KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8654)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.438/9/2000.
Tárgy: Start Autó Kft. jogorvoslati kérelme a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Dr. Rozsályi Ágota ügyvéd (1052 Budapest, Fehérhajó u. 12–14.) által képviselt Start Autó Kft. (1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 57., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárás során, melyet a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (1675 Budapest–Ferihegy, Pf. 53, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Ford gépkocsialkatrészek beszerzése 150 MFt értékben 170 db mikrobuszhoz" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára figyelemmel az 53. § (2) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért ajánlatkérőt 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. június 28-án megjelent 26. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására.
A beszerzés tárgya és mennyiségeként az alábbiak kerültek megjelölésre: Ford gépkocsialkatrészek beszerzése, 150 millió forint értékben 170 db mikrobuszhoz.
A beszerzés tárgyának részletezését és mennyiségének meghatározását a dokumentáció tartalmazta. A mennyiségektől az ajánlatkérő ±25%-kal eltérhetett, de a keretmennyiség kimerítését nem garantálta.
Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta, azonban többváltozatú ajánlat tételére lehetőséget nyújtott.
A nyertes ajánlattevővel szállítási keretszerződést kívánt kötni, 1 éves határozott időtartamra, a teljesítés ezen belül pedig szakaszos lett volna. Ajánlatkérő megjelölte az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, illetve meghatározta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül megjelölésre az alábbi részszempontokkal és a hozzájuk kapcsolódó súlyszámokkal:
– Termék minősége a dokumentációban meghatározottak szerint (8).
– Ajánlati ár (7).
– Garanciális feltételek (5).
– Vállalt szállítási határidő (5).
– Szállítási feltételek (3).
Az egyes részszempontokra adható pontszámokat ajánlatkérő 1–10 között határozta meg.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, amely tartalmazta a részletes pályázati feltételeket, a szállítási szerződés tervezetét, valamint a műszaki meghatározást.
A műszaki meghatározás keretében ajánlatkérő megadta az alkatrészek specifikációját oly módon, hogy táblázatba foglalva a Ford gépkocsikhoz felsorolta az alkatrészeket 1–375-ig terjedő tételszám alatt. Minden egyes megnevezett tételhez cikkszámot, illetve éves mennyiségre utaló darabszámot tüntetett fel.
A fent részletezett táblázat mindegyik oldalának alján ajánlatkérő feltüntette az alábbi megkötést: "Az alkatrészek kizárólag eredeti gyári előállításúak lehetnek."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció fent részletezett előírásaival kapcsolatosan az ajánlattevőktől kapott kérdések nyomán három alkalommal is értelmezte a gyári eredet fogalmát.
2000. július 11-én az alábbiakat válaszolta: "Gyári eredetűnek az alábbi esetekben minősülhetnek alkatrészek:
– Gyári emblémával jelölt, az illetékes autógyár kereskedelmi hálózatában forgalmazott alkatrészek.
– Olyan "utángyártott" alkatrészek, melyek ISO minősítéssel bíró üzemben készültek, és a szállító megfelelőségi nyilatkozatot tesz.
– A termék garanciája egyenértékű az autógyárival."
Hasonló kérdésre július 19-én az alábbi választ adta:
"Gyári eredetű alkatrésznek a márka saját dealerhálózatán keresztül értékesített alkatrész minősül."
Július 27-én pedig ezen választ küldte:
"Eredeti gyári alkatrésznek a márka saját dealerhálózatán keresztül, gyári csomagolásban értékesített alkatrész minősül."
Az ajánlatok bontási határidejére, 2000. augusztus 9-re ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Ford Petrányi Kft., a Láng Autóalkatrész Kft., a Wolf Kft., a Cromax Kft., a Ford Budaörs Kft., a Jakon Autó Kft.
Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat megvizsgálta, majd hiánypótlási lehetőséget biztosított és értékelve a benyújtott ajánlatokat, nyertesként a Ford Petrányi Kft.-t jelölte meg.
Kérelmező 2000. szeptember 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen, melyben kérte ezen döntés jogszerűségének megvizsgálását, illetve a döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmének részletes indokolására előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban az alkatrészekkel kapcsolatos minőségi követelmények tekintetében egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, hiszen a dokumentációban szereplő eredeti gyári előállítású kitétel kapcsán az ajánlattevők kérdésére három időpontban három különböző tartalmú pontosító válasz érkezett.
Sérelmezte továbbá ajánlatkérő által az ajánlatok értékelése során adott pontszámokat is.
Az 1. sz. bírálati részszempont a termék minősége vonatkozásában ajánlatkérő nem a közbeszerzés tárgyát képező árut minősítette, hanem egy dealerhálózathoz való tartozás tényét értékelte. Előadta kérelmező továbbá, hogy az ajánlatában szereplő alkatrészféleségek közül 84% eredeti gyári csomagolású alkatrész, a további 14% nagy nemzetközi autóalkatrész gyártók terméke, akik a nagy autógyárak közvetlen beszállítói. Így ezen termékek minősége a gyári alkatrészek minőségével egyenértékű. A maradék 2% kivétel nélkül valamelyik ISO 9000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező gyárban készült alkatrész. Ajánlatkérő ezen részszempont értékelésénél a fenti tényeket nem vette figyelembe.
Ajánlatkérőnek a termékminőség értékelésekor a terméket kellett volna minősítenie és nem a céget, tekintettel arra, hogy az összegzés szöveges indokolásából az derül ki, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők vonatkozásában vizsgálta az ISO minőségbiztosítási rendszer meglétét, azonban ez álláspontjuk szerint ezen bírálati részszempont vonatkozásában indiferens.
A 2. sz. bírálati részszempont, az ajánlati ár vonatkozásában nem állapítható meg az összegzésből az, hogy milyen elv, vagy matematikai képlet alapján végezte az értékelést ajánlatkérő, továbbá az sem derül ki, hogy miért kapott a nyertes 108 142 984 Ft-os ajánlati árra 8 pontot, ezzel szemben az ő kedvezőbb, 104 898 303 Ft-os ajánlata csupán 7 pontot.
A 3. sz. bírálati részszempont, a garanciális feltételek vonatkozásában azt kifogásolta kérelmező, hogy nem derülnek ki egyértelműen a pontozás szempontjai.
Az összegzésből megállapíthatóan ajánlatkérő csak a garancia általános idejét vette figyelembe, illetve nem derül ki, hogy az egyéb garanciális megajánlott feltételeket milyen módon értékelte. Ők ugyanis nemcsak a hibás alkatrész cseréjét, hanem az egyéb költségek (pl. újra beszerelési költségek) megtérítését is vállalták.
Az összegzés szerint a Ford Budaörs Kft., a Láng Kft. és a Cromax Kft. ajánlata nem tér ki a garanciális feltételekre, így kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által adott 5 pont helyett csupán 1–1 pontot kaphattak volna.
A 4. sz. bírálati részszempont, a szállítási határidő vonatkozásában szintén azt sérelmezte kérelmező, hogy az összegzésből nem derülnek ki az ajánlatkérő pontozási szempontjai.
Az összegzésben megfogalmazottakból kiindulva nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő a maximális szállítási határidőket vette figyelembe, vagy értékelte-e a raktáron tartott, illetve a raktáron nem tartott alkatrészekre adott határidőket is. Sérelmezte azt is kérelmező, hogy ajánlatkérő nem használta ki az adható pontszámok alsó és felső határát.
Az 5. sz. bírálati részszempont, a szállítási feltételek vonatkozásában sem állapítható meg, hogy ajánlatkérő hogyan, milyen szempontok alapján értékelt, tekintettel arra, hogy az összegzésben csak az került megjelölésre két pályázóról, hogy "telephelyre szállít térítésmentesen", a többi ajánlattevőnél pedig hogy "telephelyre szállít", de a költségviselőre nem tér ki.
Az ajánlati felhívás, valamint az ajánlati dokumentáció szerint a teljesítés helye Budapest–Ferihegy nemzetközi repülőtér ajánlatkérő raktárai. Ennek értelmében a telephelyre szállítás pályázati feltétel volt, melynek költségeit értelemszerűen a szállítónak kell viselnie.
Az összegzésből tehát az állapítható meg, hogy ajánlatkérő ezen bírálati részszempont kapcsán olyan szempontot vett figyelembe, amelynek vállalása egyébként is érvényességi alapkövetelmény volt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Részletes indokolásképpen a bírálati részszempontok sorrendjében az alábbiakat adta elő:
Álláspontja szerint az ajánlati dokumentációban az alkatrészekre vonatkozó műszaki specifikáció meghatározásánál, valamennyi oldal alján vastag betűvel szerepelt az a feltétel, hogy az alkatrészek eredeti gyári előállításúak lehetnek. Ezen minőségi meghatározással kapcsolatosan kérelmező két alkalommal is kérdést intézett hozzá az eredeti gyári előállítási jelző definiálásával kapcsolatosan. Utolsó, 2000. július 25-én kelt válaszában leszögezte, hogy eredeti gyári alkatrésznek kizárólag a márka saját dealerhálózatán keresztül, gyári csomagolásban értékesített alkatrész minősül. Az értékelés során azon ajánlattevők kaptak 10 pontot, akik eredeti gyári alkatrészekre tettek ajánlatot, míg a többi ajánlattevő ennél kevesebb pontot kapott. Ezen bírálati részszempont kapcsán nem a márka dealerhálózathoz való tartozást értékelte, hanem valóban az alkatrészek minőségét vette figyelembe.
A Jakon Autó Kft. ajánlatával kapcsolatosan valóban megállapításra került az ISO minősítés, azonban az az elbírálást nem befolyásolta, hiszen ők termékre vonatkozó minőségtanúsítványt kértek.
Az ajánlati ár vonatkozásában a nyertes ajánlattevő a kedvezőtlenebb árra azért kapott magasabb pontszámot, mert a kérelmező több ajánlatkérő által kért tételre nem adott ajánlatot, így alacsonyabb ajánlati ára nem volt összehasonlítható azon ajánlati árakkal, amelyek valamennyi tétel árát tartalmazták.
