KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0288)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.537/11/2000.
Tárgy: a Boston Scientific Mo. Kft. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Fiák István ügyvéd (1152 Budapest, Szentmihályi út 131., a továbbiakban: kérelmező) által képviselt Boston Scientific Mo. Kft. (1095 Budapest, Boráros tér 7., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Petz László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (1135 Budapest, Szabolcs u. 33–35., továbbiakban: ajánlatkérő) 37-fajta gyógyászati célú, speciális haemodynamikai anyag beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 5-én megjelent számában. A felhívást augusztus 9-én módosította.
A beszerzésre kerülő termékek részletes specifikációját és mennyiségét az ajánlati dokumentáció tartalmazta. A dokumentáció szerint 38 termékcsoportra várt ajánlatkérő rész-, vagy teljes ajánlatot akár több változatban is.
Az ajánlatok elbírálására ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatelbírálási szempontot választotta, a legelőnyösebb ajánlatot az alábbi (módosított) bírálati részszempontok és bírálati súlyszámok alapján kívánta kiválasztani:
– adott termékcsoportnál a megajánlott termékek minősége, orvosszakmai megfelelősége, a megjelölt célokra való gyakorlati felhasználhatósága 24-es súlyszám,
– az ajánlatban szereplő termékcsoportok méretválasztéka 23-as súlyszám,
– a különböző méretek közötti átjárhatóság biztosítása 22-es súlyszám,
– ellenszolgáltatás mértéke 21-es súlyszám,
– az ajánlati dokumentáció III. fejezetében meghatározott szállítási és fizetési feltételeknél kedvezőbb ajánlat 18-as súlyszám,
– ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók 13-as súlyszám.
Adható pontszámtartomány: 1–20.
Az ajánlattételi határidőre, szeptember 19-re 11 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő értékelte az ajánlatokat, és az október 6-án tartott eredményhirdetésen az egyes termékekre nézve kihirdette az eljárás eredményét. Elkészítette az Összegzés az eljárásról dokumentumot és azt október 13-án megküldte az ajánlattevőknek.
Kérelmező a 9., 19., 20., 21., 22., 24., 25., 27., 32., 34., 35. és 37. tételekre, összesen 13 984 450 Ft + Ft + áfa beszerzési értékre lett nyertes.
Kérelmező október 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Kifogásolta a következőket:
1. Ajánlatkérő sem az ajánlatok bontása során, sem azt követően nem ismertette, hogy az ajánlott kedvezményeket az értékelés során hogyan fogja figyelembe venni.
2. A 32. tételszámú termék tekintetében ajánlatkérő őt és a Johnson & Johnson Kft.-t nyertesnek hirdette ki.
3. A 28. termékre nézve ajánlatkérő nem nevezte meg a nyertest.
4. Az Összegzés az eljárásról dokumentum adataiból vélelmezhetően ajánlatkérő nem a felhívásban és a dokumentációban meghatározott bírálati részszempontok alapján végezte az ajánlatok bírálatát. A kérelem e tekintetben két részre osztható:
4.1. azon tételeket illetően, melyeknél nyertes lett (19., 20., 21., 22., 24., 25., 27., 35., 37.), a kapott pontszámot alacsonynak tartja, illetve egy másik ajánlattevő pontszámát magasnak tartja,
4.2. egyes azon tételeket illetően pedig, melyekre nézve nem lett nyertes (10., 1 l.; 13., 14., 15., 16., 17., 18., 26., 28., 29., 30., 31., 32., 36., 38.), alacsonynak tartja az általa kapott pontszámot.
Sérelmezi továbbá, hogy ajánlatkérő a konszignációs raktár telepítését az 5. és a 6. részszempontnál is figyelembe vette.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. A kérelem egyes elemeire nézve előadta:
ad. l. Szeptember 20-án telefonon tájékoztatta ajánlattevőket, hogy az engedmények közül csak az eljárás tárgyához kapcsolódók kerülnek értékelésre.
ad. 2. A 32. tételre adminisztratív hiba folytán került két nyertes kihirdetésre, a hibát észlelte és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban már csak egy nyertes, a kérelmező szerepel.
ad. 3. A 28. tétel nyertese a Promedix Kft. lett, e tény igazolására csatolta az Értékelő Bizottság által október
5-én felvett jegyzőkönyvet.
ad. 4. Észrevételében és jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte az egyes bírálati részszempontoknál alkalmazott pontozás módját.
Az első részszempont (orvosszakmai megfelelőség), a második részszempont (méretválaszték) és a harmadik részszempont (méretek közötti átjárhatóság) pontozását a bírálóbizottság tagjai által adott pontszámok átlagolása útján határozták meg.
A 4. részszempont (ellenszolgáltatás mértéke) pontszámának megállapításához aránypárokat állított fel, a legalacsonyabb árat ajánló 20 pontot, az ezt követőek pedig arányosan alacsonyabb pontot kaptak. A sávos engedményeket ezen részszempont értékelésekor nem vette figyelembe, az engedmények az utolsó részszempontnál kaptak pontszámot.
Az 5. részszempont (a szállítási és fizetési feltételek tekintetében a dokumentációban foglaltaknál kedvezőbb ajánlat) értékelésekor 30 napos fizetés 10 pontot, a 45 napos 11 pontot, a 60 napos 12 pontot; a 70 napos 13 pontot kapott. A konszignációs raktár + 30 napos fizetés 16 pontot, konszignációs raktár + 45 napos fizetés 17 pontot, konszignációs raktár + 60 napos fizetés 18 pontot, konszignációs raktár + 70 napos fizetés 20 pontot ért.
A 6. részszempont (kereskedelmi és egyéb kondíciók biztosítása) értékelésekor a konszignációs raktártelepítést és árkedvezmény nyújtását értékelte. A konszignációs raktárra tett ajánlat 5 pontot, az árkedvezmény annak értékétől függően – 2–5 pontot kapott, az egyik kedvezményt sem ajánló ajánlatok 1 pontot.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a konszignációs raktár telepítését az 5. és 6. részszempontnál is értékelte. Előadta, hogy azért értékelte azt a fizetési feltételek részszempont körében is, mert a konszignációs raktár megléte átlag további 45–75 nap további fizetési kedvezményt jelent.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Az 1. sz. kifogást a Döntőbizottság elutasítja, mert ajánlatkérőnek a bontáskor és az ajánlatok értékelése szakaszában nem kell tájékoztatni ajánlattevőket az egyes bírálati részszempontok pontozásának módjáról, csupán a pontozás eredményének ismertetését írja elő a Kbt. 61. § (1) bekezdése az Összegzés az eljárásról dokumentumnak az ajánlattevők részére való megküldése útján.
Ajánlatkérő a dokumentumot megküldte az ajánlattevők részére. Az összegzés módot adott kérelmezőnek arra, hogy megvizsgálja az egyes részszempontokra adott pontszámokat, és a pontozás eredményét illető kétségei miatt jogorvoslati kérelmet terjesszen elő a Döntőbizottsághoz.
A 2. sz. kifogás sem helytálló, mert az adminisztratív hibát ajánlatkérő kiküszöbölte. Kérelmező egyébként a vele közölt beszerzési összértékből (13 984 450 Ft + áfa) egyszerű számítással maga is megállapíthatta, hogy a 32. tételnél nyertes lett-e.
A 3. sz. kifogás szintén nem helytálló: kérelmezőnek csak akkor fűződhet jogi érdeke ahhoz, hogy ismerje a 26. tételszámú termék nyertesét, ha álláspontja szerint az adott termékre nézve ő tette a legelőnyösebb ajánlatot. Kérelmező sem a kérelemben, sem a tárgyaláson nem tett ilyen értelmű nyilatkozatot.
