KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0277)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.552/8/2000.
Tárgy: Sodexho Magyarország Kft., a Pensio 17 Kft. és a Junior Vendéglátó Rt. jogorvoslati kérelme Budapest Fővárosi VII. kerület Erzsébetváros GAMESZ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele út 68.) képviseli dr. Ferenczi Gábor ügyvéd (1126 Budapest, Kelemen L. út 2/3. fszt. 5., a továbbiakban: I. r. kérelmező), a Pensio 17 Kft. (1103 Budapest, Kőér u. 1–5.) képviseli dr. Vigh Károly ügyvéd (1052 Budapest, Városház u. 16., félemelet, a továbbiakban II. r. kérelmező) és a Junior Vendéglátó Rt. (1077 Budapest, Király u. 85., a továbbiakban III. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat GAMESZ (1071 Budapest, Dembinszky u. 36.) képviseli dr. Varga Norbert ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 21. fszt. 1., a továbbiakban ajánlatkérő) az önkormányzat iskoláiban és óvodáiban az étkezés beszállítói feladat ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, I. r. kérelmezőnek részben helyt ad, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja, II. és III. r. kérelmezőnek helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő köteles I., II. és III. r. kérelmezőnek 30 000–30 000–30 0000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 24. számában 2000. június 14-én tette közzé ajánlati felhívásra szóló hirdetményét, amelyben az önkormányzat iskoláiban, óvodáiban az étkezés beszállítói feladatainak ellátására kért be ajánlatokat, az alábbi 2000. évre vonatkozó átlaglétszám alapján és adagszámban:
– általános iskolás korúak ellátása
napi háromszori étkezés 715 napi adag,
– általános iskolás korúak ellátása
napi egyszeri étkezés (ebéd) 462 napi adag,
– felnőtt étkezők
napi egyszeri étkezés (ebéd) 73 napi adag,
– óvodás korúak ellátása
napi háromszori étkezés 1344 napi adag,
– felnőtt étkezők
napi háromszori étkezés 71 napi adag,
– felnőtt étkezők
napi kétszeri étkezés 159 napi adag,
– felnőtt étkezők
napi egyszeri étkezés (ebéd) 33 napi adag,
– felnőtt időskorú étkezők
napi egyszeri étkezés 1600 napi adag.
A teljesítés helye Budapest VII. kerület területén található intézmények, melyek pontos felsorolását a dokumentáció tartalmazza.
Az ajánlati felhívás lehetővé tette részajánlat tételét is. A részajánlattétel szempontja a következő volt. Lehetett ajánlatot tenni az oktatási és szociális étkeztetésre egyben és külön-külön is, vagy oktatási, vagy szociális részre. Bármely más megbontás a pályázat esetén kizáró szempont.
A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama gyermekétkeztetés esetén 2000. szeptember 1. és 2002. augusztus 31. között folyamatosan, a szociális étkeztetés esetén 2000. szeptember 1. és 2002. augusztus 31. között folyamatosan kell biztosítani az ajánlattevőknek.
Dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlatkérő, amelyben meghatározta az ajánlattétel formai és tartalmi követelményeit. A dokumentáció mellékleteként szerepelt az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatáról és működésük feltételeiről és szerződéstervezetet is tartalmazott. Az ajánlati felhívás lehetővé tette több-változatú ajánlat tételét is a felhívás 14. pontja szerint. A többváltozatú ajánlattételnek a módja a dokumentációban meghatározottak szerint.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevétele mellett:
– ajánlati ár 40 súlyszám,
– élelmiszer összetételének
jogszabályi megfelelése 30 súlyszám.
