KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0160)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.568/9/2000.
Tárgy: A Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Príma Enten Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Príma Enten Kft. (4287 Vámospércs, Nyírábrányi út 6.) képviseli Dr. Dobrossy István ügyvéd (4024 Debrecen, Batthyány út 20/5., a továbbiakban: kérelmező) "EU-export baromfifeldolgozó üzem II. ütem bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére 72. § (5) bekezdésére figyelemmel a 71/B. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) összegű bírságot szab ki.
A bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára kell befizetni.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következő tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2000. október 20-án fax útján, majd október 26-án levél útján is megküldte a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének a Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére figyelemmel ajánlati felhívását hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása céljából. Az ajánlati felhívásban a választott eljárást tárgyalásos eljárásnak és az eljárás alkalmazásának feltételeinek indokolását pedig gyorsított eljárás indokolása feltételének alkalmazásában jelölte meg az ajánlatkérő, mégpedig a következő indokolással: "Társaságunk EU-export baromfi-továbbfeldolgozó üzem II. ütembővítés beruházás megvalósítását kívánja végrehajtani. Ezzel kapcsolatosan több helyre pályázatot nyújtottunk be és támogatást nyertünk el a Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Tanácsnál és a Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi központnál, valamint a beruházás további finanszírozásához 2000. október 19-én középlejáratú hitelígérvényt kaptunk számlavezető és finanszírozó bankunktól. Fentiek figyelembevételével a mai nappal áll rendelkezésünkre az anyagi fedezet, ily módon a versenytárgyalási felhívás indítható. A beruházás előkészítéseként a tervezett új üzem, melynek megvalósítását és üzembe helyezését 2001. április 1-jére terveztük, kapacitását teljes mértékben nyugati vevőink lekötötték, kb. 2001. évre 800 tonna késztermék tekintetében.
Amennyiben a termelést a jelzett időpontban nem tudjuk indítani, oly mértékű anyagi kárunk valamint erkölcsi veszteségeink származhatnak, amely megkérdőjelezheti a beruházás megvalósításának szükségességét is. Fentiek miatt vagyunk kénytelenek a gyorsított, tárgyalásos versenytárgyalási formát választani, mivel így a tárgyalásos eljárás esetén a leghamarabb november 8-i hirdetés megjelenését figyelembe véve a beruházás ez évben sem lenne kezdhető. A téli időjárásra figyelemmel a 2001. áprilisi befejezés ellehetetlenülne."
Az ajánlati felhívásban meghatározta ajánlatkérő a dokumentáció megkérésének határidejét, a részvételi jelentkezés határidejét, az első tárgyalás időpontját. A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontját, az ajánlatok elbírálásának részszempontjait, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, azok súlyszámát, illetve a részszempontokra adható pontszámok terjedelmét, valamint a négy kiválasztott ajánlattevő nevét és címét, melyek a következők voltak:
Innokomplex Kft., Szabó Galambos Kft., Fémszerkezet Kft. és Hunyadi Művek 2000. Kft.
A Döntőbizottság Elnökének megküldött ajánlati felhívás egy bővebb ajánlati felhívást is tartalmazott. A bővebb ajánlati felhívásban kerültek meghatározásra a tárgyalásos eljárás lefolytatásának alapvető momentumai, illetve azok a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények köre, amelyeket az ajánlattevőknek az ajánlatukban szerepeltetniük kellett. Továbbá részletes műszaki specifikáció is csatolásra került az ajánlattevőknek, melyben az építési beruházás lebonyolításának mikéntjére tehettek ajánlatot.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 2000. november 6-án hivatalból a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő tárgyalásos eljárása tárgyában. A jogorvoslati eljárás keretében a Döntőbizottságnak vizsgálat alá kellett vennie a tárgyalásos eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás tartalmát, hogy az megfelel-e a közbeszerzési törvény ide vonatkozó paragrafusainak.
A kezdeményező iratban a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke megállapította, hogy a számára megküldött ajánlati felhívásból egyértelműen nem derül ki az, hogy a Kbt. 70. § mely rendelkezése alapján folytatta le a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati eljárás megszüntetését indítványozta. Elismerte, hogy az ajánlati felhívásban nem jelölte meg a tárgyalásos eljárásnak a jogalapját, illetve gyorsított eljárásra hivatkozott, viszont az érdemi ellenkérelmében már a rendkívüli sürgősségre való hivatkozását közölte a Döntőbizottsággal. Ugyancsak nem került meghatározásra az ajánlati felhívásban az alkalmatlanság megállapítására vonatkozó tények és körülmények köre.
A közbeszerzési eljárás nyertese a Fémszerkezet Kft. lett, akivel a szerződést megkötötte az ajánlatkérő, és a kivitelezési munkálatok el is kezdődtek a szerződéskötést követően.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény alkalmazásában építési beruházás – a felújítás és a korszerűsítés kivételével – az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha
a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás – a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;
c) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
d) a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: (2) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A 72. § (5) bekezdése előírja, hogy gyorsított eljárás az építési beruházás során nem alkalmazható.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás tartalmából megállapította, hogy a Döntőbizottság elnökének megküldött ajánlati felhívás, a kiegészítő ajánlati felhívás jogalapjaként a gyorsított eljárás volt meghatározva a tárgyalásos eljárás feltételeként. Viszont azt jelölte meg az ajánlatkérő, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén a gyorsított eljárást csak a rendkívüli sürgősség indokolhatja. Erre figyelemmel viszont nem jelölte meg a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a c) pontját, azaz az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget.
Amit az ajánlatkérő megjelölt a tárgyalásos eljárás jogalapjaként azaz a gyorsított eljárást, az jogsértő volt. Tehát a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapja nem állt fenn, így az egész tárgyalásos eljárás lefolytatása jogsértő volt.
A Döntőbizottság nem vizsgálta tovább már az ajánlati felhívás tartalmát, mivel a jogalap meg nem léte, illetve helytelen alkalmazásának megjelölése az egész eljárás jogsértő voltát megalapozza.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírság intézkedést is alkalmazott az ajánlatkérővel szemben, mert a tárgyalásos eljárást követően a szerződés megkötésére sor került az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között.
A Döntőbizottság a bírság összegét a beszerzés tárgyának értékére, mely 219 M Ft + 25% áfa, továbbá az eljárás jogellenességének megállapítására figyelemmel állapította meg.
A Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A jogorvoslati eljárásban költség nem merült fel, mivel azt hivatalból kezdeményezték, így a költségek viseléséről a Döntőbizottságnak a közigazgatási határozatában nem kellett rendelkeznie.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 7.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
