KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0541)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.580/11/2000.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (3300 Eger, Dobó István tér 2., továbbiakban: ajánlatkérő) "Eger Versenyuszoda kiegészítő beruházások elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. október 27-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: a vagyonvédelmi rendszer kiterjesztése a gépészeti térre és tetőtéri irodákra, kiegészítése kaputelefonnal és annak visszajelző rendszerével.
Az eljárásfajta választásának indokaként ajánlatkérő megjelölte, ahogy a kiegészítő építési beruházási munkák értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át, és az építési beruházás teljesítéséhez az eredeti vállalkozási szerződés megkötésekor előre nem látható körülmények folytán szükségessé vált kiegészítő építési beruházási munkák nem választhatók el sem műszakilag, sem gazdaságilag a korábban megkötött vállalkozási szerződéstől, különös tekintettel arra is, hogy ellenkező esetben a vállalkozó gyengeáramú szerelési munkákra vonatkozó szavatossági felelőssége a megrendelő által nem lenne érvényesíthető.
Ajánlattételre a létesítmény generálvállalkozóját, a Bau-System Építő Kft.-t hívta fel.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztatóban hivatkozott továbbá arra is, hogy az üzemeltetés biztonságát jelentősen növelő üzemeltetési igények az eredeti szerződés megkötésekor teljes mértékben még nem voltak ismertek, ezért ezeket az eredeti vállalkozási szerződés sem tartalmazhatta. A létesítmény üzemeltetési rendszerének végleges kidolgozása során váltak teljes körűen ismertté azok az igények, amelyek a kiegészítő építési beruházási munka elkészítését indokolják.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőtől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2000. november 10-ben határozta meg.
A Döntőbizottság elnöke 2000. november 14-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása alapján a rendelkezésre bocsátott iratokból egyértelműen nem állapítható meg a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek fennállása. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint jogszerűen folytatja a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján. Indoklásként előadta, hogy az épületegyüttes gyengeáramú rendszereinek az ehhez kapcsolódó aktív eszközöknek vagyonvédelmi rendszerének elkészítése az 1998. augusztus 19-én létrejött vállalkozási szerződés 2.6 pontja szerint a Bau-System Kft. generál-vállalkozó feladatát képezte. A megrendelő igénye szerint elkészült vagyonvédelmi rendszerre vonatkozó rendszerkiviteli terv alapján – mely a gépészeti tér és a tetőtéri irodák vagyonvédelmi rendszerének, valamint a kaputelefon kiépítését nem foglalta magában – a kivitelező az épületegyüttes vagyonvédelmi rendszerét kiépítette. A vagyonvédelmi rendszer kiterjesztése a gépészeti térre és a tetőtér vagyonvédelmi rendszere nem érintett részére az uszoda műszaki átadási eljárása során az üzemeltetési igények végleges pontosításakor, mint új az üzemeltetés biztonságát jelentősen fokozó körülmény, megrendelői igény merült fel.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek jelen esetben fennállnak, ugyanis a hivatkozott munkák előre látható becsült értéke, az 1 M Ft vállalkozási díjat nem haladja meg. Ezt támasztja alá, hogy az ajánlattevő az ajánlatában az elvégzendő munkákra 570 600 Ft nettó vállalkozási díjat jelölt meg. Kiegészítő építési munka műszakilag nem választható el a generálvállalkozási szerződéstől, mert a vagyonvédelmi rendszer kibővítése, valamint a visszajelzésre is alkalmas kaputelefon kiépítése során csak a már elkészített vagyonvédelmi rendszer fő- és alközpontjai alépítményeit lehet felhasználni. A vagyonvédelmi rendszer kiterjesztéséhez, valamint a kaputelefon felszereléséhez és ezek vezetékeléséhez a már kiépített vezeték és védőcsőhálózat miatt csak rendszerazonos elemeket lehet alkalmazni. Az új vezetékeket a már kiépített nagy teljesítményű riasztóberendezés felhasználásával azt bővítve kell kiépíteni. A vagyonvédelmi rendszer fő- és alközpontjai egymással kommunikálnak, tehát csak a meglévőkkel azonos új elemekkel lehet a bővítést megvalósítani. Ez az intelligens rendszer teszi lehetővé, hogy a riasztóhálózat csőhálózatában a kaputelefon vezetékhálózata is kiépíthető legyen, így a vezetékeket nem kell külön vezetőcsatornába vinni, melyre tekintettel ez a megoldás olcsóbb, mintha külön új védőcsőrendszert kellene kiépíteni. A vagyonvédelmi rendszer kiterjesztése az eredeti szerződéstől azért sem választható el, mert az esetleges más vállalkozó által a generálvállalkozó részéről kiépített rendszerekbe történő esetleges szakszerűtlen beavatkozás miatt a megrendelő a szavatossági igényeit nem tudná érvényesíteni. A Ptk. építési szerződésre vonatkozó szabályai szerint a tervdokumentációban nem szereplő pótmunkát a vállalkozó köteles elvégezni, a megrendelő pedig a pótmunka igazolt ellenértékét köteles megfizetni függetlenül attól, hogy az építési szerződésben a vállalkozói díjat általányárként határozták meg. Egyértelműen megállapítható, hogy a vagyonvédelmi rendszer gépészeti térre és a tetőtér
egy részére történő kiépítése a tervdokumentációban nem szerepelt, ezen munkák elvégzése új megrendelői igényként merül fel.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárások vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési, beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a törvényi feltételek megvalósulnak-e. Törvényi tényállás alkalmazhatóságának feltétele, hogy előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának vagy szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése válik szükségessé.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az eredeti szerződésben szereplő munkák elvégzésére sor került, a műszaki átadás-átvétel 2000. október 31-én eredményesen befejeződött. A kivitelező a létesítményt 2000. szeptember 25-én kelt levelével készre jelentette. Jelen esetben további munkák elvégzése vált szükségessé újabb ajánlatkérői igények felmerülése folytán. Ajánlatkérő érdemi észrevételében ezt a tényt maga sem vitatta. Ebben az esetben tehát a korábban megkötött szerződés teljesítéséhez ezen munkák elvégzése nem vált szükségessé. Kiegészítő munkák elvégzése nem műszaki szükségességből vetődött fel, hanem a megrendelői igények változása idézte elő azokat. Ezen munkák a Ptk. 403. § (4) bekezdése szerinti pótmunkának sem tekinthetők, tekintettel arra, hogy e rendelkezés szerint a vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat, továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható.
A létesítmény használatba vétele már megtörtént, tehát a rendeltetésszerű használathoz ezen munkák elvégzése nem szükségszerű.
A fentiekre tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított közbeszerzési eljárás jogsértő.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében nyilatkozott, hogy a szerződés megkötését elhalasztja a jogorvoslati eljárás befejezéséig.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a c) pont alapján az ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító döntését megsemmisítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 15.
Dr. Engler Magdolna s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