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa minden részszempont esetében 1 és 10 között terjedt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását 2000. július 26-án módosította, majd 2000. augusztus 2-án szintén módosításra került. Az ajánlattételi határidő 2000. szeptember 6. volt, ahol is a kérelmezőkön kívül ajánlatot nyújtott be a közbeszerzési eljárásban az Elamen Rt., Plásztán Kft., Herdlicska Márton egyéni cég, Menü Bt., P. Dussmann Kft., Attila Bt., Bajor Sarok és Római Gourmand Kft., mint közös ajánlattevők. Az Elamen Rt. és a Herdlicska Márton egyéni cég még az ajánlattételi időszakban kérdéseket intézett a dokumentáció, illetve a felhívás feltételeivel kapcsolatosan az ajánlatkérőhöz, amelyet írásban megválaszolt és valamennyi ajánlattevőnek megküldött, így az ajánlatkérő a dokumentáció követelményeivel kapcsolatosan közölte az ajánlattevőkkel, hogy az oktatási ágazatnál korosztályi bontást nem kérnek, hanem a nyersanyagnormákat úgy kell meghatározniuk, hogy az elégséges legyen 7–14 éves korosztálynak az iskolában, az óvodák tekintetében a 3–6 éves korosztálynak. A mértékadó nyersanyagnormákat a mindenkor érvényben lévő törvényben és rendeletekben meghatározott mérték a minimum. Az intézményben dolgozók részére elfogadják, hogy a gyermekeknek tálalt ételsort kapják emelt normával.
Ajánlatkérő külön értékelő bizottságot hozott létre az ajánlatok értékelésére, és valamennyi ajánlatot érvényesség, érvénytelenség, illetve a bírálati szempontok alapján megvizsgáltak, és megállapították, hogy valamennyi ajánlat érvényes, elbírálható, és 2000. október 26-án az ajánlatkérő képviselő-testülete kihirdette az alábbi eredményt a közbeszerzési eljárásban. A szociális ellátásra vonatkozó rész nyertese az Attila Bt. lett, az oktatási rész nyertese pedig a Bajor Sarok kft. és a Római Gourmand Kft., mint közös ajánlattevők ajánlata.
I. r. kérelmező benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy a közös ajánlattevők ajánlatát az ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek, holott az ajánlatok bontását követően hiánypótlást biztosított számukra abban a tárgyban, hogy a közös ajánlattételnek a formai követelménye így a meghatalmazás, be tudják csatolni, pedig az ajánlati felhívás 16. pontja utolsó francia bekezdésében az ajánlatkérő közölte az ajánlattevőkkel, hogy a bontás után az ajánlatkérő hiánypótlást nem fogad el.
Az érvénytelenség körében ugyancsak előadta, hogy az Attila Bt. ajánlatát is érvénytelennek kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek, mert nem szerepel cégkivonatában a 8532 TEOR számú szociális ellátás szállásnyújtás nélküli tevékenység. Előadta továbbá, hogy nem ért egyet az ajánlatkérőnek az ajánlati árra vonatkozó értékelésével, mert az oktatás és a szociális ellátás területén ő adta a legkedvezőbb ajánlati árat. II. és III. r. kérelmező az ajánlatkérő értékelését vitatta, és a jogorvoslati kérelmekben előadták, hogy nem az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak szerint hozta meg eljárást lezáró döntését az ajánlatkérő, nem az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempontok szerint értékelte az ajánlatokat, ezért megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, illetve az 59. § (1) bekezdését.
A három kérelmező együttesen kérte a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek a megtérítését. Ideiglenes intézkedésként indítványozták a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban egyesítette a D.552., D.539. és D.551/2000. sz. jogorvoslati ügyeket és a D.552. sz. jogorvoslati eljárásban bírálta el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta 2000. november 2-án kelt D.552/3/2000. sz. határozatában.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közbeszerzési törvény szabályainak megfelelően, illetve az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt követelményeikre figyelemmel a bírálati szempontok tartalmi elemei szerint vizsgálta meg az ajánlatokat és értékelte. Vizsgálódási területeket állapított meg a két részszemponton belül, és ennek megfelelően értékelte az ajánlatokat.
Ajánlati ár részszemponton belül vizsgálódási terület volt a nyersanyagár és a rezsi haszonkulcs. Az élelmiszer összetételének jogszabályi megfelelésnél figyelembe vette a 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet mellékletében kiszabott normákat. Továbbá vizsgálta a szállítási távolságot is, mégpedig olyan értelemben, hogy az ajánlattevők melyik főzőkonyhájából kerül az étel kiszállításra és ez milyen távolságra van az intézményektől.
Egyéb érdekelt ajánlattevők közül a Római Gourmand és Bajor Sarok Kft., mint közös ajánlattevők a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérték. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megfelelően értékelte, illetve a közös ajánlattételnek a formai követelményei megfelelőek voltak, meghatalmazással rendelkezett az ajánlatok bontásakor a közös ajánlattevők képviselője.
Az Elamen Rt. csatlakozott a jogorvoslati kérelmekhez. Az Attila Bt. szintén a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta, mivel a TEAOR tevékenységi körében a cégkivonatában rendelkezik közétkeztetés tevékenységi körrel, tehát megfelelt a felhívás feltételeinek a cégkivonatában szereplő tevékenységi kör.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján, tárgyalás tartása mellett megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek a rendelkező részben foglaltak szerint alaposak.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján az Attila Bt. és a Római Gourmand–Bajor Sarokház Kft. ajánlatának érvénytelensége körében. E tekintetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az Attila Bt. kivonatában szerepel a TEAOR 5552-es közétkeztetés, amely tevékenységi kör elegendő a szociális étkeztetés megvalósítására, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban, illetőleg a dokumentációban megjelölt. Tehát ilyen értelemben az ajánlat érvénytelensége szóba sem jöhet. A közös ajánlattevők ajánlata érvénytelenségével összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy a hiánypótlás keretében nem új meghatalmazás becsatolását kérte az ajánlatkérő, mivel azzal a közös ajánlattevők az ajánlatok bontásakor rendelkeztek, meghatalmazottjuknak a meghatalmazása meg volt az ajánlatban, nem történt hiánypótlásra történő felszólítás, ezáltal a közös ajánlat érvényes volt a meghatalmazás szempontjából.
Ajánlatkérő értékelésével összefüggésben a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
Ajánlatkérő az ajánlati ár értékelésénél az alábbi vizsgálati szempontokat vette figyelembe: a nyersanyagárat és a rezsi haszonkulcsot. A nyersanyagárnál az iskolai és óvodai ellátásnál az ebéd nyersanyagnormáját 150 Ft/adag meghatározással tartotta optimálisnak, mely alapján a következő 1-től 10 pont értékeket adott. 150–153 Ft/adag nyersanyagköltség esetén 10 pontot, 153–156 Ft/adag nyersanyagköltség esetén 9 pontot, azaz arányosan csökkentette a pontszámokat, minél magasabb nyersanyagárat állapítottak meg az ajánlattevők az ajánlatkérő által megállapított 150 Ft/adag optimális nyersanyagnormához képest. A rezsi haszonkulcsnál az ajánlatkérő akkor tekintette kedvezőbbnek bármely ajánlattevő ajánlatát, minél alacsonyabb volt, itt is meghatározta, hogy 30–31% rezsikulcs esetén 10 pontot, tehát maximális pontszámot ad, 31–35% esetén 9 pontot, és a pontszámok csökkentek, minél magasabb rezsihaszonkulcsot vélt felfedezni az egyes ajánlattevők ajánlataiból.
Mindkét alvizsgálati szempontot külön értékelte, és a végleges pontszám az ajánlati árra úgy alakult ki, hogy a megadott pontszámok átlagát vette figyelembe.
A Sodexho Kft. 7,5 pontot kapott, az Elamen Rt. 9, a Junior Rt. 7,5 pontot, a Herdlicska Egyéni Cég 6, a Pensio 17 Kft. 10 pontot, Attila Bt. 6,5, Plásztán Kft. 6,5, a közös ajánlattevők 8,5 pontot kaptak.
A Menő Bt. és a P. Dussmann Kft. az oktatási területre ajánlatot nem nyújtott be csak a szociális területre.
