KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0452)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.622/9/2000.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Tagjának hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Csongrád Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Csongrád Megyei Önkormányzat (6741 Szeged, Rákóczi tér, a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt a Számít Szövetkezet (1025 Budapest, Törökvész út 95- 9B.38., a továbbiakban: lebonyolító) a Csongrád Megyei Önkormányzat területi kórháza, Szentes új diagnosztikai és sürgősségi tömb létesítése címzett támogatásból tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzések Tanácsa Tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a kezdeményező iratot elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 46. számában 2000. október 15-én tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítési eljárásra, melynek tárgya a Csongrád Megyei Önkormányzat Területi Kórháza Szentes, új diagnosztikai és sürgősségi tömb létesítése volt.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét címzett támogatásból kívánja megvalósítani az alábbi elvégzendő feladatokkal összefüggésben:
– építőmesteri munkák, külső közmű, út- és tereprendezés, térvilágítás, épületgépészet, beépített bútorok, erősáram, gyengeáram,
– külső, belső nyílászárók leszállítása, beszerelése,
– klíma légtechnika leszállítása, beszerelése, beszabályozása,
– lift leszállítása, beszerelése, engedélyeztetése.
A teljesítés helyét a Területi Kórház székhelyén sima Ft 44-ben jelölte meg.
Ajánlatkérő meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket a részvételi felhívás 9. pontjában. A felhívás 10. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezők alkalmasságának elbírálásának szempontjait. Továbbá annak b) pontjában a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Közös ajánlattevők esetében külön-külön meg kell felelni az alkalmassági szempontoknak. Ajánlatkérő a 10. b) ponton belül a részvételi jelentkezőt alkalmatlanná minősíti, amennyiben a jegyzett tőkéje nem éri el építőmesteri munkáknál a 100 M Ft-ot, egyéb munkáknál a 20 M Ft-ot, generál vállalkozásnál a 120 M Ft-ot.
Ugyanígy, ha a saját tőkéje nem éri el építőmesteri munkáknál a 100 M Ft-ot, egyéb munkáknál a 20 M Ft-ot, generálvállalkozásnál a 120 M Ft-ot. Továbbá ha nem rendelkezik legalább egy db eredeti vagy közjegyzővel hitelesített, beszerzés tárgyára vonatkozó referenciaigazolással, melynek nagysága legalább építőmesteri munkáknál 300 M Ft, nyílászárók szállítása esetén 100 M Ft, klíma légtechnika beszállítása esetén 100 M Ft, lift szállítása esetén 20 M Ft, generálvállalkozás esetén 520 M Ft.
Ajánlatkérő és lebonyolítója részletes dokumentációt is készített az előminősítési eljáráshoz szükséges részvételi felhíváshoz, melyben meghatározta, hogy a részvételi felhívás november 15-én jelent meg, a részvételi határidő december 11. és az eredményhirdetés szintén december 11. Továbbá meghatározta a jelentkezések formai és tartalmi követelményeit, illetve a részvételi jelentkezések benyújtásának feltételeit.
A részvételi jelentkezési határidőig 9 cég nyújtotta be részvételi jelentkezését, így KIPSZER Klíma Kontroll Kft., Délépítő Rt., BÁÉV Rt., KÉSZ Kft., Ferroép Fővállalkozó és Szerelőipari Rt., Kipszer F. T. Rt., Strabag Építő Kft., Középületépítő Rt., Mélyépítő Budapest Kft.
Ajánlatkérő valamennyi részvételi jelentkezőt alkalmasnak tartott a részvételi felhívás feltételei alapján, a szerződés teljesítésére és egyidejűleg felkérte őket ajánlattételre.
A Közbeszerzések Tanácsa Tagjának kezdeményező irata 2000. december 4-én érkezett a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, valamint a részvételi felhívás tartalmának a megvizsgálását két szempontból. Kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogsértés ténye mellett semmisítse meg az ajánlatkérő részvételi felhívását. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek, illetve a lebonyolítónak az ajánlati felhívás alábbi pontjai sértik a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség elvét. Így, ha a jegyzett tőke nem éri el a generálvállalkozás esetén a 120 M Ft-ot, ha a saját tőke nem éri el a 120 M Ft-ot, ha a pályázó generálvállalkozás esetén a beszerzés tárgyára vonatkozó 520 M Ft-os referenciaigazolással nem rendelkezik. A kezdeményező a kezdeményező iratban aggályát fejezte ki, hogy nem egyértelmű az ajánlatkérőnek azon előírása, hogy mire kell vonatkoznia a referenciának. Mindezen feltételek egyértelműen csak a nagy vállalkozások részvételi lehetőségét kívánja biztosítani. Ezen a helyzeten még az a lehetőség sem enyhít, hogy közös ajánlattételre is van lehetőség, hiszen közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek külön-külön is meg kell felelniük az alkalmassági szempontoknak. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a részvételi felhívásának ezen előírásai a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (5) bekezdését sértik.
Ajánlatkérő nevében a lebonyolító tett érdemi ellenkérelmet a jogorvoslati eljárásban, kérte a kezdeményező irat elutasítását alaptalanság miatt. A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény mellékletének 10. sorában a tárgyi beruházás címzett támogatása található 1137,6 M Ft összegben. A beruházás becsült költsége jelenleg 1264 M Ft, azonban ez az összeg önkormányzati saját erő biztosításával még növekedhet is. A beruházási összeghez mérten az ajánlati biztosíték 0,8%-ot sem tesz ki, aminél jóval nagyobb lenne ajánlatkérő kára a nyertes visszalépése esetén. Az ajánlatkérő a Kbt. 42. § (4) bekezdése szerint a Kbt. 3. sz. mellékletében meghatározott forma mellett határozta meg az alkalmatlansági tényezőket. Hivatkozott a lebonyolító arra, hogy amennyiben nyertes, illetve a 2. helyezett ajánlatkérő visszalépne az eljárástól, akkor az építőipari inflációt figyelembe véve az ajánlatkérőnek 100 M Ft feletti összegű veszteséget jelentene.
Ugyancsak hivatkozott a lebonyolító arra, hogy a törvény 2003. januári ütemmel állapítja meg az utolsó 300 M Ft-os támogatás lehívási lehetőségét. A jelen közbeszerzési eljárás sikeres lefolytatása esetén is leghamarabb 2001. márciusában kezdődne az építkezés, és ez gyakorlatilag másfél év alatt befejeződne. Figyelembe véve a kivitelező havi, kéthavi számlázását, valamint a számlák legalább 30 napos kifizetési idejét, a kivitelezőnek folyamatosan 200 M Ft-ot kell meghiteleznie, ez pedig elképzelhetetlen ajánlatkérő szerint generálvállalkozó esetén 120 M Ft-os jegyzett tőke nélkül.
Fontos volt nem csak a jegyzett tőkénél, hanem a saját tőkénél is a 120 M Ft-os limit meghatározása, mert ténylegesen a saját tőke alkalmas az esetleges veszteségek fedezetére a beruházási eljárás során. Álláspontja szerint a 120 M Ft-os jegyzett és saját tőke, mint minimálisan meghatározott összeg semmiképpen sem magas, különösen, ha a folyamatosan hitelezendő értékhez hozzáadjuk a kötelezően nyújtandó 5%-os teljesítési garanciát, ami már önmagában is 60 M Ft. A referenciával összefüggésben előadta, hogy az 1264 M Ft-os beruházással akár azonos nagyságrendű referenciát is megkövetelhetett volna az ajánlatkérő, de ennek csak a felét írta elő, hogy minél szélesebb körben jelentkezhessenek az ajánlattevők. Hivatkozott a lebonyolító a Döntőbizottság D.234/9/2000. számú határozatában foglaltakra, mely szerint az azonos nagyságrendű referencia megkövetelése sem minősül túlzott mértékűnek. A kért referencia a beszerzés tárgyára kell, hogy vonatkozzon, azaz a generálvállalkozás esetén magasépítésről kell szólnia.
A fentieket összefoglalva álláspontja szerint a kezdeményező iratban foglaltak teljesen megalapozatlanok, ajánlatkérő csupán a beszerzés értékével arányos követelményeket támasztott, és semmilyen módon nem sértette meg a Kbt. előírásait, különösen nem a 24. § (2) bekezdését, amit az is bizonyít, hogy az eljárás iránt 11 cég komoly érdeklődést mutatott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi követelményei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kezdeményező iratban foglaltak nem alaposak.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által előírt a jegyzett és a saját tőkére, valamint a beszerzés tárgyára vonatkozó referenciaigazolások tekintetében előírt alkalmatlansági okok ténylegesen szükségesek-e a szerződés teljesítéséhez, arányban állnak-e a beszerzés becsült értékével. A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése írja elő azokat dokumentumokat, amelyeket az ajánlatkérő kérhet az ajánlattevőtől, illetőleg az alvállalkozótól a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása körében. A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körében meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia.
A (4) bekezdés szerinti követelményeket, azaz amelyek a szerződés teljesítésével összefüggő körülmények megléte, illetőleg hiánya, amely az alkalmatlanság körében állhat fönn, a beszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját, és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi felhívás 3. a) pontjában határozta meg.
A részvételi felhívás 10. b) pontjának harmadik francia bekezdése szerint a részvételre jelentkező a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősül (közös ajánlattevők esetén külön-külön meg kell felelni az alkalmassági szempontoknak) ha a jegyzett tőke nem éri el építőmesteri munkáknál a 100 M Ft-ot, egyéb munkáknál a 20 M Ft-ot, generálvállalkozásnál a 120 M Ft-ot. Ugyanezen értékek vonatkoznak a saját tőke megfelelőségre is.