Garanciális feltételek pontozásánál azon ajánlattevők, akik ezen részszempontra nem tértek ki, 5 pontot kaptak tekintettel arra, hogy a Ptk. 305–311. §-ai alapján úgy tekintették a jogszabályban rögzítettek szerinti szavatossági feltételeket vállalták. Az ajánlatkérő számára kedvezőbbnek tűnő jótállást vállaló ajánlatokat értékelték 5 pontnál többre.
Kérelmező azért nem kapta meg a maximális 10 pontot, mert a jótállási feltételei között az szerepelt, hogy a beszerelés szakszerűségét szakszerviz által kiállított számla bemutatásával kell igazolni.
A szállítási határidő részszempont értékelésénél az összességében legelőnyösebb szállítási határidőt értékelte ajánlatkérő maximális pontszámmal. A raktárról történő szállítást úgy tekintették, hogy annál azonnal, illetve 24 órán belül sor kerül a szállításra. Ajánlatkérő szempontjából a nem raktárról történő szállítás kapcsán a kismértékű eltérés nem releváns, ezért a 4–6 napos határidőket ajánlatkérő azonosnak tekintette. Ebben a tekintetben egyébként nem volt az ajánlatok között lényegesebb eltérés.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem kötelesek a ponthatárok által meghatározott értékelési spektrumot teljes mértékben kihasználni, és nem köteles a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb pontszámmal értékelni a legelőnytelenebb és a legkedvezőbb ajánlatot.
Ajánlatkérő nem tudta elfogadni kérelmezőnek azon felvetését sem, miszerint az általa nyújtott szállítással kapcsolatos pluszszolgáltatások nem kerültek értékelésre. Ennek oka az volt, hogy ezen plusz szolgáltatások igénybevételére ajánlatkérő nem tart igényt.
Ajánlatkérő a 2000. október 6-án megtartott tárgyaláson bejelentette, hogy a szerződést megkötötte 2000. szeptember 27-én.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta az ajánlatokat érvényesség vonatkozásában.
Megállapította, hogy a Láng Kft., a Wolf Kft. és a Cromax Kft. ajánlata nem tartalmazza azon igazolást, miszerint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerő Piaci Alappal szemben nincs tartozása.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának 4. francia bekezdésében előírta, hogy ajánlattevőknek csatolni kell a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat is.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja – és ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Láng Kft., a Wolf Kft. és a Cromax Kft. a fent idézett Kbt. 46. § (5) bekezdés szerinti Munkaerő Piaci Alaptól származó igazolást nem csatolta, holott fizetési kötelezettsége ezen alap felé minden olyan munkáltatónak fennáll, aki munkavállalót alkalmaz.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatát megvizsgálva az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontjában a részajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Kérelmező a 2000. október 9-én kelt nyilatkozatában saját maga által elismerte, a következő tételekre nem adott ajánlatot:
Ssz. Megnevezés Cikkszám
207 erősített rugó 61971409
255 generátorkivezetés 135548
256 ventilátor lapát 131028
263 önindító előpajzs 2007010106
265 bendix 130344
267 kefetartó rugó 133556
268 elsőpajzs 136233
304 adagoló bowden 1463123476
Ajánlatkérő kérelmezővel egybehangzóan szintén a fenti tételeket jelölte meg 2000. október 10-én kelt nyilatkozatában.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Ford Budaörs Kft. ajánlata nem tartalmazza az alábbi tételeket:
Ssz. Megnevezés Cikkszám
109 levegőszűrő-Fieszta 6163392
233 kormány szervócső 7058810
264 önindító szénkefe 1631517
320 fejtámla 1048705
A nyertes Ford Petrányi Kft. pedig a 320 számú fejtámla megnevezésű tétel vonatkozásában nem tett ajánlott.
A fentiek alapján a kérelmező, a Ford Budaörs Kft. és a Ford Petrányi Kft. nem tett teljes körű ajánlatot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy egyetlen érvényesnek minősülő ajánlat került benyújtásra, a Jakon Autó Kft. ajánlata.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az 52. § (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az az ajánlattevő, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésének első fordulata előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontjában a részajánlattételi lehetőséget kizárta. Ennek ellenére a Döntőbizottság által a korábbiakban kifejtettek szerint a kérelmező, a Ford Budaörs Kft. és a Ford Petrányi Kft. ajánlata nem teljes körű, így azok nem felelnek meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, vagyis érvénytelenek.
A fentiekben részletezettek szerint ajánlatkérő érvénytelen ajánlatokat érvényesnek tekintve értékelt, majd szintén érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesként.
Ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelésével kapcsolatos döntését a Döntőbizottság nem tudta megvizsgálni tekintettel azok érvénytelenségére, valamint az érvénytelen ajánlatok összehasonlításától is eltekintett.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és f) pontja alapján bírságot szabott ki, a költségek viselésére való kötelezésre pedig a 88. § (1) bekezdés h) pont alapján került sor.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 13.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bakonyi Dolli s. k.,
közbeszerzési biztos
