KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8486)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.462/34/2000.
Tárgy: Kemabo Kft. és a Domus-Lánc Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Uzsoki Ágnes (1061 Budapest, Andrássy út 32. I. 1.) ügyvéd által képviselt Kemabo Kft. (2085 Pilisvörösvár, Deák F. út 2., a továbbiakban I. sz. kérelmező), valamint a Domus-Lánc Kft. (1126 Budapest, Nagy Jenő út 12.) kérelmező által képviselt Domus Rt. (1126 Budapest, Nagy Jenő út 12.), Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft. (4700 Mátészalka, Ipar út 18.), Kid Stúdió Kft. (2013 Pomáz, Teleki József út 8.), Bubiv Palota Bútorgyár (1151 Budapest, Régi Fóti út 2/1.), Ipoly Bútorgyár Rt. (2660 Balassagyarmat, Nyugati Ipartelep), Venetó 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft. (6763 Szatymaz, Kossuth út 14.), Gyulai Fafém Bútor Rt. (5700 Gyula, Mennyei M. út 11.) Konzorcium tagjai (a továbbiakban: II. sz. kérelmező) a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4., továbbiakban: ajánlatkérő) "irodabútorok szállítására és kapcsolatos szolgáltatások teljesítésére, a többször módosított 125/1990. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz csatlakozó intézmények részére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. §-ára tekintettel a Kbt. 56. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek az 1., 3., 4. és 7. részteljesítés körében hozott eljárást lezáró döntését megsemmisíti, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy 15 napon belül fizessen meg I. sz. kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, és a II. sz. kérelmezők képviselőjének, a Domus Lánc Kft. részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a Határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Bizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelmei, az ajánlatkérő írásos érdemi észrevételei, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai, a felek 2000. október 16. napján megtartott nyilvános tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. március 22. napján megjelent 12. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé "irodabútorok szállítására és kapcsolatos szolgáltatások teljesítésére a többször módosított 125/996. (VII. 27.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó intézmények részére" tárgyában. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta tárgya és mennyisége szerint a közbeszerzés tárgyát a következőképpen, melynek megbontására figyelemmel lehetett részajánlatot tenni.
Fából készült szekrények, konténerek és asztalok:
1. részteljesítés
– egyszerű ügyintézői kategória 384 M Ft
2. részteljesítés:
– emelt szintű ügyintézői, középvezetői
és egyszerű felsővezetői kategória 1152 M Ft
3. részteljesítés:
– emelt szintű felső vezetői és egyszerű
kiemelt vezetői kategória 384 M Ft
Ülőbútorok:
4. részteljesítés:
– egyszerű ügyintézői kategória 300 M Ft
5. részteljesítés:
– emelt szintű ügyintézői, középvezetői
és egyszerű felsővezetői kategória 900 M Ft
6. részteljesítés:
– emelt szintű felső vezetői és egyszerű
kiemelt vezetői kategória 300 M Ft
Fémből készült irodai szekrények, konténerek és asztalok:
7. részteljesítés
– emelt szintű ügyintézői, középvezetői
és egyszerű felsővezetői kategória 100 M Ft
Az ajánlatkérő a teljesítés határidejét 2002. június 30. napjában jelölte meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A 13. a) pontjában előírta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el, így az elbírálás szempontjai és súlyszámai a következők voltak:
1. műszaki tartalomhoz és bútorok minőségéhez kapcsolódó ajánlati ár, a súlyszám 9,
2. megajánlott termékválaszték bútorcsalád választék nagysága, súlyszáma 5,
3. minőségi garanciák, súlyszám 3,
4. elosztóhálózat nagysága, súlyszám 2,
5. rendelkezésre állás, súlyszáma 0,5,
6. jótállás időtartama 0,5.