A szociális étkeztetésnél a Sodexho Kft. ajánlati ára 4,5 pontot kapott, az Elamen Rt. 8 pontot, Junior Rt. 6,5 pontot, Herdlicska Egyéni Cég 6 pontot, Pensio 17 Kft. 9 pontot, Menü Bt. 5,5 pontot, Attila Bt. 8,5 pontot, P. Dussmann Kft. 6 pontot, Plásztán Kft. 6,5 pontot, a Bajor Sarokház–Római Gourmand Kft. 8 pontot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az oktatási intézménynél megjelölt 150 Ft/adag optimális nyersanyagárat és a szociális étkeztetésnél a 170 Ft/adag optimális nyersanyagárat az ajánlatok tartalmi részeinek ismeretét követően állapította meg. Ezáltal olyan új részszempontot vezetett be az értékelésbe, amelyet korábban sem a konzultáción, sem az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban nem közölt az ajánlattevőkkel. Amennyiben a 150 Ft, illetve a 170 Ft/adag optimális nyersanyagárat ajánlatkérő a Közbeszerzési Bizottsága korábban állapította meg, akkor ezt az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban közölni kellett volna, mint fontos információt ajánlattevők részére, hogy számára az értékelés során ez a nyersanyagár tekinthető optimálisnak, mely ugyan nem jár az ajánlatok érvénytelenségének megállapításával, ha valamely ajánlattevő magasabb nyersanyagárat ajánl meg az ajánlatában, hanem az értékelés során kevésbé kedvezően fogja értékelni az ajánlatot. Szintén elmaradt ennek közlése a dokumentációban vagy a felhívásban az ajánlatkérő részéről.
A rezsi haszonkulcs, mint alszempont értékelésénél a Döntőbizottság álláspontja az, hogy mindenképpen meg kellett volna jelölni vagy a felhívásban, vagy a dokumentációban az ajánlatkérőnek, hogy a rezsihaszonkulcs milyen optimális értéke az, amely számára kedvezőbb, mint ahogy azt már az összegzésben közölte az ajánlattevőkkel, hogy értéke akkor kedvezőbb az ajánlatkérő számára, ha minél alacsonyabb.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát az ajánlati ár, mint első és legmagasabb súlyszámú részszempont alszempontjai körében az ajánlatkérő ott követte el a jogsértést, hogy olyan vizsgálati részt, illetve vizsgálati elvárást közölt az ajánlattevőkkel, amelyet korábban nem közölt sem a dokumentációban, sem a felhívásban, és ezzel nem biztosította a verseny tisztaságát az ajánlatok értékelésekor az ajánlattevők részére.
A második részszempont az élelmiszer összetételének jogszabályi megfelelése, ahol a jogszabályi megfelelést valamennyi norma és összetevő esetében vizsgálta az ajánlatkérő. Itt alapvetően a 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet mellékletében kiszabott normáknak való megfelelést vizsgálta. Valamennyi ajánlattevő e normának megfelelően adta meg az ajánlatát, tehát maximális pontszámot kapott. További vizsgálati szempont volt a szállítási távolság, amely alapján az ajánlatkérő számára az volt a legideálisabb szállítási távolság, ha minél kisebb az étel kiszállításának a távolsága az ajánlattevő főzőkonyhájától a dokumentációban megjelölt felhasználóhelyekre, azaz kiszállítási helyekre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a szállítási távolság, mint vizsgálati részszempont egyáltalán nem fér bele az élelmiszer összetételének jogszabályi megfelelésébe két okból: egyrészt ugyancsak nem közölt semmilyen információt a konzultáción, illetve a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban, hogy a szállítási távolságot vizsgálni fogja az ajánlatoknál, tehát számára mindenképpen az a kedvezőbb, hogyha az ajánlattevő olyan kerületben főzi meg az ételt vagy szállítja ki a dokumentációban megjelölt helyekre, amelyek vagy a VII., vagy az azzal határos kerületekben van. Ugyancsak nem lehetett megállapítani a különböző ajánlattevők vállalásainál, hogy melyik főzőkonyháról fogja az ételt kiszállítani az ajánlattevő a szállítási helyekre, mivel az általuk üzemeltetett főzőkonyháknak eltérő kapacitása volt, és az ajánlatkérő pedig a dokumentációban a felhívásban meghatározta azt az adagszámot, amely alapján mennyiségileg az ajánlattevők kötve voltak az ajánlatok megtételekor.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen okokra visszavezethetően sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése és ezáltal az ajánlatkérő értékelési mechanizmusa, pontozásos rendszere, és ezáltal a Kbt. 59. § (1) bekezdése is. Mivel nem voltak meg azok az értékelési szempontok és elvárások, amelyek biztosították volna az ajánlatok egyenlő eséllyel történő értékelését, így az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6), illetve az 59. § (1) bekezdését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd így egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapításaira tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 6.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Németh István s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
