KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0468)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.429/11/2000.
Tárgy: Architekton Rt. jogorvoslati kérelme a Budai Várgondnokság Kht közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Architekton Rt. (2100 Gödöllő, Liget u. 2., képviseli: dr. Horváth Ádám ügyvéd, 1137 Budapest, Szent István krt. 18. IV. em. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Budai Várgondnokság Közhasznú Társaság (1014 Budapest, Színház u. 5–9., képviseli: dr. Kékesi Andrea ügyvéd, 1122 Budapest, Városmajor u. 3/A. III. em. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Sándor palota műemléki helyreállítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a jogorvoslati kérelem és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. március 8-án megjelent 10. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyaként a világörökség részét képező környezetben lévő Sándor palota műemléki helyreállítási munkáit jelölte meg, mintegy 4272 m2 területen (p+fszt.+em.+tető) reprezentatív, igényes kialakítással az építési engedély és a tervdokumentáció szerint, a 2000–2002. években.
A megkötendő vállalkozási szerződés teljesítési határideje 2002. márciusa.
A részvételi felhívás tartalmazta, hogy rész-, illetve többváltozatú ajánlat benyújtására lehetőség nincs. A részvételi felhívásban ajánlatkérő jelezte továbbá, hogy 5 M Ft ajánlati biztosítékot kér az ajánlattételi szakaszban.
A részvételi felhívás 9. pontjában ajánlatkérő előírta a résztvevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolási módját, és a 10. pontban az alkalmasság elbírálásának szempontjait, továbbá a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés kritériumait. Jelezte azt is, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási szempontja alapján kívánja elbírálni. A részvételi jelentkezéseket előminősítési kérdőívek kitöltésével kellett elkészíteni.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2000. április 3-ig 11 részvételi jelentkezés került benyújtásra. A hiánypótlást követően ajánlatkérő bírálóbizottsága elbírálta a jelentkezéseket, és javaslata alapján a döntéshozó ügyvezető igazgató 2000. május 3-án két jelentkező kivételével alkalmasnak nyilvánította a jelentkezőket, majd e döntését 2000. május 4-én ajánlatkérő nyilvánosan kihirdette.
Ajánlatkérő 2000. május 11-én ajánlati felhívás megküldésével ajánlattételre hívta fel az alábbi cégeket: ZÁÉV Rt., Kipszer Rt., Progress-B 90 Kft., Fővárosi Építő Rt., Középületépítő Rt., MKI Építő Kft., Magyar Építő Rt., Architekton Rt. és Hérosz Építőipari Rt.
Az ajánlati felhívás a beszerzés tárgyát a részvételi felhíváshoz képest némileg módosítva tartalmazta. (5124 m2 épület felújítás, és 343 m2 udvar.)
A teljesítési határidőt ajánlatkérő pontosította, 2002. március 15-ében jelölte meg. Az ajánlati felhívás 3. d) pontjában az ajánlatok teljességére vonatkozóan ajánlatkérő az alábbi előírást tette:
"Az ajánlattevő felelős azért, hogy ellenőrizze és azonosítsa a teljes ajánlati felhívási dokumentáció átvételét a tartalomjegyzék szerint. Ajánlattevő köteles felülvizsgálni az ajánlati tervek, a műszaki tervek és a helyszíni információk alapján a mennyiségi kimutatás tételeinek helyességét, pontosságát. Amennyiben eltérést talál, úgy az eltérő mennyiség megjelölésével külön lapon kiegészítést kell csatolnia az ajánlathoz. Az ajánlat végösszegében azt a mennyiséget kell szerepeltetni, mely ajánlattevő véleménye szerint szükséges a projektnek a műszaki tervekből következő színvonalon való teljes körű kivitelezéséhez és a létesítmény rendeltetésszerű használatához."
Az ajánlati felhíváshoz kiadott tenderdokumentáció az ajánlattétellel kapcsolatos előírások között az alábbiakat tartalmazta:
Ajánlattevőnek ajánlatát az átadott dokumentáció, valamint a szerződésben rögzített feltételek és az önmaga által készített organizációs (megvalósíthatósági) tervvázlat alapján kell megadnia.
Az organizációs tervvel kapcsolatos elvárások: ajánlattevő az építési fázisoknak megfelelő organizációs munkafázisokat készítsen, figyelembe véve azt a tényt, hogy a megbízó felvonulási területet biztosítani nem tud, és a Színház utcában a forgalmat biztosítani kell, valamint a Siklóhoz vezető forgalmat szintén biztosítani szükséges. Az építési forgalom biztosítása, a szükséges behajtási engedélyek megszerzése, valamint az esetlegesen igénybe venni kívánt felvonulási terület biztosítása vállalkozó feladatát képezi. Az építéshez szükséges energiaellátások biztosítása a vállalkozó feladatát képezik.
Törekedni kell arra, hogy az építés a turistaforgalom minimális zavarása mellett folytatódjon.
Az építési területet zárt palánkkal kell körbevenni, amely reklámfelületként nem hasznosítható. A palánk magasságának min. 2,5 m magasságúnak kell lennie.
A szerződéstervezet l. c) pontja alatt ajánlatkérő előírta, hogy az organizációs tervnek ki kell térnie a szerkezeti elemek és részek cseréjére, valamint a terv készítésénél figyelembe kell venni a vár területére koncentrálódó turistaforgalmat. A kivitelezés folyamata nem gátolhatja a turizmust.
Az ajánlati felhívás 13. pontja az ajánlatok elbírálásával kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza:
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra, a Kbt. 34. § (3) bekezdés szerint:
a) a teljes körű műszaki tartalmat – amely a saját organizációs tervet is tartalmazza – lefedő ajánlati ár, súlyszám: 55,
b) pénzügyi-műszaki ütemterv összhangja, súlyszám: 40,
c) a főváros legfrekventáltabb helyén lévő, a turisták által igen kedvelt műemléki környezetbe a lehető legkevesebb zavart, szennyezést okozó organizáció kidolgozása, súlyszám: 30,
d) vállalt garancia, kötbér mértéke, kötbéres részhatáridők, valamint egyéb kedvező szerződési feltételek, súlyszám: 15,
e) a kivitelezés olyan folyamatábrája, amely a megrendelő részére a legáttekinthetőbb módon biztosítja a naprakész ellenőrzést mind a határidő, mind a munkanemek folyamatát beleértve, súlyszám: 10.
Minden egyes részszempont 1–10-ig értékelhető.
Az ajánlati felhívás egyéb fontos érvényességi feltételeket is tartalmazott a 16. pont alatt: pl. az ajánlathoz szerződéstervezetet, biztosítói szándéknyilatkozatot, építési pénzügyi ütemtervet kell csatolni, nyilatkozni kell a teljesítési, jólteljesítési garanciavállalásról és a kötbérről, csatolni kell a tervben lévő mennyiségi kimutatás alapján beárazott költségeket, valamint az árképzés bemutatását.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2000. június 27. Eredményhirdetés július 6., a szerződéskötés időpontja pedig július 17.
Az ajánlattételhez dokumentáció is rendelkezésre állt, amely a részletes ajánlati és szerződési feltételeket, mintaoldalakat, továbbá a létesítmény teljes műszaki tenderdokumentációját tartalmazta.
Ajánlatkérő több konzultációt is tartott az ajánlattevők részére (június 2. és 9.), amelyeken a tenderdokumentáció kiegészítésére és pontosítására került sor. Az organizációval kapcsolatos további elvárásait ajánlatkérő az ajánlattevők kérdéseire adott válaszokban fogalmazta meg. Az első válaszlevél 2. oldalán (ad. 28 és 31) rögzítésre került, hogy a munka- és felvonulási területet tartalmazó helyszínrajzot ad át az ajánlattevők részére. Az 5. oldalon (ad. 1) a Hérosz Rt. kérdésére írja elő ajánlatkérő, hogy a Színház utcára forgalomtechnikai tervet kell készíteni.
Az ajánlati felhívást és dokumentációt 2000. június 14-én ajánlatkérő szabályosan módosította, bizonyos tételekre nem kért a továbbiakban ajánlatot. Ezek a változások a belsőépítészeti munkákat érintették.
A belsőépítészetre új dokumentáció is kiadásra került. Ennek megfelelően módosultak a határidők is, az ajánlattételi határidő július 24-re, az eredményhirdetés időpontja július 28-ára és a szerződéskötés időpontja augusztus 7-re.
Az ajánlattevők írásban is számos kérdést tettek fel, amelyekre a választ ajánlatkérő írásban megadta, illetőleg írásban még a dokumentációt egyebekkel is kiegészítette.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. július 24-ig ajánlatot nyújtottak be:
Héroszt Rt., Kipszer Rt., Architekton Rt., Középületépítő Rt., Magyar Építő Rt. és Fővárosi Építő Rt.
A beérkezett ajánlatok értékelését először a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott FŐBER Rt. végezte el, aki 2000. július 25-én az ajánlattevők egyidejű tájékoztatása mellett két ajánlattevőtől írásban nyilatkozatot kért.
A FŐBER Rt. 2000. július 27-én szakvéleményt készített az ajánlatok értékeléséről, majd a döntéshozó ugyanezen a napon úgynevezett közbenső határozatott hozott, amellyel a Hérosz Rt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, valamint a Kipszer Rt. ajánlati árát számítási hiba miatt javította.
Az ajánlatok elbírálására létrehozott háromtagú bizottság 2000. július 27-én elvégezte a pontozásos értékelést a megadott elbírálási szempontok alapján, és 1407 ponttal az Architekton Rt. nyertességére, illetőleg a Középületépítő Rt. (1285 pont) második helyezésére tett javaslatot.
A javaslatot a döntéshozó elfogadta, és ezt a döntést hirdették ki nyilvánosan az összegzés ismertetésével 2000. július 28-án az ajánlattevők előtt.
Ajánlatkérő ezen döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Középületépítő Rt., a Fővárosi Építő Rt. és a Magyar Építő Rt. A jogorvoslati kérelmek szerint ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor a nyertesnek kihirdetett ajánlatot érvénytelenné nem nyilvánította. Ennek alapján kérték az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
A Döntőbizottság a három jogorvoslati kérelmet D.354/2000. szám alatt egyesítette, és ideiglenes intézkedést alkalmazott, a szerződéskötést megtiltotta.
A lefolytatott jogorvoslati eljárás eredményeként a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. § (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a D.354/17/2000. számú, 2000. augusztus 29-én kelt határozatában megsemmisítette.
Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésében biztosított jogával élve az ajánlatok ismételt értékeléséről döntött.
A Döntőbizottság határozatában foglaltakra figyelemmel ajánlatkérő 2000. szeptember 6-án a kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel érvénytelennek minősítette, és a Kbt. 53. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az eljárás további szakaszából kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlatokat ismételten felülvizsgálta, értékelte, és a bírálóbizottság a Középületépítő Rt. ajánlatának nyertessé nyilvánítására tett javaslatot. A javaslat szerint a második legjobb ajánlatot a KIPSZER Rt. tette.
Az ajánlatkérő a fentieknek megfelelően döntését 2000. szeptember 8-án megtartott eredményhirdetésen nyilvánosan kihirdette. Az eredményhirdetésről készített jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötésre 2000. szeptember 16-án 10.00 órakor kerül sor. A szerződéskötés fenti időpontban megtörtént.
Kérelmező ajánlatkérő ezen döntése ellen 2000. szeptember 13-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását és a jogsértő kötelezését az eljárási díj viselésére.
Indokolásként előadta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett, amely kitűnt a 2000. július 28-án megtartott eredményhirdetésen készített összegzésből, ugyanis e jegyzőkönyv a 3. értékelési részszempontnál a Középületépítő Rt. ajánlatára vonatkozóan az alábbi megjegyzést tartalmazta: "nem biztosítja a BKV buszok közlekedését, a turisták gyalogosforgalmát is erősen akadályozza."
