KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0451)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.600/11/2000.

Tárgy: VM-PRO Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Sportuszodák közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

VM-PRO Kereskedelmi Kft. (1033 Budapest, Hévízi út 6/E., képviseli: Dr. Szűcs Brigitta ügyvéd, 1027 Budapest, Margit krt. 56. I/7., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nemzeti Sportuszodák (1138 Budapest, Margitsziget, a továbbiakban: ajánlatkérő) "1 db 45 m2-es mobil eredményjelző és videotábla gyártása és telepítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2000. október 18-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 42. számában nyílt eljárás megindítására (6956) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 5. pontja tartalmazza a dokumentáció megvásárlásának helyét, idejét és árát. E szerint a hirdetmény közzétételének napját követő első naptól számított 16. napig lehetett a dokumentációt kiváltania bruttó 37 000 Ft befizetésről szóló igazolás ellenében.
A felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Ezek között a pénzügyi alkalmasság igazolására ajánlatkérő megkövetelte az 1997., 1998., 1999. év mérlegeinek és eredménykimutatásának benyújtását a cégjegyzésre jogosultak által aláírva.
A felhívás 11. b) pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között első helyen azt, hogy ajánlattételre alkalmatlan az ajánlattevő az 1997., 1998. és 1999. évi negatív éves pénzügyi mérlege esetén.
Az egyéb információk között a 16. pontban kikötötte azt is ajánlatkérő, hogy az ajánlat benyújtásának feltétele az ajánlatkérési dokumentáció megvásárlása.
Kérelmező az ajánlati dokumentációt 2000. október 24-én vette át ajánlatkérőtől. A dokumentációt kérelmezőn túl még négy cég váltotta ki.
A részletes dokumentáció a felhívással megegyezően tartalmazta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is. A dokumentáció 4. pontjában közölte ajánlatkérő a helyszíni szemle, illetve konzultáció időpontját és helyét azok részére, akik a dokumentációt megvásárolták. Itt kötötte ki azt is, hogy a konzultáción készült jegyzőkönyvet ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőnek 5 munkanapon belül megküldi, és ez a dokumentum a kiírás szerves részét képezi. Azt is tartalmazza a dokumentáció 4. pontja, hogy az ajánlattevő a dokumentáción kívül további tájékoztatást kérhet írásban a határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez, valamint azt, hogy a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 6 nappal megadja. Az is szerepel a dokumentáció e pontjában, hogy a kiegészítő tájékoztatást írásbeli formában közli ajánlatkérő valamennyi ajánlattevővel, akik azt kötelesek figyelembe venni.
A dokumentáció 7. oldalán ajánlatkérő megint megismételte, hogy az az ajánlattevő alkalmatlan ajánlattételre, akinek 1997., 1998. és 1999. évi negatív éves pénzügyi mérlege van.
A felhívás szerinti időpontban ajánlatkérő helyszíni szemlét és konzultációt tartott. Ennek során kérelmező azt a kérdést tette fel, hogy az ajánlattevő 1997., 1998. és 1999. évi negatív pénzügyi mérlege esetén alkalmatlannak minősül a kiírás szerint, mit jelent ez pontosan. Csak akkor alkalmatlan, ha mindhárom év mérlege negatív, vagy egy negatív éves mérleg esetén még alkalmas-e. Ajánlatkérő válasza erre az volt, hogy alkalmatlan a pályázó, ha akár egy év mérlege is negatív volt. A konzultációról jegyzőkönyv készült, melyet ajánlatkérő a felhívásnak megfelelően az ajánlattevők részére postai úton továbbított.
Az ajánlattételi határidőre 2 db ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz. Az értékelés során ajánlatkérő megállapította, hogy mindkét ajánlat érvénytelen, ezért a felhívás szerinti időpontban megtartott eredményhirdetésen kihirdette, hogy az eljárás eredménytelen volt a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. Az erről szóló összegzést és tájékoztatót az eredményről ajánlatkérő elkészítette 2000. december 12-én.
Kérelmező 2000. november 21-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben elsődlegesen kérte, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Döntőbizottság hívja fel ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, nevezetesen arra, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítése szempontjául olyan körülményt szabjon meg, amely megfelel a Kbt. 33. § (1) bekezdésében, valamint 44. § (4)–(5) bekezdésében írtaknak. Kérte továbbá elsődleges kérelmében a Kbt. megsértett rendelkezéseinek megállapítását, valamint ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését, valamint tárgyalás tartását is.
Az elsődleges kérelme megalapozatlansága esetén másodlagosan kérte, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy ajánlatkérő nem egyértelmű megfogalmazással határozta meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a feltételeket az alkalmatlanná nyilvánításra, és ezzel megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését, mivel az ajánlati felhívás tartalmát nem egyértelműen határozta meg oly módon, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek. Másodlagosan kérte továbbá a jogsértés megállapítását és az eljárási díj viselésére kötelezését az ajánlatkérőnek. Kérelmeit alapvetően azzal indokolta, hogy a dokumentációt azért vásárolta meg, mivel úgy értelmezte az ajánlati felhívás 11. b) pontját, hogy abban az esetben áll fenn az ajánlattevő alkalmatlanná nyilvánításának feltétele, ha az adott ajánlattevő mindhárom évi mérlege negatív. Tekintettel arra, hogy kérelmező 1997. évi mérlege volt csak negatív, ezért az értelmezése következtében kiváltotta az ajánlati dokumentációt. Ezt követően részére 2000. november 15-én kézbesített helyszíni szemléről és konzultációról készült jegyzőkönyvből szerzett tudomást arról, hogy már egy év negatív mérlege is megalapozza az ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánítást, ezért már ajánlatot sem adott be. Írásos kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartotta annak ellenére, hogy ajánlatkérő bejelentette az eljárás eredménytelenné nyilvánítását, illetve új közbeszerzési eljárási szándékát is közölte.
A Döntőbizottság az eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn a kérelem alapján.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a felhívás 11. b) pontjában alkalmazott megfogalmazás számukra nem értelmezhető másként csak úgy, hogy bármelyik év negatív mérlege esetén ajánlattevő alkalmatlannak minősül a szerződés teljesítésére. Ezt a szándékukat az "éves" szó használatával kívánták hangsúlyozni. Álláspontjukat megerősítette a helyszíni szemle és a konzultáció jegyzőkönyvében e kérdésről írt válasz is. Ettől eltérő válasz az ajánlati felhívásban foglaltak módosítását jelentené. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy az elmúlt három év pozitív mérlegeredményének meglétét azért írták elő, mivel a gyártást és kivitelezést végző cég pénzügyi stabilitását a megvalósítás szempontjából fontosnak ítélték meg az egyéb pénzügyi mutatók mellett. A mobil eredményjelző és videotábla a jövő évi vízilabda Európa-bajnokság elengedhetetlen kelléke, ennek megvalósítása során a legnagyobb biztonság elérésére törekedtek.
Az ügyben érintett felek az eljárás során érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásos, valamint a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció megfogalmazása az "éves" szó alkalmazásával megfelelő információt szolgáltatott a potenciális ajánlattevők részére ahhoz, hogy ajánlatkérő mindhárom év pozitív mérlegét követelte meg a pénzügyi alkalmasság igazolásához.
A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben kérelmezőnek a felhívás megismerését követően kételyei támadtak volna e megfogalmazás tartalma miatt, akkor lehetősége volt akár a dokumentáció megvásárlása előtt is információt kérni az ajánlatkérőtől e pont értelmezésére. Kérelmező ezt nem tette, csak a konzultáción vetette fel ezzel kapcsolatos aggályait, ami azt tanúsítja, hogy kérelmező is élt a gyanúperrel abban a vonatkozásban, hogy egy év mérlegének negatív volta esetén is alkalmatlanná nyilváníthatják, hisz ellenkező esetben ilyen kérdést a konzultáción fel sem tett volna.
A Döntőbizottság fentiek alapján megállapította, hogy megalapozatlan a kérelmező kérelme, tehát ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 33. § (1) bekezdését, mely szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Nem sértette meg ajánlatkérő a Kbt. 44. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat sem, mely úgy rendelkezik, hogy:
– Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
– Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A fent leírtak alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A költségek viseléséről szóló rendelkezést a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapozza meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. december 14.

Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel