KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8532)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.458/10/2000.
Tárgy: a Várfalvi Kft. jogorvoslati kérelme a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Számadó Krisztina ügyvéd (4025 Debrecen, Vörösmarty u. 16.) által képviselt Várfalvi Kft. (4024 Debrecen, Varga u. 47/B., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet Dr. Várady Jenő jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. (4400 Nyíregyháza, Búza tér 20–21., továbbiakban: ajánlatkérő) útszórósó beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdés c) pontját, ezért 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles befizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 26-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 11. a) pontja alapján ajánlattevőnek nyilatkoznia kellett – többek között – arra nézve, hogy korábbi, három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárásban történt hamis adatszolgáltatás miatt nem zárták ki a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
A felhívásra a kérelmező is ajánlatot nyújtott be. Ajánlatában nyilatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában elmarasztalta őt hamis adat szolgáltatásáért, mely határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő.
Ajánlatkérő a szeptember 11-én történt eredményhirdetésen közölte, hogy a kérelmezőt az eljárásból kizárta, indokként arra hivatkozott, hogy kérelmezőt a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. hamis adatszolgáltatásért a közbeszerzési eljárásból kizárta, e döntésnek a Döntőbizottság helyt adott.
Kérelmező szeptember 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte a közbeszerzési eljárásból való kizárását. A döntés indokával szemben előadta, hogy azt az ajánlatkérői döntést helybenhagyó döntőbizottsági határozatot, amely a közbeszerzési eljárásból való kizárását tartalmazta, megtámadta a bíróság előtt, ezért az nem ad jogalapot a jelen eljárásból való kizárására.
Ajánlatkérő észrevételében elismerte, hogy egy, a bíróság által még jogerősen el nem bírált határozatra hivatkozva nem lett volna joga kérelmezőt kizárni az eljárásból, azonban a közbeszerzési eljárásban nem a kérelmező tette a legelőnyösebb ajánlatot, így az eljárás eredménye szempontjából kérelmező számára irreleváns volt az abban való részvétel, tehát kérelmezőt nem érte jogsérelem.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki "korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban az általa a valóságnak megfelelően ismert, de ettől eltérően közölt adatot (a továbbiakban: hamis adatot) szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását a Bizottság vagy a bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával megállapította."
Tényként állapítható meg, hogy a Döntőbizottság a 310/11/2000. számú határozatával helybenhagyta a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. azon döntését, hogy a kérelmezőt hamis adatszolgáltatás miatt a közbeszerzési eljárásból kizárta. Az is tény, hogy kérelmező a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és erről a helyzetről ajánlatában tett nyilatkozatával számot adott.
A jogvita elbírálásához a Döntőbizottságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a 310/112000. számú határozata alapot szolgáltatott-e ajánlatkérő részére kérelmező kizárására. A határozat jogerős, illetve végrehajtható volt-e, tekintettel a Kbt. 89. § (1) bekezdésének a határozat elleni fellebbezést kizáró szabályára, valamint a 90. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezésre, hogy a "keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya." E jogkérdésben való döntéstől az ajánlatkérő elismerő nyilatkozata mellett sem tekinthet el.
Az eljárás jogtudománya a jogerőnek két fajtáját különbözteti meg. Alaki jogerőnek a határozat megtámadhatatlanságát nevezi, míg az anyagi jogerő beálltáról akkor lehet szó, ha a határozat már megváltoztathatatlan. Ahhoz, hogy az államigazgatási határozat feltétlen jogalapot szolgáltasson a kizárás jogkövetkezménye alkalmazásához, elegendő a határozat alaki jogerejének beállta, mert ez magával hozza a határozat megváltoztathatatlanságát is. Az alaki jogerő beállta azt jelentené, hogy a határozatban megjelölt időtartamig az ajánlattevő nem vehetne részt közbeszerzési eljárásban.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására – eltérő rendelkezés hiányában – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 72. § (1) bekezdése szinte generális szabályként mondja ki az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, e szabály alól a (4) bekezdésben meghatározott, csak rendkívül szűk, speciális körben enged kivételt. Ebből következik, hogy államigazgatási ügyben alaki, ebből következően pedig anyagi jogerőről sem beszélhetünk; a határozat megtámadható és megváltozatható. Miután pedig a határozat előzetes végrehajthatóságát a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi IV. törvény (Pp.) 332. § (3) bekezdése alapján a bíróság felfüggesztheti, az államigazgatási határozat előzetes végrehajthatósága sem feltétlen hatályú.
Az államigazgatási határozat tehát sem alaki, sem anyagi értelemben nem volt jogerős, valamint előzetes végrehajthatósága révén sem keletkeztetett ajánlatkérő számára jogalapot a kérelmező közbeszerzési eljárásból való kizárására. Kérelmező részéről a hamis adatszolgáltatás fennállását a korábbi határozat alapján tényként nem kezelhette.
(A Döntőbizottság megjegyzi, hogy mindemellett kérelmezőnek – a hamis adatszolgáltatás elkerülése végett – ajánlatában utalnia kell a korábbi "nem jogerős" kizárás tényére –, mint ahogy tette is ezt kérelmező a tárgyi közbeszerzési eljárásban.)
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmezőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárása által megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) d), f) és h) pontja szerint rendelkezett. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt arra, hogy ajánlatkérő elismerte eljárása jogszerűtlenségét, ezért a minimum összegű bírságot szabta ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. október 30.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
