KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0456)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.504/10/2000.
Tárgy: Ramona Rt. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Ramona Textilipari és Kereskedelmi Rt. (1135 Budapest, Jász u. 56., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4., képviseli Dr. Gerenday Zsuzsanna jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) a többször módosított 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, valamint a megkötendő szerződéshez csatlakozó intézmények egészségügyi termékeinek beszerzése körében a "csőkötszer beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. szeptember 27-én megjelent 39. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát a 125/1996. számú Kormányrendelet 1. számú mellékletében szereplő országosan kiemelt egészségügyi termékek közül a kötést rögzítő kötszerek termékcsoport keretén belül határozta meg kilencféle egészségügyi termékre vonatkozóan. Erre a kilenc termékre vonatkozóan a rész-ajánlattétel megengedett volt.
Az 1., 2. és 3. részajánlat körét az ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg:
1. Részajánlat: hálós csőkötszer, 98 700 db.
2. Részajánlat: nem hálós csőkötszer – trikó csőpólya, pamut alapanyagú kivitelben – 11 900 db.
3. Részajánlat: nem hálós csőkötszer – trikó csőpólya, műszálas alapanyagú kivitelben – 182 db.
Ajánlatkérő a fenti termékekre keretszerződést kívánt kötni 2001. december 31-ig terjedő időszakra.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket az alábbiak szerint:
A jelen pontban felsorolt adatokra és tényekre vonatkozó igazolásokat és nyilatkozatokat valamennyi ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek is) és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a teljesítésbe a beszerzés értékének 10%-át meghaladóan bevonni kívánt alvállalkozók tekintetében is csatolni kell az ajánlathoz a Kbt. 43. § (3) bekezdésében foglaltak alapján.
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság:
a) A Kbt. 46. § (4)-(6) és a (8) bekezdés szerinti nyilatkozat és hatósági igazolások.
b) A Kbt. 44 § (1) bekezdés a) pontja alapján: eredeti vagy közjegyző által hitelesített, 30 napnál nem régebbi, az ajánlattevő valamennyi számlavezető pénzintézeteinek nyilatkozata az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
– a pénzintézeti kapcsolat jellemzése,
– a fizetési fegyelem jellemzése,
– bankszámlán van-e, volt-e sorban állás, ha igen, mikor és milyen időtartamú.
Továbbá az ajánlattevőnek nyilatkozni kell arról, hogy az ajánlatában szerepeltetett pénzintézeteken kívül más pénzintézet számlát nem vezet.
c) A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján: 1998. és 1999. évi mérlegadatai alapján az előző két év mérleg szerinti eredményéről szóló nyilatkozat, valamint a dokumentációban részletezettek szerint számított mutatószámok csatolása.
d) A Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján: az ajánlat benyújtásának időpontjában aktuális cégállapotot bemutató cégbíróság által kibocsátott cégkivonat, vagy a cégbírósági bejegyzési kérelem, vagy változásbejegyzési kérelem másolatának mellékelésével nyilatkozat a beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körök meglétéről, megjelölve a tevékenységi kört lefedő TEAOR számot.
Műszaki alkalmasság:
a) A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján előző két évben a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó legjelentősebb referenciái ismertetése (referencialevéllel hitelesítve), az ellenszolgáltatás összegének, a szállított mennyiségnek a teljesítés idejének és a szerződést kötő másik félnek, valamint a referenciaszemélyek és elérhetőségüknek a megjelölésével. (A referencialevelekben fel kell tüntetni a vállalt és megvalósult szállítási határidőket, a jótállási időn belül bejelentett minőségi kifogásokra történt reagálásokat és azok elintézési határidejét.
b) A Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja alapján: legalább a dokumentációban szereplő alapkövetelményeknek megfelelő, ajánlott termék leírása és/vagy olyan termékleírást tartalmazó prospektus, amelyből egyértelműen megállapíthatók az ajánlott termék műszaki paraméterei, valamint az ajánlott termék minimális kiszerelési egységű mintapéldányának becsatolása.
c) Az ajánlattevő a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert, bármely nemzeti rendszerbe akkreditált minőségtanúsító intézettől származó tanúsítvány becsatolása, különös tekintettel a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben meghatározottakra.
d) A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján: a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerbe akkreditált tanúsító általi tanúsításával.