Értékelési pontszámok 1–20 pontig kerültek meghatározásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amelyben részletezte az ajánlatok elbírálásának metodikáját. Ez alapján ajánlatkérő az első elbírálási szempont értékelésénél az ajánlatokat a mintakonfigurációk alapján hasonlítja össze, a laboratóriumok által kiadott vizsgálati dokumentumok, gyártók által kiállított minőségi bizonyítványok és a kitöltött műszaki adatlapok figyelembevételével. A mintakonfiguráció alapján megajánlott termékek külön-külön az 1–9. sz. műszaki táblázat alapján kerülnek értékelésre. Ajánlatkérő bemutatta az alkalmazandó számítási módszerét is. A harmadik elbírálási szempont, a minőségi garanciák körében ajánlatkérő megajánlott termékekre és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó, megfelelően alátámasztott és dokumentumokkal igazolt minőségi garanciákat értékeli. Ajánlatkérő részletezte a pontszámok kiosztásának módját. A negyedik elbírálási szempont az elosztóhálózat. Értékelése során a maximális pontszámot a legnagyobb elosztóhálózattal rendelkező ajánlattevő kapja, és ehhez viszonyítva megállapításra a többi ajánlattevő pontszáma. A dokumentáció 6. sz. melléklete tartalmazta az országos elosztás adatlapját, mely szerint ajánlatkérő megyénkénti bontásban kérte a kereskedelmi egységek nevének, címének és tevékenységének (mintabolt, raktár stb.) megadását.
Az ajánlatok bontásakor 2000. május 23-án az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat:
1–6. részteljesítésre 1. sz. közös ajánlattevők: Balaton Bútorgyár Rt. Falco Soproni Irodabútor Kft., Garzon Bútor Rt., Hajdúthonet Hajlított Bútor Kereskedelmi Rt., Mezőkövesdi Bútoripari Kft.
1–4. részteljesítésre 2. sz. közös ajánlattevők: Domus Kereskedelmi Rt., Domus-Lánc Kft., Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft., Kid Stúdió Kft., Bubiv Palota Bútorgyár, Gyulai Fafém Bútor Rt., Ipoly Bútorgyár Rt., Venetó 2000. Olasz–Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.
1. és 3. sz. részteljesítésre 3. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Ipoly Bútorgyár Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt.
2. sz. részteljesítésre 4. sz. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Ipoly Bútorgyár Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt., Ezermester Kft.
4. és 6. sz. részteljesítésre 5. sz. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi marketing és Bonyolító Kft., Gyulai Fafém Bútor Rt. Avalon Hungary Kft., Sandra Kárpitos Rt.
5. sz. részteljesítésre 6. sz. közös ajánlattevők: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft., Gyulai Fafém Bútor Rt., Linea Bútor Stúdió Kft., Sandra Kárpitos Rt.
7. sz. részteljesítésre 7. sz. ajánlattevő: Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft. nyújtott be önállóan ajánlatot.
Az 1., 4. és 7. részteljesítésre a 8. sz. közös ajánlattevők: Orako Komplex Építőipari, Belsőépítészeti, Lakberendezési Fővállalkozó Kereskedelmi Kft., Telmex Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft.
Ajánlatkérő döntése szerint érvénytelen ajánlatot tett a Domus Kereskedelmi Rt., Domus-Lánc Kft., Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft., Kid Stúdió Kft., Bubiv Palota Bútorgyártó és Kereskedelmi Rt., Gyulai Fafém Bútor Rt., Import Bútor Rt. és Venetó 2000. Magyar Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft. által benyújtott közös ajánlat és Kemabo Kereskedelmi Marketing és Bonyolító Kft. és Konzorcium társainak ajánlata az 1–6. részteljesítések és a Kemabo Kft. ajánlata a 7. részteljesítés vonatkozásában.
Ajánlatkérő ezen döntése ellen a Domus Lánc Kft. és Konzorcium tagjai, valamint a Kemabó Kft. és Konzorcium tagjai nyújtottak be jogorvoslati kérelmet.
A Döntőbizottság a D.273/26/2000. számú határozatában az ajánlatkérőnek az érvénytelenséget megállapító döntését jogsértőnek minősítette, és erre tekintettel az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ezt követően ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az ajánlatok ismételt érdemi elbírálásáról döntött.
Az eredményhirdetés 2000. szeptember 19-én került sor, ahol az alábbiak szerint került kihirdetésre a közbeszerzési eljárást lezáró döntés:
1. Részteljesítés
Nyertes:
– Balaton Bútorgyár Rt.
– Falco-Sopron Irodabútor Kft.
– Garzon Bútor Rt.
– Hajdúthonet Hajlítottbútor és Kereskedelmi Rt.
– Mezőkövesdi Bútoripari Kft.
2. helyezett:
– I. sz. kérelmező
– Ipoly Bútorgyár Rt.
– Gyulai Fafém Bútor Rt. Konzorciuma
2. Részteljesítés:
Nyertes:
– Balaton Bútorgyár Rt. és Konzorciuma
2. helyezett:
– I. sz. kérelmező
– Ipoly Bútor Rt.
– Gyulai Fafém Bútor Rt. és Ezermester Kft. Konzorciuma
3. Részteljesítés:
Nyertes:
– Balaton Bútorgyártó Rt. Konzorciuma
2. helyezett:
– I. sz. kérelmező
– Gyulai Fafém Bútor Rt.
– Avalon Hungary Kft.
– Sandra Kárpitos Rt.
5. Részteljesítés:
Nyertes:
– Balaton Bútorgyár Rt. Konzorciuma
2. helyezett:
– I. sz. kérelmező
– Gyulai Fafém Bútor Rt.
– Linea Bútor Stúdió Kft.
– Sandra Kárpitos Rt.
6. Részteljesítés:
Nyertes:
– Balaton Bútorgyár Rt. Konzorciuma
2. helyezett:
– I. sz. kérelmező
– Gyulai Fafém Bútor Rt.
– Avalon Hungary Kft.
– Sandra Kárpitos Rt.
7. Részteljesítés:
Nyertes:
– Orako Kft.
– Telmex Kft. Konzorcium
2. helyezett:
– I. sz. kérelmező
I. sz. kérelmező 2000. szeptember 25-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, ajánlatkérő költségek viselésére történő kötelezését, ideiglenes intézkedéseként a szerződéskötés megtiltását.
I. sz. kérelmező a tárgyaláson kérelmét módosította és a kérelmét az 1., 4. és 7. részteljesítések vonatkozásában tartotta fenn. Ezen részteljesítések esetében az ajánlatkérő értékelését a 2., 5. és 6. elbírálási szempont vonatkozásában elfogadta, sérelmezte azonban az 1., 3. és 4. elbírálási szempont alapján kapott pontszámokat.
Az első elbírálási szempont a műszaki tartalomhoz kapcsolódó ajánlati ár. E körben kérelmező azért kifogásolta ajánlatkérő pontozását, mert több esetben ajánlatában a megadott bútorlap helyett faforgácslapnak megfelelő pontszámot kapott, mivel ajánlatkérő megállapítása szerint a laminált felületű bútoralapanyag mindig faforgácslap. Az éllezárások tekintetében ajánlatkérő szintén tévesen értékelte az ajánlatát ABS helyett PVC-ként, hivatkozással arra, hogy az éllezárás anyaga csak PVC lehet, mivel az élfólia nem ABS.
A Mercato termékek esetében a polcok állíthatóságára adott kérelmezői ajánlatot átminősítette, ezzel a termékcsaládot műszaki szempontból alacsonyabb kategóriába sorolta.
A Nova és Variant termékek esetében ajánlatkérő kérelmezői nyilatkozat ellenére megállapította, hogy a sarokkialakítás nem lehet R4, mert a 2 mm-es élelzáró anyag alkalmazásával nem megoldható.
Kifogásolta I. sz. kérelmező e körben továbbá, hogy a Variant bútorcsalád (15641 jelű) 90-es sarokelemének árát, hiszen a mintakonfigurációban szereplő sarokelem vázszerkezet nélküli, míg az ajánlatban szereplő hasonló funkciójú termék fém vázszerkezettel szerepelt.
A fentiek alapján ajánlatkérőnek a műszaki adatlapok tartalmának alapulvételével kellett volna elbírálnia a kérelmező ajánlatát.
A 3. elbírálási szempont a minőségi garanciák voltak, amelyek körében ajánlatkérő az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer meglétét értékelte. Kérelmező ezen tanúsítvány meglétét az ajánlatához csatolni ugyan nem tudta, mert az audit 2000. május 18-án zajlott le, és az ajánlatadás 2000. május 23-án történt meg, azonban magánokirat formájában nyilatkozott, hogy minőségbiztosítási rendszere az ISO 9002 szabvány előírásain alapul. Álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérőnek ez nem volt elégséges, úgy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlást kellett volna részére biztosítani, ennek hiányában nem értékelhette kérelmező terhére a minőségtanúsítvány hiányát.
A 4. elbírálási szempont az elosztóhálózat nagysága. Ajánlatkérő ajánlatát itt is kedvezőtlenül értékelte, mert az elosztóhálózat ismertetésében csak helységnév szerepelt, pontos cím nélkül. Álláspontja szerint a felhívásban sehol nem írta elő ajánlatkérő, hogy az elosztóhálózat esetében pontos címmegjelölést kér. Álláspontja szerint e körben is hiánypótlási lehetőséget kellett volna részére biztosítani, vagy a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján kellett volna ajánlatkérőnek eljárnia.
Indítványozta a 7. részteljesítés körében annak vizsgálatát, hogy a nyertesnek kihirdetett Orako Kft. és a Telmex Kft. közös ajánlata megfelel-e az ajánlati dokumentáció 3.11. pontjában foglaltaknak, azaz a MECO termékekre vonatkozó forgalmazói engedély megfelelő felhatalmazáson alapul-e.
Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait is megszegte azáltal, hogy a bírálatba bevonta a FAIMEI Kft. alkalmazottját és egyben résztulajdonosát, dr. Szabó Miklóst. Indokolásként előadta, hogy a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységnek minősül a bútorok minősítése.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő az 5. sz. melléklet 2. c) pontjában foglalt indokolási kötelezettségének nem tett eleget.
II. sz. kérelmező 2000. október 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, költségeinek megtérítését. II. sz. kérelmező a tárgyaláson kérelmét módosította, és a 3. és 4. részteljesítés vonatkozásában tartotta fenn.
Indokolásként előadta, hogy ezen részteljesítések esetében ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek a megadott elbírálási szempontok alapján. II. sz. kérelmező ezen részteljesítések esetén nem az ajánlatára adott pontszámokat, hanem a nyertesek ajánlatára adott pontszámokat kifogásolta. Ugyancsak kifogásolta, hogy a 3. részteljesítés körében a nyertes ajánlattevők esetében stílbútor értékelésére is sor került, holott stílbútorra ajánlatot nem lehetett tenni. A 4. részteljesítés körében kifogásolta, hogy ajánlatkérő érvénytelenítette azon mintakonfigurációit, ahol fotel helyett karosszék került megajánlásra, továbbá az érvényben hagyott mintakonfigurációiból ajánlatkérő egy átlag számítás alapján egy új mintakonfigurációt képzett.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró, az ajánlatok értékelésébe bevont dr. Szabó Miklós, a FAIMEI Kft. munkatársa, kapcsolatban áll több ajánlattevővel oly módon, hogy az általuk gyártott bútorok minősítésében részt vesz, így az összeférhetetlenséget eredményez.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmek, mint megalapozatlanok elutasítását kérte.
Indokolásként előadta, hogy az I. sz. kérelmező az 1. és 4. részteljesítésre ajánlatot konzorcium formájában nyújtott be, a konzorciumi tagok azonban jogorvoslati kérelemmel nem éltek, így önálló jogorvoslati kérelem benyújtására I. sz. kérelmező az 1. és 4. részteljesítés vonatkozásában nem volt jogosult.
Az I. és II. sz. kérelmezők dr. Szabó Miklós összeférhetetlenségével kapcsolatos felvetése elkésett, hiszen már a bontási eljáráson, 2000. május 23-án dr. Szabó Miklós ajánlatkérő oldalán történő közreműködése ismertté vált. Ez a kérelmezők általi előterjesztés megalapozatlan is, hiszen a beszerzés tárgya bútorok beszerzése, nem pedig minőségvizsgálat, ugyanis dr. Szabó Miklós minőségvizsgáló cég munkatársa.
Az I. sz. kérelmező ajánlatának az első elbírálási részszempont szerinti értékelése a benyújtott műszaki adatlapok alapján történt. Ajánlatkérő pl. abban az esetben, amikor kérelmező műszaki adatlapján azt jelölte meg, hogy az ajtólap és korpusz alapanyaga bútorlap, az ajtólap és a korpusz felületkezelése pedig laminált, ott ajánlatkérő faforgácslapnak megfelelő pontszámot adott, ugyanis laminált felületű bútorlapanyag csak faforgácslap lehet.
Kérelmező mintakonfigurációs ajánlati egységárai számos termék esetében nem egyeztek meg a kereskedelmi ajánlatban feltüntetett árakkal, és ilyen esetben kénytelen volt az ajánlati árak korrigálására.
