KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0171)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.503/12/2000.
Tárgy: a HB Number 2 Kft. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HB Number 2 Kft. (1134 Budapest, Lőportár u. 24., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (1101 Budapest, Salgótarjáni út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "katonai ruházati termékek kellékes konfekcionálása" közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. június 21-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben nyílt eljárás lefolytatására a rendelkező részben írt tárgyban. Katonai ruházati termékek közül díszelgő posztóköpeny, tiszti (50 db), díszelgő posztóköpeny, tiszthelyettesi (300 db), posztóköpeny tisztes, tiszthelyettes (300 db), posztóköpeny, tiszti (300 db) mennyiségben jelentette meg a hirdetményt. Részajánlattétel cikkenként megengedett volt, a többváltozatú ajánlattétel azonban nem.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb árú ajánlat volt. Ajánlatkérő előírta 2 db minta csatolását is termékenként.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely az ajánlatok elkészítésének szabályait, szerződéstervezetet és a kért termékek részletes műszaki leírását tartalmazta. 2000. augusztus 1-i ajánlattételi határidőig a jogorvoslat tárgyát képező díszelgő- és posztóköpenyek vonatkozásában csak a kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, és bár általában hiánypótlási lehetőséget biztosított, kérelmező erre nem kapott felszólítást. A 2000. augusztus 30-i eredményhirdetésen olyan eredményt hirdetett ki, mely szerint kérelmező érvénytelen ajánlatot tett a fentebb írt 4 féle posztóköpenyre. Az eredményhirdetést követően kérelmező 2000. szeptember 11-én írásban kért magyarázatot ajánlatkérőtől ajánlatának érvénytelenségi okairól. Ajánlatkérő szeptember 14-én szintén írásban válaszolt a kérelmezői beadványra. Ebből megtudta kérelmező, hogy a posztóköpenyre vonatkozó ajánlatát azért ítélte nem megfelelőnek ajánlatkérő, mert a kötelezően előírt és beküldött minták méreteltérése a tűréshatárt meghaladta, továbbá a díszelgő posztóköpenyre vonatkozó ajánlata azért érvénytelen, mert nem küldött be mintákat. Kérelmező az indoklás tartalmát megismerve először telefonon, majd ezt követően 2000. szeptember 22-én írásban is sérelmezte ajánlatkérő felé a posztóköpenyekre vonatkozó ajánlatkérői megállapításokat, valamint cáfolta, hogy a dísz-posztóköpeny vonatkozásában a mintákat nem küldte be. Levélváltást követően – telefonon történt egyeztetés után – 2000. október 3-án ajánlatkérőnél a fenti köpenyek vonatkozásában "közös átmérésre" került sor. Kérelmező október 3-i levelében ezt követően megköszönte ajánlatkérőnek az átmérés lehetőségét, és nyugtázta egyben, hogy a díszelgő posztóköpeny mintadarabjait fellelték, valamint tájékoztatást adott a közös átmérés során tapasztalt mérési metodikára vonatkozó kifogásairól. E levelében kérelmező ismételten kérte ajánlatkérőt, hogy vele kösse meg a szerződést, egyben kilátásba helyezte, hogy pályázatának eredménytelenné való minősítése esetén jogorvoslati eljárás
t kezdeményez. Ajánlatkérő 2000. október 11-i levelében megküldte kérelmezőnek a díszelgő posztóköpenyre vonatkozó eredménytelenséget tartalmazó szakvéleményét is.
Kérelmező 2000. október 16-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntésének megsemmisítését. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem a szakmában ismert mérési módszerrel állapította meg a posztóköpenyek méreteltérését, és nyilvánította az ajánlatát érvénytelennek. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő először nem találta a díszelgőköpenyek mintadarabjait, azonban azok fellelése után – szintén méreteltérésre hivatkozva – nem megfelelőnek minősítette a köpenyeket is. Ezzel szemben állítja, hogy az általa becsatolt mintadarabok – mind a 4 köpeny vonatkozásában – megfeleltek az ajánlattételi felhívásnak.
A Döntőbizottsági tárgyaláson kérelmét annyiban pontosította, hogy kérte a jogsértés megállapítását is a döntés megsemmisítése mellett. A Döntőbizottság kérdésére a tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy az eredményhirdetést követően először azért nem kezdtek jogorvoslati eljárást, mert úgy gondolták, hogy mint egyedüli ajánlattevők, kérhetik a kontrollmérést arra tekintettel, hogy erre a termékre nem volt más pályázó. Azt is előadta kérdésre, hogy a posztóköpeny miatt azért nem kezdtek korábban jogorvoslati eljárást, mert egy közbeszerzési eljárásban egy jogorvoslatot kívántak – amennyiben szükséges – indítani. Ehhez viszont először kérték ajánlatkérőtől az újramérés lehetőségét.
Ajánlatkérő írásos észrevételében – amit a tárgyaláson változatlanul fenntartott – kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Indokolásul előadta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen járt el a támadott közbeszerzési eljárásban. Azt is nyilatkozta, hogy a mintadarabok mérése során a szabványnak megfelelően végezték el azok ellenőrzését, így a döntése mindenben megfelelt az elvárásoknak és a műszaki leírásnak.
Fentiekre tekintettel nem helytálló kérelmező azon állítása, hogy ajánlatkérő ismeretlen mérési módszereket alkalmazott, mert a méréseket kellő szakértelemmel rendelkező személyek végezték. A Döntőbizottság előtti tárgyaláson az inkriminált mintadarabok mérése során tapasztalható eltérések is azt támasztják alá, hogy ajánlatkérő és kérelmező mérései más-más eredményt mutatnak.
Az ügyben érdekelt Fairway Kft. úgy nyilatkozott, hogy a cégük nem érintett a jogorvoslati kérelemben, mivel a 3. sz. pályázati tételre vonatkozóan (6000 db társasági öltöny, tábori, barna, hivatásos állomány KIF. jelvénnyel) nyerték el a közbeszerzési pályázatot, de erre a jogorvoslati kérelem nem vonatkozott.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, a felek írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozataiból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, ezért a Döntőbizottság azt elutasítja.
A Kbt. 79. § (7) bekezdésének első fordulata úgy rendelkezik, hogy az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni, illetve a határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Fenti szabályt összevetve a megállapított tényállással, a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, mivel az eredményhirdetésen, majd azt követően 2000. szeptember 4-én a kézhez vett részletes indoklásból kapott a kérelmező információt arról, hogy ajánlatát érvénytelenné nyilvánították. Azt is megállapította a Döntőbizottság kérelmező által is elismerten, hogy ajánlatkérőnek a végleges részletes indoklást tartalmazó álláspontját kérelmező szeptember 22-én vette kézhez. Ekkor már kérelmező tisztában volt azzal, hogy mely – előtalált – mintadarabjait a mérések miatt, és mely ajánlatát a mintadarabok hiánya miatt nyilvánította érvénytelenné ajánlatkérő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – nem osztva a kérelmező álláspontját – kérelmezőnek már a fenti tények ismeretében a 15 napos jogvesztő határidőn belül kellett volna jogorvoslati kérelemmel fordulnia a Döntőbizottsághoz. Kérelmező ezt nem tette, hanem kísérletet tett arra, hogy ajánlatkérőnél kezdeményezzen átméréseket, illetve egyezséget kívánt kötni ajánlatkérővel arról, hogy mint egyedüli pályázóval kösse meg a szerződést az általa becsatolt mintadarabok szerint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez nem helytálló magatartás, és nem fogadható el az az érvelés sem, hogy egy közbeszerzési eljárás keretében csak egy jogorvoslati kérelem indítható. A Döntőbizottság a törvény fenti rendelkezését figyelembe véve csak abban az esetben indíthat jogorvoslati eljárást, ha az a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belüli kérelem alapján indul. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy kérelmező tényállásban leírt magatartásával túllépte ezt a jogvesztő határidőt, így a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás lezárásaként nem hozhatott más határozatot, csak azt, hogy a jogorvoslati kérelmet elkésettség miatt elutasítja a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 24.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
