KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8488)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.446/8/2000.
Tárgy: a Vakó Vasúti-kocsi Takarító Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Vakó Vasúti-kocsi Takarító Kft. (4033 Debrecen, Báthory út 5., képviseli. dr. Szőgyényi József ügyvéd, 1053 Budapest, Ferenciek tere 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult eljárást, amelyet a MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatóság Személykocsi Divízió (1062 Budapest, Andrássy út 73–75., képviseli: Langóné, dr. Kádár Éva ügyvéd (1066 Budapest, Teréz krt. 62., a továbbiakban: ajánlatkérő) "vasúti személyszállító-kocsi külső-belső tisztítása, Miskolc Gépészeti Főnökség működési területén, az ajánlati dokumentációban meghatározott mennyiségben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a kérelem visszavonása miatt a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő (KÉ 25. számában) 2000. június 21-én jelentette meg ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, melynek tárgya vasúti személyszállító kocsik külső-belső tisztítása a Miskolc Gépészeti Főnökség működési területén, az ajánlati dokumentációban meghatározott mennyiségben volt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában írta elő ajánlattevők alkalmasságának igazolását, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai szerint kívánta elbírálni, ahol a részszempontok a következők voltak:
– díjtételkénti ajánlati árak és darabszám szorzatainak havi összege, súlyszám (6),
– a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb ajánlattevő által vállalt többletszolgáltatások, súlyszám (2),
– a dokumentációban meghatározott fizetési feltételeknél a MÁV számára kedvezőbb ajánlat, súlyszám (2).
A ponthatárokat 1–5-ig határozta meg.
Ajánlatkérő az egyéb információ pontban előírta, hogy az egyéb ajánlattevői táblázat hiányos, vagy a kiírástól eltérő módon való kitöltése az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. augusztus 1-jéig 6 ajánlattevő az Express M Kft., Kiss Ferencné vállalkozó, a Prekop Kft., Doppel Bt., Budaber Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő augusztus 3-án – a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – írásban felvilágosítást kért a Budaber Kft.-től ajánlatának kirívóan alacsony ára miatt, melyre augusztus 4-én a Budaber Kft. a választ megadta. Augusztus 30-án az összes ajánlattevő megkapta a tájékoztatást arról, hogy a Budaber Kft. ajánlatában számítási hiba van, amit ajánlatkérő javított. Ajánlatkérő a szeptember 4-i eredményhirdetésen a Budaber Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező szeptember 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte, hogy a dokumentáció mellékletét képező vállalkozási szerződés 4. és 5. melléklete nem tartalmazza a gépek, berendezések, eszközök bérleti, az üzemeltetési, energiaszolgáltatási, valamint az épületek, helyiségek bérleti szerződéseit, valamint azt, hogy bérleti díjak nagyságáról nem nyilatkozott előre ajánlatkérő. Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő kirívóan alacsony ára ellentétes a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel. Ajánlatkérő hibát követett el, mert nem alkalmazott árösszehasonlító módszert az elbírálás során. Álláspontja szerint a számítási hibát nem lehetett volna javítani, mivel az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi táblázat nem javítható, a kiírástól eltérő kitöltése pedig érvénytelenségi okot eredményez. Kérte kérelmében a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmi hiányosságainak sérelmezése nem megalapozott, mivel egy ajánlattevő sem jelezte a bejárást követően, hogy az ajánlattételhez nem áll elegendő információ a rendelkezésükre. Ezen túlmenően a kérelem elkésett. A nyertes ajánlattevő által megajánlott túlzottan alacsony ár sérelme egyértelműen a versenytársak piacról való kiszorítására irányul, a Verseny Hivatal hatáskörébe tartozik annak megállapítása. Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában csak a nyilvánvaló számítási hiba korrigálása történt meg, amire az 1999. évi XL. törvénnyel módosított közbeszerzésekről szóló 1995. évi LX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) lehetőséget nyújt. A javításról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt írásban értesítette, nem szegte meg a Kbt.-t az ajánlatkérő azzal, hogy az eredményhirdetésen az eljárás nyertesétől a Kbt. 61. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megadását nem kérte. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis e tekintetben az ajánlattevő részére állapít meg kötelezettséget, aki ennek másnap eleget is tett. Kérte a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az érdekelt felek kérésére 2000. október 11-én tárgyalást tartott, ahol a kérelmező képviselője írásban az alábbi nyilatkozatot tette, kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, arra való tekintettel, hogy a jogorvoslati kérelmét visszavonja.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A " bekezdés szerint a Bizottság eljárása kérelmére, vagy hivatalból indul A (3) bekezdés szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát, vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 14. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedésig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja. Az eljárás megszüntetéséről a 13. § (2) bekezdés szerinti értesítetteket az eljárás folytatásáról az ügyfelet értesíteni kell.
A Döntőbizottság a fenti törvényhelyekre figyelemmel a jogorvoslati eljárást megszüntette, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 79. § (4), (5) és (6) bekezdéseiben a hivatalbóli eljárás kezdeményezésére okot adó körülmények nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 6.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