Az éllezárás, térbeállíthatóság, polcok állíthatósága, asztalok lába, vázszerkezete körében kialakított pontozása helyes volt, mert a kérelmező ezekben az esetekben megfelelő dokumentumokkal nem támasztotta alá ajánlatának valóságtartalmát. Pl. éllezárás esetén nem derült ki, hogy az valóban ABS alapanyagú élfólia. E körben ajánlatkérő megjegyzi, hogy kérelmező ajánlata egyébként érvénytelennek minősül, és csak a Döntőbizottság D.273/26/2000. számú határozatára tekintettel minősítette érvényesnek. A 3. elbírálási szempont a minőségi garanciák körében kérelmező nem csatolta a minőségbiztosítási rendszerének tanúsítványát, ez az értékelésnél figyelembevételre került.
A 4. elbírálási szempont körében pedig kérelmező az elosztóhálózat megadásánál a pontos címeket nem tüntette fel, így ez a körülmény az ajánlatát kedvezőtlenebbé tette.
A II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlatok értékelését a megadott elbírálási szempontok alapján végezte el, a kérelmező saját pontszámait nem is vitatja.
A Balaton Bútorgyár Rt. konzorciuma, mint nyertes ajánlattevők a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérték érdemi észrevételükben. Ajánlatkérő eljárása álláspontjuk szerint jogszerű volt. I. sz. kérelmező jogszerűen csak a 7. részteljesítés vonatkozásában nyújthat be önállóan jogorvoslati kérelmet.
Érdemi észrevételükben kifejtették továbbá, hogy I. sz. kérelmező ajánlata egyébként érvénytelen, hiszen lényegében az ajánlatkérő "készítette el" helyettük az ajánlatot, továbbá az elosztó hálózat adatlapját nem a felhívásban foglaltaknak megfelelően töltötték ki.
Dr. Szabó Miklós részvétele a közbeszerzési eljárásban nem összeférhetetlen.
Az Orako Kft. a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte megalapozatlanságra hivatkozással. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor I. sz. kérelmező ajánlatában az ISO minőségtanúsítvány hiányára tekintettel kevesebb pontszámot adott, illetve sérelmezte, hogy az elosztóhálózat bemutatása során I. sz. kérelmező pontszámot kapott ott is, ahol nem jelölt meg pontos címet, ellentétben vele, amikor az ajánlatkérő ilyen esetben nulla pontra értékelte ajánlatát. A Telmex Kft.-vel közös ajánlattevők voltak jelen közbeszerzési eljárásban és a MECO bútorokra érvényes forgalmazási engedélyt a pályázatuk tartalmazza.
A Döntőbizottság a beérkezett két jogorvoslati kérelmet a D.462/2000. szám alatt egyesítette.
A Döntőbizottság D.462/3/2000. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a beterjesztett jogorvoslati kérelmek részben megalapozottak.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy I. sz. kérelmező jogosult volt-e az 1. és 4. részteljesítés esetén önállóan jogorvoslati kérelmet előterjeszteni annak ellenére, hogy ezen részteljesítések esetében konzorcium formájában nyújtott be ajánlatot.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A fenti rendelkezés alapján jogorvoslati kérelem benyújtására ajánlattevő jogosult. A Kemabo Kft. nem vitathatóan ajánlattevő jelen közbeszerzési eljárásban. Közös ajánlatadás esetén is az ajánlattevők önállóknak minősülnek, hiszen pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk is külön-külön vizsgálatra kerül. Továbbá a Kbt. fenti rendelkezése nem tartalmaz olyan előírást, hogy több ajánlattevő közös ajánlata esetén a jogorvoslati kérelem csak együttesen, közösen terjeszthető elő joghatályosan. Tiltó rendelkezés hiányában pedig a Döntőbizottság az önálló jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogosultságot nem vitathatja. Tény azonban, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek, a Döntőbizottság döntése joghatályosan a jogorvoslati kérelemmel nem élő ajánlattevőkre is kihat. Ezért a Döntőbizottság vizsgálata, hogy a közös ajánlattevők esetén érdekazonosság fennáll-e. A Döntőbizottság megnyilatkoztatta a Konzorcium tagjait, hogy a beterjesztett jogorvoslati kérelemmel egyetértene-e. A Konzorciumi tagok egybehangzó nyilatkozatot tettek, hogy a kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelemmel egyetértenek, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését kifogásolják. A Konzorciumi tagok között tehát érdekellentét nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét határidőben terjesztette elő, az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének eleget tett. A tárgybeli közbeszerzési eljárásban ajánlattevői minőségben vett részt, a Konzorciumi tagok a beterjesztett jogorvoslati kérelemmel egyetértettek, így a jogorvoslati kérelem előterjesztése nem kifogásolható. Az igazgatási szolgáltatási díjat a Döntőbizottsági eljárásért kell fizetni, ezt pedig nem befolyásolja a kérelmezők száma, jelen esetben pedig a kérelmező igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének eleget tett.