A 2000. szeptember 8-i újabb eredményhirdetésen pedig ajánlatkérő a Középületépítő Rt.-t hirdette ki nyertesnek, az összegzésben pedig az szerepel, hogy a BKV buszok közlekedését a Színház u. busz előli átmeneti lezárása idején a BKV-val egyeztetett útvonalra áthelyezteti.
A 2000. július 28-i és a 2000. szeptember 8-i eredményhirdetésekhez készített összegzésekben a Középületépítő Rt.-nek a harmadik elbírálási szempontra vonatkozó értékelésénél ellentmondások észlelhetők.
A jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy álláspontja szerint a második helyezettként kihirdetett KIPSZER Rt. is érvénytelen ajánlatot tett.
Az ajánlati felhívás szerint többváltozatú ajánlattétel nem volt megengedett, ennek ellenére a Középületépítő Rt. az organizációs tervében többváltozatú ajánlatot tett azáltal, hogy a toronydaru elhelyezésére többféle megoldást javasolt.
A nyertes organizációs tervében az általa beépítésre kerülő gépészeti, elektromos gépek árát már 2000. decemberben le kívánja számlázni, amely előfinanszírozásnak minősül, és ez szintén eltér a kiírásban foglaltaktól.
Kérelmező a tárgyaláson sérelmezte továbbá, hogy a szerződést ajánlatkérő jogsértő módon kötötte meg 2000. szeptember 16-án, hiszen ez egy munkaszüneti nap, jogszerűen csak a következő munkanapon kerülhetett volna sor a szerződéskötésre.
A kérelmező továbbá a nyertes ajánlat teljes terjedelmébe történő betekintésének biztosítását kérte a Döntőbizottságtól.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a nyertesnek nyilvánított Középületépítő Rt. érvényes ajánlatot tett, az általa megajánlott organizációs megoldások ajánlatkérő elvárásának megfelelnek. Érvényességi feltételként az organizációs terv elkészítését határozta meg, azt pedig, hogy az abban foglalt megoldás mennyiben elégíti ki az igényeit, a 3. részszempontnál értékelte. Az ajánlatkérő erre az elbírálási szempontra az adható 300 pontból 280 ponttal értékelte a nyertes ajánlatot.
A Középületépítő Rt. a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, álláspontja szerint érvényes ajánlatot tett.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottságnak jelen ügyben azt kellett vizsgálat tárgyává tenni, hogy az ajánlatkérőnek a 2000. szeptember 8-i döntése a Kbt. szabályai szerint történt-e. Jelen eljárás tárgya kizárólag az ajánlatkérő 2000. szeptember 8-i döntésének vizsgálata, ezen belül annak vizsgálata, hogy az ajánlatok értékelése érvényes ajánlatok elbírálásán alapult-e.
Az ajánlatkérő 2000. július 28-i döntésének helyessége jelen eljárás tárgyát nem képezi. Ezen ajánlatkérői döntést a Döntőbizottság a D.354/17/2000. számú határozatával megsemmisítette, így az abban foglaltak relevanciával nem bírnak. Kérelmező a 2000. július 28-i döntést a törvényes határidőn belül egyébként sem sérelmezte.
A jogorvoslati kérelem elsődlegesen arra irányult, hogy a nyertesnek nyilvánított Középületépítő Rt. ajánlata érvénytelen, mert az organizációs terve nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltaknak.
Az ajánlatkérő az organizációs tervvel kapcsolatos elvárásait az ajánlattétellel kapcsolatos előírások, valamint az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok között megfogalmazta. Az organizációs terv ugyanakkor az ajánlatok elbírálási szempontjai között szerepelt.
A Döntőbizottság a fentiek összevetéséből – figyelemmel az ajánlatkérő nyilatkozatára is – megállapította, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukhoz organizációs tervet kellett készíteniük, ez az érvényes ajánlatadás feltétele volt. Ezt támasztják alá az első elbírálási szempontnál megfogalmazottak is, ahol a teljes műszaki tartalom alatt ajánlatkérő az organizációs tervet is beleértette.
