KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8529)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.543/11/2000.
Tárgy: M+A Kft. jogorvoslati kérelme a Kondoros Nagyközség Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az M+A Kft (2220 Vecsés, Temető u. 14–16., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Kondoros Nagyközség Önkormányzata (5553 Kondoros, Hősök tere 4–5., továbbiakban: ajánlatkérő) "Kondoros Nagyközség település szennyvízelvezetésével kapcsolatos vákuumos gyűjtőrendszerű csatornahálózat I. ütemének komplett megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2000. október 11. napján a Közbeszerzési Értesítő 41. számában nyílt előminősítési eljárás részvételi szakaszára részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben rögzített beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás 10. b) pontjában határozta meg a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az alkalmatlanná minősítés szempontjaként határozta meg az ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjának 5. és 6. bekezdésében az alábbiakat:
"– a részvételre jelentkező jegyzett tőkéje nem éri el a jelentkezéskor az 50 millió forintot,
– a részvételre jelentkező nettó árbevétele az elmúlt három évben összesen nem érte el a 2,5 milliárd forintot"
A részvételi jelentkezések benyújtásának határideje 2000. november 06. napja volt.
Kérelmező 2000. október 30. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Jogorvoslati kérelme az ajánlatkérő részvételi felhívását támadja, a részvételi felhívás 10. b) pontjának a Kbt. 24. §, 44. §-aiba való ütközésére hivatkozással. Sérelmezte a részvételi felhívás 10. b) pontjának 5. és 6. bekezdésében megállapított alkalmatlanná minősítési szempontokat.
Álláspontja szerint a részvételi felhívás sérelmezett szempontjai a közbeszerzés tárgyára figyelemmel is túlzott mértékben kerültek meghatározásra, ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket meghaladóan írta elő azokat. A sérelmezett követelmények álláspontja szerint nem adnak valósághű képet a jelentkezők anyagi helyzetéről sem.
A részvételi felhívás sérelmezett alkalmatlanná minősítési szempontjainak ilyen meghatározása sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőséget, miután ezen feltételeknek csak néhány óriás cég képes megfelelni. Az ajánlatkérő ilyen tartalmú alkalmatlansági szempont meghatározása indokolatlanul szűkre szabja a lehetséges részvételre jelentkezők körét.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárás során hozott döntéseit, ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését.
A Döntőbizottság az eljárásban ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintve, hogy annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Az eljárás megindítását követően a részvételi jelentkezés benyújtásának határidejére, 2000. 10. 06. napjára részvételi jelentkezést nyújtottak be: a DEBMUT Rt., KÖZ-VÍZ Kft., Hídépítő Rt., SADE Kft., Resonator Kft., ERFOREX Rt., Strabag Kft.
Ajánlatkérő 2000. november 07. napján benyújtott észrevételében a kérelmező jogorvoslati kérelmének, mint alaptalannak az elutasítását kérte.
Észrevételében kifejtette, hogy az alkalmatlanság – kérelmező által hivatkozott – szempontok a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a beszerzés tárgyának becsült értékére is figyelemmel került meghatározásra. A beszerzésnek 520 millió Ft becsült értéke mellett nem ütközik a Kbt. 44. § (5) bekezdésébe.
A beszerzés tárgyára és megvalósításának helyi jelentőségére tekintettel a sérelmezett alkalmatlansági szempontok nem indokolatlanok és nem jelenti a részvételre jelentkezők értelmetlenül szűk körre történő szűkítését. A kérelmező által sérelmezett követelmények meghatározásakor ajánlatkérő a beruházás becsült értékén túl szem előtt tartotta azt a tényt is, hogy a tárgybani közbeszerzést a helyi közvélemény fokozott figyelme kíséri, s a beruházás első osztályú megvalósíttatását várják el ajánlatkérőtől.
Észrevételéhez csatolt képviselő – testületi ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint az ajánlatkérő a felhívásban a jelentkezőktől – kérelemmel sérelmezett – 50 M Ft jegyzett tőkét megkívánó követelményeknél is jóval magasabb mértékben kívánta meghatározni, 200 M Ft-ban. A képviselő-testületi ülésen a kérdés megvitatását követően került ezen alkalmassági szempont a felhívásban foglalt mértékre történő csökkentése.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
Kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése kimondja, hogy a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdés alapján meg kell meghatározni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének a szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése kimondja "Az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerinti követelményeket az előminősítési eljárásra vonatkozó 63. § (3) bekezdése fogalmazza meg a fent citált szövegezésnek megfelelően.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által a részvételi felhívás 10. b) pontjának 5. és 6. bekezdésében meghatározott – kérelmező által sérelmezett – alkalmatlanná minősítési szempontok nem ütköznek a Kbt. 44. § (5) bekezdésébe foglaltakba, s nem sértik továbbá a Kbt. 24. § (2) bekezdésében kinyilvánított esélyegyenlőség alapelvét.
Nem osztja a Döntőbizottság a kérelmező azon álláspontját, hogy a sérelmezett kiírási feltételek sértik a közbeszerzési eljárás alapelveként megfogalmazott esélyegyenlőség elvét, az eljárás során megvizsgált iratok alapján ilyen következtetés megállapítását nem találta megalapozottnak.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható az ajánlatkérő által előírt egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Ajánlatkérő előírta a részvételi felhívás 9. pontjában a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására csatolni kérte a jelentkező cégkivonatát is, a 10. a) pontjában a részvételre jelentkező alkalmassága elbírálási szempontjaként határozta meg a pénzügyi gazdasági alkalmasságot, így jogszabályszerűen írhatta elő előzőekkel összefüggésben a részvételi felhívás 10. b) pontjának 5. bekezdésében alkalmatlanná nyilvánítás feltételeként a jegyzett tőke vizsgálatát. Az ajánlatkérő ezen alkalmatlanná minősítési szempontját az ügy megvizsgálását követőn nem találta jogszerűtlennek.
Az eljárás során vizsgált iratok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjainak meghatározásakor – a Kbt. 44. § (5) bekezdésére is figyelemmel – körültekintően járt el, és állapította meg azokat.
Önmagában az a tény, hogy a részvételi felhívás 10. b) pont 6. bekezdésében meghatározott, három évben összesen 2,5 milliárd Ft nettó éves árbevétel meghaladja – akár többszörösen is – a beszerzés becsült értékét, nem alapozza meg a részvételi felhívás jogszabálysértő voltát. A szerződés teljesítésének biztonsága ajánlatkérő számára alapvető érdek, a 3 éves időszakra tett előírás éves szintre bontva (830 M Ft) alig haladja meg a beruházás értékét, túlzónak nem tekinthető.
A fent hivatkozott 44. § (5) bekezdése alapján a beszerzés becsült értékét is figyelembe kell venni, de alapvetően a követelményeknek a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékűeknek kell lenni. A becsült értéken túl a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges mérték meghatározásánál más szempontokat is mérlegelhet ajánlatkérő, mint ahogy jelen ügyben tette is, melyet alátámaszt a csatolt ajánlatkérő képviselő-testületi üléséről készült jegyzőkönyv, valamint ajánlatkérő észrevételében írtak.
A fent kifejtettek alapján a Döntőbizottság ajánlatkérő részvételi felhívásának 10. b) pontja 5.6. bekezdésében foglaltakat jogszerűnek ítélte meg, így a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november. 22.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
