KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0459)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.623/6/2000.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: Bizottság Elnöke) jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (1081 Budapest, Alföldi u. 7. továbbiakban: ajánlatkérő) "Dunakeszi II. sz. hulladéklerakó biogáz kezelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (2) bekezdés a), b) és c) pontját, ezért ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő Dunakeszi I–II. számú hulladéklerakón a hulladék elhelyezését évek óta végzi. Az I. számú lerakó 1990. és 1997. év között üzemelt, rekultivációja megtörtént. A II. számú hulladéklerakó 1996 novemberében került átadásra, 1997 tavasza óta folyik területén a hulladék-elhelyezés. Az eredeti terveknek megfelelően kiépítettek 7 db gázkiszellőző kutat, amelyeken keresztül a szerves anyagok bomlásából keletkező depóniagáz a környezetbe távozik. A tapasztalatok szerint ez a depóniagáz olyan mennyiségű, hogy – különösen kedvezőtlen meteorológiai körülmények között – nem tud elviselhető szaghatással eloszlani a környezetben, bűzhatása a lakóterületen panaszokat okoz. E problémát műszakilag úgy kívánják megoldani, hogy a gázkiáramlást megszüntetik és az összegyűjtött depóniagázt elégetik. Az erre vonatkozó engedélyezési tervet a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. készítette el és ezt a tervet 21006/14/2000. számon jóváhagyta az építésügyi hatóság.
Ajánlatkérő a kivitelezési munkákkal a depónia kivitelezőjét az Alterra Kft.-t kívánja megbízni. Az Alterra Kft. volt az 1996-ban műszakilag átadott, majd üzembe helyezett hulladéklerakó versenyeztetési eljárásban kiválasztott kivitelezője. A kivitelezésre vonatkozóan az Alterra Kft. 1995. november 29-én tett ajánlatot, tehát még a közbeszerzési törvény hatályba lépését megelőzően. Az ajánlat szerint a munkák kulcsrakész átadását 1996. december 10-re vállalták. Ebben az ajánlatban a depóniára teljes körű, 120 hónapos, a szigetelési rétegrendre 480 hónapos jótállást vállaltak.
A fent ismertetett előzmények alapján ajánlatkérő 2000. május 8-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) pontja alapján, ajánlattételre az Alterra Építőipari Kft.-t hívta fel.
A Döntőbizottság a D.164/8/2000. számú határozatában ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását megsemmisítette.
Ezt követően ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, az eljárás nyertesével az Alterra Kft.-vel a szerződést 2000. szeptember 11-én megkötötte, amely szerint az ellenszolgáltatás összege nettó 104 610 810 Ft, a teljesítés véghatárideje 2001. január 31.
A szerződéses munkák műszaki tartalmát a Mélyépterv Kft. 99-3285 számú dokumentációja határozta meg.
Az építési engedély 2000. május 3-án emelkedett jogerőre. Ebben a hatóság már előírta a depóniagáz elégetéséhez szükséges pontforrásokat, az ellenőrző mérések végzését. Tény, hogy ebben meteorológiaállomás telepítése nem szerepelt.
Ajánlatkérő 2000. november 15-én indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja alapján. Ajánlattételre az Alterra Kft.-t hívta fel. A Döntőbizottság Elnöke részére megküldött tájékoztató levélben, ajánlatkérő az alábbi többletmunkák elvégzésének szükségességét jelölte meg:
– Az engedélyes tervben a biogáz megsemmisítésére gázfáklya lett betervezve. Az építési engedélyben a szakhatóság előírta, hogy a depóniagáz elégetéséhez pontforrást kell létesíteni, ami csak nagyobb költségű, alsó égésű, ún. tokos kemencével oldható meg.
– Ugyancsak az I. fokú építési hatóság írta elő egy kompakt automata meteorológiai állomás telepítését.
– A kiviteli tervek készítése során a tervező – szakmai megfontolásokból (üzembiztonság, gázelszívás hatékonysága, hulladéktest tömöríthetősége stb.) – az építési engedélyezési tervhez képest több változtatást eszközölt. A munkaárok átlagos mélysége 1 m-ről 1,5 m-re nőtt, és változott a kutak száma és az azokat összekötő vezetékek vonalvezetése, ezáltal megnőtt azok hossza is, és értelem szerint a kiemelésre, visszatöltésre és tömörítésre kerülő hulladék mennyisége is. A pusztazámori lerakó biogáz kezelésének tervezése során szerzett új ismeretek felhasználása következtében több esetben változott a vezetékek anyaga és a gázkutak acél zsalucsövének kiképzése is.
– Az építési engedélyeztetési terv nem tér ki a Dunakeszi 1. és 2. számú lerakók között, a jelenlegi lejáró út területén majdan elhelyezésre kerülő hulladék biogáz kezelésének előkészítésére. Az erre a feladatra készített fedvényterv kivitelezése 10 új gázkút és 2 további gyűjtővezetékek létesítését igényli, melyeket a vállalkozó ajánlata nem tartalmazott.
– A kivitelezés során beruházói többletigényként jelentkezett egy számítógépes adatmegjelenítő rendszer telepítése.
A fenti többletmunkák becsült többletköltség igénye 30 millió Ft + áfa.
Az eljárásfajta választásának indoka, hogy az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő munkák elvégzése vált szükségessé, melyeket nem lehet elválasztani a korábbi munkáktól és ezen többletmunkák elvégzése nélkül az eredeti szerződésben foglaltak nem teljesíthetők.
Az ajánlattevő részére megküldött ajánlati felhívás a beszerzés konkrét tárgyát és mennyiségét nem tartalmazta, ugyanakkor az építési beruházási munkákra vonatkozóan dokumentáció rendelkezésre állásáról sem tesz említést a felhívás.
Az ajánlati felhívás nem tartalmazza továbbá az ajánlattevőtől a műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, illetve az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A Döntőbizottság Elnöke 2000. november 30-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Álláspontja szerint a becsatolt iratokból a választott eljárási fajta alkalmazási feltételének megléte egyértelműen nem állapítható meg. Indítványozta a jogalap, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen alkalmazza a választott eljárásfajtát. Indoklásként előadta, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjának feltételei fennállnak, a c) pont fennállása részleges, mivel az építési beruházási munka részben elválasztható, de elvégzése feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott volt.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontban foglalt feltételek megvalósulnak-e.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát a Döntőbizottság Elnöke részére megküldött tájékoztatójában 5 francia bekezdésben határozta meg. Ezek közül egyik sem volt a nyílt eljárás indításakor ismeretlen ajánlatkérő számára, tehát a törvényi tényállás azon eleme, mely szerint az elvégzendő munkának előre nem látható körülmények folytán kell fennállnia, nem valósul meg.
Az automata meteorológiai állomás, illetve a számítógépes adatmegjelenítő-rendszer telepítése lényegében árubeszerzésnek minősül, semmiféle tény nem támasztja alá, hogy beszerzése az építési beruházáshoz szükségképpen kapcsolódik. Ily módon az építési beruházás részének nem tekinthető.
A depóniagáz elégetéséhez szükséges pontforrás létesítéséhez szükséges tokos kemence, illetve a szakmai megfontolásból szükségessé váló változtatások (vezetékek anyaga, gázkutak acél zsalucsövének kiképzése stb.) valóban nem választhatók el a teljesítéstől, azonban ezek a problémák már a nyílt eljárást megelőzően is előre láthatóak voltak, ugyanis a jogerős hatósági engedély ekkor már rendelkezésére állt. Az áttervezésből adódó változások ajánlatkérő érdekkörében merültek fel, a jogerős építési engedély megváltoztatását külső körülmény nem indokolta.
A 10 új gázkút és 2 további gyűjtővezeték létesítése pedig teljesen új beszerzési igénynek minősül, amely eddig a beszerzés tárgyában nem érintett területen vált szükségessé.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjára alapított közbeszerzési eljárása jogsértő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során észlelte, hogy az ajánlati felhívás Kbt. által előírt kötelező tartalmi elemeket részben hiányosan tartalmazza.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2/d), 3., 4., 8., 9/a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Az ajánlati felhívás ugyan tartalmazza a Kbt. 71. § (4) bekezdésben foglaltakat, megjelöli a tárgyalásos eljárás 70. §-a szerinti jogcímét is.
A 9. számú mellékletben foglalt kötelező tartalmi elemek azonban az ajánlati felhívásban nem vagy csak hiányosan szerepelnek. Ajánlatkérő nem határozta meg a 3/a) pont alapján a beszerzés tárgyát és mennyiségét.
A 9. pontban kötelezően meghatározandó alkalmasság, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait ajánlatkérő nem adta meg.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az eljárásfajta választása vonatkozásában a jogsértést megállapította, így az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálata során észlelt hiányosságok miatti jogsértés megállapítását mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás választására vonatkozó döntését az ajánlati felhívásig visszamenően megsemmisíti.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 15.
Dr. Enger Magdolna s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