Az organizációs terv adása tehát érvényességi feltétel volt, hiszen ajánlatkérő az organizációs terv készítését előírta. Az az ajánlattevő, aki organizációs tervet nem készít, az nem tesz eleget az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, így ajánlata érvénytelen.
Jelen eljárásban azonban valamennyi ajánlattevő nyújtott be organizációs tervet, így ennek alapján az ajánlatokat érvénytelenné nem lehet minősíteni.
Ajánlatkérő az elbírálási szempontok között szerepeltette az organizációs terv értékelését, éppen azért, mert az organizációs tervvel kapcsolatosan szigorú előírásokat nem tett, hanem éppen az ajánlattevőktől várta el a részletesen kidolgozott organizációs terv készítését. Ebből az értékelési szempontból azt az organizációs tervet kívánta preferálni, amely a turisták által igen kedvelt műemléki környezetben a lehető legkevesebb zavart, szennyezést okozza.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát az organizációs terv hiánya érvénytelenséget eredményez, az organizációs terv kidolgozottsága, tartalma pedig értékelési szempontként jelenik meg.
A Döntőbizottság a fentiek alapján alapos vizsgálat tárgyává tette valamennyi értékelésbe bevont ajánlat organizációs tervét. A Középületépítő Rt. organizációs terve többek között az alábbiakat tartalmazta: "A Színház utcát ideiglenesen lezárnánk a szerkezetépítési munkák, valamint az emelőgépek fel- és leszerelésének az idejére. A Színház utcában közlekedő Vár-busz ebben az időszakban csak a Dísz térig közlekedne. A megfordulás is biztosítva van. Ez ügyben előzetes egyeztetést folytattunk a Fővárosi Polgármesteri Hivatal Tömegközlekedési Alosztályán Benda György úrral (nem látják akadályát). A Színház utcában az ideiglenes útlezárás idején a gyalogosforgalmat biztosítjuk oly módon, hogy az út melletti füves területen kőburkolatos lánckorláttal ellátott gyalogos-közlekedőfolyosót építünk ki. Az elbontásról és a terület eredeti állapotának helyreállításáról gondoskodunk."
A Magyar Építő Rt. az építkezés teljes idejére lezárná a Színház utcát, így a várban a Dísz téren fordulna meg a busz. Ezen megoldást egyeztette az érintett szervezetekkel. A gyalogosforgalmat szintén áthelyezi a Szent György utcába.
A Fővárosi Építő Rt. a felvonulási területet a Rompark délkeleti oldalára helyezi. Az épület körüli forgalomkorlátozás mellett a Színház u. folyamatos átjárhatóságát biztosítja. Lezárja viszont a Színház közt és a keleti oldalt.
A KIPSZER Rt. némileg a Fővárosi Építő Rt.-vel azonos helyszínrajzi elrendezést jelöl meg az organizációs tervében.
Valamennyi ajánlattevő tehát kidolgozta az organizációs megoldást, forgalomtechnikai tervet csatolt a környező utcákra, ugyanakkor eltérő megoldásokban gondolkodtak, a gyalogos- és gépkocsiforgalmat különböző mértékben korlátozták. Az ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosításával minden megoldást értékelt, pontozással fejezve ki azt, hogy az egyes megoldások számára mennyire kedvezőek.
A harmadik elbírálási részszempont értékelésének indokai az ajánlatkérő összegzése szerint a következők:
A Középületépítő Rt. kidolgozott organizációs leírásokat ajánl több fázisra bontva. A Színház utcában és a Sikló környékén úgy biztosítja a forgalmat, hogy a BKV buszok közlekedését a Színház utca busz előli átmeneti lezárása idején a BKV-val egyeztetett útvonalra áthelyezteti.
Magyar Építő Rt. egy organizációs tervlapot és egy részletes szöveges leírást nyújtott be. A Színház utcánál bemutatott organizációs megoldásnál a forgalom zavarása nagyobb a többi ajánlattevő megoldásához képest.
