KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0203)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.538/18/2000.

Tárgy: a Műszertechnikai Rendszerház Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Műszertechnika Rendszerház Kft. (1107 Budapest, Szállás u. 21., a továbbiakban: kérelmező) által a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "másoló- és sokszorosítóberendezések szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (4) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő módosított ajánlati felhívásának az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között nevesített első alkalmatlanná minősítésére vonatkozó szempontot megsemmisíti, ezen túlmenően ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdésére figyelemmel a 24. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlati dokumentáció 4647. oldalán szereplő ajánlatkérői döntéseket. Ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a 2000. november 21-én megtartott tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. augusztus 30-án megjelent 35. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé. A felhívásban ajánlatot kért ajánlatkérő szállítási keretszerződés formájában másoló- és sokszorosítógépek szállítására és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére a többször módosított 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, illetve az önként csatlakozó költségvetési szervek részére. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg az ajánlati felhívás 3. a) pontjában: "Az 1054/2000. (VI. 30.) Kormányrendelet állami normatíváinak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásoknak megfelelő másoló- és sokszorosítógépek és tartozékaik szállítása és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 2500 M Ft + áfa összértékben az alábbiak szerint:
analóg másoló- és sokszorosítógépek 1400 M Ft + áfa
digitális másoló- és sokszorosítógépek 900 M Ft + áfa
mérnöki rajzmásolók 200 M Ft + áfa
Az ajánlatkérő ajánlati felhívását 2000. szeptember
20-án megjelent Közbeszerzési Értesítő 38. számában a következők szerint módosította: a beszerzés tárgya a 1054/2000. (VI. 30.) Kormányrendelet állami normatíváinak és dokumentációban meghatározott műszaki leírásoknak megfelelő analóg másoló- és sokszorosítógépek és tartozékaik szállítása és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 1400 M Ft + áfa összértékben.
A módosított ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az ajánlattevők milyen módon igazolhatják a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat.
A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására az alábbiakat írta elő:
a) Az ajánlattételi határidőt megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti, vagy közjegyző által hitelesített pénzintézeti nyilatkozat valamennyi számlavezető pénzintézettől az alábbi tartalommal:
mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
ajánlattevő fizetési kötelezettségeinek határidőre eleget tesz-e,
a számláján sorban állás volt-e és utoljára mikor,
az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlatában szerepeltetett pénzintézeteken kívül más pénzintézetnél számlát nem vezet.
b) Az előző 2 év auditált mérlege és eredménykimutatása.
c) Az előző 3 évi időszakra vonatkozóan évenkénti bontásban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat.
d) 30 napnál nem régebbi, jelenlegi cégállapotot bemutató cégbíróság által kibocsátott cégkivonat, vagy cégbírósági bejegyzési kérelem, vagy változásbejegyzési kérelem (eredeti példányban vagy hitelesített másolatban) a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pont szerint bevont alvállalkozókra vonatkozóan is.
e) Aláírási címpéldány és/vagy a cégkivonat szerint jelen eljárás vonatkozásában cégjegyzésre jogosult meghatalmazását és aláírás mintáját tartalmazó dokumentum (eredeti példányban vagy hitelesített másolatban).
A Kbt. 46. § (4)(6) és (8) bekezdés szerinti nyilatkozat és hatósági igazolások.
Műszaki alkalmasság bemutatását a következőképpen kérte ajánlatkérő a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), c), d), e) és g) pontjai alapján:
a) Az előző 2 év beszerzés tárgyához hasonló évi 3, legjelentősebb, referencialevéllel hitelesített referenciájának ismertetése, az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezése.
b) Azon szakemberek képzettségének bemutatása, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különös tekintettel a szervizszolgáltatás ellátásáért felelős személyek, szervezetek számára.
c) A termék leírásával, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell.
d) A megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal.
e) A saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsításával.
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait a következőképpen határozta meg ajánlatkérő:
a cégkivonat szerinti tevékenységi kör nem terjed ki a sokszorosító- és másológépek forgalmazására és szervizelésre,
bankszámláján az utóbbi 2 hónapban sorban állás nem volt,
jelen közbeszerzés tárgya szerint forgalma 1 évre vetítetten nem haladta meg a 300 M Ft-ot, közös ajánlattevők esetében ez az elvárás valamennyi ajánlattevőre külön-külön vonatkozik,
nem rendelkezik a beszerzés tárgyköréhez tartozó referenciával,
1999. évi mérleg szerinti eredménye veszteséget mutat,
nem rendelkezik országos lefedettséget biztosító elosztó- és szervizhálózattal, ahol a területileg kezelt géppark megfelelő létszámú és képzettségű szervizszakemberek, szervizmérnökök és megfelelő kellék- és alkatrészraktár áll rendelkezésre,
a szervizhálózat nem országos lefedettségű,
ajánlattevő és alvállalkozói nem rendelkeznek bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amit ugyanezen fent említett időpontban módosított. A dokumentáció kiegészült a módosított hirdetmény szövegével, mint a dokumentáció

7. a) oldala, 16. oldal IV., 17. oldal II.; 18. oldal IV.;
28. oldal V.; megszűnnek a 3845. oldalak, 47. oldal II.; 49. oldal táblázat.
A kérelmező 2000. október 26-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívása jogszabálysértő.
Állapítsa meg, hogy a törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzés tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll, és ideiglenes intézkedésként rendelje el az eljárás felfüggesztését. Hívja fel a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
Jogorvoslati kérelmének indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában és dokumentációjában több esetben eltért a törvény előírásaitól; ez nem biztosította az esélyegyenlőséget, és így ezzel összefüggésben a közbeszerzés tisztasága sérült. Ajánlatkérő ajánlati felhívása jogszabálysértő, megsértette a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontját azzal az előírásával, hogy 2 év auditált mérlegét kéri. Álláspontja szerint egyes számban fogalmaz a törvény, ily módon csak az utolsó év mérlegének bekérésére lett volna lehetősége ajánlatkérőnek.
Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontját is, amikor csak és kizárólag a közbeszerzéssel kapcsolatos 3 évi teljes forgalmáról kér bemutatást ajánlattevőtől, annak ellenére, hogy a törvény rendelkezése szerint az előző legfeljebb 3 évi teljes forgalmával kapcsolatosan kell nyilatkozatot bekérni.
Továbbá vitatta, hogy a 44. § körében előírható a 30 napnál nem régebbi cégbíróság által kibocsátott cégbírósági bejegyzés vizsgálata, illetőleg aláírási címpéldány vizsgálata. Vitatta ezen túlmenően az ajánlatkérő alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az alkalmasság és alkalmatlanság körében csak azt veheti figyelembe ajánlatkérő, amelyre a törvény lehetőséget ad, így jogszabályellenes az alkalmatlanná minősítés szempontjai közül annak szerepeltetése, miszerint a cégkivonat szerinti tevékenységi kör nem terjed ki a sokszorosító- és a másológépek forgalmazására és szervizelésére. Ugyanígy nem szerepelhet az alkalmatlanság körében az a szempont, mely szerint nem rendelkezik a beszerzés tárgyköréhez tartozó referenciával, és ezzel összhangban jogszabálysértő az az alkalmatlanná minősítési szempont is, mely szerint a beszerzés tárgyköréhez kapcsolódóan alkalmatlanná fogja minősíteni az ajánlattevőt, ha az elmúlt 3 év bármelyik évében nem rendelkezik megfelelő referenciával. Az alkalmasság körébe az ajánlati felhívás műszaki alkalmasság b) pontja nincs összhangban az alkalmatlanná minősítés 6. francia bekezdésében szereplő alkalmatlansági szemponttal, annak ellenére, hogy álláspontja szerint ezt kogensen rögzíti a törvény, mely szerint csak az alkalmatlansági kritériumokkal összhangban lehet az alkalmatlanná minősítés szempontjait megjelölni. Ezzel ellentétesen megfogalmazott ajánlati felhívással ajánlatkérő nem csak a Kbt. tételes szabályát, hanem a Kbt.-ben foglalt 24. §-ban deklarált esélyegyenlőséget és a Kbt. 25. §-át is megsértette.
Ezen túlmenően ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését, mert az ajánlati felhívásra vonatkozó és a következőkben ismertetett ajánlattevői kérdésekre adott válasszal módosította az ajánlati felhívását és dokumentációt oly módon, hogy azt nem tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.
Ajánlatkérő a Delta Elektronik Irodatechnikai Kft. 8. pontban felsorolt kérdéseinek 3. kérdésére adott ajánlatkérői válaszában kijelentette, hogy az adott minőségbiztosítási rendszernek vonatkozni kell a közbeszerzés tárgyának kereskedelmére és a kapcsolódó szolgáltatásokra egyaránt. A 11. b) pont francia bekezdés ezt azonban álláspontja szerint nem tartalmazza, ily módon ezzel a válasszal módosította az ajánlati felhívását, bővítette az ajánlati felhívását, hiszen nem elegendő a 11. b) pont 8. francia bekezdésében levő feltételeknek megfelelni, hanem ezen túlmenően a minőségbiztosítási rendszernek a közbeszerzés tárgyának kereskedelmére és a kapcsolódó szolgáltatásokra egyaránt vonatkoznia kell.
A Technotrade Rt. 5. önálló kérdéssel kapcsolatban ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlati dokumentációt megvásárlókat, hogy az ajánlati árak 2001. június 30-ig nem változhatnak, tekintettel arra, hogy az ajánlati dokumentáció 5.1. pontja 2001. július 31-ét határozta meg a nem változtathatóság határidő időpontjaként, ily módon módosította ugyancsak ezzel a közlésével az ajánlati felhívását.
A Technotrade Rt. 6. önálló kérdéssel kapcsolatosan ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlati dokumentációt megvásárlókat, hogy a szerződéses egységár, mely az ajánlati árból és az abból számolt közbeszerzési díjból áll, az ajánlati dokumentációban meghatározott időpont előtt is változhat. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő módosította az ajánlatkérői dokumentáció 5.1. pontját, és a módosítás szerint a szerződéses ár is ezzel egyértelmű matematikai összefüggésben lévő ajánlati ár 2001. július 31. előtt is bizonyos feltételek bekövetkezése esetén változhat.
A Műszer és Irodatechnika Kft. 11. kérdéssel kapcsolatban ajánlatkérő ugyancsak módosította az ajánlati dokumentáció II.1.2. pontját és lehetővé tette, hogy a műszaki adatokat, információkat tartalmazó adatlapokon túlmenően az idegen nyelven készült, nem belföldi hatóság, szervezet által kiállított dokumentumok, nyilatkozatok és az ahhoz hasonló adatlapok kivétel tárgyát képezzék.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának b) pontja, azoknak a szakembereknek a bemutatását kérte, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különös tekintettel a szervizszolgáltatást ellátó személyek számára, képzettségükre. Ehhez kapcsolódó dokumentáció is hivatkozik erre.
A 44. § (2) bekezdés c) pont úgy rendelkezik, hogy azoknak a szakembereknek, szervezeti egységnek, illetőleg vezetők megnevezése képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
Ajánlatkérő kérésre válaszolva tájékoztatta a dokumentációt megvásárlókat, hogy nem kívánja a vezetők megnevezését képzettségük ismertetésével, különös tekintettel a minőség-ellenőrzésért felelősökre, és az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően kéri a szakemberek bemutatását és nem kíván az ajánlati felhíváson módosítani. Így ezzel álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (5) bekezdését.
Megsértette továbbá a 33. § (5) bekezdését, mert az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában kizárólag a Kbt.-ben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Továbbá ellentmondás észlelhető az ajánlati felhívás és a dokumentáció között, amely félrevezeti az ajánlattevőket és így nem tudnak megfelelő módon ajánlatot tenni, mert az ajánlati dokumentációban analóg másoló- és sokszorosítógépek és tartozékai szállítása is kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére vonatkozott. Felhívása azonban az ajánlati dokumentációt ezzel összhangban nem módosította, és a 46., 47. oldalakon továbbra is megemlíti a mérnöki rajzmásolókat. Ez az ajánlatkérői magatartás félrevezetheti az ajánlattevőket, hiszen pontosan nem ismerik, hogy mire kér ajánlatot ajánlatkérő.
A módosított ajánlati felhívás és dokumentáció ellentétes az 1054/2000. (VI. 30.) sz. Kormányhatározatban megjelent normatívákkal.
A felhívás 2. pontjában leírtaknak megfelelően a C-01-01 kóddal megjelölt állami normatívának megfelelő termékek képezik a beszerzés tárgyát, tekintettel arra, hogy a mérnöki rajzmásolók külön kóddal rendelkeznek, melynek kódja C-01-04. Így azok nem képezhetik a C-01-01 kóddal definiált analóg másoló- és sokszorosítógépek részhalmazát, ami a hivatkozott Kormányhatározat mellékletének 3. sz. függelékéből is egyértelműen kiderül, hiszen a függelék meghatározza, hogy a C-01-01 kód alá melyik hét kategória tartozik C-01-01-01-től C-01-01-07-ig.
Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a 2000. szeptember 20-i Közbeszerzési Értesítőben a felhívás módosításának kapcsán a 6. a) 2. fejezetének 1. pontjában ismertette a dokumentáció módosítását is, és ugyanezen fejezet 2. pontjának megfelelően ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta a módosított dokumentációt. Ezen módosított dokumentáció 28. oldala a módosított ajánlati felhívásnak megfelelően már csak az analóg másoló- és sokszorosítógépeket említi a műszaki leírás kapcsán (5. fejezet). Azokat az állami normatívának megfelelően a műszaki leírás részletes ismertetése során C-01-01-01-től C-01-01-07-ig ki is részletezi a 29. és 37. oldalon. Ugyanakkor ezt követően a 46. és 47. oldalon továbbra is megemlíti a C-01-04 kódszámú, azon belül C-01-04-01 kódszámú mérnöki rajzmásolókat. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a hivatkozott mérnöki rajzmásolókra utaló 4647. oldalakat ugyanúgy ki kellett volna hagynia a módosítás részeként az eredeti dokumentációból a módosult ajánlati felhívásnak a megfelelőség követelménye kapcsán, mint ahogy azt tette a 3845. oldalakkal is, ahol a C-01-02-01-től C-01-02-05-ig terjedő kódokkal jelölt termékek voltak ismertetve. Ezzel egyidejűleg az egyértelműség érdekében módosulnia kellett volna a 48. oldal 2. bekezdés első sorának, a részteljesítések helyett teljesítésekre, valamint a 49. oldalon szereplő b) jelű melléklet 6. sorában a mérnöki sor ki kellett volna hogy maradjon, így álláspontja szerint sem az ajánlati felhívás, sem a módosított ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció nem felel meg a 104/2000. Kormányhatározat 1. pontjában rögzítetteknek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint ajánlati felhívása és dokumentációja jogszerű. A 11. b) pont 8. francia bekezdése előírta, hogy alkalmatlan az ajánlat, ha az ajánlattevő és alvállalkozói nem rendelkeznek bármely nemzetközi rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel. Az ajánlatkérő egyrészt a kérdésekre adott válasszal azt kívánta egyértelművé tenni, hogy az ajánlattevőnek magának és alvállalkozóinak is a közbeszerzés tárgya szerinti minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie.
Az ajánlatkérő előadta, hogy a dokumentáció 10. oldal 5. bekezdésében elírás történt, július 1. helyett július 31. került megjelölésre elgépelés következtében.
Álláspontja szerint nincs ellentmondás az ajánlati felhívás és dokumentáció között, csupán pontosítás történt a dokumentáció 10. oldal 5.1. és 14. oldal 10.2.5. pontjainál. Nézete szerint nem változott az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelménye, az ajánlattétel nyelve változatlanul a magyar, az idegen nyelven becsatolt okiratok, okmányok, prospektusok, műszaki paramétereket ismertető egyéb anyagok eredeti nyelvű becsatolása esetén magyarra fordítás mellékelését is kéri. Mivel azonban az ajánlati felhívásban nem kérte a hitelesített fordítást, így azt hitelesítés nélkül is érvényesnek kell elfogadnia. Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja nem határozza meg pontosan, hogy hány év mérlegét kérheti az ajánlatkérő, ebből az következik, hogy a jogalkotó az ajánlatkérőre kívánja bízni, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolását a d) pont alapján hogyan követeli meg, oly módon, hogy ennek összhangban kell lennie a Kbt. 24. § (2) bekezdése és 25. §, valamint a 33. § (5) bekezdéseivel.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése kimondja, hogy ajánlatkérőnek az (1), (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését, figyelemmel az ajánlatkérő üzleti titokhoz fűződő érdekére, a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia. Az ajánlatkérő, amennyiben a teljes forgalom közbeszerzés tárgya szerinti forgalom bemutatását is kérte volna, úgy az ajánlati felhívás 11. b) pont alkalmatlansági kritériumainál nem a közbeszerzés tárgya szerinti évi 300 M Ft-os forgalmat, hanem a teljes és a közbeszerzés tárgya szerinti forgalom egymáshoz való részarányának mértékét írta volna elő. Miután az alkalmatlanság meghatározásnál nem ilyen feltételt szabott, a teljes forgalom bekérése a részéről öncélú magatartás lett volna, amely sértette volna a 24. §-át és az ajánlattevőnek az üzleti titokhoz való Kbt. 44. § (5) bekezdésben meghatározott jogát. A korábban hivatkozott Kbt. 33. § (5), 44. § (5) és a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással kérte meg a szervizszakemberek bemutatását, hiszen ezáltal a közbeszerzés tárgyára koncentrált. Nem tartotta szükségesnek bemutatni a minőség-ellenőrzésért felelős személyeket, valamint a vezetők bemutatását, mert a termékek minőség-ellenőrzése alapvetően a gyártási folyamatba épített tevékenység. A vezetők pedig közvetlenül nem vesznek részt az intézményi megrendelések lebonyolításában.
A korábban hivatkozott Kormányrendelet melléklete a másoló- és sokszorosítógépek kategóriájára a C-01-00 főkódot határozza meg, mely aztán tovább tagozódik alkódokra C-01-01-től 01-07-ig. A beszerzés tárgya a C-01-00 főkódhoz tartozó másoló- és sokszorosítógépek. Azt, hogy az ajánlatkérő e körből mely, a normatíva alapján alkóddal ellátott másolótípusokat kívánja beszerezni, a dokumentációban határozta meg, nevezetesen a módosított ajánlati felhívás 6. a) I. pontjában.
A mérnöki rajzmásolók (C-01-04), melyek szintén a másoló- és sokszorosítógépek kategóriájába tartoznak, lehetnek analógok és digitálisak. Ezért a mérnöki másolók analóg változatának a beszerzését az ajánlatkérő továbbra is igényelte, melyet a dokumentáció műszaki részében megfogalmazott.
Álláspontja szerint lehetősége van a normatívában foglaltak érvényre juttatása körében az ajánlati felhívás tárgyaként csak egyetlen normatívaszámot megjelölni, az ajánlatkérő a 1054/2000. (VI. 30.) Kormányhatározat állami normatíváinak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelő eszközökre és kapcsolatos szolgáltatásokra kért ajánlatot.
Egyéb érdekelt, Technotrade Informatikai Rt. álláspontja szerint az ajánlatkérő kizárólag a pontosítás kategóriájába tartozó válaszokat adott, és semmiképpen sem minősülnek ezek az ajánlati felhívás vagy dokumentáció módosításának.
Mind a minőségbiztosítási rendszer, mind az ajánlati árak, mind pedig az ajánlat egy részének nyelvére vonatkozó kérdésekre adott válaszok az ajánlatok elkészítésének megkönnyítését szolgálták, azok magyarázó jellegűek voltak. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő jogszerűen kérte csatolni a két év auditált mérlegét. Ajánlati felhívása jogszerű volt és nem sértett törvényi rendelkezést.
A Döntőbizottság 2000. október 27-én 3. sz. határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott, és a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
Az ajánlatkérő a Kbt. 3. § (1) és (3) bekezdésben foglalt felhatalmazása alapján a többször módosított 125/1996. VII. 24. Kormányrendelet, mely rendeletre figyelemmel a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályait tartalmazta, tartotta szem előtt a közbeszerzési eljárás megindításakor. Az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésekor szem előtt tartotta a 104/2000. VI. 30. Kormányhatározatban foglalt beszerzés tárgyára vonatkozó állami normatívákat. Ezen kormányhatározat értelmében az ott meghatározott paramétereknek megfelelően kell a beszerzéseket eszközölni, arra vonatkozóan azonban nem ad kötelező előírást, hogy a különböző függelékekben szereplő kódszámmal ellátott eszközökből mit szerezzen be, hiszen az ajánlatkérőt a tekintetben szabadság illeti meg, hogy milyen eszközök vonatkozásában áll fenn a beszerzési igénye.
A Kbt. 33. § (1) bekezdés szerint az ajánlati felhívás tartalmát a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Ugyancsak ezen törvényhely (5) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása az előbb hivatkozott 2. sz. melléklet szerint történt meghatározásra, tehát ezen melléklet minden kötelező tartalmi elemére határozott nyilatkozatot tett ajánlatkérő.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága milyen módon igazolható. Így csak ezek közül választhat szabadon az ajánlatkérő. Így a körből néhányat is alkalmazhat, vagy a felsoroltakat teljeskörűen, azonban ezen túlmenően más módon a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság nem igazoltatható.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése előírja, hogy igazolható a b) pont szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági alkalmassága mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának, vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával.
Ugyanígy a c) pont szerint az előző, legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával is igazolható alkalmasság.
A fenti törvényi rendelkezésből következően, mind az ajánlattevőnek, illetőleg mind az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazoltatható. Ugyancsak igazolható a (2) bekezdés a) pontja szerint az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével, legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével. A meghatározás, hogy legfeljebb 3 év intervallumát igényli a törvény, azt jelentheti, hogy ez történhet kisebb időintervallumot átfogó legjelentősebb szállítások, szolgáltatások ismertetésével is. Azonban az előbb meghatározott határidőn túli ismertetésre nincsen lehetőség. A fenti törvényi rendelkezésből következően kötelezően szükséges az ajánlatkérőnek meghatározni, hogy hogyan igazolhatja az ajánlattevő alkalmasságát, azonban az igazolást nem lehet a 43. § (2) bekezdésében megjelölt összes közreműködővel kapcsolatban megkövetelni, csak a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében. Tehát az ajánlatkérő jogosult eldönteni, hogy ezen alvállalkozók alkalmasságáról igényel-e bizonyítékot. Ebben a körben azonban mind az ajánlattevő, mind az alvállalkozók alkalmasságának igazolását csak a 44. § (1)(5) bekezdésében meghatározott módon és feltételek szerint lehet megkövetelni, valamint a 44. § (1) és (5) bekezdés alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és a megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy a szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A törvény a 44. § (1) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy az ott felsorolt módokon igazolható az alkalmasság, tehát ily módon maga az ajánlatkérő döntheti el, hogy ezen szempontok vonatkozásában mi az amit előír, milyen módon aminek a tekintetében ajánlatkérőt szabadság illeti meg.
Az ajánlatkérő az (1) és a (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő az ajánlattevő alvállalkozó fizetőképességének megállapítására alkalmas egyéb nyilatkozat vagy dokumentum ajánlathoz való becsatolását írhatja elő. Ennek alapul szolgálhat a cégbíróság által kiadott cégkivonat, hiszen ennek a dokumentumnak a 11. pontja tájékoztat a cég jegyzett tőkéjéről, egyéni vállalkozó ajánlattevő esetén a vállalkozói igazolvány ennek a ténynek a megállapítására nem alkalmas. A cégkivonat 4. pontja, illetve a vállalkozói igazolvány alapján bírálható el az ajánlatkérő alkalmassága.
Azonban ez a cégkivonat csak ennek ismertetésére vagy megállapítására szolgálhat. A törvény szövegéből következik, hogy ezen pont azt írja elő, hogy a fizetőképesség megállapítására legyen alkalmas, és hallgat arról a törvény, hogy milyen módon értékelheti azt az ajánlattevőt ajánlatkérő az alkalmasság kérdéskörében, ha nem rendelkezik olyan bejegyzett tevékenységi körrel, ami a szerződés teljesítéséhez szükséges. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szükséges cégkivonat és az aláírási címpéldány csatolásának előírása csak abban a körben írható elő, amikor fizetőképességének megállapítására vonatkozik az alkalmasság igazolása. Ez a kérdéskör ugyan az alkalmasság körét érinti, de a törvény arra megfelelő szabályt nem mutat, hogy milyen körben és hogyan van lehetőség az alkalmasság vizsgálatára. E kérdésre mindenképpen az érvényesség körében keresendő a megoldás, hiszen az ajánlati felhívás 16. Egyéb pontjában lehetőség van a cégkivonat becsatolását kérni, illetőleg annak megkövetelését, hogy az ajánlattevő rendelkezzen olyan tevékenységi körrel, ami a beszerzés tárgyának teljesítésével összefügg, így aki ennek a feltételnek nem felel meg, az esetlegesen az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújt be.
Egyéb más pontokat érintve az ajánlatkérő helyesen járt el, és a 44. § körében megfogalmazott kritériumnak megfelelően írta elő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását. A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja nem megszorító rendelkezés a tekintetben, hogy a több év mérlegének benyújtására, avagy csak egy évre szóló mérlegre vonatkozhat. Tiltó rendelkezés hiányában az ajánlatkérő e körben tett megállapítása helytállónak mondható. A 44. § (1) bekezdés c) pont sem tiltja, hogy vagy a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására nyilatkozatot kérjen legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról az ajánlattevőnek, vagy az ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatot is írja elő kötelezően ajánlatkérő. A c) ponton belüli nyilatkozatok megköveteléséről szabadon dönthet ajánlatkérő. A 44. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor is szabadon dönthet arról ajánlatkérő, hogy azoknak a szakembereknek, szervezeti egységeknek, illetőleg a vezetőknek akiket be kíván vonni teljesítésbe ajánlattevő a megnevezését milyen körben kéri.
A Kbt. 44. § (4) bekezdés előírja azt, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggő mely körülmények léte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősítheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ezen törvényi szabályozásnak az a lényege, hogy az ajánlatkérőnek biztosítani kell azt, hogy az egyfordulós és nem kétszakaszos eljárásban is értékelhesse valamilyen formában az ajánlattevők teljesítésre való alkalmasságát, meghatározza azt a küszöbértéket, amelynek el nem érése esetén nem kell érdemileg az ajánlatokat összehasonlítani, azaz az alkalmatlan ajánlattevő ajánlata nem képezheti érdemi értékelés tárgyát. Ez a törvényi rendelkezés növeli az átláthatóságot és az utólagos ellenőrzés lehetőségét, hiszen az eljárást megindító hirdetményben közzé kell tenni az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése előírja, hogy a felhívásban az ajánlattevők alkalmatlanságára vonatkozó, a (4) bekezdés szerinti követelményeket a beszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett azt, hogy az ajánlatkérő az alkalmatlanság meghatározásával nem okoz-e aránytalanul súlyos feltételeket, a beszerzés értékére figyelemmel és a szerződés feltételeire. Ezek szem előtt tartása mellett az előbb említett egy októl eltekintve nem tartotta jogszabálysértőnek az ajánlatkérő alkalmasságra vonatkozó felhívásait; az alkalmasság igazolására szolgáló és az alkalmatlanná minősítés szempontjait, hiszen azok összhangban voltak az alkalmasság megítélésére vonatkozó ajánlatkérői kívánalmakkal és a törvény rendelkezéseivel. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét részben megalapozottnak ítélte, és az ajánlatkérő módosított ajánlati felhívásának első alkalmatlansági szempontjára vonatkozó döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg, mert olyan körülmény hiányát jelölte meg, amellyel nem áll összefüggésben az ajánlati felhívás Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezése.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy összhangban áll-e a módosított ajánlati felhívással a módosított ajánlati dokumentáció.
Ajánlatkérő eredeti ajánlati felhívásában a korábban hivatkozottak szerint rögzítette, hogy az 1054/2000. (VI. 30.) Kormányhatározat alapján mely az országosan kiemelt termékek állami normatíváit szabályozza kívánja az irodatechnikai berendezések, tartozékaik, a működésükhöz szükséges kellékanyagok és szolgáltatások (C-00-00) kiemelt termékcsoportjából az analóg másoló- és sokszorosítógépek, a színes digitális másoló- és sokszorosítógép, valamint a mérnöki rajzmásolók vonatkozásában általa tervezett beszerzéseket megvalósítani. Ezen beszerzési szándékán változtatott, és a 2000. szeptember 20-i Közbeszerzési Értesítőben úgy módosította a beszerzés tárgyát, hogy az "1054/2000. (VI. 30.) Kormányrendelet állami normatíváinak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásoknak megfelelő analóg másoló- és sokszorosítógépek és tartozékaik szállítása és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 1400 M Ft + áfa összértékben". E módosítással ajánlatkérő egyértelműen közölte a lehetséges ajánlattevőkkel, hogy az eredetileg általa tervezett digitális másoló- és sokszorosítógépek, valamint a mérnöki rajzmásolók vonatkozásában nem kíván beszerzést megvalósítani.
