KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0091)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.480/10/2000.
Tárgy: Kaloterhm Rt. jogorvoslati kérelme Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Keresztes Tamás ügyvéd (1055 Budapest, Stollár B. u. 4.) által képviselt Kaloterhm Rt. (1078 Budapest, Nefelejcs u. 42., továbbiakban: kérelmező) a Budapesti 169. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Nyolczas László ügyvéd, 1042 Budapest, Árpád út 119.) által képviselt Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye (1042 Budapest, Deák F. u. 93., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona átalakítási és felújítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai, a 2000. október 26. napján megtartott tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 19-i számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé "Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona létesítmény megvalósításához meglévő épület funkcióváltása miatti átalakítása, részleges felújítása, az építési, kivitelezési munkák elvégzése" tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint épületátalakítási és felújítási munkák kivitelezésére (776,62 m2 nettó szintterület tekintetében) kért ajánlatokat.
Rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogadott el. Dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlati, szerződési feltételeket, valamint az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerinti műszaki dokumentációt. Az ajánlati felhívás szerint ajánlattevők ajánlati biztosítékot kötelesek nyújtani, a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat pedig az alábbiak szerint kötelesek igazolni:
11. a) pont szerint az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények az alábbiak voltak:
– A Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá ugyanezen jogszabály (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, hatósági igazolásokat csatolni köteles ajánlattevő. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőitől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. Erről az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell.
– A Kbt. 44. § (1) bekezdés a)–d) pontja alapján a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására csatolni kell:
– számlavezető pénzintézettől származó, a benyújtást megelőző 30 napnál nem régebbi nyilatkozatot az ajánlattevő fizetőképességéről,
– mérlegét (éves beszámolóját, egyszerűsített mérlegét vagy konszolidált mérlegét) a tárgyévet megelőző gazdasági évre vonatkozóan,
– az előző három évi időszakban az ajánlattevő építési tevékenységének forgalmáról szóló nyilatkozatot,
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolatát, aláírási címpéldány másolatát.
– A Kbt. 44. § (2) bekezdésének a)–c) pontjai alapján a műszaki alkalmasság igazolására csatolni kell:
– az előző három év legjelentősebb, jelen közbeszerzés tárgyával azonos típusú építési, kivitelezési munkálatok ismertetését tartalmazó nyilatkozatot (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezése),
– műszaki-technikai felszereltségének leírását tartalmazó nyilatkozatot,
– azon műszaki szakemberek megnevezését, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatása szükséges, akik a minőség ellenőrzéséért felelősek.
Az ajánlattevőnek be kell mutatnia azon alvállalkozókat, akiket az építési munka során a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint 10%-ot meghaladó mértékben igénybe kíván venni.
A felhívás 11. b) pontja szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint határozta meg:
– Nem szerepel a jelen beszerzés tárgyát képező tevékenység az ajánlattevő cégkivonatában.
– Az ajánlattevő pénzügyi helyzete nem megfelelő, tartósan nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek.
– Az ajánlattevő nem rendelkezik a jelen beszerzés tárgyának megfelelő referenciamunkákkal.
– Az ajánlattevő által megnevezett, kivitelezésért felelős személyek nem rendelkeznek a jelen beszerzés tárgyának megfelelő építési, kivitelezési tapasztalatokkal.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni:
A 34. § (3) bekezdésében foglaltak: a részszempontok és súlyszámok az alábbiak voltak:
– ajánlati ár 10
– beépített anyagok minősége, korszerűsége 6
– vállalt megvalósulási és jóteljesítési garancia 5
– kötelezően felüli jótállási, garanciális és szavatossági kötelezettség vállalása 4
– vállalt kötbérek mértéke 3
– kedvező számlázási igény 3
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetében 1–20 pont.
Az egyéb információk között ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatnak a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, a dokumentációban kiadott költségvetési kiírást kitöltve (beárazva) kell tartalmaznia.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő több helyen is feltételeket határozott meg az alvállalkozókra vonatkozóan, azonban ezen előírásai a 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozókra vonatkoztak (11., 12., 41. oldal). Az alvállalkozók felsorolását segítő "A" melléklet (41. oldal) szerint is csak a 10%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozók részletes ismertetése szükséges, az ez alatti mértékben bevontakat "lehetőség szerint" kérte ajánlatkérő felsorolni, illetve az általuk végzendő munkákat is ismertetni.
Ajánlatkérő a műszaki szakemberek megnevezésén túlmenően kérte a dokumentáció 42. oldalán tett részletes előírás ("B" melléklet) szerint az irányító és a szakmunkaerő listáját is az ajánlatban megadni. A "B" melléklet az alábbiak szerint szól: "Az ajánlattevőnek be kell nyújtania a javasolt munkaerő-felhasználási és -szervezési ütemtervet az általa megajánlott munkák kivitelezésére alkalmazott fizikai, valamint vezető személyi állományra vonatkozóan, világosan jelölve a kapcsolatokat és a felelősséget a helyszín és a cégközpont között, illetve a kapcsolatokat a különböző építési feladatokért felelősök között.
A munkaerőterv tartalmazza:
– a vonatkozó munkára kinevezésre kerülő irányító személyzet listáját a beosztás, a hasonló munkák során szerzett megfelelő tapasztalat megjelölésével,
– a helyszínen alkalmazni kívánt szakmunkaerő listáját a képesítés, szakma megjelölésével,
– a helyszínen alkalmazni kívánt munkagépek listáját (kiemelve ebben a saját és az idegen tulajdont).
A fentieket értelemszerűen az alvállalkozókra kiterjedően is dokumentálni kell."
Konzultációra is sor került 2000. augusztus 18-án, az erről szóló jegyzőkönyv szerint műszaki kérdések tisztázása történt.
2000. augusztus 29-i határidőig 7 ajánlattevő tett ajánlatot, akik a következők voltak: kérelmező, Gesztelyi Rt., Hírép Kft., Renovit Kft., Schilling és Társai Kft., Általános Építő és Lakatosipari Szövetkezet, Ventbau Kft. Határidő után érkezett az Excluzív Bau Kft. ajánlata, amelyet felbontás nélkül érvénytelenné nyilvánított ajánlatkérő.
Az ajánlatok első vizsgálata 2000. augusztus 30-án történt, amikor a tervező minden ajánlatot annak teljessége körében vizsgált. A Ventbau Kft. kivételével minden ajánlatban talált hiányt, a kérelmező esetében megállapította, hogy a helyszínen alkalmazni kívánt szakmunkaerő listája nincs az ajánlatban. Ugyanez a hiány megvolt a Gesztelyi Rt., a Schilling Kft. és az Általános Építő és Lakatosipari Szövetkezet ajánlatában is, illetve a Hírép Kft. becsatolt szerződése hiányos, a Renovit Kft.-é a kiírással ellentétes volt.
Ajánlatkérő 2000. szeptember 4-én hiánypótlási felhívást küldött minden ajánlattevőnek. Ebben a kérelmezőtől a szerződéstervezet elfogadására kértek egyértelmű nyilatkozatot, többek esetében a Kbt. 46. § szerinti irat csatolását kérték, valamint egyéb alkalmassági nyilatkozatokat.
Ajánlatkérő az eredményhirdetési határidőt 2000. szeptember 12-én módosította, erről mindenkit értesített.
A Ventbau Kft. 2000. szeptember 13-án visszavonta ajánlatát.
Ajánlatkérő 2000. szeptember 19-én elbírálta az ajánlatokat, és minden ajánlatra vonatkozóan a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont szerinti érvénytelenséget állapított meg. Kérelmező estében ennek indoka az alábbi volt:
– nem adott listát a 10%-os mértéket el nem érő alvállalkozókról, amit pedig ajánlatkérő kért,
– nem adott listát a teljesítésbe bevont személyekről és a helyszínen alkalmazni kívánt szakmunkaerőről,
– az ajánlattevő árai egyébként is olyan magasak, amelyet elfogadni nem tudnak.
Ajánlatkérő 2000. szeptember 19-én hozta meg eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen, mert egyik ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot.
A 2000. szeptember 20-i nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő a fentieknek megfelelően nyilatkozott, az ajánlatok egyenkénti értékelését a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont szerinti "eredménytelenségre" alapította. Egyben azt is közölte, hogy a legrövidebb időn belül a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást kíván indítani.
A kérelmező 2000. október 4. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
A módosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárását lezáró eredménytelenségre, és kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését, marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, valamint szabjon ki bírságot.
Indokaként előadta, hogy ajánlata érvényes volt. Álláspontja szerint ajánlatkérő csak azon alvállalkozóknak a megnevezését kérte, akik a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben vesznek részt a teljesítésben. Kérelmező pedig nyilatkozott, hogy nem von be a beszerzés 10%-át meghaladó mértékben alvállalkozót. Továbbá az ajánlatában becsatolta az alkalmazni kívánt szakmunkaerő listáját egyrészt táblázatos formában a munkaerő ütemezését, a cég létszámát szakmai bontásban, valamint az ajánlat 2. sz. táblázatában az irányító személyzetet szakmai önéletrajzzal együtt. Ezekre figyelemmel, így az eljárást nem lehetett volna eredménytelenné nyilvánítani.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Döntését a Kbt. szabályai, illetve a saját felhívása és dokumentációja alapján, azoknak megfelelően hozta meg. Ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse azokat az alvállalkozókat, akiket az ajánlattevő bevon a teljesítésbe, azaz milyen arányban fogják harmadik személyek teljesíteni a beszerzés tárgyát, illetőleg, hogy kik lesznek ezek a személyek, szervezetek. Az "A" kiegészítő mellékletben várt nyilatkozatot ajánlatkérő arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul a részvételi arány és a részvételi kör a 10% alatti, illetve 10% feletti alvállalkozók vonatkozásában. Ezen túlmenően kérelmező nem mutatta be a "B" kiegészítő mellékletnek megfelelően a javasolt munkaerő-felhasználási és -szervezési ütemtervet, az általa megajánlott munkák kivitelezésére alkalmazott fizikai, valamint vezető személyi állományra vonatkozóan világosan megjelölve a kapcsolatokat és a felelősséget a teljesítési helyszín és a cégközpont között. Erre vonatkozóan a követelménynek a kérelmező nem előírásszerűen, hanem hiányosan szolgáltatott adatot, információt. Minekutána valamennyi ajánlat érvénytelen volt, így ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a közbeszerzési eljárását eredménytelennek. Tárgyalásos eljárás megindítására nyilatkozata szerint a jogorvoslati eljárás időtartama alatt nem került sor.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A Kbt. 37. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készíthet, s amennyiben ezt az ajánlattevők rendelkezésére bocsátja, úgy annak tartalmaznia kell a részletes szerződési feltételeket.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában többek között előírta, hogy be kell mutatni azon alvállalkozókat, akiket az építési munka során a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint 10%-ot meghaladó mértékben igénybe kíván venni. Ehhez képest az ajánlati dokumentáció megismétli az ajánlati felhívás tartalmát, továbbá az ajánlati dokumentáció 11. oldalán rögzíti, hogy a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók milyen igazolásokat, nyilatkozatokat csatoljanak, továbbá ugyancsak a 10%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozók milyen módon igazolják alkalmasságukat. Ugyanezen oldalon rögzíti azt is ajánlatkérő, hogy az ugyancsak a 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozókat meg kell nevezni, megjelölve az általuk elvégzendő feladatokat, szándéknyilatkozat egyidejű csatolásával.
Ezen túlmenően az "A" mellékletben továbbra is kéri a 10% mértéket meghaladó alvállalkozók ismertetését azzal, hogy lehetőség szerint az összes alvállalkozónál ismertessék az alvállalkozók által ellátandó feladatokat a mennyiségi kimutatás által azonosítható módon. Mindezekből megállapítható, hogy kötelezően a 10% feletti alvállalkozók bemutatását kérte ajánlatkérő, a 10% alatti közreműködés esetén – mint ahogy ő is fogalmazott – lehetőségként kérte azok bemutatását. A kérelmezőnek így nem volt kötelező azzal a lehetőséggel élni, hogy bemutassa a 10% alatti alvállalkozók körét, így ennek bemutatását, figyelemmel a felhívás és a dokumentáció tartalmának e tekintetben jelentkező nem egyértelmű megfogalmazására, nem lehetett alappal megkövetelni.
A Döntőbizottság ezt követően a vizsgálat tárgyává tette, hogy az ajánlatkérői előírás "B" mellékletében szereplő kívánalomnak eleget tett-e ajánlatában kérelmező.
A dokumentáció "B" melléklete a Döntőbizottság álláspontja szerint azt tartalmazta, hogy a munkaerő-ütemezést a vezetési-irányítási kapcsolatokra is kiterjedően, az egyidejűleg alkalmazott gépekkel összefüggésben kell kidolgozni. Az előírás meglehetősen bonyolult feladat elé állította az ajánlattevőket, így a Döntőbizottság is a tartalma szerint értelmezte a "B" mellékletben foglaltakat. Az ajánlati dokumentáció tartalmát tényként kellett elfogadni a Döntőbizottságnak, hiszen ennek vitatása ebben a jogorvoslati eljárásban, figyelemmel a szubjektív jogvesztő határidőre, már elkésett lenne.
A kérelmező ajánlatának 97., 136–140. és 135. oldalán található adatok ugyan külön-külön részlegesen tartalmazzák a szükséges információkat, azonban ezek nem együttesen, egymással összefüggésben jelennek meg, és nem is teljes körűek (pl. nem derül ki, hogy melyek a saját gépek és a kölcsönzöttek, egy-egy munkafázisban ki a fizikai dolgozók irányítója, vezetője). Kérelmező a tárgyaláson olyan tartalmú nyilatkozatot tett, mely szerint szerződéstervezetben meghatározott személy felelős a teljesítésért, illetőleg ő a kapcsolatot tartó személy.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a "B" mellékletben kérteknek megfelelően az egyes munka-szakterületeken belüli felelősségi körök megjelölése és a dokumentációban előírt tartalmú munkaerő-ütemezés hiányzott, mert az a grafikoni ábrázolás, amely az ajánlatának 97. oldalán fellelhető, nem felelt meg teljes körűen a fentebb kifejtettekre figyelemmel az ajánlatkérői kívánalomnak. A kérelmező által becsatolt szerződéstervezet sem tartalmazott teljesítésért felelős személy megjelölését a blanketta-szerződésben, a szerződéstervezet 16.2 pontja, mely erre vonatkozott, kitöltetlen maradt. Így a kérelmező azon védekezését, mely szerint a szerződéstervezetben megjelölésre került név szerint a teljesítésért felelős és kapcsolattartó személy, a Döntőbizottság elfogadni nem tudta, a fenti hiányosságra figyelemmel.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor az ajánlatot érvénytelennek kell tekinteni, azaz érvénytelen az ajánlat, ha a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Mindezekre figyelemmel tehát jogszerűen járt el ajánlatkérő, amikor a "B" melléklet tartalmi elemeinek nem megfelelősége miatt érvénytelenné nyilvánította a fent megjelölt okra figyelemmel a kérelmező ajánlatát. Több érvénytelenségi ok is megjelölésre került az ajánlatkérői döntés indokolásakor, azonban bármely ok önálló fennállta is megalapozza kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
A Kbt. 60. §-a szabályozza a közbeszerzési eljárások eredménytelenségének eseteit. A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Mindezekre tekintettel, mivel mind a kérelmező, mind a többi ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, jogszerűen állapította meg közbeszerzési eljárásának eredménytelenségét ajánlatkérő.
A Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a kérelmező jogorvoslati kérelmét, mint alaptalant, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ában szabályzott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 13.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