Fővárosi Építő Rt. organizációra kijelölt területek bemutatását úgy végezte el, hogy a kivitelezés során további egyeztetést igényelne.
KIPSZER Rt. az organizációs dokumentáció kidolgozása átlagos, tartalma elfogadható.
Fenti értékelés a Döntőbizottság álláspontja szerint megfelel az ajánlatok valós tartalmának.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyéb érvényességi kritériumai szerint is áttekintette az ajánlatokat, és az elbírált négy ajánlatot érvényesnek találta.
Kérelmező jogorvoslati kérelme kiterjedt arra is, hogy a nyertes ajánlata többváltozatúnak minősül azáltal, hogy az organizációs tervben a toronydaru elhelyezésére háromféle változatot ajánlott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez többváltozatú ajánlattételnek nem minősül.
A beszerzés tárgya jelen esetben a Sándor palota rekonstrukciós munkái. Az eljárásban valamennyi ajánlattevő, így a nyertes is erre a munkára adott egy változatban ajánlatot, amely magában foglalta a műszaki megoldást és az ehhez rendelt árat. Az organizációs és forgalomtechnikai terv is egy változatban készült. Az organizációs terven belül a toronydaru elhelyezésére szolgáló megoldások kidolgozása célszerűségi szempontokat szolgált, nem ajánlati alternatívákat. Az ajánlati felhívásnak nem is volt kötelező eleme a toronydaru elhelyezésére vonatkozó ajánlattétel, mint ahogy erre vonatkozóan ajánlatkérő előírásokat nem tett. Az, hogy a nyertes ajánlattevő több elhelyezési lehetőséget megvizsgált, éppen az egyetlen változatú organizációs terv (elrendezés) jobb megalapozását szolgálta, ugyanis ezzel igazolta, hogy a toronydaru elhelyezésétől függetlenül a kidolgozott organizációs terv megvalósítható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem tekinthető a nyertes ajánlat érvénytelennek amiatt, hogy 2000. december hónapban a gépész és elektromos munkáknál a megajánlott gépek és berendezések beszerzésének költsége szerepeltetésre került. Ez nem tekinthető előlegnek, ugyanis a számla benyújtására a beszerzést követően kerülne sor.
Kérelmező azon felvetése sem helytálló, hogy a szerződést csak munkanapon lehet megkötni. A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az – a 71/B. § (3)–(4) bekezdése szerinti eset kivételével – nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napnál korábbi és a 30. (építési beruházás esetén a 60.) napnál későbbi időpontban.
A közbeszerzési eljárás nem államigazgatási eljárás, így az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 39. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.
A fentiekből következően a munkaszüneti napon történő szerződéskötés nem jogsértő.
A Kbt. 84. §-a szerint a közbeszerzési ügy kérelmezőjén és az ellenérdekű félen, továbbá ezek képviselőjén és a Tanács tagjain kívüli személyek csak a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be az eljárás irataiba, illetve készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha az iratok ismeretéhez – az erre irányuló kérelem benyújtójának – jogos érdeke fűződik, és az iratbetekintés nem sérti az üzleti, illetve szolgálati titok védelmét.
Ezen rendelkezés a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratokra vonatkozik, így a jogorvoslati kérelemre, ajánlatkérő, egyéb érdekelt észrevételére, tárgyalási jegyzőkönyvre és nem a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokra, különösen nem az ajánlatokra.
A nyertes ajánlattevő az ajánlatába történő betekintést a tárgyaláson tett nyilatkozatában nem engedélyezte.
A Kbt. 61. § (3) bekezdése szerint a döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.
A Döntőbizottság a Kbt. 61. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlat organizációs tervébe történő betekintést engedélyezte, tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelem arra irányult, hogy a nyertes ajánlatának organizációs terve nem felel meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést – annak törvényi feltételei hiányára tekintettel – nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76 § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasítja. A költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. október 3.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bakonyi Dolli s. k.,
közbeszerzési biztos
