KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8658)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.374/9/2000.
Tárgy: Böszörményi Sándor jogorvoslati kérelme a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Dr. Z. Tóth Katalin ügyvéd (3525 Miskolc, Vologda u. 4.) által képviselt Böszörményi Sándor (Tarcal, Kinizsi u. 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. (4400 Nyíregyháza, Búza tér 20–21., a továbbiakban: ajánlatkérő) "útépítésnél és útkarbantartásnál használt anyagok közúti fuvarozása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, illetve a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. június 21-én megjelent 25. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására.
A beszerzés tárgya és mennyiségeként az alábbiak kerültek megjelölésre: "útépítésnél és útkarbantartásnál használt anyagok közúti fuvarozása, 13000 tonna éves mennyiségben, mely legalább 95%-ban ömlesztett bányatermékekből áll, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén levő bányákból".
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket.
A műszaki alkalmasság igazolására az alábbiakat írta elő:
– A megelőző 3 év főbb (max 5 db.) referenciamunkáinak ismertetése.
– A műszaki-technikai felszereltség ismertetése.
– Nyilatkozat az ajánlattevő szállítást végző eszközeinek (pld. rakodógép, tehergépkocsi stb.) nettó eszközértékéről.
– Meg kell adni az ajánlattevő saját eszközállományával bonyolítható napi fuvarkapacitását (tokm/nap) munkaidőben (7.30-tól 14.30-ig).
– A Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell benyújtani, mind az ajánlattevő, mind a közbeszerzés értékének 10%-át elérő vagy meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében.
Ajánlatkérő a 11. b) pontban előírta ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait is, melyek az alábbiak voltak:
– Ha az ajánlattevő közúti szállítást végző eszközeinek (pld. rakodógép, tehergépkocsi stb.) nettó eszközértéke nem haladja meg a 15 M Ft értéket.
– Ha az ajánlattevő fuvarkapacitásának értéke nem éri el munkaidőben (7.30–14.30 óra között) a 8000 tokm/nap értéket.
– Ha az ajánlattevő nem rendelkezik a jelen közbeszerzés nagyságrendjében legalább három referenciával.
– Ha az ajánlattevő saját tőkéje kisebb a jegyzett tőkénél.
Az ajánlatkérő a rész-, illetve többváltozatú ajánlattételi lehetőséget kizárta.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás került megjelölésre.
Az ajánlatok beadási és egyben bontási határidejére, azaz 2000. augusztus 1-jére négy pályázatot nyújtottak be az alábbi ajánlattevők:
1. A Nyírflop Generálkivitelező Szállítási és Szolgáltató Kft. (11,00 Ft/tokm+áfa).
2. Nádasi Nándor (8,80 Ft/tokm+áfa).
3. Böszörményi Sándor kérelmező (9,50 Ft/tokm+áfa).
4. Csatlós Csaba (8,50 Ft/tokm+áfa).
Ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok értékelését, majd 2000. augusztus 11-én sor került az eredményhirdetésre, melynek során nyertesként a Nyírflop Szolgáltató Kft. került kihirdetésre.
Az ajánlatkérő által készített összegzésből megállapíthatóan Nádasi Nándor a kérelmező és Csatlós Csaba ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította, tekintettel arra, hogy azok nem feleltek meg az ajánlati kiírásnak és az ajánlati dokumentációban foglaltaknak.
Kérelmező ajánlata kapcsán az alábbi megállapítások kerültek rögzítésre:
– A pályázati anyag nem tartalmazza a szállítást végző eszközök nettó eszközértékéről szóló nyilatkozatot.
– A pályázati anyag nem tartalmazza a napi fuvarkapacitás-számítást.
– A pályázat a kiírással ellentétben egy példányban érkezett.
– A pályázatban megadott árat az üzemanyagárak változásától teszik függővé, annak lehetőségét fenntartva, hogy a későbbiekben árat módosítson. Ez ellentétes a dokumentációban és a kiírásban foglaltakkal, amely szerint az ár 2001. június 30-ig nem módosítható.
Ajánlatkérőnek a fenti eljárást lezáró döntése ellen nyújtott be jogorvoslati kérelmet a kérelmező, amelyben kérte a Döntőbizottságot, hogy ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését, semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, utasítsa ajánlatkérőt az ajánlatkérésnek megfelelő döntés hozatalára, illetőleg amennyiben az nem lehetséges, úgy új ajánlatkérés kiírását rendelje el, illetve kérte az eljárási díj, valamint a költségek viselésére történő marasztalást is.
Kérelmének indokolásaképpen az alábbiakat adta elő:
Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított lehetősséggel nem élt, és nem biztosított ajánlattevőknek lehetőséget hiánypótlásra, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkérés szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg elbírálási szempontként. Az ajánlatok bontása előtt szóban olyan tájékoztatást kaptak, hogy ajánlatkérő lehetőséget fog biztosítani hiánypótlásra, azonban az augusztus 4-i bírálati jegyzőkönyv tanúságaként ezen hiánypótlási lehetőség már elmaradt.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása felületes volt, végeredményben egy alakilag megfelelő, de az ajánlati árat tekintve az övéknél lényegesen magasabb összegű ajánlatot fogadott el nyertesként.
Megjegyezte továbbá, hogy az összegzésben a számára felrótt hiányok között olyanok is felsorolásra kerültek, amelyek csatolva lettek az ajánlatához, azonban azt az általa tett észrevétel ellenére nem vette ajánlatkérő érdemben figyelembe. Azt elismerte kérelmező, hogy az ajánlata valóban nem tartalmazott bizonyos nyilatkozatokat, így azok hiányát nem vitatja.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indokolásképpen az alábbiakat adta elő:
Álláspontja szerint ők a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint jártak el, amikor érvénytelennek nyilvánították azokat az ajánlatokat, amelyek nem feleltek meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A 2000. augusztus 4-én kelt jegyzőkönyvben történt megállapításaik alapján, illetve az eljárás eredményéről készített összegzésben is felsoroltak szerint kérelmező, Csatlós Csaba és Nádasi Nándor ajánlattevők érvénytelen ajánlatokat tettek.
Ajánlatkérő elismerte, hogy mindhárom ajánlattevő esetében az ajánlatok értékelése során elkerülte figyelmüket az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatok hiánya, azonban időközben az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele előtt ezen hibát észlelték, és a Kbt. 61. § (1) bekezdés szerint az 5. sz. melléklet alapján készült írásbeli összegzésben már e tényt is figyelembe vették. Azonban ezen körülmény a többi hiányosságot is figyelembe véve, az érvénytelenség tényét egyébként sem befolyásolja.
A kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem élt a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel és nem biztosított valamennyi ajánlattevő számára azonos feltételeket, legfeljebb 10 napos határidő biztosításával hiánypótlási lehetőséget. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen jogszabályi rendelkezés csupán lehetőség, amely nem kötelező, így ajánlatkérő ezen rendelkezés alapján nem köteles a hiánypótlásra lehetőséget biztosítani. Álláspontja szerint az esélyegyenlőség nem sérülhetett, tekintettel arra, hogy úgy döntöttek, hogy a jelen közbeszerzési eljárás egyetlen résztvevőjének sem biztosítanak lehetőséget a különböző hiányosságok pótlására. Egyébként a hiánypótlás lehetőségével azért nem kívántak élni, mivel úgy ítélték meg, hogy a három érvénytelennek minősített ajánlat nagymérvű hiányosságokkal rendelkezik. Különös tekintettel arra a tényre is, hogy az ajánlati felhívásban ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta, ugyanakkor mindhárom érvénytelen ajánlatban szerepel az a kikötés, hogy az üzemanyag árának 5%-os emelkedése esetén fuvardíj-egyeztetésre kerül sor.
Ajánlatkérő tagadta kérelmező azon állítását, miszerint az ajánlatok bontását megelőzően szóban olyan nyilatkozatot tett volna, hogy lehetőség lesz a hiányok pótlására, hiszen ajánlatkérő az ajánlatok beadása előtt nem tudhatta, hogy hiányos ajánlatok lesznek-e.
Egyéb érdekeltek közül a nyertes Nyírflop Kft. tett érdemi észrevételt, amelyben kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a 2000. augusztus 4-i jegyzőkönyv tanúsága szerint a négy benyújtott ajánlat közül kizárólag a társaságuk által benyújtott ajánlat felelt meg az ajánlati kiírásban, illetve az ajánlati dokumentációban foglalt feltételeknek.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése csupán lehetőséget biztosít a hiányosságok pótlásának elrendelésére, azonban az ajánlati felhívással ellentétes és alapvetően kellékhiányos ajánlatok tárgyában nyilvánvalóan nem lehetett elvárni semmiféle hiánypótlást.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően nyilvánította-e érvénytelennek kérelmező ajánlatát, illetve, hogy a kérelmezőnek a hiánypótlási lehetőség kizárásával kapcsolatos kérelme megalapozott volt-e.
A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatát, és az alábbi megállapításokat tette:
– az ajánlat valóban nem tartalmazta a szállítást végző eszközök nettó eszközértékéről szóló nyilatkozatot,
– a napi fuvarkapacitás vonatkozásában kérelmező nem csatolt számítást,
– az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség vonatkozásában kérelmező ajánlata csupán arra vonatkozó nyilatkozatot tartalmazott, miszerint "egy évnél régebben lejárt illeték, illetve elkülönített pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettsége nincs".
A Döntőbizottság által a fentiek szerint megállapított hiányok vonatkozásában a megtartott tárgyaláson maga kérelmező is elismerte, hogy ajánlata nem tartalmazza a szállítást végző eszközök nettó eszközértékére szóló nyilatkozatot, illetve, hogy a nettó érték nem került megjelölésre, továbbá elismerte azt is, hogy ajánlata a napi fuvarkapacitásra vonatkozó számítást sem tartalmazta.
Kérelmező szintén a megtartott tárgyaláson elismerte azt, hogy megfelel a valóságnak ajánlatkérő által tett azon megállapítás is, miszerint ajánlatát csupán egy példányban nyújtotta be.
A Döntőbizottság megvizsgálva kérelmező ajánlatának az ajánlati árra vonatkozó részét, megállapította, hogy abban valóban szerepel az alábbi kitétel: "Az üzemanyag árának 5%-os emelkedése esetén újra fuvardíj-egyeztetésre kerül sor."
Az ajánlatkérő által kibocsátott ajánlati felhívás és dokumentáció feltételei valóban arról szólnak, hogy az ár 2001. június 30-ig, azaz a szerződéses időtartam végéig nem módosítható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a műszaki alkalmasság igazolására előírtak között meghatározta, hogy ajánlattevőnek nyilatkozatot kell csatolni az ajánlattevő szállítást végző eszközeinek nettó eszközértékéről.
Ugyanezen műszaki alkalmassági feltételek között írta elő ajánlatkérő, hogy meg kell adni az ajánlattevők saját eszközállományával bonyolítható napi fuvarkapacitását.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában egyéb információk között harmadikként ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokat két példányban, kettős csomagolásban kell eljuttatni az ajánlatkérő címére.
Kérelmező a tárgyaláson maga által is elismerten az ajánlati felhívás fenti kitételével ellentétesen egyetlen példányban nyújtotta be ajánlatát ajánlatkérőhöz.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek, tekintettel a korábban a Döntőbizottság által megállapított hiányosságokra. Az idézett Kbt. szabályok szerint a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, tehát az valóban érvénytelen.
A hiánypótlással kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában a Döntőbizottság az alábbi álláspontra helyezkedett:
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Ajánlatkérőnek megalapozott volt azon álláspontja, miszerint a fenti hiánypótlás valóban csak lehetőség, amelyről az ajánlatkérő dönti el, hogy biztosítja-e az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a megalapozatlan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslat jogát a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 9.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k., Németh István s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
