LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (8844)
Kf.III.37.581/2000/6.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Seiler Tibor ügyvéd (Budapest, Király u. 67.) által képviselt Pesterzsébeti Önkormányzat (Budapest, Kossuth tér 1.) felperesnek a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2000. február 9. napján meghozott 2.K.38.448/1999/4. számú ítélete ellen az alperes 5. sorszámú fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A felek a költségeiket maguk viselik.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő felperes 1999. február 24-én a Közbeszerzési Értesítő 8. számában nyílt eljárás lefolytatására vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé, útkarbantartás tárgyában. A felperes képviselőtestülete a 132/1999. Ök. számú határozatával a Mélyközép Kft. ajánlatát fogadta el nyertesnek.
Az alperes – az Universal-Bau Kft. jogorvoslati kérelmére – a D.91/9/1999. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (1) bekezdését, 61. § (1) és (2) bekezdéseit, ezért 2 000 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes az ajánlatok bontását nem az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban, hanem egy nappal később tartotta meg, az eljárást lezáró döntését nyilvánosan nem hirdette ki és az ajánlattevőket haladéktalanul nem értesítette.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását és jogsértés hiányában a bírság kiszabásának mellőzését, másodlagosan pedig a bírság mérséklését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és a bírság összegét 1 000 000 Ft-ra mérsékelte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy felperes eljárása a Kbt. 51. és 61. §-aiba ütközően jogsértő volt. A bíróság úgy találta, hogy a felperesi jogsértéssel 1 000 000 Ft összegű bírság áll arányban, tekintettel arra, hogy a nyilvánosság követelménye még az alperes megállapítása szerint is csupán közvetetten sérült meg, ekképp a felperes magatartása magasabb összegű bírság kiszabását nem teszi szükségessé.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. A 2 000 000 Ft bírságot mérlegeléssel állapította meg, az a beszerzés értékével és a jogsértés súlyával arányban áll. A Legfelsőbb Bíróság Kf.I.27.293/1999/3. számú ítéletére hivatkozva, álláspontja szerint a mérlegeléssel meghozott határozati döntést a bíróság nem változtathatja meg, a bíróságnak a bírság kiszabása körében méltányossági jogosultsága nincsen.
A felperes csatlakozó fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával kérte a bírság mellőzését, másodlagosan pedig további mérséklését. A megállapított jogsértés tárgyi súlya nem tekinthető jelentősnek, az eljárás tisztaságát, a megkötött szerződés tartalmát hátrányosan nem befolyásolta. Az eljárás tárgyának értéke sem olyan, amellyel a bírság mértéke arányban áll.
A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés nem alapos.
A perbeli közbeszerzési eljárásban a felperes – általa sem vitatottan – a Kbt. 51. §-ának (1) bekezdésébe és 61. §-ának (1) és (2) bekezdéseibe ütköző jogsértést követett el, amelynek következményeként az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A felperes által elkövetett jogsértések a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott eljárási alapelvek maradéktalan érvényesülését akadályozták, így a jogsértővel szemben bírság kiszabása összhangban áll a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát biztosítani kívánó szabályzási célkitűzésekkel.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság törvényes döntést hozott az alperesi határozat megváltoztatásával a bírság összegének mérsékléséről, helyesen mérlegelte a jogsértés körülményeit, megfelelő indokát adta a jogsértés súlyával arányban álló bírság megállapításának.
Téves az alperes fellebbezésében a legfelsőbb bírósági eseti döntésre hivatkozással kifejtett azon álláspontja, hogy a mérlegeléssel meghozott határozati döntést a bíróság nem változtathatja meg. Jogszabálysértés esetén ugyanis a Kbt. 91. §-ának (5) bekezdése alapján a bíróság a mérlegelési jogkörben hozott, bírságot megállapító határozati rendelkezést is megváltoztathatja, ha a közigazgatási szerv nem a jogszabály céljával összhangban, az elkövetett jogsértésre figyelemmel él mérlegelési jogkörével. A felülvizsgált ügyben az alperes jogszabálysértően mérlegelt, mert nem a jogsértés súlyával, az ügy összes körülményével arányban álló bírságot szabott ki a felperessel szemben, így törvényes lehetőség volt a határozat megváltoztatására és a bírság összegének mérséklésére.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Mindkét fél pervesztességére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 81. §-ának (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a felek költségeiket maguk viselik.
A fellebbezési illetéket a peres felek teljes személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
Budapest, 2000. október 24.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró