KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8452)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.479/9/2000.
Tárgy: az OPEN Szoftverház Kft. jogorvoslati kérelme Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OPEN Szoftverház Kft. (1047 Budapest, Baross u. 9. V. ép. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1. képviseli: dr. Illés Judit jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával és intézményeivel együttműködő komplex számviteli, pénzügyi és költségvetési előirányzat-kezelő, kötelezettségvállalást nyilvántartó egységes szoftver bérbevétele és folyamatos aktualizálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. július 19-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 29. számában (4120) nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 2. d) pontja szerint bérleti szerződést kívánt kötni ajánlatkérő az ajánlattevővel. A felhívás 3. c) pontja szerint a részajánlat-tétel nem volt megengedett. A 4. pontban pedig azt kötötte ki az ajánlatkérő, hogy: "a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: az ajánlattevő a megajánlott szoftver terméket 2000. december 31-ig az ajánlatkérőnek bérbevétel céljából átadja és ezen határidőig elvégzi annak a telepítését az önkormányzatnál és intézményeinél. 2001. január 1-jétől az ajánlattevő a szoftver használatát és a terméktámogatást az ajánlatkérő részére határozatlan ideig biztosítja.
Az 5. c) pontban közölték azt is, hogy a dokumentáció térítésmentesen vehető át. A 8. a) pont szerint az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke 500 000 Ft, a b) pontban pedig előírták, hogy az ajánlati biztosíték nyújtásának feltétele a fenti összegű ajánlati biztosíték Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának az OTP és a Kereskedelmi Bank Rt. "Informatika" megjelöléssel történő befizetésével vagy bankgarancia biztosításával teljesíthető. Ajánlatkérő a 10. pontban közölte, hogy a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A 11. a) pontban az alábbiak szerint írta elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket:
– pénzügyi, gazdasági alkalmasságot igazoló – a benyújtáskor 30 napnál nem régebbi – pénzintézettől származó nyilatkozat,
– az előző 3 év egyszerűsített mérlegbeszámolója, ha a törvény előírja, akkor könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
– 30 napnál nem régebbi cégmásolat,
– eredeti vagy hitelesített aláírási címpéldány,
– az előző 3 év hasonló, jelentősebb szolgáltatásainak ismertetése,
– cégismertetés, ezen belül a személyi állomány szakmai bemutatása, szakmai önéletrajz csatolásával, különös tekintettel a teljesítésben és a karbantartásban közreműködő személyekre,
– ajánlattevői nyilatkozat és hatósági igazolások a Kbt. 46. §-ában foglaltak szerint, beleértve a települési önkormányzat adóhatóságának igazolását arról, hogy nincs helyi adótartozása,
– a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó esetében az előzőekben meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolása.
A 11. b) pontban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként megjelölték, hogy
– cégmásolatában rögzített tevékenységi körében nem szerepel a szoftverkészítés és szaktanácsadás,
– ha az elmúlt 3 évben nincs a beszerzés tárgyához hasonló nagyságrendű legalább egy referenciája,
– nem rendelkezik programírásra és kapcsolattartásra kijelölt rendszerszervező és programozó végzettségű és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberekkel, akik a szerződés teljesítésében részt vesznek.
Az egyéb információk között a 16. pontban többek között azt is előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlat benyújtásának feltétele az ajánlatkérési dokumentáció átvétele. Ugyan itt írta elő azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők részére helyszíni szemlét és konzultációs lehetőséget biztosít a felhívás megjelenésétől számított 25. napon.
A térítésmentes ajánlati dokumentációban ajánlatkérő meghatározta a projekt főbb céljait, a teljesítés határidejét, illetve a szerződés tartalmát, a díjfizetés gyakoriságát, esedékességét és módját, az ajánlatkérés tárgyát. Részletezve meghatározza az elvárásait a számviteli, pénzügyi területen, valamint meghatározta az ajánlat tárgyát képező szoftver termékekkel szemben támasztott követelményeit részletesen. Az ajánlatkérő a teljesítéssel kapcsolatban a szerződéses feltételeket is – melyhez ragaszkodott – pontokba szedve megjelölte. E dokumentáció a felhívásban megjelölt időpontban a potenciális ajánlattevők rendelkezésére állt.
Ajánlatkérő 2000. augusztus 14-én konzultációt tartott. A konzultációról készített jegyzőkönyvet 2000. augusztus 21-én az ajánlattevők részére megküldte.
Az ajánlattételi határidőig kérelmező mint átalakulás alatt lévő gmk, a SAP Hungary Kft., a Softrain-IFT Kft., a Perfekt Gazdasági Tanácsadó Rt., a Hewlett-Packard Magyarország Kft., a MÁV Informatikai Kft., a HC-Delta Kft., valamint Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és Sávolt Mihály közösen tettek ajánlatot.
Az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő 2000. augusztus 31-én hiánypótlást biztosított ajánlattevők részére.