A Döntőbizottság vizsgálta továbbá, hogy dr. Szabó Miklós, a FAIMEI munkatársának ajánlatkérő oldalán történő közreműködése összeférhetetlen-e.
A jogorvoslati kérelmek e körben egyrészt elkésettek, másrészt megalapozatlanok.
Dr. Szabó Miklós faipari szakértő ajánlatkérő oldalán történő közreműködése a bontási eljárás során, azaz 2000. május 23-án az ajánlattevők számára ismertté vált. Ajánlatkérő e tárgyban tett nyilatkozatát a kérelmezők nem vitatták.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése kimondja, hogy eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmezők az összeférhetetlenségre vonatkozó indítványukat 2000. október 16-i tárgyaláson terjesztették elő, tudomásszerzéstől számított 15 napon túl, tehát az elkésett.
A jogorvoslati kérelmek e tárgyban megalapozatlanok is, mert a Kbt. 31. §-a alapján:
(2) Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezetője tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
(4) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
(5) Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
Dr. Szabó Miklós a FAIMEI kft. résztulajdonosa, illetve munkatársa, aki korábban a bútoripari termékek minősítésében, engedélyeztetésében vett részt. Jelen közbeszerzési eljárásban a FAIMEI Kft. és dr. Szabó Miklós nem volt ajánlattevő, illetve nem volt alvállalkozói minőségében a jelen közbeszerzési eljárásnak részese.
Az I. sz. kérelmező kifogásolta, hogy a Kbt. 5. sz. mellékletének 2. c) pontja alapján az adott pontszámok részletes indokolását ajánlatkérő nem tette meg. Tény, hogy terjedelmi okokból az adott pontszám indokolását (összegzés 17. oldal) ajánlatkérő csak a nyertesek vonatkozásában adta meg.
A Döntőbizottság azonban az I. és II. sz. kérelmezők részére az ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelése körében tett írásos anyagát teljes (233 oldal) terjedelmében a kérelmezők rendelkezésére bocsátotta.
A Döntőbizottság e körben külön jogsértés megállapítását nem tartotta indokoltnak, hiszen kérelmezők jogsérelmét a Döntőbizottság az eljárás során orvosolta.
A továbbiakban a Döntőbizottság kizárólag az 1., 3., 4. és 7. részteljesítés körében vizsgálta az ajánlatkérő értékelését a sérelmezett elbírálási szempontok vonatkozásában.
Az első, illetve a legmagasabb súlyszámmal jelölt bírálati részszempont a műszaki tartalomhoz és a bútorok minőségéhez kapcsolódó ajánlati ár volt. Ezen részszempont alapján adható pontok számítását ajánlatkérő a dokumentáció mellékleteként ajánlattevőknek is megküldött értékelési rendszert ismertető 1–3. oldalain adta közre. E szerint (a nettó ár, a szállítási költség és az infláció alapján számított) korrigált ár és az ugyancsak a dokumentációban ismertetett bútorféleség szerint meghatározott minősítő szempont alapján a műszaki tartalomra adható pontszám hányadosa (ráfordítási mutatószám) képezte az első részszempontra kapható pontok számítását.
A Döntőbizottság átnézve I. sz. kérelmező ajánlatát, illetve megvizsgálva ajánlatkérő által végzett értékelési dokumentumot, megállapította, hogy az 1., a 3., a 4. és a 7. részteljesítés keretében megajánlott bútorok műszaki tartalmát ajánlatkérő megváltoztatta.
Ajánlatkérő az I. sz. kérelmező ajánlata műszaki tartalmát az 1. részteljesítést illetően arra való hivatkozással változtatta meg, hogy a Nova, Office 3500, Variant, Mercato bútorcsaládok esetében megajánlott bútorlap helyett faforgácslapnak megfelelő (alacsonyabb) pontszámot adott, mert megítélése szerint "a laminált felületű bútoralapanyag mindig faforgácslap". Ezen utóbbi megállapítással indokolta a 3. részteljesítésben megajánlott Priza, Edo, Cadoro, Palio, Il Campo, Master fantázianevű bútorcsaládokra adott pontértékeket is.
A 4. részteljesítést illetően megállapítást nyert, hogy I. sz. kérelmező a Wind fémvázas kárpitozott vendégszék ülés tartószerkezet anyagát "hajlított idom" vette figyelembe az értékelésnél. A II. sz. kérelmező esetében pedig ajánlatkérő érvénytelenítette azon konfigurációkat, ahol fotel helyett karosszék megajánlására került sor. A fennmaradó 5 konfigurációból ajánlatkérő pedig egy 6. konfigurációt készített oly módon, hogy "átlagot" képzett, melynek eredményeként egy drágább értékű konfiguráció keletkezett.
A 7. részteljesítés vonatkozásában I. sz. kérelmező fémből készült konténerek ajánlata tartalmazza a Meco fémkonténer család Activa, Ecovariant, Variant, Vela és Wind bútorcsaládokhoz, illetve Technical 2 konténer család a Dolphine, Elite, Serie 2000/3000 és Spazio bútorcsaládokhoz való konténereket. A felsorolt konténerek írószertartóval rendelkeznek, amit I. sz. kérelmező a dokumentáció előírása szerint "van" szócskával jelölt. Ajánlatkérő ezen műszaki elemet "nincs"-ként pontozta az értékelési jegyzőkönyv 204. oldalának tanúsága szerint.
A Kbt. 49. § (1)–(2) bekezdése szerint:
(1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A fentiekből következően azonban maga ajánlatkérő sem módosíthatja az ajánlatokat, az ajánlati kötöttség ajánlatkérőt is köti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlat műszaki tartalmát önkéntesen megváltoztatta, ezzel az ajánlati kötöttség elvét megsértette. Ezt támasztja alá a Kbt. alábbi rendelkezése is:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatot pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő a fenti jogszabályhelyet megsértette azáltal, hogy a kérelmezők által benyújtott ajánlatok műszaki tartalmát a fent részletezettek szerint megváltoztatta és az ajánlatkérő a saját maga által megállapított műszaki tartalmat értékelte, nem pedig az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit.
A fentiekből pedig következik a Kbt. 59.§ (1) bekezdésének a megsértése is, ugyanis ajánlatkérő nem az ajánlatok valós tartalmát értékelte, így az eljárást lezáró döntés nem objektív tényeken, azaz nem az ajánlatok valós tartalmának megfelelő értékelésen alapul.
A Döntőbizottság az első bírálati szempont körében a jogsértést az előbbiekben részletezettek szerint megállapította, így további bírálati szempontok szerinti részletes vizsgálódást nem folytatott egyik kérelmező vonatkozásában sem. Ennek indoka, hogy a Döntőbizottság nem veheti át ajánlatkérő szerepét a számára összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását illetően, illetve ajánlatkérő feladata az ajánlatok összehasonlítása és nem a Döntőbizottság hatásköre.
A Döntőbizottság további kérelmi elemek vonatkozásában a következők szerint állapította meg a kérelmek megalapozatlanságát.
A minőségi garanciák körében ajánlatkérő előírta, hogy a megfelelően alátámasztott és dokumentumokkal igazolt minőségi garanciákat értékeli. E körben I. sz. kérelmező az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítványát az ajánlathoz nem csatolta, csak magánokirat formájában nyilatkozott ezek meglétéről. A dokumentumokkal igazolt minőségi garanciák alatt egyértelmű, hogy ajánlatkérő a tanúsítvány becsatolását követelte meg, és nem a magánokirat formájában történő nyilatkozattételt.
A kérelmező azon felvetése, mely szerint hiánypótlást kellett volna e körben biztosítani ajánlatkérőnek, nem helytálló.
A Kbt. 43. § (4) bekezdésében a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolását engedi a hiánypótlás körében. Jelen esetben az ISO minőségtanúsítvány nem az ajánlatadás érvényességi feltétele volt, azaz nem a Kbt. 44. §-a körébe írta elő ajánlatkérő, hanem az ajánlatok értékelése során bírálati szempontként vette figyelembe ennek meglétét. Ajánlatkérő e körben tehát jogszerűen nem biztosított hiánypótlásra lehetőséget.
Az elosztó hálózat nagysága tekintetében az ajánlathoz csatolandó kitöltendő adatlap egyértelműen meghatározta, milyen adatok kitöltését kéri az ajánlattevő. A "cím" kifejezés egyértelmű, azaz nem elégséges helységnév, hanem utca és házszám megjelölés is szükséges.
E körben szintén az előző elbírálási pontnál kifejtettek alapján hiánypótlásra lehetőség nincs. A Kbt. 57. § (1) bekezdése pedig ajánlatkérőnek csak lehetőséget biztosít és nem kötelezettséget ír elő a felvilágosítás kérése vonatozásában. Ajánlattevő kötelezettsége, hogy ajánlatát megfelelően készítse el, annak hiányosságainak viselése ajánlattevőt terhelik.
Az I. sz. kérelmező a tárgyaláson tett nyilatkozatában az Orako Kft. és társa ajánlatának érvényesség szempontjából történő vizsgálatát kérte. A jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2000. május 23-án került sor. A bontási eljárás során a kérelmező számára ismertté vált, hogy az Orako és Társa Meco termékcsaláddal pályázott. Amennyiben pedig a kérelmező a Meco termékre vonatkozó kizárólagos forgalmazói engedéllyel rendelkezett, úgy ezen időpontban tudnia kellett arról, hogy az Orako és társa ajánlattevő forgalmazási engedélye esetlegesen kétséges lehet. I. sz. kérelmező az ajánlatok érvényessége tárgyában a 273/2000. számú jogorvoslati eljárás során sem kérelmezte, illetve sérelmezte az Orako és társa ajánlatának ajánlatkérő által történő érvényessé nyilvánítást. Kérelmező a jogsértést ez ügyben csak 2000. október 16-án jelezte a Döntőbizottságnak, a tudomásszerzést követő 15 napon túl.
A jogorvoslati kérelem e tárgyban elkésett, így az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van.
A II. sz. kérelmező lényegében azt az ajánlatkérői döntést sérelmezte, hogy ajánlatkérő a nyertesek esetében a 3. részteljesítés körében stílbútorokat értékelt (reneszánsz és prezident bútorcsalád), holott e körben, erre ajánlatadásra lehetőség nem volt. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a vitatott bútorok nem stílbútorok, hanem reneszánsz stílusjegyeket megjelenítő bútorok, így az ajánlatadás ezekre a bútorcsaládokra megengedett volt.
A 4. részteljesítés körében az ajánlatkérői elvárás kárpitozott támlás szék és fotel (karral vagy kar nélkül) volt. Ebből következően a fotel és karosszék nem minősülhetett azonosnak, ajánlatkérő e körben helyesen döntött azon mintakonfigurációk érvénytelenítéséről, ahol II. sz. kérelmező fotel helyett karosszéket ajánlott meg.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy II. sz. kérelmező annak ellenére, hogy Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelő anyagát teljes terjedelmében a kérelmező rendelkezésére bocsátotta, és a Döntőbizottság a kérelem pontosítására felhívta, jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg, hogy az ajánlatkérő jogsértő döntését mire alapítja. Nem jelölte meg, hogy ajánlatkérő pontozását a 3. és 4. részteljesítés körében mely esetekben sérelmezi, így e körben a Döntőbizottság vizsgálatot nem folytatott, figyelemmel arra is, hogy az I. sz. kérelmező kérelme alapján az I. sz. kérelmező által kifogásolt részteljesítések vonatkozásában az eljárást lezáró döntést megsemmisítette.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, a d) pont alapján a jogsértést megállapította, és a h) pont alapján kötelezte ajánlatkérőt az eljárási díj viselésére.
A Döntőbizottság a bírság kiszabását nem alkalmazta, tekintettel arra, hogy jogsértés a döntés megsemmisítése eredményeként reparálható volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000 november 17..
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