Ajánlatkérő alkalmasság körében előírta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül, aki
a) az előző két évben nem rendelkezik legalább egy, a beszerzés tárgyához hasonló és a 3. a) pontban meghatározott mennyiség legalább 30%-át elérő funkcionálisan egyenértékű termék értékesítésére vonatkozó (pozitív tartalmú) magyarországi vagy EK-i referenciával [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont],
b) nem csatolta a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjában előírt tanúsítványokat.
c) nem rendelkezik a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi, az ajánlott termék gyártására vonatkozó ISO tanúsítvánnyal [Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pont].
Az ajánlatkérő által a műszaki alkalmasság körében előírt követelmények vonatkozásában, az alábbi körben együttesen veszi figyelembe (összevontan) az ajánlattevő, a közös ajánlattevő és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján igénybe vett alvállalkozók 11. b) pont szerinti valamennyi műszaki mutatóit.
A kérelmező 2000. október 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlati felhívás ellen a közbeszerzési eljárás alapelveinek megsértése miatt. Kérte a jogsértés megállapítását az ajánlati felhívás megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését új ajánlati felhívás kiírására.
A jogsértő esemény bekövetkezéseként a 2000. szeptember 27-ét jelölte meg a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel napját, a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként pedig kérelmező megjelölte, hogy október 4-én szóbeli információt kért ajánlattevőtől, amelyre október 11-én kapott elutasító választ. A jogsértést kérelmező abban jelölte meg, hogy a hálós csőkötszer vonatkozásában az ISO tanúsítvány meglétének a megkövetelése a három magyarországi gyártó közül kettőt azonnal kizár a verseny lehetőségéből, ugyanis csak egy gyártó rendelkezik ISO tanúsítvánnyal. A kötelező előírásnak számára akkor lenne jelentősége, ha a magyarországi kórházak is rendelkeznének ISO tanúsítvánnyal, de jelen időpontban csak egy-egy kórház rendelkezik minőségtanúsítvánnyal.
Cégük 20 éve forgalmaz ramofix csőháló kötszert, amellyel a felhasználók megelégedettek. Sérelmezi továbbá kérelmező a kétéves referencia megkövetelését is, amely szerint új, gazdaságosabb terméket nem lehet megajánlani. Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a műszaki feltételek között követelményként előírta, hogy a termék szélességét legalább hét méretben kell megajánlani. Ez a követelmény álláspontja szerint szakmailag nem kellően megalapozott, hiszen Európában négy-hat mérettel is megfelelő alapanyaggal lefedik a teljes termékskálát. Az új termékét kérelmező hat méretben fejlesztette ki és gyártja.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant kérte elutasítani. Indokolásként előadta, hogy az akkreditált minőségtanúsítási rendszer meglétére vonatkozó követelmény előírását a 2215/1999. (VIII. 25.) és az 1143/1999. (XII. 30.) Kormányhatározatban kijelölt központi beszerző szervezet által alkalmazott, a többször módosított 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet 5. § (2) bekezdés e) pontjában definiált keretszerződéses technika teszi szükségessé.
A központosított közbeszerzés lényegében egy keretszerződés, amelynek mennyiségi és időbeni keretei között egyfajta megfelelő mennyiségi és minőségi garanciákkal biztosított magas szintű rendelkezésre állást hivatott betöltetni. Az akkreditált gyártási minőségtanúsítás feltételének megkövetelése ezt a funkciót hivatott teljesíteni. A referenciával kapcsolatos felvetésre ajánlatkérő előadja, hogy az elmúlt évek referenciáinak vizsgálatától eltekinteni nem tud. A műszaki tartalomban előírt követelményt (a terméket legalább hétféle méretben kell, hogy lefedje a magyarországi gyógyítási gyakorlatban elfogadott 11-féle testtáji méretet) a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt, egészségügyi termékek állami normatíváiról szóló 3/1988. (II. 25.) NM rendeletben meghatározott előírásokra figyelemmel készítették el, amely tartalmazza valamennyi, a többször módosított 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó intézmény tárgyi beszerzéseit szabályozó állami normatívát, amitől eltérni nem áll módjukban.
Az elkészített műszaki dokumentáció tartalmát a Magyar Egészségügyi Közbeszerzés Szakmai Intézete véleményezte. A jogorvoslati kérelem kézhezvételét követően egyeztettek az Országos Egészségügyi Gyártók Szövetségével, akik szintén azt támasztották alá, hogy egy ilyen volumenű, és országos lefedettséget kívánó beszerzés esetén szigorú feltételek megszabásával kell eljárni.
Az Interimport Kft. álláspontja szerint az ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívás elzárja a magyar gyártókat a pályázaton való részvételtől.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése taxatíve felsorolással tartalmazza, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők részére a pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki alkalmasság körében milyen igazolási módokat írhat elő.
Ajánlatkérő ezen felsorolt igazolási módok közül szabadon választhat, egy vagy több igazolási módot is előírhat.
Ajánlatkérő a jogszabályi előírások figyelembevételével és annak keretei között írta elő a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az előző két év referenciáinak ismertetését, amelyet a beszerzés tárgyára és mennyiségére korlátozott.
Ajánlatkérő a fenti korlátozó rendelkezéssel jogszabályi előírást nem sértett, csak olyan tartalommal kötötte meg az előírását, amely a saját beszerzését segíti elő.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjának előírása sem jogsértő ajánlatkérő részéről, hiszen a Kbt. jogszabályi előírását idézte az ajánlati felhívásban.
A kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a csőkötszerek körében a szélesség vonatkozásában követelményként fogalmazta meg, hogy az legalább 7-féle méretben 1–40 cm-es tartományban kerüljön megajánlásra a 125/1996. (VII. 24.) sz. Kormányrendeletre hivatkozással.
A 125/1996. (VII. 21.) Kormányrendelet, amely a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szól, rendelkezik arról, hogy a Kormány a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján az állami ráfordítások csökkentése és a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása céljából alkotta meg Kormányrendeletét. A Kormányrendelet értelmében a közbeszerzési törvény 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségvetési szervek – kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat és a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseleteket –, valamint a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése alapján minden az egészségügyről szóló 1997. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó és az egészségbiztosítási alapból finanszírozott költségvetési szerv egészségügyi beszerzései a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó árubeszerzéseik és szolgáltatásmegrendeléseik, valamint azok előkészítése során e rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni. Ennek a rendeletnek a szerves részét képezte az 1. számú melléklet, amely az országosan kiemelt termékek jegyzékét tartalmazta.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításra került az 1999. évi LX. törvénnyel, mely módosított törvény 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ezt követően az előbb említett Kormányrendelet is módosításra került a 153/1999. (X. 22.) Kormányrendelettel, ami a központosított költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szól, s amely nagymértékben hatályon kívül helyezte a korábbi Kormányrendeletet, így annak 1–8. §-át. A rendelet 2000. január 1-jén lépett hatályba és a rendelkezéseit azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyeknél a beszerzési eljárás megkezdésére 2000. január 1-jét követően került sor. A beszerzési eljárás megkezdésének minősül az ajánlati felhívás közzététele. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztő rendelkezés a központi költségvetési szervek közbeszerzési rendszerében országosan kiemelt termékek állami normatíváiról szóló többször módosított 240/1996. (XII. 27.) Kormányrendelet.
Mindezekre tekintettel tehát tényként megállapítható, hogy a jelen közbeszerzési eljárás megkezdésekor, azaz a hirdetmény közzétételekor nem volt már hatályban az országosan kiemelt termékek állami normatíváiról szóló korábban hivatkozott Kormányrendelet. Ebből következően tehát az állami normatívák szabályainak hiánya miatt a közbeszerzési törvény rendelkezései voltak irányadóak.
A 1077/2000. (IX. 22.) sz. Kormányrendelet, amely tartalmazza az egészségügyi termékek normatíváit 2000. szeptember 30-án lépett hatályba. Az ajánlati felhívás pedig 2000. szeptember 27-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben a fent hivatkozott rendelet hatálybalépését megelőzően.
A Döntőbizottság azonban megállapította, hogy a 3/1998. (II. 25.) sz. NM rendelet 2000. szeptember 27-én az ajánlati felhívás közzététele napján is hatályos volt, amely a csőkötszer tekintetében az ajánlatkérő által előírt méretválasztékot tartalmazta.
A fentiekre tekintettel ajánlatkérő mérettartomány vonatkozásában tett előírása sem jogszabálysértő.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárása a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 8.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
