nem volt.
A Döntőbizottság a többszöri felhívásra rendelkezésére bocsátott dokumentumok, iratok, valamint az ajánlatkérő írásban, illetve a Döntőbizottság felhívására tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében írtakat.
A Kbt. 1. § d) pontja szerint az e törvény hatálya alá tartoznak a támogatásban részesített szervezetek, a támogatásban megvalósított beszerzés tekintetében.
A 2. § (1) bekezdése szerint az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során annak a 4. § (1) bekezdés szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott
összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
A Döntőbizottság a becsatolt dokumentumokból kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő 2000.
augusztus 15-én, amikor a szerződést megkötötte a Részvét Plusz Bt.-vel, akkor már ismeretében volt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azon értesítésének, mely szerint a Minisztérium a halastó létesítésére beadott pályázat alapján 34 095 000 Ft támogatásban részesítette. Ezen összeg meghaladja a Kbt. 4. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt, miszerint az építési beruházás 32 M Ft vagy afeletti érték esetén a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő eredményesen nem hivatkozhat arra a jogorvoslati eljárás során, hogy a 34 095 000 Ft-os támogatás ismeretében azért nem kezdeményezett közbeszerzési eljárást, mert a támogatásban részesítő minisztérium arra nem kötelezte a számára megküldött értesítőben.
A Kbt. 2. §-a alapján – függetlenül attól, hogy közölték-e ajánlatkérővel e feltételt – ajánlatkérő köteles lett volna közbeszerzési eljárást kezdeményezni a beszerzés tárgyában. Ezt nem tette, ezért megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek megfelelő idő állt volna rendelkezésére nyílt eljárás lefolytatására is, amennyiben a Minisztérium értesítését követően közzéteszi ajánlati felhívását a törvény előírásainak megfelelően.
A fenti tények alapján megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el akkor, amikor a megkötött támogatási szerződés kézhezvételét követően döntött úgy, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással folytat le egy "látszat" közbeszerzési eljárást annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a szerződést a beruházás kivitelezésére a Részvét Plusz Bt.-vel augusztus 15-én már megkötötte, és így az eljárás nyertesével korábban megkötött szerződést már a lefolytatott "formális" közbeszerzési eljárás nem módosította. E tények bizonyítják a Kbt. 70. § (1) bekezdése
c) pontjának megsértését.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ha ajánlatkérő jogszerűen folytatta volna le a tárgyalásos eljárás választott fajtáját, akkor megsértette volna a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését, mely úgy rendelkezik, hogy a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére – telefaxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Mivel a választott eljárási fajta jogalapja nem állapítható meg, ezért a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése "megsértésének" már nincs relevanciája.
Tekintettel arra, hogy a választott eljárási fajta is jogsértő volt, ezért a Döntőbizottság azt már csak megállapítja, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe a Kbt. 31. § (2) bekezdésének d) pontjában lévő összeférhetetlenségi szabályokat sem, azaz nevezetesen ajánlatkérő úgy döntött, hogy a hozzátartozója által vezetett Részvét Plusz Bt.-vel köti meg az építési beruházásra vonatkozó szerződést, még mielőtt formálisan lefolytatta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy amennyiben ajánlatkérő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázat elnyeréséről szóló értesítését követően közbeszerzési eljárást kezdeményez a törvény előírásainak megfelelően, akkor a nyílt eljárás lefolytatására elegendő idő állt volna rendelkezésére, megteremtve ezzel az eljárás tisztaságát és nyilvánosságát, hisz a tárgyi beruházás megvalósítására nagy számú potenciális ajánlattevő jelentkezhetett volna ajánlattételre.
Az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 45. sz. melléklete, mely a pályázatok elbírálásának, a gépvásárlási, lízingelési, felújítási támogatás igénylésének és a támogatások felhasználásának rendjéről rendelkezik, a 17. pontban azt tartalmazza, hogy a beruházásnak a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmát a beruházás kezdésének, illetve befejezésének határidejét, forrásösszetételét, évek közötti ütemezését, indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére (ajánlatkérő) a támogatási kérelem elbírálója módosíthatja.
E hivatkozott rendelkezésből megállapítható, hogy nem helytálló ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy sürgős volt a beruházás megkezdése, mivel annak elmulasztása esetén a támogatást nyújtó minisztérium a támogatást megvonta volna.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt.
88. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel ugyanezen paragrafus (4) és (5) bekezdésére is.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelembe vette, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése olyan súlyos jogsértés, mely utólag nem reparálható, mivel ajánlatkérő lehetőséget sem biztosított arra, hogy a potenciális ajánlattevők az egyébként kirívóan nagy értékűnek nem minősülő beruházásra ajánlatot tehessenek.
A kiszabott bírság mértéke a szerződéses érték 2%-át sem éri el a Kbt. 88. § (4) bekezdésében írt maximum 30%-kal szemben, ami jelen esetben akár a 30 M Ft-ot is meghaladhatta volna.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 13.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