A módosított ajánlati felhívás és dokumentáció normaszövegének 7/A oldalán szereplő ajánlatkérői kívánalmakra figyelemmel megállapítható, hogy ajánlatkérő a módosítást követően a beszerzés tárgyát szűkítette, és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásoknak megfelelően, immáron csak analóg másoló- és sokszorosítógépek és tartozékaik szállítását és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítését határozta meg 1400 M Ft + áfa összértékben. Ezzel szemben a módosított ajánlati dokumentáció 46. és 47. oldala változatlan tartalommal az ajánlati dokumentáció részét képezi, s az eredeti dokumentáció előbb említett oldalai tartalmát tekintve az eredeti ajánlati felhívás harmadik részteljesítéseként megnevezett mérnöki rajzmásoló műszaki paramétereit tartalmazza. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevőket ez a nem egyértelmű ajánlatkérői előírás bizonytalanságban tarthatja azzal, hogy a módosított ajánlati felhíváshoz képest a módosított ajánlati dokumentáció ellentétes ajánlatkérői kívánalmakat fogalmaz meg, így ajánlattevők nem lehetnek abban a helyzetben, hogy egyforma eséllyel tegyenek ajánlatot a közbeszerzés tárgyára.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlati felhívás tartalmát a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 37. § (1) bekezdése kimondja, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése rögzíti azt is, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni. Ugyancsak rögzíti a fentebb említett törvényhely 5. bekezdése, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönbözetésüket okozza.
Mindezekre figyelemmel megállapítható volt, hogy a módosított ajánlati felhívással összhangban nem álló ajánlatkérői kívánalmat fogalmazott meg ajánlatkérő a módosított ajánlati dokumentáció 46. és 47. oldalain, erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdésére tekintettel a 24. § (2) bekezdését, mivel nem biztosította az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt megvásárlók részére feltett kérdésekre adott válaszai során jogszabályellenesen módosította-e ajánlati felhívását és dokumentációját.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben az új ajánlattételi határidőt kell megállapítania. A határidő ebben az esetben sem lehet a Kbt. 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.
A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő leteltét megelőzően módosította az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeit a Kbt.-ben előírt módon, erről hirdetményt is közzétett. Ezt követően az ajánlati dokumentációt megvásárlók tájékoztatást kértek írásban az ajánlatkérőtől, melyre ajánlatkérő 2000. október 25-én kelt levelével egyidejűleg valamennyi ajánlattevőt tájékoztatott.
A Kbt. 38. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevő a dokumentáción kívül további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
A Kbt. 38. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Az ajánlatkérő ezen fenti szabályokat betartotta, a határidőben a tájékoztatást megadta, és ezen válaszait teljes terjedelmében megküldte mindazoknak, akik az ajánlati dokumentációt megvásárolták.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a kérdésre adott válaszok tekinthetők-e az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció módosításának.
A Delta Elektronik Irodatechnikai Kft. 8. pontban felsorolt kérdéseinek 3. kérdésre adott ajánlattevői válasza nem minősül az ajánlati felhívás módosulásának, hiszen ajánlatkérő ajánlati felhívásában pontosan meghatározta, hogy nemcsak gépek és tartozékaik szállítását, hanem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítését is igényli. Így tehát a minőségbiztosítási rendszer létének követelménye a beszerzés teljes körének teljesítésében résztvevők körére vonatkozik.
A Technotrade Rt. 5. önálló kérdése kapcsán ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlati dokumentációt megvásárlókat, hogy az ajánlati árak 2001. június 30-ig nem változhatnak. Az ajánlati dokumentáció 5.1. pontja 2001. június 31-ét határozta meg a nem változtathatóság határidő időpontjaként, mellyel kapcsolatosan ajánlatkérő elismerte, hogy elírás történt adminisztrációs hiba folytán, amelyet korrigált. Ily módon tehát nem módosította az ajánlati felhívását és dokumentációját, hiszen a határidő az ajánlatkérői kívánalomhoz képest nem változott.
A Technotrade Rt. 6. önálló kérdése kapcsán ajánlatkérő nem módosította az ajánlati felhívását, hiszen a közbeszerzési eljárás megindításakor nem volt hatályban olyan jogszabály, amely a reprográfiai díjra vonatkozó rendelkezést tervezi, így a leendő ajánlattevő által feltett kérdés nem időszerű, így az arra adott válasz sem értékelhető az ajánlati felhívás, illetőleg dokumentáció módosításaként.
A Műszertechnikai Irodatechnikai Kft. 11. kérdése kapcsán megállapítható, hogy ajánlatkérő nem módosította az ajánlati dokumentáció II.2.1.2 pontját, hiszen az ajánlattétel nyelve továbbra is magyar, aminek az értelmezését segítette a feltett kérdés kapcsán.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező az ajánlati felhívás és dokumentáció módosításával kapcsolatos jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant utasította el.
Jogsértés megállapításra került, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt a rendelkező részben foglalt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. december 5.

Hámori András s. k., Dr. Deli Betty s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.