KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0466)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.530/16/2000.

Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az FVM Agrármarketing Centrum Kht. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85.) a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrárcentrum Kht. (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) képviseli dr. Sági György ügyvéd (1145 Budapest, Bosnyák u. 1/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2001 első negyedéves kiállítások előkészítése és megrendezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: az ajánlatkérő feladata körébe tartozik a különböző nemzeti, szakmai vásárokon történő magyar részvétel megvalósítása. Az FVM kizárólagos tulajdonában álló közhasznú társaságként programjainak finanszírozását mindig a folyó évre rendelkezésre álló, az FVM költségvetéséből elkülönített éves agrármarketing költségvetésből finanszírozza, mely nem teszi lehetővé a folyó éven túli programok pénzügyi fedezetének biztosítását. A nemzetközi kiállítási gyakorlatnak megfelelően a szakmai vásárok jelentkezési határideje, valamint a területi igények bejelentése jóval a kiállítások előtt, általában 6–9 hónappal megelőzően lejár. A határidőn túli jelentkezéseket a vásárigazgatóságok csak feltételesen a legrosszabb kondíciókkal fogadják el. Ajánlatkérő 2000. augusztus 29-én kezdeményezte előterjesztésében dr. Szabadi Béla FVM politikai államtitkárnál, hogy a jövő év első negyedéves vásárlásainak kiírását, szervezésének megkezdését engedélyezze.
Ajánlatkérő az előterjesztésében tizenhárom kiállításon való részvételét jelezte.
Ajánlatkérő ezt követően 2000. október 17-én indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Az ajánlatkérő a Döntőbizottság Elnöke részére megküldött iratában az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a beszerzés tárgyát képező kiállításokra vonatkozóan a pénzügyi fedezetet dr. Szabadi Béla politikai államtitkár 2000. október 12-én hagyta jóvá.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában a beszerzés tárgyaként hét kiállítást nevezett meg, melyek vonatkozásában a részajánlattétel megengedett volt. A kiállítások és azok megrendezésének időpontjai az alábbiak voltak.
I. Grüne-Woche Berlin, 2001. január 19. 28/2001. január 18–20.
II. Prodexpo Moszkva, 2001. február 5–9.
III. IFE London, 2001. február 4–8.
IV. Gulf Food Dubai, 2001. február 25–28.
V. Salima Brno, 2001. március 10–12.
VI. Foodex Tokio, 2001. március 13–16.
VII. Pro Wein Düsseldorf, 2001. március 4–6.
A részteljesítések vonatkozásában az ajánlatkérő teljesítési határidejeként az alábbiakat jelölte meg:
I. 2001. január 31.
II. 2001. február 28.
III. 2001. február 28.
IV. 2001. március 15.
V. 2001. március 31.
VI. 2001. március 31.
VII. 2001. március 31.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás feladását követő első naptól számított 33. nap. Az első tárgyalás időpontja pedig 2000. november 22.
Az ajánlati felhívás tartalmazta ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk körében kért adatokat és tényeket, továbbá az alkalmatlanná minősítés szempontjait is. Ajánlatkérő meghatározta azt is, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlatot kívánja kiválasztani, ehhez megadta a részszempontokat és az azok súlyát képező szorzószámokat, illetőleg a részszempontokra adható pontszámok alsó és felső határát. Az ajánlati felhívását ajánlatkérő az alábbi cégek részére küldte meg: Hungexpo Vásár és Reklám Rt., Stúdió Nova Kiállításszervező és Kereskedelmi Kft., Interpress Kiállítások Kft., Promo Trade Kft., Mahir Kiállításszervező és Kivitelező Kft., Pécsi Ipari Vásár Kft. és Install Bt.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, a szerződéseket az alábbiak szerint kötötte meg:
I. Mahir Kft. 2000. december 1.
II. Glahé Kft. 2000. december 1.
III. Studio Nova Kft. 2000. december 1.
IV. Promo Kft. 2000. december 4.
V. Mahir Kft. 2000. december 4.
VI. Promo Kft. 2000. december 4.
VII. Studio Nova Kft. 2000. december 4.
A Döntőbizottság elnöke 2000. október 21-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Az eljárást kezdeményező irat indokolása szerint a Döntőbizottság elnöke részére rendelkezésére bocsátott iratokból, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, azaz, hogy a rendkívüli sürgősség váratlan, és az nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. Indítványozta az eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen folytatja a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a közbeszerzési eljárást. Indokolásként előadta, hogy a pénzügyi fedezet biztosítása a Szabadi Béla politikai államtitkár 2000. október 12-i engedélyével történt meg. Ezt követően volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárást megindítsa, és a teljesítési határidőkre figyelemmel más eljárásfajta alkalmazása lehetetlenné tenné a kiállításokon való részvételt.
Az Interpress Kiállítások Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívás olyan kiállításokkal kapcsolatban érkezett meg cégükhöz, amelyeknél már lejárt a jelentkezési határidő, és a kiállításokat már régen akvirálni kellene. Hogy a késések kinek róhatók fel, arról tudomása nincs, de a rendszerváltás óta ez a gyakorlat alakult ki.
A Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanácsadó Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívásban szereplő kiállítások megrendezésére 2001. első negyedévében kerül sor, ezeken a kiállításokon való részvétel csak kizárólag tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén valósítható meg.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi. Ezen megengedő szabályokat a tárgyalásos eljárás vonatkozásában a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő jelen eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította, mely alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A törvényhely alkalmazhatóságának egyik feltétele, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt nyílt, vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatóak.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazhatóságának egyik feltétele tehát az előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősség. A Döntőbizottság ennek keretében vizsgálat tárgyává tette, hogy a kérelmező mikor szerzett tudomást ezen kiállításokról. Ajánlatkérő e tárgyban az alábbi nyilatkozatokat tette:
A Grüne Woche kiállításról 2000. február 24-én történt meg a vásárigazgatóság első felhívása a területfoglalás tárgyában.
A moszkvai kiállítással kapcsolatosan ajánlatkérő azt a nyilatkozatot tette, hogy a vásárigazgatósággal történt többszöri telefonbeszélgetések után hivatalosan 2000. október 20-án vették kézhez a helyfoglalás visszaigazolását. A londoni kiállításra vonatozóan 2000. augusztus 23-án vette fel a vásárigazgatóság a kapcsolatot az ajánlatkérővel, amikor is területet ajánlott fel Magyarország számára.
A dubai kiállításról 2000. szeptember 25-én érkeztek meg a tájékoztató dokumentumok, ajánlatkérő október 31-én küldte meg a hivatalos jelentkezését.
A brnói kiállításra való jelentkezési szándékot már 2000. február 29. és március 3. között jelezni kellett, a hivatalos bejelentkezésre azonban csak 2000. november 24-én került sor.
A Japánban tartandó kiállításra a részvételi szándékot informálisan már a 2000-es kiállításon jelezni kellett.
A düsseldorfi kiállításról 2000. május 25-én küldte meg a vásárigazgatóság a jelentkezési dokumentációkat, és ajánlatkérő ekkor már telefonon jelezte, hogy a tavalyi területet ugyanazokkal a kondíciókkal kívánja fenntartani, de a bejelentkezésre csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor, melynek várható időpontja november 25.
Ajánlatkérő továbbá nyilatkozatában elismerte, hogy a szakmai vásárok jelentkezési határideje, illetőleg a területigények bejelentése jóval a kiállítások előtt általában 6–9 hónappal megelőzően lejár.
A fentiekből pedig következik, hogy az ajánlatkérőnek a kiállítások megrendezéséről minimum fél évvel a megrendezést megelőzően tudomása van.
Ajánlatkérő azonban a kiállítások időpontjáról történő tudomásszerzést követően a pénzügyi fedezet biztosítására szükséges intézkedést nem tette meg, csak 2000. augusztus 29-én kezdeményezte a kiállításokon való részvételnek a pénzügyi fedezet biztosítását.
A fentiekből következően a rendkívüli sürgősség nem előre nem látható okból állt elő, így az ajánlatkérő által állított rendkívüli sürgősség ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza.
A pénzügyi fedezet biztosítását követően a közbeszerzési eljárás megindításáról tény, hogy rövid időn belül intézkedett, ajánlatkérő részéről azonban a rendkívüli sürgősség fennállása még ekkor sem állapítható meg, hiszen az ajánlattételi határidőre az ajánlattevők részére 33 napot biztosított, majdnem ugyanannyi időt, mint a nyílt eljárásban kötelezően alkalmazandó minimum 40 napos ajánlattételi határidő.
A rendkívüli sürgősség fennállását az ajánlatkérő által megállapított teljesítési határidők sem indokolják, hiszen a kiállítások megrendezésére 2001. január végétől kezdődően kerül sor, a legutolsó kiállítás időpontja pedig 2001. március vége. A fentiek alapján nyílt eljárás lefolytatásának nem lett volna akadálya.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban nem álltak fenn, ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás jogsértő volt.
A Döntőbizottság megjegyzi továbbá, hogy ajánlatkérő a kiállítások megszervezésének időpontjáról a megrendezést megelőzően hónapokkal tudomással bír, így a Kbt. 28/A. § alkalmazása alapján amennyiben előzetes összesített tájékoztatót közzétesz, a nyílt eljárás lefolytatására kellő idő áll rendelkezésére, hiszen ezen szakasz alkalmazása esetén az ajánlattételi határidő 25 nap.
A Döntőbizottság a megkötött szerződésekről kapott ajánlatkérői tájékoztatás alapján észlelte, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevővel is kötött szerződést, akit ajánlattételre nem hívott fel.
A Glahé Kft.-vel a Moszkvában megrendezésre kerülő kiállítás tárgyában kötött ajánlatkérő szerződést, mely cég részére a rendelkezésre álló iratok alapján ajánlatkérő ajánlati felhívást nem küldött. E körben azonban külön jogsértés megállapítását a Döntőbizottság mellőzte, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás jogalapja vonatkozásában már a jogsértést megállapította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a szerződéskötés tényére tekintettel az f) pont alapján bírság kiszabásáról határozott.
A bírság kiszabásánál a Döntőbizottság a jogsértés súlyára és a beszerzés értékére volt tekintettel. Az eljárás során a jogsértésért felelős személy egyértelműen nem volt megállapítható, így a felelős személy bírságolásától a Döntőbizottság eltekintett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89.§ (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. november 7.

Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel