KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0450)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.593/9/2000.
Tárgy: FETTI Kft. jogorvoslati kérelme a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A FETTI Kft. (2225 Üllő, Petőfi út 36., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 41–43., a továbbiakban: ajánlatkérő) "gyakorlóruházat és bevetési bakancs beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. október 4-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 40. számában (6026) nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontja azt tartalmazta, hogy a teljesítés határideje, a szerződés időtartama 2002. december 15., a dokumentációban meghatározott ütemezés szerint.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására milyen adatokat kér, továbbá a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is.
Az ajánlati felhívás 13. a) és 13. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a következő részszempontok alapján kívánta ajánlatkérő kiválasztani:
– ajánlati ár 5
– a megajánlott termék műszaki minőségi tartama 5
az egyes ajánlatokra adható pontszám 1–10-ig terjedt.
Az eredményhirdetést az ajánlatok bontását követő első naptól számított 30. napon kívánja ajánlatkérő a felhívás szerint megejteni.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek II. fejezete útmutatót tartalmazott "az ajánlat benyújtásával kapcsolatban". Ebben a 2. pont felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 6 nappal írásban válaszol a dokumentációval kapcsolatos minden egyes kérdésre.
Az ajánlati árakra a fejezet 3. és 4. pontja a következők szerint tartalmazott előírást:
"3. pont ajánlati ár
Az ajánlattevőnek az ajánlatában fel kell tüntetnie a szerződés értelmében általa szállítani kívánt termék(ek) termékegységenkénti 2001. évi nettó ajánlati árát (leszállítva a teljesítés helyére) valamint tételenként 2002. évre vonatkozóan annak meghatározását, hogy az előző évre vonatkozó, KSH által közzétett infláció mértékének hány %-át kívánja érvényesíteni. (pl. 10%-os mérték megadása esetén 10%-os inflációt alapul véve az áremelkedés mértéke az előző évhez viszonyítva 1%-os). Ajánlatkérő a 2. számú mellékletben megadott formában kéri ezen adatok feltüntetését. Ha a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték 50%-ot meghaladó mértékű, úgy azt a Kbt. 59. § (6) bekezdése szerint igazolni kell.
4. pont kötött árak
Az ajánlattevő által megadott 2001. évi ajánlati ár, valamint a 2002. évre vonatkozó infláció indexelés mértéke – szerződéskötés esetén – 2002. december 15-ig kötöttek maradnak, azok semmilyen jogcímen nem emelhetők."
Az ajánlattételi szakaszban kérelmező és más ajánlattevő is a beszerzés tárgyának műszaki specifikációjára vonatkozóan tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, amelyre valamennyi ajánlattevőnek a tájékoztatást írásban az ajánlatkérő megadta.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidőig, azaz 2000. november 14-ig a kérelmező, a Pannon-Flax Rt., az Union-Plus Kft., a Vektor Szövetkezet és a Tisza Cipőgyár Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő a bontási eljárást megelőzően tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az ajánlatok felbontásakor azokat nem minősíti, de a Kbt.-ben meghatározottak szerint hiánypótlást biztosítani fog. Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet 2000. november 16-án kelt levelével valamennyi ajánlattevőnek megküldte.
Az ajánlatok értékelésére alakult Bíráló Bizottság 2000. november 14-én tartott ülésén megállapította és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy kérelmező és az Union-Plus Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősül és a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. Erről a tényről ajánlattevőt 2000. november 7-én kelt levelében értesítette ajánlatkérő.
Kérelmező 2000. november 20-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának felülvizsgálatát, valamint ideiglenes intézkedés alkalmazását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmező kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő 2000. november 17-én kelt levélben értesítette, hogy ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette és az eljárás további szakaszából kizárta. Sérelmezte a döntést, amelynek indokai a 2002. évre megadott prognosztizált áraknak nem a dokumentációban meghatározottak szerinti közlése volt. Álláspontja szerint a 2001. évre vonatkozó nettó áraknak 10%-kal történő – a KSH-nak a 2002. évre vonatkozó inflációs prognózisától független – emelése megadásával teljesítette és saját kockázatára vállalta az előírt követelményeket. Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor nem zárta ki, vagy nem szólította fel az ajánlat módosítására kérelmezőt.
Kérelmező a kérelmét a megtartott tárgyaláson változatlanul fenntartotta.
A Döntőbizottság jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő a tárgyaláson változatlanul fenntartott írásos észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Indoklásul előadta, hogy az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentációban részletesen meghatározta az "ajánlati ár" címszó alatt, hogy az infláció mértékének figyelembevételével miként kell az árakat az ajánlatban megadni az árak korrekt összehasonlíthatósága érdekében. Kérelmező ajánlatában ettől eltért és ennek pótlására, módosítására a Kbt. vonatkozó szabályaira tekintettel nem volt lehetősége.
Az ügyben érdekelt további felek (ajánlattevők) érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő előírta, hogy a 2002. évre vonatkozó árképzést 2001. évre a KSH által megállapított inflációs ráta ajánlattevő által meghatározott mértékű %-os értékében kell megadni. A dokumentáció II. fejezet 3. pontjában ajánlatkérő az elvárt követelményt példán is bemutatta.
Kérelmező a dokumentáció 2. sz. melléklete szerint előírt ártáblázatot a 2002. évre az előírt tartalommal nem töltötte ki, miszerint az első oszlopban az ajánlott termékek megnevezését, a második oszlopban pedig a termékekhez rendelten az infláció érvényesíteni kívánt %-os mértékét kellett felsorolni. Kérelmező ajánlatában ezen követelmény helyett úgy nyilatkozott, hogy "függetlenül az infláció közzétett mértékétől, ajánlatunk minden termékünkre 2002. évre 10%-os áremelés". Ezt követően az ajánlott termékeinek felsorolása mellett feltüntette kérelmező a 2001. évre megadott árakból 110%-kal számított 2002. évre vonatkozó árajánlatát.
A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította azt is, hogy az ajánlatkérő által meghatározott egyik értékelési részszempont az ár volt, amelynek bírálatát mind a 2001. évre, mind a 2002. évre vonatkozóan az általa előírtak szerint az ajánlatokban megadott számszerű ár és az árképzés %-os értékének matematikai összehasonlításával a 2000. évben kívánja a 2002. évre is elvégezni. Az ajánlatok összehasonlítása érdekében olyan követelményt írt elő, amely ezt úgy biztosítja, hogy a 2001. évre vonatkozó, a KSH által hivatalosan kihirdetett inflációs mérték majd csak 2002. évben válik ismertté.
A Kbt. 43 . § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő félre nem érthető módon és egyértelműen meghatározta azt, hogy milyen számszerűségben és milyen formában kéri a 2002. évre vonatkozó árképzést megadni. Erre számpéldát is adott, továbbá külön is felhívta a figyelmet a Kbt. 38. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tájékoztatáskérés lehetőségére és a válaszadási kötelezettségére.
A tájékoztatáskérés lehetőségével kérelmező élt az eljárás ajánlattételi szakaszában, az árképzésre vonatkozóan azonban kérdést nem tett fel, azt saját maga értelmezte.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Kérelmező nem az ajánlati dokumentáció előírásai szerint határozta meg a 2002. évre vonatkozóan ajánlati árát, azaz a többi ajánlattal történő összehasonlítására alkalmatlan formájú volt, tehát nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban írt feltételeknek.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette és kizárta az eljárás további szakaszából. Alaptalan kérelmezőnek az a sérelme is, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor nem állapította meg az ajánlata érvénytelenségét és nem zárta ki, illetve a későbbiekben nem tette számára lehetővé hiánypótlás keretében ajánlatának módosítását.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az ajánlatkérőnek joga volt arra, hogy az ajánlatok bontását követően állapítsa meg, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és ezt jegyzőkönyvben rögzítette.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második fordulata előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Döntőbizottság a fenti rendelkezéseket összevetve a tényállással megállapította azt is, hogy az ajánlati ár az arra vonatkozó meghatározó módszer (számítás, prognózis, képlet stb.) a nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatnak és a szerződési feltételeknek olyan tartalmi kelléke, amely utólag nem módosítható, nem pontosítható vagy pótolható.
Fentiekre tekintettel megállapította a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati kérelem ezen része is alaptalan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről szóló rendelkezést a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapozza meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 18.
Dr. Bíró László s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
