KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0161)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.567/11/2000.
Tárgy: A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapest Főváros VIII. Ker. Józsefváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzata (1082 Budapest, Baross u. 65–67., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken kátyúzási, útfenntartási munkák végrehajtása, 2 000 000 Ft/hó × 3 hónap, azaz 6 000 000 Ft keretösszeg erejéig, mely összeg az áfát is tartalmazza" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a 71/B. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) összegű bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára köteles befizetni.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következő tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. október 24-én a Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére figyelemmel ajánlati felhívását megküldte a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének és az ajánlati felhívásban megjelölt ajánlattevőnek, azaz a Kenguru Kft.-nek. Az ajánlati felhívásban közölte, hogy közzététel nélküli tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni, mivel korábban a nyílt eljárás eredménytelenül zárult. A feladat módosulása miatt az ajánlatkérő ismételten nyílt eljárást írt ki, az ismételt nyílt eljárás eredményhirdetéséig a kerületben az útkarbantartásról gondoskodni kell, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény értelmében ez az ajánlatkérő kötelező feladata. Az utak karbantartásáról a nyílt eljárás várható befejezéséig tárgyalásos eljárás keretében kívánja kiválasztani a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevőt, azaz 2000. december 15-i időpontig, azaz három hónapig kíván szerződést kötni. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta az első tárgyalás időpontját, a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, továbbá az ajánlat elbírálásának szempontját, mely az ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlati egységár.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 2000. november 7-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ellen. A kezdeményező iratban előadta, hogy a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § mely rendelkezése alapján folytatja le a közbeszerzési eljárást. Mindezekre tekintettel megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése.
A feltételezett jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját 2000. október 24-ében jelölte meg. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a jogalapját megjelölte, és a rendkívüli sürgősség miatt a nyílt eljárás végleges befejezéséig a kátyúzási munkákat el kell végeztetni az önkormányzatnak, korábban a jelenleg a közbeszerzési eljárásban meghívott ajánlattevővel már volt szerződéses kapcsolata, ő végezte az útkarbantartási munkálatokat, vele meg volt elégedve a szerződés teljesítése körében.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel az iratok beszerzését követően jutott a tudomására az, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésre került.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a megküldött ajánlati felhívásban a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként az ajánlatkérő a nyílt eljárás eredménytelenségét jelölte meg. A korábban lefolytatott nyílt eljárás 9000 m2 útfelület karbantartására vonatkozott, majd ez módosult és a jelenleg folyó nyílt eljárásban, mely 2000. október 25-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, az útkarbantartás felülete lecsökkent 7000 m2-re. Mivel folyamatos útkarbantartásról és kátyúzási munkálatokról van szó, ezért vált szükségessé a nyílt eljárás eredménytelenségére tekintettel a tárgyalásos eljárás lefolytatása. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő arra hivatkozott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként, hogy a nyílt eljárás eredménytelenül zárult, akkor az ajánlatkérőnek lehetősége van hirdetmény közzétételével, azaz ajánlati felhívással indított tárgyalásos eljárást alkalmazni, de csak abban az esetben, hogyha a felhívás, illetve a dokumentáció alapján a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételek időközben nem változtak meg. Az ajánlatkérő a hirdetményben közzétett részvételi felhívással indított tárgyalásos eljárást sem alkalmazhatta volna, mert a beszerzés tárgya és mennyisége az előző nyílt eljáráshoz viszonyítottan időközben megváltozott, azaz a 9000 m2-hez képest 7000 m2 útfelület karbantartására módosult.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás – a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg;
Ajánlatkérő a megküldött ajánlati felhívásban a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli sürgősséget, mint jogalapot és annak indokát, nem jelölte meg.
A Kbt. 70 § (1) bekezdés c) pontja előirányozza, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. 71. § (1) bekezdés kimondja, hogy a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A fenti törvényhelyekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon alkalmazta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, és mivel a tárgyalásos eljárásban a szerződést megkötötte, így a Döntőbizottságnak a jogsértés megállapítása mellett bírságkiszabás intézkedést is alkalmazni kellett.
A Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A jogorvoslati eljárásban költség nem merült fel, mivel azt hivatalból kezdeményezték, így a költségek viseléséről a Döntőbizottságnak a közigazgatási határozatában nem kellett rendelkeznie.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás tartalmát vizsgálat alá nem vonta, mivel egyértelműen megállapítható volt, hogy a tárgyalásos eljárás jogalapja sem állt fenn, amit az ajánlatkérő megjelölt az ajánlati dokumentációban, ezért a tárgyalásos eljárás lefolytatása jogsértő volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 7.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