A 4. sz. kifogások közül a Döntőbizottság csak a 4.2.-ként jelölt tételeket vizsgálta. A 4.1.-ként jelölt kifogás szerinti tételeket illetően kérelmező nyertes lett, tehát nem fűződik jogi érdeke annak megállapításához, hogy másfajta pontozás esetéri őt milyen pontszám illette volna meg.
A Döntőbizottság megvizsgálta a 4.2.-vel jelölt kifogás szerinti termékek pontozását. A vizsgálat csak a 2–6. részszempontra terjedt ki, mert az első részszempont bírálata kifejezetten ajánlatkérő jogköre, azt, hogy orvosszakmai megfelelőség szempontjából ajánlatkérőnek melyik ajánlat a legkedvezőbb. A bírósági joggyakorlat által alátámasztott döntőbizottsági joggyakorlat szerint konkrét mértékegységgel nem mérhető bírálati részszempont értékelése körében a Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy minden egyes ajánlattevő tekintetében következetes volt-e ajánlatkérő a bírálatnál. Ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy mindegyik ajánlat a bírálóbizottsági tagok által adott pontszámok átlagolása útján kapta meg a pontszámot. Ajánlatkérő tehát e részszempont tekintetében egységesen járt el a bírálat során.
A második részszempont a méretválaszték. Kérelmező e részszempontra kapott pontok helyességét a 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 26., 28. tételeknél vitatta. Kérelmező ezek közül a 11., 17., 18. tételekre nem adott ajánlatot, e körben tehát nem fűződik jogi érdeke a pontozás mikéntjéhez, kérelme ezeket illetően megalapozatlan. A további tételek közül a 14., 15., 16. tételre adott méretválasztékot, a 10., 13., 26., 28. tételekre viszont nem. A Döntőbizottság így a második részszempontból a kérelmező 14., 15. és 16. tételekre adott ajánlata pontozását vizsgálja.
A 14. és 15. tételek nyertese a B. Braun Medical Kft. lett a kérelmezőével azonos méretválasztékra tett ajánlatával. A nyertes ára 186 Ft, illetve 230 Ft a kérelmező 798–798 Ft-os áraival szemben.
A 16. tétel nyertese a Johnson & Johnson Kft. Méretválasztéka megegyezik a kérelmezőével, ára 1198 Ft a kérelmező 1800 Ft-os árával szemben.
Ezért nyilvánvaló, hogy a három tételnél nem a kérelmező lett a nyertes.
A harmadik bírálati részszempont a különböző méretek közötti átjárhatóság. Kérelmező e részszempontra adott pontszámokat a 4.2. szerinti kifogásában a 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 26. és 28. tételeknél vitatta. Kérelmező a 11., 17. és 18. tételekre nem tett ajánlatot, a 26. tételre nyertes lett, így ezekre nézve a fenti indok alapján kérelme megalapozatlan.
A 10. és a 28. tétel vonatkozásában a Promedix Kft. a nyertes e bírálati részszempontból a kérelmezőével azonos ajánlatával. A 10. tételre a nyertes 3150 Ft-os ajánlatot tett, a kérelmező 3600 Ft-os ajánlatot. A 28. tételnél a kérelmező ára a jobb, a nyertes 27 900 Ft-os árával szemben 19 800 Ft. Az első részszempontra azonban a nyertes 20, a kérelmező 15 pontot kapott. Az 5. részszempontra a nyertes 16, a kérelmező 12 pontot, ugyanis a nyertes 70 napos fizetési határidőt, a kérelmező pedig 60 napos fizetési határidőt vállalt.
Összességében tehát a nyertes ajánlata a kedvezőbb.
A 13. tétel nyertese a Novomed Kft. e bírálati részszempontból a kérelmezőével azonos ajánlatával. A nyertes ajánlati ára 119 Ft, a kérelmezőé 1444 Ft. Nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlatát választotta.
A 14., 15. tételre a B. Braun Kft. a nyertes e bírálati részszempontból a kérelmezőével azonos ajánlatával. A 2. részszempontnál szereplő indokok alapján a B. Braun Kft. ajánlata jobb, mint a kérelmezőé.
Ugyanez a megállapítás igaz a 16. tételre nézve is a Johnson & Johnson Kft. ajánlatával való összehasonlítás alapján.
A negyedik részszempont az ellenszolgáltatás. Kérelmező ezen részszempontból való pontozást a 4.2. pont szerinti kifogása szerint 29., 30., 31., 36. és 38. tételeknél vitatta.
A 29. tétel nyertese a Medlines Kft. 67 900 Ft-os árával, kérelmező erre a tételre 88 400 Ft-os ajánlatot adott.
A 30. tétel nyertese a Johnson & Johnson Kft. 84 263 Ft-os árával, a kérelmező ára 88 400 Ft.
A 31. tétel nyertese a Biotronik Kft. 47 300 Ft-os árával, kérelmező ajánlati ára 88 400 Ft.
A 36. tétel nyertese a Johnson & Johnson Kft. 44 620 Ft-os árával, a kérelmező ajánlati ára 46 550 Ft.
A 38. tétel nyertese a Johnson & Johnson Kft. 230 000 Ft-os árával, a kérelmező 324 000 Ft-os ajánlatot tett.
Kétségtelen, hogy az itt nevezett nyertesek ajánlata e részszempontból kedvezőbb a kérelmező ajánlatánál.
Az 5. részszempont az ajánlati ár. Kérelmező kérelme nem tartalmazta, hogy mely tétel vonatkozásában kifogásolja ajánlatkérő ezen részszempontbeli pontozását. Ajánlatkérő észrevételében közölte a pontozás módját. A Döntőbizottság ennek tükrében ellenőrizte az adott pontszámokat, és megállapította, hogy ajánlatkérő következetesen alkalmazta az arányosítási szabályokat.
A 6. részszempont az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók mértéke. Kérelmező ezen részszempontbeli pontozást a 29., 30., 31., 36. és 38. tételeknél kifogásolta.
Ajánlatkérő e részszempontnál a konszignációs raktár telepítését és az árkedvezmények mértékét értékelte.
Kérelmező a konszignációs raktár telepítését feltételhez kötötte, miszerint csak nettó 35 millió Ft-ot elérő nyertessége esetén vállalja a raktár létesítését. Kérelmező csak 13 984 450 Ft + áfa beszerzési értékre lett nyertes.
Az árkedvezmény nyújtását is feltételekhez kötötte, miszerint ha a 23. és 24. tételsort ő nyeri, akkor a 25. tételsorból árengedményt ad. Miután a 23. tételre nem kérelmező adta a legkedvezőbb ajánlatot, részéről az árengedmény nyújtása nem realizálódhat.
A feltételhez kötött kedvezményei miatt e részszempontra ajánlatkérő helytállóan adott kérelmező részére alacsonyabb pontszámot, mint a feltétel nélküli ajánlatokra, nevezetesen a 29., 31., 36., 38. tételre 1-es, a 30. tételre 5-ös pontszámot.
A Döntőbizottság helytállónak tartotta kérelmezőnek a konszignációs raktártelepítés két részszempontnál való figyelembevételére alapított kifogását. Kétségtelen, hogy az ajánlatok bírálata során egy részszempontból fennálló előnyt, vagy hátrányt csak egyszer lehet figyelembe venni. A Döntőbizottság azonban megvizsgálta az ajánlatok értékelését, és megállapította, hogy a raktár telepítésének két részszempontnál való figyelembevétele nem torzította el a pontszámok arányát, mert ajánlatkérő mindegyik ajánlatra nézve egységesen alkalmazta a kétszeres értékelést, az tehát nem vezetett az esélyegyenlőség sérelméhez.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 4.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.,
közbeszerzési biztos