A hiánypótlást követően ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította a SAP Hungary Kft. ajánlatát, mert az ajánlati biztosítékot nem fizette be az önkormányzat részére és ajánlatában bankgarancia levelet sem csatolt. Érvénytelenné nyilvánította továbbá a Softrain-IFT Kft. ajánlatát, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. a) pontjában foglaltaknak, mivel a 11. a) pont szerint kérteket nem teljes körűen ismertette, nevezetesen ajánlattevő a szolgáltatásokat ugyan felsorolta, de nem közölte a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja által előírt minimális adatokat, mely szerint legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés helyét és a szerződéskötő másik fél megnevezését is meg kell jelölni az ajánlatban. Ezen túlmenően ajánlattevő az ellenszolgáltatás összegét üzleti titokra való hivatkozással nem közölte.
A Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és Sávolt Mihály közös ajánlatát azért nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában első helyen előírt alkalmassági követelményeknek, miszerint alkalmatlan a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, akinek cégmásolatában rögzített tevékenységi körében nem szerepel a szoftverkészítés és szaktanácsadás.
Az érvényesnek tekintett öt ajánlatot ajánlatkérő értékelte az eljárás további szakaszában.
2000. szeptember 11-i levelében ajánlatkérő írásban értesítette ajánlatuk érvénytelenségéről az érintett ajánlattevőket, majd szeptember 18-án nyilvánosan hirdette ki az eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Perfekt Rt.–Montana Kft. konzorcium ajánlata lett.
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Sávolt Mihály a közös jogorvoslati kérelmüket 2000. szeptember 20-án nyújtották be a Döntőbizottsághoz.
A kérelem tartalmazta azt is, hogy a Döntőbizottság az ügyben tartson tárgyalást. A Döntőbizottság a tárgyalást 2000. október 4-ére tűzte ki.
Az ügyben érdekelt OPEN Kft. a 2000. október 4-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a Döntőbizottság a 2000. október 25-én kelt írásos észrevételét tekintse önálló jogorvoslati kérelemnek, ezért vállalta, hogy hiánypótlás keretében azt a törvénynek megfelelően kiegészíti. Ezt követően a Döntőbizottság az OPEN Kft. beadványát kérelemnek tekintve írásban is felszólította kérelmezőt a hiánypótlásra, amit kérelmező október 9-én az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkmásolat becsatolásával, illetve a 2000. október 11-én a kiegészített jogorvoslati kérelem megküldésével teljesített.
A Döntőbizottság D.479/5/2000. sz. iratával értesítette kérelmezőt, ajánlatkérőt és az ügyben érdekelt feleket az újabb jogorvoslati eljárás megindításáról és egyben a kérelemnek megfelelően tárgyalás tartásáról is.
Kérelmező a 2000. október 4-i tárgyaláson kérelemnek minősített észrevételében, amit később kiegészített, kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy ajánlatkérő többször megsértette a Kbt.-t. Állapítsa meg azt is a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattevők közül ki kellett volna zárni az eljárásból a Perfekt Rt. és a Montana Griff Kft. konzorciumát, a HC-DELTA Kft.-t, a Hewlett-Packard Kft.-t, a MÁV Informatikai Kft.-t. Kérte továbbá a bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben.
Kérelmező ideiglenes intézkedést nem kért, viszont kérte az ügyben tárgyalás tartását. Kérelmét azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során megsértette a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdését, a 38. § (2) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését, az 52. § (2) bekezdésének d) pontját, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Álláspontja szerint ajánlatkérő azzal sértette meg a Kbt. 24. § (1) bekezdését, azaz a verseny tisztaságának alapelvét, mivel az ajánlati kiírásban szereplő és a saját maga által előírt formai előírások megsértését nem "honorálta" azon ajánlatkérő esetében, aki nem kettő zárt borítékban adta be az ajánlatát.
Ajánlatkérő azzal szegte meg a Kbt. 24. § (2) bekezdését, hogy a 2000-re is pénzt kérők (15–20 M Ft) ajánlatát elfogadta, s ezen összegeket hozzáadta a 2001-re kért havi bérleti és karbantartási díjak 12-szereséhez az elbírálás során. Véleménye szerint az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdését, valamint a (2) bekezdés d) pontját azzal sértette meg, hogy nem zárta ki az érvénytelen ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásból. Kifogásolta azt is, hogy a kiértékelés során ajánlatkérő kérelmező ajánlatának pontozása során számítási hibát vétett és ezen túlmenően a maga által készített kiírás egyes kitételeivel ellentétesen járt el több helyen az elbírálás során.
Ajánlatkérő írásos beadványában és a tárgyaláson kérte a kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlatok nem egészen előírásnak megfelelő csomagolása nem eredményezheti automatikusan az ajánlat érvénytelenségét, ezért minden olyan csomagolási módot elfogadtak, ahol az ajánlat csomagolása kettős volt. Megjegyzi, hogy a kérelmező ajánlatát borítékban nyújtotta be, amelyen cégjelzés volt található, ami szintén eredményezhetett volna érvénytelenséget a szabályok szigorú betartása mellett. Azt is nyilatkozta, hogy az ajánlati dokumentációból pontosan megállapítható, hogy milyen rendszer szállítását várták ajánlattevőktől.
Kérelmező ajánlata 10. oldalán nyilatkozott is arról, hogy a hálózat kiépítéssel kapcsolatban elegendő információ áll rendelkezésére. Észrevételében azt is nyilatkozata, hogy kérelmező ajánlatának pontozásánál valóban számítási hiba történt, ami azonban a korrigálás esetén sem változtatna kérelmező ajánlatának a helyezésén.
Az ügyben érdekelt felek közül csak a HC-DELTA Kft. nyújtott be írásos észrevételt a jogorvoslati eljárás során. A nyilatkozat azt tartalmazta, hogy a HC-Delta Kft. pályázati anyagát személyesen Papp Zoltán ügyvezető igazgató csomagolta oly módon, hogy külön-külön összefűzött pályázati példányokat egy nem átlátszó borítékba helyezte, melyet lezárt. A zárt borítékot szintén nem átlátszó borítékba helyezte és ezt is lezárta. Az így összekészített anyagot a beadási határidő előtt negyed órával személyesen adta le a kijelölt hivatalos pályázati átvevő helyen.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem elkésett, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve határidőn belül indítható meg hivatalból az eljárás. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmező mikor nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, illetve mely beadvány volt tekinthető jogorvoslati kérelemnek, valamint azt, hogy mikor történt a vélt jogsértés és az mikor jutott kérelme tudomására.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokat megvizsgálva megállapította, hogy kérelmező a 2000. szeptember 25-én kelt beadványát észrevételként csatolta be a Döntőbizottsághoz, melynek azt a címet adta: "Észrevételek és kiegészítések a D.451/2000. sz. jogorvoslati eljáráshoz".
A D.451/2000. sz. jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a 2000. október 4-én tartott tárgyalás során ismertetve a kérelmező írásos észrevételét nyilatkoztatta kérelmezőt, hogy annak tartalmára figyelemmel azt jogorvoslati észrevételként vagy jogorvoslati kérelemként kéri-e kezelni. Kérelmező e tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a beadványa jogorvoslati kérelemnek tekintendő, ezért már ott a tárgyaláson vállalta, hogy azt a Kbt. szerint kiegészíti, illetve becsatolja a Döntőbizottsághoz a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló csekk másolatát és a hiányzó adatokat.
Döntőbizottság még e napon, azaz a tárgyalást követően azonnal írásban is felhívta kérelmezőt a D.479/2/2000. számon iktatott átiratában, hogy a Kbt. 80. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekk másolatát csatolja be a Döntőbizottsághoz 5 napon belül, ellenkező esetben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság e felhívásban felhívta kérelmező figyelmét arra is, hogy a hiánypótlás teljesítésénél legyen tekintettel a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidőre is. A hiánypótlás keretében Döntőbizottság kérte többek között megjelölni azt is, hogy mikor történt jogsértő esemény, illetve az mikor jutott a kérelmező tudomására.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a felhívásnak megfelelően kiegészítette, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította a Kbt. szabályainak megfelelően és erről a feleket is értesítette, tájékoztatva egyben őket a tárgyalás időpontjáról is.
A Kbt. fentebb hivatkozott rendelkezésére, valamint az abban foglalt 15 napos jogvesztő határidőre tekintettel a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a kérelmező a vélelmezett jogsértésekről 2000. szeptember 18-án az eredményhirdetéskor, illetve az akkor átvett levél és összegzés átolvasásakor értesült. A korábbi jogorvoslati eljáráshoz beadott észrevételét 2000. október 4-én a tárgyaláson kérte jogorvoslati kérelemnek tekinteni, amit aztán a Döntőbizottság felhívására az igazgatási szolgáltatási díj befizetésével, valamint a Kbt. 80. § (1) bekezdés szerinti adatok teljes körű közlésével hiánypótlás keretében kiegészített 2000. október 9-én, illetve 11-én.
A fenti tényállást összevetve a Kbt. 79. § (1) bekezdésével kétséget kizáróan megállapítható, hogy kérelmező a jogsértés tudomásra jutás időpontját maga jelölte meg szeptember 18-ban, ezért jogorvoslati kérelmet eredményesen csak 2000. október 3-ig terjeszthetett volna be a Döntőbizottsághoz. Kérelmező ezt elmulasztotta, így a 15 napos jogvesztő határidőre tekintettel az október 4-én tett nyilatkozaton alapuló, a jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó kérelem már elkésett.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 17.
Dr. Bíró László s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