A részvételi felhívás 10. b) pont 7. francia bekezdésében az ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan a részvételi jelentkező, ha nem rendelkezik legalább egy db eredeti, vagy közjegyzővel hitelesített, a beszerzés tárgyára vonatkozó referenciaigazolással, melynek nagysága legalább építőmesteri munkáknál 300 M Ft, nyílászárók szállítása esetén 100 M Ft, klíma légtechnika szállítása estén 100 M Ft, lift szállítása esetén 20 M Ft, generálvállalkozás esetén 500 M Ft.
A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény melléklete határozta meg a címzett támogatásban részesülő beruházásokat, így a Csongrád Megyei Önkormányzat Szentesi Kórházának új diagnosztikai és sürgősségi tömb létesítésének beruházását, mely szerint a beruházás címzett támogatási összege 1264 M Ft. Ebből saját forrás 126 M Ft, a támogatás 1137,6 M Ft.
A beruházás 4 éves ütemtervét figyelembe véve az alábbiak szerint történik a beruházás ütemezése: 2000. évben 66 324 000 Ft, 2001-ben 319 457 000 Ft, 2002-ben 450 000 000 Ft és 2003-ban 301 819 000 Ft. A támogatás ütemezéséből a Döntőbizottság valószínűsítette, hogy ha figyelembe vesszük, hogy a generálkivitelező havi vagy kéthavi számlázási ütemet fog majd az ajánlatában megajánlani, és 30 napos kifizetési határidejű számlákról van szó, akkor folyamatosan legalább 200 M Ft-ot kell mindenképpen egyes ütemezésnél meghiteleznie. Ilyen összegű hitelezés mellett a 120 M Ft-os jegyzett tőke és saját tőke minimális alkalmatlansági érték meghatározása nem tekinthető eltúlzottnak. Az ajánlatkérő 120 M Ft-os saját tőkét is megkövetelt. Ennek az volt az oka, hogy a jegyzett tőke az nem tekinthető a veszteségek fedezetére szolgáló tőkének, ezért fontos az, hogy a saját tőkeerő határozhatja meg; hogy az esetleges veszteségek ellensúlyozására megfelelő forrással rendelkezik-e a későbbiekben nyertes ajánlattevő.
A referenciánál meghatározott alkalmatlansági kritériumokról megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő az egyes részmunkákra vonatkozóan eltérően kérte a referenciaigazolásokat. Ez természetesen összefüggésben van azzal, hogy a beruházáson belül az egyes részmunkáknak a becsült értéke eltérő nagyságú. Természetesen a legmagasabb összegű referenciaigazolással annak a generálvállalkozónak kell rendelkeznie, aki fővállalkozási szerződés keretében az összlétesítmény átadására köteles. Az 1 milliárd forint feletti becsült beruházási értékű diagnosztikai tömb beszerzési eljárásban a differenciáltan megállapított referenciaigazolások nem tekinthetők eltúlzottnak.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a referenciaigazolásokat a beszerzés tárgyára vonatkozóan kell az ajánlattevőknek igazolniuk. A részvételi felhívásban külön van meghatározva az a szakipari munkához kapcsolódó referenciaösszeg, amivel részajánlattételi lehetőséget biztosított az ajánlatkérő már a részvételi felhívásban. Tehát a részvételi felhívásból egyértelműen meg lehet állapítani azt, hogy milyen tárgyú referenciaigazolással kell rendelkeznie a részvételi jelentkezőnek, illetve ahhoz, hogy a szerződés teljesítésére e szempontból alkalmas legyen.
Az ajánlatkérő által fentebb említett alkalmassági szempontok a Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthetők eltúlzottnak. Az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését figyelembe véve a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához az ajánlati dokumentációt úgy ítélte meg, hogy szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági körülmények, illetve az ebből levezethető alkalmatlansági kritériumok ajánlatkérői elvárása a beszerzés tárgyának speciális jellegére és értékére figyelemmel nem voltak eltúlzottak, tehát a részvételi felhívás e körbeni előírásai nem jogsértőek. A beruházás feszített ütemére vonatkozóan a Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívás 4. pontjában az ajánlatkérő a teljesítés határidejét, vagy a szerződés időtartamát 2003. március 31-ben jelölte meg, azzal a feltétellel, hogy előteljesítést elfogad. A közbeszerzési eljárás két szakaszból álló eljárás, amelynek az ajánlattételi szakaszában van jelenleg a beszerzési eljárás, tehát legkorábban 2001. márciusában kezdheti el a nyertes ajánlattevő az érvényes fővállalkozói szerződés mellett a beruházást, így gyakorlatilag egy másfél év alatt teljesítendő beruházás megvalósítására kér garanciát az ajánlatkérő. Erre való tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének a korlátozását nem jelenti az alkalmasság, illetve alkalmatlansági tényezők azon köre, amelyet az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 14. § (2) bekezdés alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 20.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
