KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0159)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.575/10/2000.
Tárgy: A Sodexho Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme az Ádám Jenő Fenntartói Gyakorló Általános Iskola közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele u. 68., képviseli: Dr. Ferenczi Gábor ügyvéd, 1126 Budapest, Kelemen L. u. 2/3. fsz. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az Ádám Jenő Fenntartói Gyakorló Általános Iskola (1113 Budapest, Köbölkút u. 27., képviseli: Dr. Kovárik Erzsébet ügyvéd, 1121 Budapest, Széchenyi emlékút 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a napi közétkeztetés szorgalmi időben történő biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint összegű pénzbírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles befizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmezőnek.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívási hirdetményt tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 39. számában 2000. szeptember 27-én. Az ajánlati felhívásban a vállalkozási szolgáltatási szerződés keretében kérve ajánlatokat az általános iskola napi közétkeztetésének szorgalmi időben történő biztosítására az alábbi részletezés szerint:
– háromszori étkezést alapul véve napi 140–150 adag,
– egyszeri étkezést alapul véve 100–200 adag,
– összesen 320–350 adag.
Az adagszámokban 10% eltérés lehetséges.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban többváltozatú ajánlattétel lehetőségét megengedte, viszont csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni. A teljesítés határidejét, vagy a szerződés időtartalmát 5 évben határozta meg. Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott a közbeszerzési eljárásban, melyben meghatározta az ajánlattétel formai és tartalmi követelményeit. Az ajánlati dokumentáció 2. oldalán kérte megjelölni legalább 3 hétre vonatkozóan étlapkínálatot az ajánlattevőktől, valamint kérte feltüntetni azokat a különleges szolgáltatásokat, amelyek az elbírálás szempontjából jelentősek lehetnek.
2000. október 7-ig, azaz az ajánlattételi határidőig kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Junior Rt., a P. Dussmann Kft., a Süllős és Süllős Bt., valamint az Elamen Rt. Ajánlatkérő mind az 5 ajánlatot érvényesnek találta, elbírálta, és november 10-én eredményt hirdetett, mely szerint az eljárás nyertese a Süllős és Süllős Bt. lett. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi részszempontok figyelembe vételével:
részszempontok súlyszámok
– heti ételajánlatsor elkészítése 10
– a szolgáltatás ellenértéke 8
A ponthatár minden részszempont esetében 1-től 10 pontig terjedt.
Kérelmező 2000. november 13-án benyújtott jogorvoslati kérelmét november 15-én kiegészítette, és kérte a Döntőbizottságot az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítésére, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek viselésére, valamint ideiglenes intézkedést indítványozott, mely szerint a szerződés megkötését tiltsa meg a Döntőbizottság az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálta el az ajánlatokat, ezért sérült a Kbt. 24. § (2) bekezdése és a 35. § (1) bekezdése. A heti ételajánlatsor elkészítési szempontjai sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem kerültek meghatározásra. Az ajánlatkérő az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvében "Az értékelés alapja" cím alatt felsorolt szempontokat utólagosan vette bele a bírálati szempontok közé, és ennek megfelelően is értékelte az ajánlatokat.
Ugyancsak vitatta az "Árak, szolgáltatás ellenértéke" részszempontnál az ajánlatkérő értékelését.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mivel az iratok megküldése előtt az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződést megkötötte.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, és előadta, hogy az elbírálás során nem vette figyelembe az új szempontokat, kérelmező összekeverte az elbírálási szempontokat az értékeléssel, az értékelés a konkrét ajánlatok összehasonlítását jelentette, melynek minden elemét nem lehetett az ajánlati felhívásban közzétenni. Tény, hogy a dokumentáció tartalmazta, hogy az ajánlattevők minden különleges szolgáltatást tüntessenek fel, mely az elbírálás szempontjából jelentős lehet, azonban ez nem jelenti azt, hogy olyan elemekre is pontot adjon az ajánlatkérő, amire az iskolában nincs igény, pl. reform és diétás étkeztetés.
Az ellenszolgáltatás megítélése nem csak az ár alapján történt az értékelés során, hanem összehasonlították a nyersanyagok értékét, valamint a haszonkulcsot is. Elismerte továbbá, hogy a Süllős és Süllős Bt., azaz a nyertes ajánlattevő ajánlatának értékelése során nem vontak le további pontszámot, mivel ő csak 2001. január 1-ig garantálta az ajánlatban szereplő ajánlati árát, viszont ezt a tényt az értékelésnél figyelembe vették, és 10% áremeléssel számolva hasonlították össze az árakat.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldalán jelölte meg, hogy ajánlattevőnek legalább a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM rendelet 2. sz. mellékletében részletezett élelmiszer-felhasználási minimumok, egész napos közétkeztetési ellátásának biztosítását kell vállalnia. Továbbá előírta, hogy az ajánlatokhoz mellékelni kell legalább 3 hétre vonatkozó étlapkínálatot, valamint az ajánlatban tüntessenek fel az ajánlattevők minden olyan különleges szolgáltatást, amely az elbírálás szempontjánál jelentős lehet. Az ajánlati ár részszempontnál az ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldalán előírta, hogy az ajánlattevők jelöljék meg, hogy a szállítás költségét az ajánlati ár tartalmazza-e, azt hogy az ajánlatban meghatározott árat mennyi ideig garantálja az ajánlattevő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező is és más cégek is tettek ajánlatot reform, diétás, vegetáriánus étkeztetésre, ezt viszont az ajánlatkérő a bírálatnál nem vette figyelembe.
Az első bírálati szempont, a heti ételajánlatsor elkészítésénél a Süllős és Süllős Bt. 10 pontot kapott, a kérelmező 7 pontot, a Junior Rt. 6 pontot, az Elamen Rt. 9 pontot, a P Dussmann Kft. 8 pontot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy valamennyi ajánlattevő garantálta ajánlatában a 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM rendelet 2. sz. mellékletében részletezett élelmiszer-felhasználási minimumokat.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő nem értékelt olyan különleges szolgáltatásokat, amelyeket az egyes ajánlattevők megajánlottak, nevezetesen nem a reform és diétás étkeztetéssel kapcsolatosak, hanem azokat sem, amelyek csak az ajánlatkérő tálalókonyháinak, illetve tálalóeszközeinek a felújítására, illetve pótlására vonatkozott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az első elbírálási szempontnál nem lehet az ajánlatkérő terhére jogsértésként megállapítani azt, hogy a megadott étlaptervezetek alapján értékelését arra a hangsúlyra is helyezte, hogy van-e az étlapon rostos ivólé vagy hetente egyszer szelethúsos ebéd, illetve kifőtt tészta. Ezek a szempontok a heti ételajánlatsor tekintetében vizsgálandók és nem tekinthetők az első elbírálási szempont olyan alszempontjainak, amelyeket utóbb az értékelésnél fektetett fel az ajánlatkérő.
Tehát a kérelmezőnek az első részszempontra vonatkozó kérelmi része ebben a tekintetben nem alapos, illetve nem osztotta álláspontját a Döntőbizottság.
A második elbírálási szempont, a szolgáltatás ellenértékénél viszont Döntőbizottság megállapította azt, hogy az ajánlatkérő értékelése jogsértő.
A szolgáltatás ellenértékénél az ajánlatkérő a legmagasabb nyersanyagnormára maximum 5 pontot, a legalacsonyabb haszonkulcsra maximum 5 pontot adott, és ebből a pontszámból kiindulva pontozta az ajánlatok ezen tartalmi elemeit, mely szerint a Süllős és Süllős Bt. 8 pontot kapott, a P Dussmann Kft. 8 pontot, az Elamen Rt. 7 pontot, a Junior Rt. 5 pontot, és a kérelmező 2 pontot.
Ajánlatkérő a dokumentációban kérte megjelölni az ajánlati árak ártartásának időtartamát.
Ajánlatkérő értékeléséből egyértelműen nem derült ki az, hogy figyelembe vette-e az ajánlati árakra vonatkozó ártartás időtartamát az egyes ajánlattevők ajánlataiban.
Döntőbizottság álláspontja szerint – ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett nyilatkozata ellenére – erre nem került sor, és ezt mutatja a pontszámok kiosztása is. Ennek az ajánlattevők a következőképpen tettek eleget. A Süllős és Süllős Bt. 2001. január 1-jéig garantálta az ajánlatában megjelenő ajánlati árat, kérelmező 2001. december 30-ig, az Elamen Rt. 2001. augusztus 31-ig, a Junior Rt. 2001. december 31-ig és a P Dussmann Kft. 2001. június 30-ig. A szállítási költséget minden ajánlattevő ajánlati ára tartalmazta.
Az ajánlatkérő a bruttó vállalási ár helyett az ajánlati árat meghatározó nyersanyagnormát és haszonkulcsot vizsgálta és hasonlította össze az ajánlattevők ajánlatainál.
A Döntőbizottságnak a második részszempontnál tett megállapításaira figyelemmel megállapítható, hogy az ajánlatkérő értékelése a második részszempont vonatkozásában nem volt következetes, illetve nem az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmának megfelelően történt az értékelés. Volt olyan szempont, pld.: az ártartás időtartama, amelyet egyáltalán nem értékelt az ajánlattevők ajánlatánál. A szolgáltatás ellenértéke meghatározásaképpen vizsgált nyersanyagnorma és haszonkulcs vonatkozásában az ajánlatok tartalmi elemeinek pontozása az egyes ajánlattevők esetében nem megalapozott. Erre figyelemmel az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése is jogsértő.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A Döntőbizottság a megkötött szerződésből megállapította, hogy a szerződés záradékolásának időpontja korábbi, mint a megkötött szerződés aláírásának időpontja, amely arra vonatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság határozatát figyelembe véve a szerződés hatályba lépése mikor fog megtörténni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 14.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
